HÍREK
A Rovatból

Megszavazta az Európai Parlament, hogy durvábban lépjenek fel az Orbán-kormánnyal szemben

A 345 képviselő támogatta, 104-en ellene szavaztak, 29-en tartózkodtak. Az állásfoglalásban többek között az is szerepel: sajnálják, hogy a bizottság felszabadított 10 milliárd eurót Magyarországnak, miközben az EP szerint a kormány nem teljesítette a kért reformokat.


A 345 szavazattal, 104 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amelyben aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi eróziója miatt. A nemrégiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt az oroszországi külföldi ügynökökről szóló törvényhez hasonlították.

A testület sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a tagállami kormányokat tömörítő tanács nem alkalmazta a 7-es cikk szerinti eljárást, noha az EP 2018-ban aktiválta a mechanizmust.

Felszólították a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot annak megállapítására, hogy Magyarország a 7-es cikk szerinti eljárás keretében elkövette-e az uniós értékek súlyos és tartós megsértését.

Elítélték, hogy Orbán Viktor decemberben megakadályozta az EU hosszú távú költségvetésének felülvizsgálatáról szóló döntést, beleértve az ukrajnai segélycsomagot is. Szerintük Orbán „teljes mértékben figyelmen kívül hagyta és megsértette az EU stratégiai érdekeit, továbbá megsértette a lojális együttműködés elvét”.

„Az EU-nak nem szabad engednie a zsarolásnak” - emelték ki.

Az EP sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy az Európai Bizottság 10,2 milliárd eurót szabadított fel a korábban befagyasztott pénzeszközökből, annak ellenére, hogy - az EP szerint - Magyarország nem teljesítette az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében kért reformokat.

A képviselők elítélték továbbá a tudományos élettel, az újságírókkal, a politikai pártokkal és a civil társadalommal szemben a források elosztása során állítólagosan alkalmazott rendszerszintű hátrányos megkülönböztetést. Sajnálatukat fejezték ki a bizonyos jelentések szerinti „manipulált közbeszerzési eljárásokat”, a kormány és a miniszterelnökkel kapcsolatban álló szervezetek nyilvános vételi ajánlatait, valamint hogy - véleményük szerint - uniós forrásokat használtak fel a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására.

Kijelentették: nem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha bármely területen hiányosságok állnak fenn, ezért - mint írták -

meg fogják vizsgálni, hogy szükség van-e jogi lépésekre a pénzeszközök befagyasztásának részleges feloldásáról szóló határozat hatályon kívül helyezésére.

Megjegyezték, hogy az EP számos jogi és politikai intézkedést alkalmazhat, ha az uniós bizottság megsérti a szerződések őreként és az EU pénzügyi érdekeinek védelmében rá háruló kötelezettségeket.

Az EP azt is megkérdőjelezte, hogy a magyar kormány képes lesz-e ellátni feladatait a 2024 második felében esedékes uniós elnökség idején. Arra figyelmeztettek, ha az Európai Tanács elnöki posztja megüresedik, akkor ezek a feladatok a magyar miniszterelnökre hárulnak az ország hat hónapos tanácsi elnöksége alatt. Az EP-képviselők ezzel összefüggésben arra kérték a tanácsot, hogy találjon megfelelő megoldásokat e „kockázat” elkerülésére. A tanácsi döntéshozatal folyamatának reformjára szólítottak fel, hogy véget vessenek „a vétójoggal és a zsarolással járó visszaélésnek”.

Az EP emellett jelentést fogadott el az alapvető jogok helyzetéről is. A 391 igen szavazattal, 130 ellenében és 20 tartózkodás mellett jóváhagyott jelentésben az EP-képviselők üdvözölték a médiaszabadságot megerősítő jogszabályról szóló, az EP és a tagállamokat tömörítő tanács között létrejött megállapodást. A kémprogramok használata miatti aggodalmukat fejezték ki, és az ilyen programok szigorú szabályozásának szükségességét hangoztatták, és felszólították az uniós országokat, különösen Görögországot, Magyarországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Ciprust, hogy kövessék az uniós parlament vonatkozó ajánlásait.

