Megrázó videó: tüntető civilekre lőttek az oroszok Luhanszkban
A tiltakozó tömegbe lőttek orosz katonák Luhanszkban?
#Novopskov. #Russians opened fire on civilians. pic.twitter.com/NPU2eYhAtD
— NEXTA (@nexta_tv) March 5, 2022
HÍREK
Népszerű
Ajánljuk
Következő:
Katonai bemutatót tartott a honvédség egy óvodában, gázálarcot is adtak a gyerekekre, de az eseményről készült képek időközben eltűntek
Katonai bemutatót tartott a honvédség egy óvodában, gázálarcot is adtak a gyerekekre, de az eseményről készült képek időközben eltűntek
Címlapról ajánljuk
HÍREK
Katonai bemutatót tartott a honvédség egy óvodában, gázálarcot is adtak a gyerekekre, de az eseményről készült képek időközben eltűntek
A nyíregyházi intézményben tartott rendezvényen a gyerekek kilenc állomáson ismerkedtek meg a katonáskodással, egyenruhát és rohamsisakot is felpróbálhattak. Mentőautót és katonai teherautót is vittek nekik.
A Magyar Honvédség egy nyíregyházi óvodába látogatott el, ahol a gyerekek kilenc állomáson keresztül ismerkedhettek meg a honvédelem világával – írja Hadházy Ákos Facebook-oldalán. Az intézmény udvarán felállított pontokon a katonák különböző felszereléseket is bemutattak.
A május 14-én közzétett óvodai Facebook-bejegyzés szerint a kicsik gázálarcot, rohamsisakot és egyenruhát is felpróbálhattak. A program része volt egy mentőautó és egy szovjet időkből származó Ural teherautó is, amelyekkel az óvodások számára még különlegesebbé tették az élményt.
A bejegyzésben az óvoda úgy fogalmazott:
„Mindezek hozzájárultak, hogy a gyerekek megértsék, a segítségnyújtás, a felelősség és a bátorság sokféle formában megjelenhet.”
A katonai bemutatóról készült bejegyzés és a hozzá tartozó képek időközben eltűntek az intézmény közösségi oldaláról.
A programról Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is beszámolt. A politikus úgy fogalmazott:
„Kíváncsi lennék, mit szól ehhez Bagdy Emőke, vajon ez zavarja-e annyira a gyerekeket, mint egy Pride, amit ugye nem is látnak.”
Hadházy szerint a honvédség már az óvodákban is szakít a békementalitással, és a háború nulladik fázisába lépett.
Ajánljuk
HÍREK
Román elnökválasztás: csalásról beszél a magyarellenes elnökjelölt pártja
George Simion pártja szerint több megyéből is bejelentések érkeztek visszaélésekről. A hatóságokat azonnali kivizsgálásra szólították fel.
Vasárnap rendezik a román elnökválasztás második fordulóját, ahol két jelöltre lehet szavazni. Az egyikük George Simion, a magyarellenes, oroszbarát és szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) politikusa, a másik pedig a független, centrista-liberális és Európa-párti Nicusor Dan.
Az AUR vasárnapi közleménye szerint „választási csalásra, a szavazók megfélemlítésére és a politikai erőforrásokkal való visszaélésre” utaló jelekre figyeltek fel.
A párt szerint főként Ilfov, Valcea és Mehedinti megyéből, valamint Bukarest első kerületéből érkeztek bejelentések. Az AUR felszólította a hatóságokat, hogy haladéktalanul vizsgálják ki ezeket az ügyeket.
A választás napján helyi idő szerint reggel 7 és este 21 óra között szavazhatnak a román állampolgárok. Az MTI összesítése szerint délelőtt 10 óráig a jogosultak 9,45 százaléka adta le voksát. Ez 21 százalékkal magasabb részvételt jelent, mint az első forduló hasonló időszakában, és 6 százalékkal több, mint a tavaly júniusi választásokon ugyaneddig az időpontig.
A magyar többségű székelyföldi megyékben alacsonyabb a részvétel az országos átlagnál, de a két héttel ezelőttihez képest jelentősen nőtt, és meghaladja a tavaly júniusi adatokat is. Hargita megyében 9 százalékos, Kovászna megyében 8,8 százalékos, Maros megyében 8,6 százalékos, Bihar megyében 8,4 százalékos, Szatmár megyében pedig 6,9 százalékos részvételt mértek 10 óráig.
A külföldön élő, vagy ideiglenesen külföldön tartózkodó román állampolgárok már péntek reggel megkezdhették a szavazást. Vasárnap reggel 7 óráig 745 ezren voksoltak külföldön, ami csaknem kétszerese az első forduló pénteki és szombati szavazatainak. Május 4-én ugyanekkor 400 ezren szavaztak.
A román állampolgárok nemcsak a lakhelyük szerinti szavazókörökben adhatják le a szavazatukat, hanem más településen vagy külföldön is feliratkozhatnak a pótlistára.
A szavazás – függetlenül az időzónától – mindenhol romániai idő szerint 21 órakor zárul.
A Maszol magyar idő szerint délben ismertette a legfrissebb részvételi adatokat. Eszerint 11 óráig 4 593 255 választópolgár szavazott, ami a választói névjegyzékben szereplők 25,53 százalékát jelenti. Ebből 3 688 710-en Románián belül, 904 545-en pedig külföldön járultak az urnákhoz. A legmagasabb részvételt Ilfov megyében mérték, ahol a választásra jogosultak 28,43 százaléka szavazott. A legalacsonyabb részvétel Szatmár megyében volt, 14,64 százalékkal.
(via 24.hu)
Ajánljuk
Következő:
Alföldi Róbert a nagytakarítási törvényről: Ez nemcsak a szabad sajtóról szól, hanem arról, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van
Alföldi Róbert a nagytakarítási törvényről: Ez nemcsak a szabad sajtóról szól, hanem arról, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van
HÍREK
Alföldi Róbert a nagytakarítási törvényről: Ez nemcsak a szabad sajtóról szól, hanem arról, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van
A színész-rendező a Partizán műsorában beszélt a civil szervezeteket és a sajtót érintő törvénytervezetről. Szerinte ha most nem történik változás, nagy baj lehet.
Alföldi Róbert a Partizán szombati élő adásában osztotta meg gondolatait a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatról, amely szerinte a civil szervezeteket és a szabad sajtót is veszélyeztetheti. A színész-rendezőt nem érte váratlanul a javaslat, mégis erősen megérintette.
„Nem lepett meg, nagyon fura módon kétségbeestem. Nagyon régen volt ilyen, hogy így megütött valami, hogy úristen, mi lesz itt”
– fogalmazott. Hozzátette, hogy az ilyen ügyekkel kapcsolatban nehéz közönyösnek maradni, és ha valaki mégis az, annak szerinte az lehet az oka, hogy nem megfelelően kommunikálnak a törvénytervezetről.
„Muszáj lenne elmondani, hogy bárkit, bármikor, bármilyen helyzetben érinthet. Ez az ÁVH-nak és az agitpropnak a keveréke. Ez nemcsak a szabad sajtóról szól, hanem arról, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. Ugyanakkor lehet pozitívan is nézni: azt gondolom, végjáték van, a hatalmon lévők és a nem hatalmon lévők szempontjából is”
– mondta Alföldi, aki szerint, ha egy év múlva nem történik kormányváltás, akkor nehéz lesz megtartani a maradék optimizmust is, hogy változás jöhet.
A beszélgetésben szó esett a színházi világról is, ahol Alföldi tapasztalatai szerint már korábban lezajlott egy hasonló folyamat.
„A mi szakmánkban ez nagyjából szerintem lezajlott az elmúlt években. A színházról beszélek. Nagyon egyszerű a képlet: aki nem azt képviseli, amit mi akarunk, az ne legyen. Erre szoktam azt mondani a szakmámmal kapcsolatban, hogy nem három T van, hanem kettő. Tűrt nincs. Tiltott van és támogatott van”
– idézte a Blikk a művészt.
A rendező szerint a 2026-os választás más lesz, mint az előző, mivel úgy látja, hogy az emberek politikailag aktívabbá váltak.
(vi 24.hu)
Ajánljuk
HÍREK
Oroszország a háború eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre Ukrajna ellen
A brutális támadásban több tucat robbanás rázta meg az országot. A drónok főként Kijev környékét és a keleti régiókat vették célba.
Egy 28 éves nő életét vesztette, legalább három ember – köztük egy négyéves gyerek – megsérült, amikor orosz dróntámadás érte Ukrajnát vasárnap hajnalban – közölték az ukrán hatóságok, amiről a Reuters számolt be. A nő a Kijevtől délre fekvő Obuhivi járásban halt meg.
„Sajnos az ellenséges támadás következtében az obuhivi járásban egy nő belehalt a sérüléseibe”
– írta Mikola Kalasnyik, a Kijevi terület kormányzója a Telegramon. A megsérült embereket kórházba vitték. A környéken több lakóépület is megrongálódott.
A városban is okozott kárt egy drón: Kijev katonai közigazgatása szerint egy megsemmisített eszköz darabjai megrongálták egy nem lakóépület tetejét, de senki nem sérült meg.
Az ukrán légierő közölte, hogy Oroszország reggel 8 óráig összesen 273 drónt indított. A támadás Közép-Ukrajnát, valamint a Dnyipropetrovszki és Donyecki megyéket érintette. Az ukrán légvédelem az éjszaka során 88 drónt semmisített meg.
A légiriadók Kijevben, környékén és Kelet-Ukrajnában kilenc órán át tartottak, és csak reggel kilenc körül oldották fel őket. A hadsereg szerint az éjszaka folyamán több alkalommal is be kellett vetniük a légvédelmet. A Reuters helyszíni tudósítói robbanások hangját hallották a fővárosban és annak környékén.
Legutóbb hasonló mennyiségű drónt akkor indítottak egyszerre, amikor az invázió harmadik évfordulójának előestéjén 267 drónt számoltak.
A támadás pénteken zajló béketárgyalások után történt. Ez volt az első alkalom három év alatt, hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalóasztalhoz ült. Nem tudtak megállapodni a tűzszünetről, de egy fogolycseréről igen: a tervek szerint a jövő héten mindkét oldal 1000-1000 hadifoglyot enged szabadon.
Szombaton az orosz hadsereg Szumi megyében csapott le, ahol egy civil buszt ért találat. A támadásban kilenc ember vesztette életét.
Zelenszkij ezt „szándékosnak” nevezte, és szigorúbb szankciókat sürgetett Oroszország ellen. Moszkva szerint katonai létesítményt vettek célba.
Mindkét fél tagadja, hogy civileket támadna, de a háború kezdete óta több ezer ember meghalt, túlnyomó többségük ukrán állampolgár.
(via 24.hu)
Ajánljuk
