Megsértette a sajtószabadságot Kövér László – mondták ki Strasbourgban
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ma Strasbourgban egyhangú döntéssel kimondta, hogy az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből - írja az Index, amelynek két kollégája is érintett az ügyben.
„Két kollégánk, Fábián Tamás és Bakró-Nagy Ferenc 2016 április 25-én, egy hétfői ülésnapon arról kérdezték a Parlamentben a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a friss botrányról: a jegybank alapítványai közpénzmilliárdokat osztogattak a haveri körnek. Pontosan ugyanezt tették a hvg.hu, a nol.hu és a 24.hu újságírói is, akik szintén az ügy panaszosai”
- írja a lap.
Másnapra az újságírókat Kövér László határozatlan időre kitiltotta a Parlament épületéből és a képviselői irodaházból.
Az indoklás szerint olyan helyiségekben is forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol nem szabad, és ezzel megsértették a házelnök 2013-as rendelkezését a parlamenti tudósítások rendjéről. A lapok munkatársai legközelebb 2016. szeptember 12-én léphettek be újra az Országház épületébe.
Ahogy az Index írja, a rendelkezés visszássága, hogy
- a szabályait Kövér László alkotta,
- Kövér László bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e,
- Kövér László döntött a szankcióról, de nem közölte, miért úgy döntött, ahogy,
- a döntés ellen se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni,
- mivel Kövér kormánypárti politikusként, a kormánypártok szavazataival lett házelnök, nemcsak jogi, de politikai garancia sincs rá, hogy a döntései nem önkényesek.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely szervezet segítségével az újságírók az európai jogorvoslati szervhez fordultak, kifejette, hogy
az indokolatlanul jogkorlátozó parlamenti sajtószabályzat működtetésével Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát, mivel nem dolgozhattak a közügyek megvitatásának legfontosabb helyszínén, és az átláthatatlan döntés ellen nem élhettek jogorvoslattal.
A kormány érve ezzel szemben az volt, hogy az újságírók nem tartották be a tudósítás szabályait. Hozzátették, hogy a Parlament folyosóin olykor nemzetbiztonsági jelentőségű, titkosított iratokat is szállítanak, és aki nem megengedett helyen forgat, le tudja fotózni azokat. Ezen kívül akadályozták a parlamenti munkát (a kérdezéseikkel) és zaklatták a képviselőket is. Tartalmi kifogásként megemlítették, hogy
a sajtó munkatársai nem voltak kiegyensúlyozottak, mert ellenzéki képviselőket nem szólaltattak meg, és állítsuk szerint eleve olyan videót akartak forgatni, amelyben a képviselők nem szólalnak meg, hogy a kamera elől elfutó politikusokat rossz színben tüntethessék fel.
A bíróság azonban ezt nem tartotta megalapozottnak, és
a panaszos újságíróknak adott igazat. Megállapította, hogy a kitiltásuk sértette az európai emberi jogi egyezmény 10., a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.
Nem vagyoni kártérítésként az államnak 4574 eurót (1,6 millió forintot) kell fizetnie. A döntés ellen a bíróság Nagykamarájához lehet fellebbezni.
Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza az Indexnek azt mondta, hogy a bíróság döntése önmagában nem szünteti meg az újságírók kitiltásának gyakorlatát, de
a rendszerből az következik, hogy orvosolni kell a kitiltásra lehetőséget adó jogi szabályozást, és az ítélet végrehajtásának része lesz a gyakorlat megváltoztatása is.