Megszüntetné a kormány a különleges gazdasági övezeteket, amivel korábban Göd és Paks adóbevételeit is elvette
A törvénymódosítás mind a négy magyarországi gazdasági övezetre vonatkozik. A tervezet szerint ezek az övezetek visszakerülhetnek az érintett településekhez.
A Parlament honlapjára felkerült jövő évi adócsomagban több olyan rész is található, amely a különleges gazdasági övezetek felszámolását készítheti elő. A tervezet szerint, ha az év végéig megszűnnek ezek az övezetek, akkor az adótörvényből is eltűnnek a rájuk vonatkozó passzusok.
Az Andersen adótanácsadó cég szúrta ki, hogy a gödi különleges gazdasági övezet megszüntetéséről már korábban döntés születhetett, de a módosítás alapján úgy tűnik, nemcsak Göd, hanem az összes ilyen övezet érintett lehet. A változtatások ugyanis mindenhonnan eltávolítják a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó adószabályokat.
Jelenleg négy különleges gazdasági övezet van az országban – Gödön, Iváncsán, Mosonmagyaróváron és Pakson –, amelyek a vármegyékhez tartoznak.
A tervezet szerint ezek az övezetek visszakerülhetnek az érintett településekhez. Az adószabályok továbbra is rögzítenék, hogy ha egy megye meghatározott időre adómértéket, adómentességet vagy kedvezményt állapít meg az övezetben működő cégeknek, az továbbra is köti a települést.
A gödi övezetre vonatkozóan időközben Kammerer Zoltán, Göd független polgármestere – aki korábban fideszes támogatással nyert –, a Facebookon jelentette be, hogy kezdeményezi az övezet felszámolását, amit Tuzson Bence igazságügyi miniszter is támogat. Ha a tervek megvalósulnak, a gödi gyár négy év után visszakerülne a településhez. 2019-ben Göd ellenzéki polgármester választott, aki nyomást próbált gyakorolni a szabályokat szerinte notóriusan megszegő Samsung gyárra. Válaszul a kormány „különleges gazdasági övezetté” nyilvánította a gyárat, amivel annak adóbevétele és felügyeleti joga átkerült a várostól az akkor fideszes többségű Pest megyei közgyűléshez. A város időközben még a választási ciklus közben újra fideszes vezetésű lett, most pedig az adóbevételek is visszakerülnek.
A Parlament honlapjára felkerült jövő évi adócsomagban több olyan rész is található, amely a különleges gazdasági övezetek felszámolását készítheti elő. A tervezet szerint, ha az év végéig megszűnnek ezek az övezetek, akkor az adótörvényből is eltűnnek a rájuk vonatkozó passzusok.
Az Andersen adótanácsadó cég szúrta ki, hogy a gödi különleges gazdasági övezet megszüntetéséről már korábban döntés születhetett, de a módosítás alapján úgy tűnik, nemcsak Göd, hanem az összes ilyen övezet érintett lehet. A változtatások ugyanis mindenhonnan eltávolítják a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó adószabályokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Rendkívül aggasztó” – hivatalos magyarázatot követel a kormánytól az orosz szivárogtatási vádak miatt Brüsszel
Sajtóhírek szerint Szijjártó Péter az orosz külügyminiszternek szivárogtatott. Egyelőre csak feltételezések vannak, de a Bizottság szerint azok is aggodalomra adnak okot.
Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.
Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,
Kaja Kallasnak a szóvivője a bizottság sajtótájékoztatóján közölte, egyelőre feltételezéseken alapul, hogy a magyar és az orosz külügyminiszter között az uniós ülésekről zajlanak egyeztetések, de hozzátette: „A zárt ajtók mögötti miniszteri szintű megbeszélésről szóló jelentések rendkívül aggasztók.”
A vádak azután kaptak szélesebb nyilvánosságot, hogy a Washington Post arról írt, a magyar külügyminiszter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról. Ezt egy meg nem nevezett uniós tisztviselőre hivatkozva írták.
A bizottság most a magyar fél válaszára vár, mielőtt további lépéseket tenne.
A testület egy másik szóvivője, Arianna Podesta megerősítette, hogy a miniszteri szintű értekezleteken minősített, tehát titkosítással ellátott dokumentumokkal is dolgoznak, amelyekre különböző szintű korlátozások vonatkoznak. A bizottság emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok és az uniós intézmények közötti bizalom elengedhetetlen a közös munkához.
„A tagállamok, illetve az EU és intézményeik közötti bizalmi kapcsolat alapvető fontosságú az Európai Unió munkájához”
– hangsúlyozták.
Szijjártó Péter az X-en közzétett bejegyzésében „fake news”-nak, vagyis álhírnek minősítette az állításokat.
Az ügyben megszólalt Donald Tusk lengyel miniszterelnök is, aki szerint már régóta voltak gyanúik Magyarországgal szemben.
Habár az Unió intézményi szinten lépéseket nem tett, a Politico arról ír, hogy a kényes témákról a Szijjártó körül felröppent valós, vagy valótlan hírek miatt nem az EU-ban, hanem más szervezetek fórumain egyeztetnek a tagállamok, azért, hogy a magyar kormány ne tudjon információkat továbbadni Moszkvának. Egy ennél is súlyosabb állítása a cikknek, hogy már 2023-ban is történtek olyan NATO-találkozók, melyek a magyar kormány kizárásával zajlottak, ugyanezen aggodalmak miatt.
Az Európai Bizottság hétfőn hivatalosan magyarázatot kért a magyar kormánytól, miután sajtóhírek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az uniós külügyminiszterek zárt ajtók mögötti megbeszéléseiről.
Anitta Hipper, az EU külügyi főképviselőjének,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.
Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.
Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.
Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.
A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.
„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.
Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”
Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.
A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.
Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”
Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”
Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.
A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tragédia az OnlyFans élén: 43 évesen meghalt a tulajdonos
Leonyid Radvinszkij rákbetegségben halt meg, a hírt a cége, a Fenix International erősítette meg. A vállalat több milliárd dolláros eladásáról szóló tárgyalások sorsa most bizonytalanná vált.
Rákbetegség következtében, 43 éves korában meghalt Leonyid Radvinszkij, az OnlyFans tulajdonosa. Az ukrán–amerikai vállalkozó halálhírét a cége erősítette meg hétfőn – írja a Financial Times alapján az Index.
A vállalat közleményében azt írta:
„Mély fájdalommal tudatjuk Leo Radvinszkij halálát. Leo hosszú, rákkal vívott küzdelem után, békésen hunyt el. Családja a nehéz időszakban a magánélet tiszteletben tartását kéri.”
Radvinszkij halálhíre éppen akkor érkezett, amikor a cég pénzügyei és jövője is a figyelem középpontjában állt.
Tavaly a vállalat rekordösszegű, 701 millió dollár osztalékot fizetett ki, Radvinszkij pedig rendszeresen az egyik legnagyobb osztalékot vette fel a brit magáncégek közül. Emellett egy több milliárd dolláros eladás lehetőségéről is tárgyalt a platform kapcsán, amelyet szexmunkások és hírességek egyaránt használnak közönségük elérésére.
Az ukrán–amerikai vállalkozó még 2018-ban vásárolta meg a Fenix Internationalt, a brit felnőttfilm-platformot működtető céget.
Rákbetegség következtében, 43 éves korában meghalt Leonyid Radvinszkij, az OnlyFans tulajdonosa. Az ukrán–amerikai vállalkozó halálhírét a cége erősítette meg hétfőn – írja a Financial Times alapján az Index.
A vállalat közleményében azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
