HÍREK
A Rovatból

Megszólalt a Kölcsey igazgatója is: „A döntéshozók vajon tájékozódtak róla, hogy kik azok az emberek, akiket elküldenek? Tudják, hogy milyen űr marad utánuk?”

Az intézményvezető felsorolja kirúgott kollégái érdemeit, és felhívja a figyelmet arra, mekkora problémát okozott az öt tanár elbocsátása.


Nyilvános Facebook-poszttal jelentkezett Fazekas Csaba, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója. Ez az az intézmény, ahonnan a tankerület öt pedagógust bocsátott el, miután részt vettek az oktatás problémáinak megoldását célzó polgári engedetlenségi mozgalomban. A tanárok mellett péntek este és hétfő reggel is szolidaritási akciót szerveztek az iskola diákjai és a szülők.

„Az elmúlt időszak pedagógus munkabeszüntetései kétségbeesett segélykiáltások az oktatás válságos helyzetének jelzése céljából. Nem valakik ellen irányultak és irányulnak, hanem valamiért: az oktatás ügyének a szolgálatáért. Az egyre súlyosabb tanárhiány közepette például azért, hogy legyen nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülése a pedagógus szakmának”

– írja az intézményvezető, aki ezután felsorolja az elbocsátott pedagógusok érdemeit.

Molnár Barbara testnevelő, iskolánk korábbi diákja, a Kölcsey volt az első és eddig egyetlen munkahelye. Kiváló sportolóként sok dicsőséget szerzett a gimnáziumnak országosan, nemzetközileg is, legutóbb a salzburgi maraton győzteseként 2022 májusában. A tanítványai - hozzá hasonlóan - minden évben ott voltak az atlétika Diákolimpia országos döntőiben.”

Ocskó Emese matematika-francia szakos tanár. Francia-magyar két tanítási nyelvű osztályokban oktatott matematikát francia nyelven. Az elmúlt években ő volt a francia nyelvi tábor egyik fő szervezője. Lelkes osztályfőnök, aki kirándulások mellett diákcseréket is szervezett.”

Palya Tamás matematika és kémia szakos tanár. Mindkét szakját tanította, egyik végzős osztályunk osztályfőnöke, a Közalkalmazotti Tanács Elnöke. Kiváló tehetséggondozó, az elmúlt években döntős diákot készített fel az Irinyi János Kémiaversenyen és a kémia OKTV-n. Egy eredményes pályázat keretében ő alakította ki tanítványaival az iskolában a természettudományos szabaduló szobát. Szabad idejében társasjáték-klubot és természetjáró kört vezetett.”

Sallai Katalin magyartanár, iskolánk korábbi diákja, 1988 óta, azaz 34 éve tanít a gimnáziumban. Megtehette volna, hogy augusztus 1-jétől megindítja a nyugdíjaztatását, de akkor december 1-jén fel kellett volna állnia, és két érettségiző osztályát át kellett volna adnia egy új kollégának. A végzős osztályainak az alap órákon kívül az év végi vizsgára felkészítő, gyakoroltató foglalkozásokat is indított. Több mint tíz éven át versfelolvasó délutánokat szervezett. Nagy hangsúlyt fektetett szabadidős, kulturális tevékenységekre, tanította növendékeit a toleranciára, az elfogadásra a Baltazár Színházzal közös projektekben.”

Törley Katalin franciatanár, iskolánk korábbi diákja. Az elmúlt években a két tanítási nyelvű tagozatunkon francia nyelvet tanított az előkészítő évfolyam magas óraszámban tanuló csoportjainak, továbbá francia civilizáció tantárgyból készítette föl az érettségi vizsgára a diákokat. Ehhez a tantárgyhoz nincsen tankönyv, a tananyagot ő maga állította össze. Idén is voltak érettségiző csoportjai. Szeptemberben egy kollégájával megvalósította azt a projektet, amelyik az elmúlt két évben országos szinten elmaradt: külföldi nyelvtanulási programot szervezett egy osztálynak (a diákok családoknál laktak, nyelviskolában tanultak egy héten át)” – írja Fazekas Csaba.

Az igazgató a tankerületi és más vezetőkhöz is szól:

„A döntéshozók vajon tájékozódtak róla, hogy kik azok az emberek, akiket elküldenek? Tudják, hogy milyen űr marad utánuk?”

Fazekas Csaba szerint „e felsorolásból világosan érthető, hogy diákjaink tanuláshoz való jogait súlyosan megsértette a döntéshozó. [...] Van olyan érettségiző tanulónk, aki most elveszítette a magyar- és a matematikatanárát, aki egyben az osztályfőnöke volt” – írja.

Szerdán országos tiltakozó megmozdulást terveznek a tanárok és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), estére pedig a diákok és a Tanítanék mozgalom készül hídfoglalással és koncertekkel egybekötött demonstrációra a Kossuth téren.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
HVG: A TISZA-jelöltek harmada nő, az átlagéletkor 40-50 év közötti és sok köztük az orvos, mérnök, pedagógus
A TISZA Párt bemutatja azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás előtt megmérkőznek az indulásért. Két körben, online szavazáson dől el, kik lesznek a befutók.


Ma este bemutatja a Tisza Párt azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás 105 egyéni választókerületében megmérkőznek a párt színeiben való indulásért. A 106. körzetben, Budapest 3-as számú választókerületében (Hegyvidék) nem tartanak előválasztást, ott a pártelnök, Magyar Péter lesz a jelölt. A többi körzetben kétfordulós online szavazás dönt: az első fordulóban, november 23–24. között a Tisza Párt regisztrált tagjai szűkítik a háromfős mezőnyt kettőre, majd a második körben, november 25–27. között már az adott választókerület bármely polgára szavazhat a versenyben maradt két jelöltre. A végeredményt november 30-án teszik közzé.

A hvg.hu információi szerint

a jelölt-aspiránsok mintegy harmada nő, az átlagéletkoruk pedig 40-50 év között van. Magyar Péter korábban úgy fogalmazott, a jelöltjeik között lesznek „Orvosok, tanárok, ápolók, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdák, jogászok, művészek, mérnökök. Hús-vér emberek, bátor magyar hazafiak”.

A lap úgy tudja, a 315 fős mezőnyben valóban lesz húsznál több orvos vagy gyógyszerész, féltucatnál több ápoló vagy mentős, körülbelül tucatnyi pedagógus, több mint félszáz doktori fokozattal rendelkező, valamint 30-40 mérnök végzettségű jelölt is.

A hivatalos bejelentésig ugyanakkor már több lehetséges induló neve is napvilágot látott. A Telex szerint Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes nem Zuglóban, hanem a VIII. kerület központú körzetben indulhat. Zuglóban Magyar Péter kabinetfőnöke, Velkey György László lehet a három jelölt egyike, míg a budapesti I. kerületben Tanács Zoltán programalkotási szakember, Óbudán pedig Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke mérettetheti meg magát.

Nagy Ervin színész megerősítette, hogy „több mint valószínű”, hogy ő is a jelöltek között lesz Dunaújvárosban.

A szavazást a párt nem az eredetileg tervezett Tisza Világ applikáción, hanem a Nemzet Hangja nevű felületen tartja meg, ahol kétlépcsős azonosítást alkalmaznak. A váltás oka az a korábbi adatvédelmi incidens, amely során a Tisza Világ appból kerültek ki adatok, és amit Magyar Péter „összehangolt titkosszolgálati akciónak” nevezett. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen nyomoz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig a kiszivárgott adatok közlését jogellenesnek minősítette. A kormánypárti sajtó eközben listákat közölt az adatbázisban szereplőkről, a Tisza Párt felelősségét hangsúlyozva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hétfő este jön a lista: Ruszin-Szendi Romulusz és Rost Andrea is a TISZA Párt jelöltje lehet
A volt vezérkari főnök és a világhírű operaénekes is a Fidesz bevehetetlennek hitt bástyáit ostromolhatja meg. A végleges döntést azonban a szavazók hozzák meg.


Hónapokig tartó várakozás után hétfő este mutatja be a TISZA Párt, hogy a 106 egyéni választókerületben kik közül választhatják ki a szavazók a 2026-os országgyűlési választás jelöltjeit. Egy kivétel van: a Budapest 03. számú (hegyvidéki) választókerület, ahol biztosan Magyar Péter indul, hiszen a pártvezetés úgy döntött, saját politikust nem hoz olyan helyzetbe, hogy a mozgalom alapítójával kelljen versenyezni.

A 24.hu értesülései szerint a jelöltaspiránsok között van Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök is, aki a Hajdú-Bihar megyei 5-ös, hajdúszoboszlói központú körzetben szállhat harcba a 2010 óta veretlen fideszes Bodó Sándorral.

Ugyancsak a jelöltek között lehet Rost Andrea operaénekes, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1-es, szolnoki központú kerületben próbálkozhat. Itt az elmúlt két választást a fideszes Kállai Mária nyerte, bár a hírek szerint nem biztos, hogy 2026-ban is őt indítja a kormánypárt. A Győr-Moson-Sopron megyei 3-as számú, Csorna központú körzetben pedig Bóna Szabolcs agrármérnök küzdhet meg a 2006 óta folyamatosan nyerő Gyopáros Alpárral.

A Telex információi szerint Nagy Ervin színész a Fejér megyei 4-es, dunaújvárosi körzetben lehet jelölt. A lap úgy tudja, Budapesten is körvonalazódnak a nevek: Zuglóban Magyar Péter kabinetfőnöke, Velkey György László, a VIII. kerület központú 2-es választókerületben Bódis Kriszta, a XXII. kerületben a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke, Kulcsár Krisztián, a belvárosi 1-es kerületben pedig a párt programalkotásáért felelős Tanács Zoltán neve merült fel a lehetséges jelöltek között.

A pártelnök korábban részletesen is beszélt arról, hogy milyen embereket keresnek: „orvosokat, tanárokat, ápolókat, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdákat, jogászokat, művészeket, mérnököket. Hús-vér embereket, bátor magyar hazafiakat. Olyan embereket, aki önzetlenül szeretnének tenni a hazájukért és a választókerületükben élőkért”.

A kiválasztás folyamata kétfordulós lesz. A hétfő esti bemutatkozás után november 23-án és 24-én először a Tisza közösség regisztrált tagjai szavazhatnak, majd két napig a választókerületben élő bármely választópolgár leadhatja voksát. A végleges, 106 fős jelöltlista november 30-án áll össze.

A párt a hivatalos bejelentésig nem kommentálja az egyre több nevet előre megszellőztető sajtóértesüléseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Letakarították az ombudsmani hivatal honlapját: 12 évnyi, a kormányt bíráló kényes dokumentum tűnt el egyik napról a másikra
Alig ment nyugdíjba a nemzetiségi jogokért felelős biztoshelyettes, máris eltüntették a munkáit. A hivatal technikai hibára hivatkozik.


Tizenkét évnyi állásfoglalás, a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet munkái tűntek el egyik napról a másikra az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról. A Qubit vette észre, hogy a szombatról vasárnapra elérhetetlenné vált dokumentumok sok esetben az egyedüli nyilvános szakmai anyagok voltak a kisebbségeket, romákat és gyermekeket érintő diszkriminációs ügyekben.

Szalayné november 4-én vonult nyugdíjba, de távozása előtt még több kemény hangú állásfoglalást publikált. Egyik írása azt elemezte, milyen hatással van a romákra a településekre való beköltözést megnehezítő, úgynevezett önazonossági törvény, egy másik pedig az egyházi fenntartású iskolákban tapasztalható szegregáció mértékét tárta fel.

Miközben Szalayné anyagai eltűntek, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula dokumentumai továbbra is fent vannak az oldalon.

A hivatal sajtófőnöke, Mikula Andrea a lapnak technikai okokkal magyarázta a történteket.

„Az új honlapra több technikai műveleten keresztül áll át a Hivatal, mely érintette a korábbi alapvető jogok biztosa, dr. Kozma Ákos és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó korábbi biztoshelyettes, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet tevékenységével kapcsolatos tartalmat” – közölte, és hozzátette, hogy a Szalayné közreműködésével készült közös jelentések a „Jelentések” menüpont alatt továbbra is megtalálhatók. A sajtófőnök azt is kiemelte, hogy a biztoshelyettesek önállóan nem adhatnak ki jelentést, csupán elvi állásfoglalást, amelyre a címzetteknek nincs válaszadási kötelezettsége.

A magyar ombudsmani rendszer 2011-ig négy autonóm, egymástól független biztosból állt, akik külön feleltek az állampolgári, adatvédelmi, kisebbségi jogokért és a jövő nemzedékek érdekeiért.

Önálló vizsgálatokat folytathattak, és saját nevük alatt adhattak ki gyakran kormánykritikus jelentéseket, melyekre az állami szerveknek kötelező volt érdemben reagálniuk. A Fidesz-kormány azonban az Alaptörvény megalkotásával párhuzamosan átszervezte a rendszert, és létrehozta az egyetlen ombudsman vezette AJBH-t.

A korábbi biztosok autonómiájának elvesztését ellensúlyozandó, a biztoshelyettesek kényszermegoldásként hozták létre az „állásfoglalás” intézményét. Ezekhez nem kellett a főombudsman aláírása, így nem estek cenzúra áldozatául, és az elmúlt években a nemzetiségi jogok terén ezek a dokumentumok számítottak a legfontosabb szakmai anyagoknak, amelyekben kritikusan vizsgálták például a romákat érintő diszkriminációs gyakorlatokat. Az ombudsmani rendszer központosítása miatt a Velencei Bizottság már 2021-ben jelezte aggályait, mert szerintük az veszélyezteti az intézmény függetlenségét és hatékonyságát.

A hivatalt 2019-től 2025 májusáig Kozma Ákos vezette. Utódja Juhász Imre, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke lett, Szalayné Sándor Erzsébet helyét pedig Gyeney Laura vette át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár keménykedik Mészáros Lőrinccel – ha a V-Híd Zrt. nem fogadja el az állam játékszabályait, kizárhatják a közbeszerzésekből
A vita egy 10 százalékos haszonkulcsról és az alvállalkozók átláthatóságáról szól. A miniszter a parlamentben tette egyértelművé, hogy senkinek, még Mészáros cégének sem kegyelmez.


Nyílt konfliktus robbant ki a kormány és Mészáros Lőrinc cégbirodalma között, a tét pedig a magyarországi vasútépítések jövője. Lázár János építési és közlekedési miniszter a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén világossá tette: ha a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. nem fogadja el az állam játékszabályait, egyszerűen kizárhatják a közbeszerzésekből.

A miniszter a HVG kérdésére megerősítette, hogy a kormány két feltételből nem enged: a legfeljebb 10 százalékos haszonkulcsból és az ellenőrizhető alvállalkozói szerződésekből.

Lázár szerint a V-Híd ezeket vitatja, és peres útra terelte az ügyet.

„A minisztériumnak az a politikája beruházóként, hogy aki dolgozik az államnak, az 10 százaléknál többet nem kereshet. Ezt a V-Híd vitatja, nem fogadja el, ezért a vele fönnálló viszonyainkat peresíti, és ezt a tételt folyamatosan vitatni kívánja a jövőben. Nem akarja továbbá megmutatni az alvállalkozói és szub-alvállalkozói szerződéseket” – részletezte a miniszter, majd a lehetséges következményekről is beszélt.

„Ha ő nem fogadja el, hogy 10 százalékot kereshet, és nem hajlandó betekintést engedni a számaiba, akkor nyilván nem fog vasutat építeni Magyarországon.”

A V-Híd idén októberben megtámadta a Lázár vezette tárca 26,5 milliárd forintra becsült tenderét, amely a Gubacsi vasúti híd kivitelezésére vonatkozott. A cég jogsértőnek tartotta a 10 százalékos nyereséghányad előírását és az alvállalkozói láncolat teljes ellenőrizhetőségét is, a Közbeszerzési Döntőbizottság azonban elutasította a kifogásaikat. A V-Híd alvállalkozói gyakorlatáról korábban több sajtóorgánum is írt, miszerint a cég olykor szerződés nélkül dolgoztat partnereket, és a kifizetésekkel annyit csúszik, hogy cégek kerülnek a csőd szélére. Nemrég menesztették Sárváry István cégvezetőt is - többek szerint Lázár nyomására.

Mészáros Lőrinc egy novemberi Index-interjúban reagált a vádakra, amelyeket politikai támadásnak nevezett. Azt állította, furcsa lenne, ha egy miniszter hatására menesztené egy cégvezetőjét. „A Mészáros Csoportban mindig tisztességesen jártunk el a velünk dolgozó vállalatokkal, főként azokkal, akik korrektül teljesítettek. Fővállalkozó és alvállalkozó között természetesen előfordulhat vita, de ezeket minden esetben rendezzük” – mondta, majd hozzátette: „Én is voltam alvállalkozó, tudom, milyen érzés, ha valakit hátrány ér.

A fővállalkozónak nincs joga megkeseríteni az alvállalkozó életét – ezt én soha nem tűrném el.”

A gazdasági bizottság ülésének másik fő témája a közbeszerzési törvény módosítása volt, amelyet a Strabag körüli botrány indított el az M30-as autópálya hibás szakasza miatt. Lázár korábban úgy fogalmazott, a Strabag „átbaszott minket”, majd benyújtotta a törvénymódosítást, amellyel a szerződésszegő cégeket kizáratná az állami beruházásokból. Bár a kizárás lehetősége már most is szerepel a törvényben, a javaslat az eddigi két évről ötre emelné a büntethetőség időtartamát, és a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjesztené a szabályt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk