Kedden mi is megírtuk, hogy megszólalt Novák Katalin a nagy botrányt kavart elnöki kegyelem ügyében. A köztársasági elnök 2023 tavaszán, a pápalátogatás alkalmával kegyelmet adott többek között a bicskei gyerekotthon igazgatóhelyettesének is, aki a pedofíliával vádolt igazgató bűntársa volt.
Novák úgy fogalmazott az esetről: „természetes az, hogy minden kegyelmi döntés felvet kérdéseket, és adott esetben ezek a kérdések megválaszolatlanak maradnak, ez így volt az elmúlt 33 évben, és így van egyébként a világ legtöbb országában is. Az elmúlt napokban egy olyan politikai kampánynak vagyunk a tanúi, amely rengeteg valótlan állítást tartalmazott. Minden kegyelmi döntésre igaz az is, hogy a természeténél fogva megosztó, és én az elém terjesztett több száz kegyelmi kérvényről minden esetben igyekszem a leginkább körültekintően dönteni”.
Emlékeztetett arra is, hogy az államfői kegyelmek döntése nem nyilvános.
Az ügyben már több közszereplő, így a törvényt ellenjegyző Varga Judit volt férje is megszólalt. Az Instagramon Lilu is közzétette véleményét.
„Nem, kedves köztársasági elnök asszony! Egy normális társadalomban, normális emberek között a pedofília és egy pedofilt támogató védelme, ha úgy tetszik, kegyelme nem megosztó” – írta 24 órán át látható sztorijában a műsorvezető. Hozzátette:
„Mindenki elítéli. Mindenki. Jobbos, balos, bárki. Az úgynevezett emberek. Azt akarom hinni, mi még azok vagyunk. És ebben összezárunk. Mindenki. Ugye, így lesz? Ugye? Megosztó… baszki…”.
Kedden mi is megírtuk, hogy megszólalt Novák Katalin a nagy botrányt kavart elnöki kegyelem ügyében. A köztársasági elnök 2023 tavaszán, a pápalátogatás alkalmával kegyelmet adott többek között a bicskei gyerekotthon igazgatóhelyettesének is, aki a pedofíliával vádolt igazgató bűntársa volt.
Novák úgy fogalmazott az esetről: „természetes az, hogy minden kegyelmi döntés felvet kérdéseket, és adott esetben ezek a kérdések megválaszolatlanak maradnak, ez így volt az elmúlt 33 évben, és így van egyébként a világ legtöbb országában is. Az elmúlt napokban egy olyan politikai kampánynak vagyunk a tanúi, amely rengeteg valótlan állítást tartalmazott. Minden kegyelmi döntésre igaz az is, hogy a természeténél fogva megosztó, és én az elém terjesztett több száz kegyelmi kérvényről minden esetben igyekszem a leginkább körültekintően dönteni”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron Hankó Balázsnak: Kapaszkodj! Este jön a videó!
Molnár Áron színész-aktivista egy keddi Facebook-posztban ígért újabb bizonyítékokat a 17 milliárdos NKA-botrányban. A színész szerint egy ma esti videóban fogja bemutatni, hogyan használták fel a kulturális pénzeket kampánycélokra.
Ma este új videót és „újabb bizonyítékokat” ígér Molnár Áron színész-aktivista arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos keretét kampánycélokra költötték.
A keddi bejelentés szerint a hamarosan érkező anyagban
„fideszes képviselő, titkos nagymama, buszoztatás és egy igen komoly cégháló” is szerepelni fog.
Molnár Áron egy friss Facebook-posztban fordult Hankó Balázs volt kulturális miniszterhez: „Hankó, Hankó… nemhogy szép csendben várnád a tetteid következményeit, hanem József Attilától idézgetsz, pont a kedvenc versemből és nyilvánosan kamuzol az ártatlanságodról” - utalt arra, hogy Hankó korábban a költőtől idézve írt ártatlanságáról az ügyészségnek.
Molnár azt írta, éppen ezért úgy döntött, hogy még ma nyilvánosságra hoz további részleteket. A bejegyzés szerint „ma jönnek újabb bizonyítékok, hogy kampánycélra költöttétek a 17 milliárd forintot, amit kulturális célra kellett volna fordítani, és tettétek mindezt titokban.”
A posztot így zárta: „Kapaszkodj Balázs! Este jön a videó!” - majd a következő képet mellékelte:
A botrány tavasszal robbant ki, miután Molnár Áron nyilvánosságra hozta: a gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap egy ideiglenes kollégiuma a választások előtt osztott szét 17 milliárd forintot, jelentős részben kormányközeli szereplőknek. Az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás indult, amelynek során a hatóságok több embert letartóztattak, köztük Bús Balázst, a Nemzeti Kulturális Alap volt alelnökét és Ughy Attilát, a XVIII. kerület korábbi fideszes polgármesterét is.
