A következő egy hétben megszűnik a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt korlátozások zöme Angliában - jelentette be szerdán Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a londoni alsóházban tartott szerda délutáni tájékoztatásában hangsúlyozta: a döntést az egész Európában példátlan sikerű nagy-britanniai oltási kampány tette lehetővé, és az, hogy az omikron koronavírus-variáns okozta fertőződések száma az elmúlt hónapok nagyon gyors felfutása után a jelek szerint immár tetőzött.

A brit kormányfő elmondta: a 60 éven felüli angliai korosztály tagjainak több mint 90 százaléka már a koronavírus elleni oltás harmadik, emlékeztető és hatáserősítő dózisát is megkapta.

A brit egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint az Egyesült Királyság egészében eddig 36,5 millióan kapták meg mindhárom oltási adagot; ez a teljes brit lakosságnak csaknem a kétharmada. A tárca kimutatása szerint a szűrővizsgálatokkal újonnan azonosított koronavírus-fertőződések száma az elmúlt egy hétben 39 százalékkal csökkent országszerte.

Boris Johnson a szerdai alsóházi tájékoztatón bejelentette:

A középiskolák osztálytermeiben már e hét csütörtöktől megszűnik a kötelező maszkviselet, és az oktatási minisztérium hamarosan visszavonja azt a szabályozást is, amely az iskolák közösségi helyiségeiben írja elő a maszkviselést.

A brit miniszterelnök bejelentette:

A mostani járványellenes szabálycsomag lejárati ideje jövő szerda éjfél, vagyis Boris Johnson gyakorlatilag azt jelentette be, hogy jövő csütörtöktől nem kell sehol maszkot viselni Angliában. Johnson hangsúlyozta: ez a maszkot nem viselők büntethetőségének megszűnését is jelenti. Hozzátette ugyanakkor: az egyes intézmények saját hatáskörükben továbbra is kérhetik, hogy a látogatók viseljenek maszkot.

Boris Johnson egyelőre nem pontosított bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy ennek az ajánlásnak a visszavonása azonnali hatályú: a miniszterelnök azt mondta ugyanis, hogy az otthoni munkavégzésre szóló kormányzati útmutatás "mostantól" nem érvényes.

Boris Johnson úgy fogalmazott: hamarosan eljön az elkülönítésre vonatkozó jogi szabályozás teljes körű visszavonásának ideje, ugyanúgy, ahogy azokat sem kötelezi törvény az elkülönítésre, akik influenzásak.

A kormányfő felidézte: a jelenlegi karantén-előírások jogi hatálya március 24-én jár le, de ha a járványadatok ezt lehetővé teszik, ő szavazásra szeretné terjeszteni a parlamentben a lejárati időpont előrehozását.

Johnson mindezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy a kormány nem kéri a parlamenttől az omikron vírusvariáns tavaly novemberi felbukkanása után érvénybe léptetett, főbb pontjaiban jövő csütörtökön lejáró járványellenes "B terv" meghosszabbítását. A "B terv" alapján oltási igazolást vagy frissen elvégzett koronavírus-gyorsteszt negatív eredményét kell felmutatni a belépéshez az angliai éjszakai szórakozóhelyekre és a nagy tömegeket vonzó rendezvényekre. Emellett maszkot kell viselni a legtöbb zárt angliai közösségi intézményben, köztük a színházakban és a mozikban, és a kormány otthoni munkavégzést is javasolt mindazoknak, akik számára ez lehetséges, bár ez nem volt kötelező erejű.

Skóciában, Walesben és Észak-Írországban ennél szigorúbb intézkedések voltak érvényben, de a helyi kormányok az utóbbi napokban szintén sorra jelentik be a korlátozások, előírások visszavonását.

Már az év végén szanatóriumba kerülhet Vlagyimir Putyin rossz egészségi állapota miatt, ezzel pedig el fogja veszíteni a hatalmát - véli a brit MI6 hírszerző ügynökség korábbi vezetője.

Mivel az utóbbi időben egyre csak erősödnek azok a híresztelések, miszerint az orosz elnök súlyos betegség(ek)ben szenved, Sir Richard Dearlove szerint azzal, hogy hosszú távú gyógykezelésre küldik, erőszakos puccs nélkül is le lehetne váltani Putyint.

- mondta a korábbi hírszerző ügynök a One Decision podcast-műsorban, amelynek ő az egyik műsorvezetője.

Dearlove szerint Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára vehetné át az elnök helyét, ha Putyint szanatóriumba viszik. Rámutatott, hogy az orosz vezetésben nincs utódlási terv, de ha Putyinnak valóban hosszú távon gyógykezelésre lesz szüksége, elengedhetetlen lesz a vezetőváltás.

Dearlove arról is beszélt, hogy meglátása szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja kétségtelenül egy katasztrófa. Az ország gazdaságában káosz van, a nyugati szankciók pedig a következő 3-6 hónapban fogják igazán éreztetni a hatásukat, nagyon magas lesz az infláció. Katonai szempontból pedig teljes fiaskónak tartja az orosz inváziót.

Hasonlóan vélekedik Putyin jövőjéről egy másik volt MI6-ügynök, Christopher Steele is, aki korábban Oroszországban is kémkedett. Szerinte az orosz elnök a gyengélkedése miatt már így is veszít a hatalmából, a háború előrehaladtával pedig egyre nagyobb káoszban hagyja a Kremlt.

Steele szerint Putyinnak már most is rendszeresen szüneteltetnie kell a munkát az orvosi kezelések miatt, a kormányüléseket is sokszor ezért tartják több részletben. Úgy véli, ez minden bizonnyal nagyon komoly hatással van az ország kormányzására. Putyin viszont biztosan nem fogja leállítani a háborút a gyengélkedése miatt, valószínűleg éppen az hajtja, hogy megszilárdítsa örökségét, mielőtt kénytelen lenne lemondani az elnökségről.

Az utóbbi időben számos pletyka terjedt el arról, hogy milyen betegségben szenvedhet az orosz elnök. A legtöbben a Parkinson-kórt és a pajzsmirigyrákot valószínűsítik, de a leukémia és a vérrák is felmerült már. Nemrég az ukrán katonai hírszerzés vezetője azt mondta, Putyin egyszerre több betegséggel, köztük rákkal is küzd. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője már többször is tagadta, hogy bármiféle probléma lenne az elnök egészségével.

Forrás: Daily Mail

Közel két hónapja ül börtönben egy 70 éves orvos, Dr. J. Johanna, aki Pfizer-vakcina helyett sóoldatot adott be több betegének is - írja a Blikk. A lap szerint eddig tizenhárom esetben bizonyosodott be, hogy így járt el a jánoshalmi doktornő, de a nyomozás még jelenleg is folyik, így még több esetre is fény derülhet.

A Blikk úgy tudja,

A lebukásához egy be nem oltott páciensének elszólása vezethetett. Miután felmerült a visszaélés gyanúja, a hatóság kamerákat helyezett el a doktornő rendelőjében, ami igazolta a rendőrök felvetéseit. Végül a rendelőben kattant a bilincs az orvos és a vele feltehetőleg együttműködő asszisztense csuklóján.

A lap szerint a nyomozók a doktornő és asszisztense lakásán, illetve a rendelőben is kutatást tartottak: több mint 3 millió forintot, 1000 eurót, regisztrációs nyilatkozatokat, oltási igazolásokat, oltóanyag-ampullákat, telefonokat és laptopokat, valamint két gépkocsit foglaltak le.

A Blikk úgy tudja, az orvos asszisztense részletes beismerő vallomást tett.

A lap információ szerint a háziorvos egyébként nem titkoltan vírustagadó, és a helyiek szerint még rendelőjében is rászólt a betegekre, hogy ne viseljék a maszkot.

Németország hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra - mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter egy hétfői interjúban.

A Zöldek politikusa a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy csalódott az orosz olajembargó ügyének elhúzódása miatt.

Rámutatott, hogy a tárgyalásokat, egyeztetéseket az Európai Bizottság vezeti. Hozzátette:

Aláhúzta, hogy nem hallott ilyen javaslatot a bizottság elnökétől, ő maga pedig arra számít, hogy végül "úgy lesz, ahogy mindig is szokott lenni" az EU-ban, vagyis "néhány ország kvázi különjogokat" - könnyítést, haladékot - kap, de az EU egységesen, valamennyi tagország részvételével vezeti be az újabb büntetőintézkedéseket.

Az alkancellárt azért kérdezték az EU helyett nemzeti szinten bevezetendő olajembargó lehetőségéről, mert a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) részéről Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke a hétvégén ugyancsak a Deutschlandfunknak azt mondta, hogy Magyarország nélkül kellene megvalósítani az Európai Bizottság által május elején bemutatott tervet.

Katarina Barley egyebek mellett azzal indokolta javaslatát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az embargó akadályozásával "az orránál fogva akarja vezetni az EU-t", és ezt nem kellene eltűrni.

Robert Habeck a hétfői interjúban a többi között arról is szólt, hogy már eddig is igen hatékonyak az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországra kivetett szankciók. Az orosz központi bank elnökének kijelentései alapján tudható, hogy "az ország csődben van", és legfeljebb azon a fejlettségi szinten képes tovább működni, amelyen 1980-ban állt - mondta a német alkancellár.

A jelenlegi háborús helyzet mintha felnagyította volna a magyar építőipari anomáliákat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új csomagjában nem véletlenül szentel meglehetősen nagy teret ennek az ágazatnak - írja az Azépénzem.hu.

A jegybank a Fenntartható egyensúly és felzárkózás programjában – számos más terület mellett – meglehetősen nagy teret szentel a lakáspiaci kérdéseknek is. Leírták, amit mindenki a saját, illetve gyerekei bőrén is érzékelhet, hogy a jövedelmek nem tartanak lépést a lakásárakkal, egyre több évnyi megtakarítás szükséges a lakások kifizetéséhez.

Az Azépénzem.hu megjegyzi: arra nem térnek ki, hogy a lakások drágulását milyen nagy mértékben fűtötték a sokszor erősen átgondolatlannak tűnő kormányzati támogatások. Arról viszont esik szó, hogy a jelenlegi helyzetben az otthonteremtési támogatások által nyújtott segítség csak 3 gyermek vállalása esetén válik érdemivé.

A lakhatás elérhetőségének javítását bérlakásprogram segítségével érnék el. Ezt az MNB szakértői és más szakértők is régóta szorgalmazzák. A jegybank elképzelése a bérlakásprogram ugyanakkor csak a fiataloknak és az állami alkalmazottaknak állhatna a rendelkezésére.

Ugyanakkor a lakáskínálattal is akadnak gondok. A lakásállomány megújulása ugyanis régiós szinten is igen alacsony Magyarországon. Ezen a tartósan 5 százalékos lakásáfával, a családi és társasházakra kiterjesztett energiahatékonysági felújítási programokkal, valamint ütemezett állami beruházásokkal segítenének.

A portál szerint a vitairatból úgy tűnik, hogy

Tavaly a lakásépítési költségek Magyarországon növekedtek legnagyobb mértékben az unión belül.

Magyarországon az építőipar régiós és európai összehasonlításban is magas importaránnyal dolgozik. A hazai építőipar importált építőanyagoktól való függése 2021-ben 48 százalék volt, míg a lengyelországi például 15-20 százalék.

A portál szerint ettől sem független, hogy

Néhány területet külön is nevesítenek. Mint írják: az acélipari termékek, a kőzetgyapot, a szigetelőanyagok, az elektromos és gépészeti berendezések és az építési célú faipari termékek hazai elérhetősége jelent szűk keresztmetszetet. De márciusban akadozott a betonacél és az alumínium beszerezhetősége.

Az elemzés szerint ugyanakkor

mivel Ukrajna várható újjáépítése miatt még erősebb verseny várható az építőanyagokért.