Emlékeztettek arra, hogy a nemi alapú erőszak minden uniós országban elterjedt.

Elítélték a nők és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogai terén tapasztalt visszalépését több tagállamban, beleértve a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférés megtagadását Lengyelországban.

Kérték továbbá, hogy a nemi alapú erőszakot vegyék fel az uniós bűncselekmények listájára.

Az EP aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy - véleményük szerint - több uniós országban egyre nő a korrupció, és elítélte a magas rangú tisztviselőket és politikusokat - köztük a jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőket - érintő állítólagos eseteket. Az uniós parlament emellett szót emelt az igazságszolgáltatás függetlenségének befolyásolására irányuló kormányzati kísérletek ellen, és hatékony fékek és ellensúlyok kialakítására szólított fel.

(Forrás: MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Svéd miniszterelnök: Orbán Viktor „felháborító hazugságokat” terjeszt
Ulf Kristersson úgy látja, a magyar kormányfő a közeledő választások miatt kétségbe van esve. Ezért mondhatta, hogy Svédország már nem civilizált ország, hanem a barbarizmus uralja.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. szeptember 15.



Orbán Viktor a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában beszélt arról, hogy szerinte Svédország összeomlott. Mint mondta, a svédek „kijelentkeztek a civilizációból”, és helyette „barbarizmus” uralkodik.

A magyar miniszterelnök az előadása egy részletét az X-en is megosztotta – angol felirattal, hogy mindenki értse –, és ebben azt állította, hogy Svédországban már 284 fiatalkorú lányt vettek őrizetbe gyilkosságért. Kifejtette: a gyerekeket a maffia veszi rá, hogy lőjenek fejbe embereket, mert őket nem lehet elítélni.

„Minden szabály, minden rend felbomlik, és marad helyette a barbarizmus. Nem arról van szó, hogy valamit elhibáztak; ezek kijelentkeztek a civilizációból” – fejtegette Orbán. Hozzátette: ezek azok a svédek, akik kioktatják Magyarországot jogállamiságról.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az X-en reagált a magyar miniszterelnök beszédére. Azt írta:

„Ezek felháborító hazugságok.”

Hozzátette: nem meglepő, hogy ezek a kijelentések egy olyan embertől származnak, aki „saját országában szétrombolja a jogállamiságot”. A svéd kormányfő szerint Orbán kétségbe van esve a közelgő magyarországi választások előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Pilis polgármestere: a drogkereskedők 20 millió forint vérdíjat tűztek ki a fejemre
László Attila szerint azért akarhatják megölni, mert támogatja a helyi drogkereskedelem elleni harcot. Azt üzeni, nem hátrál meg, ameddig nem lesz rend a városban.


Pilis polgármestere azt állítja, hogy húszmillió forintos vérdíjat tűztek ki a fejére. László Attila a Facebookon számolt be róla, hogy úgy értesült, az életére törhetnek, miután aktív küzdelmet hirdetett a helyi drogkereskedők ellen.

A városvezető azt írta, egy ismerőse hívta fel az információval, amit ő is valakitől hallott. A forrás szerint borsodi vagy más „külsős” bűnözőket bíztak vagy bíznának meg azzal, hogy egyik éjszaka a saját otthonában támadják meg, és tegyék el láb alól. A feltételezett felbujtók úgy gondolják, hogy este már nincsenek mellette testőrök, de László Attila hozzátette: nincs is testőrsége.

A polgármester szerint a fenyegetés előzménye, hogy szeptember 2-án, a Monori Rendőrkapitányság munkatársai egy eredményes akció keretében lecsaptak az egyik pilisi drogterjesztő bandára, amelynek az irányítója előzetes letartóztatásba került.

„A drogos bűnözők most engem okolnak azért, hogy parancsba adtam a rendőrségnek a rajtaütést. Ekkora hatalmam ugyan még nincs, viszont ezt megelőzően több alkalommal nyomatékosan kértem a rendőrséget, hogy mielőbb tisztítsák meg Pilis városát a dílerektől. Ugyanis ezeknek a gátlástalan, haszonszerzésre berendezkedett alakoknak a tevékenysége nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy Pilisen az elmúlt években elszabaduljon a pokol, amelyet az utóbbi hónapok kőkemény munkájával megkezdtünk felszámolni” – írja a polgármester.

László Attila hozzátette, „Természetesen ettől az újabb fenyegetéstől sem hátrálok meg! Megyünk előre, ameddig nem lesz rend a városban, és egyúttal köszönöm a Monori Rendőrkapitányság munkatársainak az eredményes akció végrehajtását!”

A városvezető egy korábbi posztjában a most ismét felhozott rendőrségi akció részleteit is megosztotta. A police.hu beszámolója alapján akkor azt írta, egy olyan 48 éves pilisi férfira csaptak le a rendőrök, aki a gyanú szerint drogterjesztő hálózatot irányított. N. Sándor a feltételes szabadlábra bocsátását követően rövid időn belül újra illegális tevékenységbe kezdett. Főként kristályos anyagot árult Vecsés és Pilis térségében.

A vevők körében jól ismert díler hetente többször értékesített előre porciózott adagokat 5–10 ezer forintért. A nyomozás során hamar egyértelművé vált, hogy N. Sándor volt a hálózat kulcsfigurája. Ő szervezte az átadásokat és tartotta a kapcsolatot a vásárlókkal is.

A gyanúsítottat egy vecsési áruház parkolójában fogták el, miközben három adag tiltott szert adott át F. Norbertnek, aki 10 000 forintot és 2,5 kg fűszerpaprikát adott cserébe. Az elfogásban a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége is közreműködött. A rendőrök nemcsak a dílert és a fogyasztót állították elő, az N. Sándorral a helyszínre érkező ismerősének, Cs. Norbertnek a kezén is kattant a bilincs, mivel a drog terjesztésében ő is aktívan részt vett.

A házkutatások során a hatóságok több mint 2 millió forint készpénzt, egy nagy értékű autót, ékszereket, mobiltelefonokat, digitális mérlegeket és más eszközöket foglaltak le. F. Norberttől lefoglalták az átvett kristályos anyagot, a 10 000 forintot és a fűszerpaprikát is. Cs. Norbert lakásán egy mobiltelefont és több járművet találtak.

A Monori Rendőrkapitányság kábítószer-kereskedelem bűntette miatt nyomoz az előzetes letartóztatásban lévő N. Sándor és a szabadlábon védekező Cs. Norbert ellen, míg F. Norbert ellen kábítószer-fogyasztás miatt indult eljárás – áll a közleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elvehetik Mészárosék sztrádabizniszét – Uniós eljárás indul, egy új kormány felbonthatja a szerződéseket
Az unió szerint Mészáros és Szijj cégei számára túl nagy a haszon, túl kicsi a kockázat az autópálya-koncesszióban. Akár az egész szerződés mehet a levesbe.


Korántsem biztos, hogy a Mészáros Lőrinc és Szijj László érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt. egészen 2057‑ig fenntarthatja a 2022‑ben elnyert, 35 évre szóló autópálya-koncessziót. A HVG cikke szerint a cég meglepően könnyen elveszítheti a jövedelmező, minimális kockázattal járó megbízást.

A koncessziós szerződés szerint az államnak joga van felmondani a megállapodást, ha az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít, és az Európai Bíróság elmarasztaló ítéletet hoz.

A portál emlékeztet, hogy „az Európai Bizottságnak komoly aggályai vannak, ezért kötelezettségszegési eljárást indított.” A bizottság kifogásolja, hogy a koncesszió 35 éves időtartamának meghatározása és értékének becslése nem volt megalapozott, illetve problémásnak tartják a kialakított struktúrát is.

Úgy látják, a koncessziós rendszerben a cég túl kevés kockázatot vállal, ezért szerintük ez lényegében egy egyszerű közbeszerzés.

Az M1‑es autópályán most indul az újjáépítés és bővítés. Bicskéig 2028 őszére készülnek el, a Concó pihenőhelyig 2029 őszére, és Hegyeshalom felé még később haladnak majd.

Fővállalkozóként a Mészáros és Szíjj érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt. végzi az építkezést, közben Mészáros bankja hitelt is nyújt hozzá.

Bár valószínűtlen, hogy a Fidesz‑kormány felmondja a koncessziós szerződést, Magyar Péter már jó előre jelezte: ha a TISZA kormányra kerül, a párt szakértői felülvizsgálják a NER‑korszakban kiosztott állami koncessziókat, és ha szükséges, felbontják a szerződéseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Rákay Philip Hatvanpusztáról: Ezt meg kéne tapsolni, ünnepelni kellene!
A volt tévés szerint vidéki panzió, golfpálya és cégközpont is lehetne a birtokból. Azt mondja, ezek magánberuházások, de a közös kultúrkincset is gazdagítják.


Rákay Philip volt a vendége Németh Balázs Fidesz-szóvivő műsorának, a Harcosok Órájának. A beszélgetés során előkerült az Orbán-család hatvanpusztai birtoka is, amiről Rákay meglepő részletességgel beszélt.

Németh Balázs arról mesélt, hogy amikor ismerőseinek megmutatja a birtokról készült fotókat, sokan csak annyit kérdeznek: „mi itt a látnivaló?” Véleménye szerint „nincsen Versailles”. (A birtokot Hadházy Ákos nyomán szokta az ellenzéki közösség Pusztaverszájként emlegetni.)

Rákay elmondta, hogy őt személyesen is érinti, ami Hatvanpusztán történik, ráadásul nem is egyszer, hanem triplán.

„Nem vagyok Orbán Győző bácsinak a fogadatlan prókátora, csak magam is az ingatlanfejlesztő cégeinkkel többnyire ipari parkokat és egyebeket fejlesztünk, és idézőjelben hobbiból, értékmentésként néha műemlék épületekkel is foglalkozunk, és pontosan tudom, hogy ez milyen terhet jelent, milyen megnövekedett költségeket, folyamatosan nagyító alatt tartott építkezést” – mondta Rákay a 444.hu szemléje szerint.

Szerinte egy mezőgazdasági ingatlan többféleképpen is hasznosulhat – például lehet belőle golfpálya, vidéki panzió, cégközpont vagy családi kúria is.

„Ezerszám pusztulnak Magyarországon ilyen épületek, és örülni kéne, hogy jönnek emberek, akik egyébként a leadózott, tisztességesen megszerzett jövedelmükből felújítanak, és mindannyiunk örömére – még ha ezek magánterületen lévő magánberuházások, de akkor is, mégiscsak a közös kultúrkincshez tesz valaki hozzá, ezt meg kéne tapsolni, ünnepelni kellene!”

– tette hozzá Rákay.

A hatóságok is foglalkoznak az üggyel: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett a rendőrségen, miután a műemlékvédelmi szakemberek szerint védett épületet bontottak le, ami törvénysértő.

Rákay korábban is megvédte a hatvanpusztai beruházást. Akkor azt írta, hogy Orbán Győző „műemlékmentése elképesztő áldozatokkal, extra költségekkel járó, nagyon hosszadalmas folyamat”. A képviselőt, aki az építkezés részleteiről többször is beszélt, „ócska prolinak” nevezte.


Link másolása
KÖVESS MINKET: