Megszólalt a Kölcsey igazgatója is: „A döntéshozók vajon tájékozódtak róla, hogy kik azok az emberek, akiket elküldenek? Tudják, hogy milyen űr marad utánuk?”

„Nem volt ezzel semmi probléma” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Igazság órája YouTube-műsorban arról a tolmácsolási hibák okozta botrányról, ami Orbán Viktor múlt pénteki moszkvai látogatása után robbant ki.

A miniszterelnök november 28-i találkozóján a tolmács több alkalommal is mást fordított, mint amit Vlagyimir Putyin orosz elnök mondott. Az ügyről Németh Balázs kérdezte Szijjártót. A műsorvezető arra volt kíváncsi, hogy a tolmáccsal kapcsolatos ügyről „érdemes-e beszélni, vagy azt megfejteni, hogy ott pontosan mi történt?”

Független sajtótermékek részletes elemzései szerint a fordítás során több fontos részlet is megváltozott vagy kimaradt. Putyin eredeti mondata, miszerint „Nézeteink… nem feltétlenül esnek egybe”, a magyar fordításban úgy hangzott el, hogy „Az együttműködésünk… jól működik”.

Az esetről szombaton Nyíregyházán Menczer Tamást is megkérdezték. A Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta: „Megkérdeztem, mi történt, azt mondták, nem hallotta jól, amit az orosz elnök mondott. Az is lehet, ami minden emberrel előfordulhat, hogy rossz napja volt”.

A szóban forgó tolmács régóta dolgozik magas szintű kormányzati eseményeken, és megbízható szereplőnek tartják: részt vett már korábbi Orbán–Putyin találkozókon és Gorbacsov temetésén is - emlékeztet a 444.hu.

Az Orbán Viktor által támogatott béketerv valójában egy orosz háborús terv – erről beszélt Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Telexnek adott interjújában. A szakértő szerint az orosz-magyar kapcsolatokban

Buda szerint az oroszok egy jól bevált titkosszolgálati módszert alkalmaznak: ideológiai közeledést tettetnek a bizalom kiépítésére, miközben szürkezónás üzletekkel hálózzák be a partnert, lehetővé téve a gazdagodást, majd a zsarolást. Állítása szerint Oroszország ezt tette Magyarországgal 2010 után, és most ugyanezzel próbálkozik az Egyesült Államoknál is.

A nemzetbiztonsági szakértő úgy látja, már a legutóbbi Orbán-Putyin találkozó elején látszott, hogy a magyar energiaellátás kérdése csak egy fedősztori.

A személyes találkozók dinamikája szerinte különösen akkor fontos, „amikor újratervezésről, vagy egy új szakasz megtételéhez szükséges szándékok és lehetséges kölcsönös letapogatásáról van szó.”

Buda Péter szerint a mostani egyeztetésre azért volt szükség, mert a 28 pontos békejavaslat elakadt az európai és ukrán ellenálláson, és komoly felháborodást keltett az amerikai politikai elitben is.

– jelentette ki Buda. Hozzátette, Orbán Viktor azonnal a javaslat feltétel nélküli elfogadását követelte, noha később kiderült, hogy lényegi pontjai Moszkvában készültek, és még Trump elnök is jelezte, hogy nem a végleges verzióról van szó. A megbeszélés célja a szakértő szerint az volt, hogy „a magyar kormányfő optimalizálhassa eddig folytatott diplomáciai tevékenységének hatékonyságát ebben a megváltozott dinamikájú környezetben.”

Buda Péter úgy látja, Orbán a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak. „A magyar kormányfő már régóta nemzetközi nagypályán akar játszani, mondhatni a hazai politikai siker csak annyiban fontos neki, hogy az ehhez szükséges politikai státuszt biztosítsa” – fogalmazott. A békepárti politikus szerepét eddig sikeresen játszotta el a hazai közvélemény egy része előtt, ami a szakértő szerint abszurd annak fényében, hogy 2010 óta a magyar kormány éppen azzal a rezsimmel mélyítette a kapcsolatokat, amely kirobbantotta a háborút.

– mondta. A kormány a háború után sem korrigált, hanem a szakértő szerint „a közmondásos lókupechez hasonlóan – »nem vak ez a ló, csak bátor!« – kísérelt meg erényt kovácsolni a szégyenből: elkezdte békeszólamokkal gyengíteni a háborúpártisággal vádolt nyugati és ukrán ellenállást”.

A szakértő meggyőződése, hogy minden olyan békemegállapodás, amely Oroszország céljait szolgálja, egy jövőbeli, még brutálisabb konfliktusnak ágyaz meg Európában. A magyar kormány által támogatott tervet orosz háborús tervnek nevezi.

– állítja. Szerinte ezt bizonyítja az az orosz fenyegetés is, hogy ha Kijev nem fogadja el a tervet, Moszkva a háború folytatásával kényszeríti ki azt.

Buda Péter szerint egy ilyen egyezmény végzetesen aláásná Ukrajna szuverenitását, mivel korlátozná a hadseregét és megtiltaná a csatlakozását védelmi szövetségekhez. Az Oroszország által követelt területek birtokában Moszkva könnyen meghódíthatná az ország többi részét is. Feltette a kérdést: „ugyan mi másért is ragaszkodna Putyin Ukrajna védelmi képességeinek radikális gyengítéséhez, ha nem éppen a további hódítás céljából?” Ukrajna eleste szerinte az európai biztonsági rend összeomlásával járna.

– vázolta a következményeket.

A szakértő részletesen kifejtette az orosz befolyásolási módszertant is. Ennek egyik eleme az ideológiai közeledés, amelynek keretében Moszkva a keresztény-konzervatív értékek védelmezőjeként lép fel, hogy megnyerje a nyugati konzervatív rétegeket. A másik, ezzel párhuzamos eszköz a „szürkezónás üzletelés”, amellyel a nyugati döntéshozókat megvesztegetik és zsarolhatóvá teszik. „Az orosz titkosszolgálati befolyásolási logika jól bevált módszere ideológiai téren közeledést tettetni, erősítve az ellenfél bizalmát, és ezzel párhuzamosan olyan szürkezónás üzleti lehetőségek hálójába vonni őt, amelyek bőséges, sok esetben ellenőrizetlen gazdagodást tesznek lehetővé számára.” Ezeket az ügyleteket orosz részről alaposan dokumentálják, „hogy ezzel lehessen sakkban tartani és irányítani a másik felet a későbbiekben.”

Buda Péter szerint „pontosan ezt a modellt láthattuk bevezetni Moszkva és a magyar kormányfő közötti kapcsolatok terén 2010 után; a magyar példa alapján azt is láthatjuk, mindez hova vezet.” Állítása szerint Moszkva most ugyanezt a hálót próbálja Washingtonra is kivetni. Arra a felvetésre, hogy miért nem lehet szó csupán üzletről, visszakérdezett: „ha csupán üzlet lenne, akkor miért köti Moszkva ezt a 28 pontos tervben is foglalt feltételekhez, vagyis Ukrajna védelmi képességeinek gyengítéséhez, ami egyben Európa biztonsági destabilizálását is jelenti?”

A szakértő szerint az lesz a bizonyíték a művelet sikerére, ha az USA egy orosz érdekeket érvényesítő megállapodást kényszerít Ukrajnára és Európára. „Ezt ugyanis semmilyen más észszerű ok nem magyarázhatja, csakis ennek a műveletnek a sikere” – zárta gondolatait.

Novemberben érezhetően megfordult a széljárás a hazai lakáspiacon: miközben az eladók egyre bátrabban hirdetnek, a vevők visszavettek a tempóból. Az eladó lakóingatlanok iránti telefonos érdeklődések száma a hónapban meghaladta a 260 ezret, ami ugyan jelentős aktivitást mutat, de elmarad az októberi szinttől 7 százalékkal, az egy évvel korábbitól pedig 15 százalékkal.

A kereslet visszaesésének hátterében több tényező áll. Az év vége hagyományosan csendesebb időszak, másrészt a bázis is magas volt: 2024 novemberében a lakossági befektetők egy jelentős csoportja az állampapírpiacról váltott ingatlanra, ami akkor hirtelen megugrasztotta a keresletet. A kivárás is szerepet játszik, sokan várják a 2026 februárjától elérhető, új építésű lakásokra is felvehető 3 százalékos, támogatott hitel további részleteit.

Miközben a vevők egy része kivár, az eladói oldalon éppen ellentétes folyamat zajlik.

Az ő költözési szándékuk miatt egyre többen hirdetik meg meglévő ingatlanukat, hogy egy nagyobba vagy egy másik városba költözzenek. Ennek eredményeként az augusztus végi, nagyjából 131 ezer darabos aktív hirdetési állomány három hónap alatt folyamatosan nőve átlépte a 140 ezres határt.

A kereslet és a kínálat ellentétes mozgása már az árakon is látszik. Az Ingatlan.com lakásárindexe szerint már októberben is érezhetően mérséklődött a drágulás üteme: országosan és Budapesten is 1,5 százalékos volt a havi áremelkedés, ami elmarad a szeptemberi 2,8 százalékos dinamikától. „Az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a lakásárak alkalmazkodnak a kereslet és kínálat új egyensúlyához” – mondta Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője egy korábbi elemzésben.

A piacot mozgató Otthon Start program hatása régiónként eltérő képet mutat.

Pest vármegyében összpontosult a teljes országos kereslet 15 százaléka, és ott az Otthon Start-kompatibilis ingatlanok aránya a kereséseken belül 87 százalék volt. Egyes megyékben ez az arány még kiugróbb: Hajdú-Biharban 92, Fejérben 96, Győr-Moson-Sopronban pedig 95 százalékot tett ki.

A szakértők szerint a jelenlegi csendesebb időszakot januárban ismét élénkülés követheti, amit a közszolgálati dolgozóknak ígért egyszeri, 1 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás is fűthet. Az új építésű lakások piacán a 2026 februárjától elérhető 3 százalékos hitel hozhat élénkülést, amely a fejlesztői előértékesítéseket pörgetheti fel. „tervezőasztal mellől is lecsaphatnak az új építésű lakásokra a 3 százalékos hitel segítségével” – áll az Ingatlan.com közleményében.

Via Portfolio

A kelenföldi buszgarázs ad otthont Budapest mai rendkívüli közgyűlésének, ahol a tét nem kevesebb, mint hogy a főváros hivatalosan is kimondja-e a fizetésképtelenségét. Miközben a kormány erre a lépésre várva lengetett be egy lehetséges mentőcsomagot, a TISZA Párt bojkottál, a Podmaniczy Mozgalom viszont bemegy, ám „politikai színháznak” tartja az egészet.

Az előzmény, hogy Gulyás Gergely miniszter közölte: a kormány akár csődsegély, akár más mentőcsomag formájában kész segíteni a városnak, ha a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megállapítja Budapest fizetésképtelenségét. A budapesti Fidesz-frakció is szeretné kimondatni a főváros fizetésképtelenségét.

Az előterjesztés lényege, hogy az Állami Számvevőszék megállapítására hivatkozva rögzítsék: a főváros anyagi gondjai részben a megnövekedett költségvetési befizetésekből fakadnak. A város likviditási nehézségei pedig olyannyira súlyosbodtak, hogy már a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet.

A TISZA fővárosi frakciója nem tervezi, hogy elmegy a közgyűlésre – írta a pártra hivatkozva a 24.hu. Közleményük szerint Budapest nem csődben lévő, hanem zsarolt város. „Nem leszünk statiszták a kormány politikai cirkuszában!” – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy „a rendkívüli közgyűlés nem a felelős válságkezelésről szól, hanem arról, hogy ki az, aki szereplője kíván lenni a kormányzat politikai színdarabjának.

Vitézy Dávid, a Podmaniczy Mozgalom frakcióvezetője ezzel szemben jelezte: ők részt vesznek az ülésen, de „ócska és káros politikai színháznak” tartják a benyújtott javaslatokat, mindkét oldalról.

„Karácsony a kormány kérésére összehívta ezt a felesleges közgyűlést, majd azt javasolja, hogy a Közgyűlés »üdvözölje« a kormány bölcs döntéseit – miközben a Facebookon hergeli az embereket” – reagált Vitézy.

A frakcióvezető szerint Budapest ezzel besétál a kormány által állított csapdába.

Az Állami Számvevőszék egy szeptemberi jelentésében már jelezte, hogy a főváros likviditási gondjai idén súlyosbodtak, és intézkedések nélkül az év végéig fizetésképtelenség is bekövetkezhet, ami a közfeladat-ellátást veszélyezteti. A rendkívüli ülés ma délután 17 órakor kezdődik a buszgarázsban, az azt követő tüntetést pedig estére hirdette meg a főpolgármester a Karmelita elé.