Hankó Balázs volt miniszter és több kormánypárti politikus politikai leszámolásnak tartja az eljárást. Hankó korábban következetesen tagadta a vádakat, szerinte a kifizetések mindenben megfeleltek a szabályoknak és a kultúrát szolgálták.
Ma este új videót és „újabb bizonyítékokat” ígér Molnár Áron színész-aktivista arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos keretét kampánycélokra költötték.
A keddi bejelentés szerint a hamarosan érkező anyagban
„fideszes képviselő, titkos nagymama, buszoztatás és egy igen komoly cégháló” is szerepelni fog.
Molnár Áron egy friss Facebook-posztban fordult Hankó Balázs volt kulturális miniszterhez: „Hankó, Hankó… nemhogy szép csendben várnád a tetteid következményeit, hanem József Attilától idézgetsz, pont a kedvenc versemből és nyilvánosan kamuzol az ártatlanságodról” - utalt arra, hogy Hankó korábban a költőtől idézve írt ártatlanságáról az ügyészségnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelent Molnár Áron videója, szerinte NKA-pénzből buszoztatták az embereket a Békemenetre monori fideszes politikusok
A színész-aktivista egy monori alpolgármesterhez köthető alapítvány elszámolását mutatta be az NKA-ügyben. Állítása szerint a kulturális célra kapott támogatásból olyan buszutat fizettek, amelynek célállomásaként a Békemenet volt feltüntetve.
Molnár Áron kedd este újabb videót tett közzé a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányról, amelyben ezúttal egy monori szálat tárt fel. A színész azzal lengette be az új információkat, hogy közvetlenül Hankó Balázs korábbi miniszternek üzent: „ma jönnek újabb bizonyítékok, hogy kampánycélra költöttétek a 17 milliárd forintot, amit kulturális célra kellett volna fordítani, és tettétek mindezt titokban.”
„Kapaszkodj Balázs! Este jön a videó! - üzente Hankónak.
A videóban végül konkrétumként beszél arról, hogy
Öt, a monori fideszes képviselő-testülethez köthető civil szervezet kapott összesen 100 millió forintot a sokat vitatott „titkos 790-es keretből”, az egyik szervezet elszámolásában pedig egy olyan buszos megrendelés is szerepel, amelynek úti céljaként a Fidesz kampányrendezvényét, a Békemenetet jelölték meg.
Molnár Áron a videót Hankó Balázs volt kulturális miniszternek címezve kezdi: „Balázs! Hankó Balázs! Szia! Örülsz, hogy megint kapsz videót?” Azt írja, Hankó állításával ellentétben szerinte bűncselekmények történtek, majd hozzáteszi: „3 hónapja megállás nélkül hozzuk nyilvánosságra a törvénytelenségeiteket.” Megemlíti, hogy a nyomozás során eddig több gyanúsítottat is letartóztattak.
Ismét felidézi a botrány alapját, miszerint „a titkos 790-es listán szereplő szervezeteknek és magánszemélyeknek 17 milliárd adófizetői forintot osztottatok szét titokban.” Kiemeli, hogy mindez szerinte „pont a kampányidőszakban, pont választókerületi lebontásban” történt, és sem a pályázat, sem a döntnökök nevei nem voltak nyilvánosak. Azt állítja, minden csak az ő megszólalása után vált publikussá, és eddig több mint 2,5 milliárd forintot utaltak vissza.
A videóban öt új, Monorhoz köthető szervezetet nevez meg, amelyek szerinte 100 millió forintot kaptak a titkos keretből. „Ami összeköti ezt az 5 civil szervezetet, az Monor fideszes képviselőtestülete” – fogalmaz.
Konkrét példaként Dessewfy Andor monori alpolgármester alapítványának támogatását említi, amely Molnár szerint végül mégsem számolt el a pénzzel, noha az eredetileg benyújtott dokumentumok között buszos megrendelés, számla és banki átutalás is szerepelt.majd
A Molnár által bemutatott képernyőkép szerint a „kulturális és közösségépítő programokra” kapott támogatásból fizetett buszút célállomásaként ez állt: „Monor-Budapest (Békemenet).”
Molnár ezt követően levonja a következtetést: „Ismét itt a bizonyíték, hogy a kultúrára fordítandó adófizetői forintokat Fideszes rendezvényekre, kampányeseményekre, buszosztatásra fordította Hankó és a bandája.”
Molnár ezután felszólítja a „monori fideszes fiúkat”, hogy fizessék vissza a maradék támogatásokat is. Egy másik szervezet esetében megjegyzi, hogy az egyik képviselő „nagymamája beszámlázott 10 millió forintot, és az kifizetésre is került.”
A poszt egy céghálót ábrázoló képpel folytatódik, amely szerinte tele van a titkos pályázati pénzekből részesülő cégekkel és szervezetekkel, majd belengeti, hogy „hallani fogunk még a Monori szervezetekről és cégekről”. A videót Hankó Balázsnak címzett üzenettel zárja, amelyben a volt miniszter börtönbüntetését vizionálja.
Molnár Áron kedd este újabb videót tett közzé a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányról, amelyben ezúttal egy monori szálat tárt fel. A színész azzal lengette be az új információkat, hogy közvetlenül Hankó Balázs korábbi miniszternek üzent: „ma jönnek újabb bizonyítékok, hogy kampánycélra költöttétek a 17 milliárd forintot, amit kulturális célra kellett volna fordítani, és tettétek mindezt titokban.”
„Kapaszkodj Balázs! Este jön a videó! - üzente Hankónak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bejutott az RTL a kórházban rekedt babákhoz Miskolcon, 40-en vannak bent, 18-at azonnal elvihetnének a szüleik, de nem jönnek értük
Az RTL Híradó riportja szerint a miskolci kórházban 40 csecsemő ragadt bent, többségük teljesen egészséges. A babák közül 22-nél gyámügyi határozat tiltja a hazaadást, miközben önkéntesek dajkálják őket.
Baba-mama szobákban sírnak a csecsemők, de anya sehol. Csak a miskolci központi kórházban negyven olyan kisbaba fekszik, akiknek már rég nem lenne ott a helyük. Közülük 18-at akár azonnal hazavihetnének a szüleik, de nem jönnek értük. A nővérek és önkéntes „ringatók” próbálják pótolni a hiányzó szülői szeretetet – számolt be róla az RTL Híradó.
A helyszínen forgató stábnak az intézmény osztályvezetője drámai számokat sorolt. A negyven, kórházban rekedt csecsemő többsége teljesen egészséges, mindössze négyen szorulnak közülük tényleges orvosi ellátásra. A többiek vagy azért nem mehetnek haza, mert a szüleik nem kérik őket, vagy mert gyámügyi határozat tiltja ezt.
„Van olyan, aki februárban született, és még mindig nincs elhelyezése” – mondta Szűcs Ildikó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház osztályvezetője, aki hozzátette, a negyvenből huszonkét gyermeknél már a születésükkor eldőlt, hogy nem adhatók haza.
A miskolci helyzet egy országos problémára világít rá: több mint 320 csecsemő rekedt kórházakban, átlagosan 105 napot töltenek ott anélkül, hogy annak egészségügyi oka lenne.
A kormányzat pénteken járt a miskolci kórházban, azóta a bent ragadt babák száma nyolccal nőtt. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a helyzet tarthatatlan, ezért célvizsgálatot rendelt el. Ez azt jelenti, hogy minden egyes gyermek sorsát egyenként vizsgálják meg a kormányhivatalok, a jelentést pedig szeptemberre várják.
„Nemcsak az a cél, hogy a már ott lévő gyerekek megtalálják a maguk elég jó helyét a világban, családoknál, hanem az is, hogy ne kerüljenek újabb gyerekek ebbe a helyzetbe” – vázolta a komplex feladatot Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi államtitkár.
A rendszer egyik buktatója, hogy a jogszabályok nem egyértelműek. Az államtitkár szerint pontosítani kell, mit jelent a „rendszeres” kapcsolattartás, ha egy nehéz sorsú szülő nem mond le a gyerekéről.
„Az egyik megyében azt mondják, hogy ha hetente egyszer ott van, az rendszeres; a másik megyében, ha hetente egyszer telefonál és érdeklődik, az is beleszámít” – érzékeltette a problémát Gyurkó Szilvia.
Amíg a rendszer malmai lassan őrölnek, a babákról a nővérek mellett önkéntesek, úgynevezett babaringatók gondoskodnak. A Nevetnikék Alapítvány 18 éve képzi őket, és hamarosan az országos oktatási programban is részt vesznek.
A jelentkezők lelkesedése óriási, de sokan lemorzsolódnak, amikor szembesülnek a szigorú feltételekkel. Kőműves Glória, az alapítvány alapítója szerint „amikor szembesülnek azzal, hogy itt fix időrend van, és képezniük kell magukat, ez sokakat visszatántorít”.
A ringatóknak tilos a műköröm és az ékszer, emellett kötelező egészségügyi felkészítő tanfolyamot is el kell végezniük. „Például fel kell ismerniük az önkénteseknek azokat a tüneteket, és ha változást észlelnek a gyereknél, azonnal szólniuk kell a nővéreknek” – magyarázta Kőműves Glória.
Jelenleg több száz kiképzett önkéntes várja, hogy bejuthasson a kórházakba a magukra hagyott csecsemőkhöz.
Baba-mama szobákban sírnak a csecsemők, de anya sehol. Csak a miskolci központi kórházban negyven olyan kisbaba fekszik, akiknek már rég nem lenne ott a helyük. Közülük 18-at akár azonnal hazavihetnének a szüleik, de nem jönnek értük. A nővérek és önkéntes „ringatók” próbálják pótolni a hiányzó szülői szeretetet – számolt be róla az RTL Híradó.
A helyszínen forgató stábnak az intézmény osztályvezetője drámai számokat sorolt. A negyven, kórházban rekedt csecsemő többsége teljesen egészséges, mindössze négyen szorulnak közülük tényleges orvosi ellátásra. A többiek vagy azért nem mehetnek haza, mert a szüleik nem kérik őket, vagy mert gyámügyi határozat tiltja ezt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A közmédia 15 oldalnyi dokumentumot, köztük képernyőképeket tett közzé az MTI politikai irányításáról
A közmédia új vezetése egy 482 oldalas, belső dokumentumcsomag válogatott részeit hozta nyilvánosságra. Az iratok a kormányzati narratívához igazított cenzúrát és a hírek átírását bizonyítják az MTVA szerint.
A közmédia megbízott vezetése kedden közzétette annak a 482 oldalas dokumentumcsomagnak a válogatott részeit, amely több mint egy évtizednyi, gondosan rögzített hírhamisítást bizonyít az állami hírügynökségnél, a Magyar Távirati Irodánál (MTI).
A magukat PRO DOMO munkacsoportnak nevező tudósítók és hírszerkesztők által átadott anyag feltárja, hogyan működött „az állami propagandagépezet” az MTVA közleménye szerint.
Az iratcsomagot a közmédia júliusban kinevezett vezetőinek adták át, az anyag a 2015 és a legutóbbi választás előtti nap közötti időszakot öleli fel. A publikálással egy időben a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése belső vizsgálatot rendelt el.
A közlemény szerint a most nyilvánosságra hozott iratok közvetlen bizonyítékként rögzítik azokat a vezetői utasításokat, amelyek alapján hírek kiadását tiltották meg, vagy azok tartalmát a kormányzati narratívának megfelelően módosították.
A dokumentumokat gyűjtő munkatársak az eseteket több kategóriába sorolták: elhallgatott vagy parancsra készített hírek, kidobott hírek, manipulált anyagok, valamint cenzúrázott és hamis hírek.
A közmédia új vezetése az átláthatóság erősítése és a közbizalom helyreállítása érdekében tárta fel a dokumentumokat, hogy a propagandisztikus gyakorlat a jövőben ne ismétlődjön meg.
Az MTVA által közzétett válogatás szerint kormányzati szereplők több dokumentált esetben adtak részletes utasításokat az MTI-nek, nem egyértelmű helyzetekben pedig a Rogán Antal vezette Kormányzati Tájékoztatási Központ nyújtott útmutatást.
A dokumentumok konkrét példaként említik, hogy 2019-ben Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke „diktált” az MTI-nek, 2022-ben pedig Paczolay Máté külügyi szóvivő határozta meg, mit tehet a tudósító Szijjártó Péter moszkvai útján, és mit nem.
Az iratok alapján nem jelenhetett meg hír arról, hogy a Transparency International szerint Magyarország a legkorruptabb EU-tagállam, és tiltólistára került többek között a Die Welt, az Amnesty International és a Human Rights Watch is.
A kormányzat számára érzékeny témákat rendszerszinten, előzetes cenzúrához kötötték. 2022. április 12-től az ukrajnai háborúról szóló anyagokat, a USAID-del kapcsolatos híreket, 2025. augusztus 7-től pedig minden Izraellel kapcsolatos hírt vezetői ellenőrzés alá vontak.
Az olvasók manipulálására konkrét utasítások is születtek. Egy 2025. február 23-i üzenet szerint úgy kellett tálalni a német választás eredményét, hogy az AfD jobban szerepeljen (A CDU és a CSU pártszövetség eredményeit külön kellett mutatni).
Egy másik, 2024 áprilisi utasítás szerint a német önrendelkezési törvényt „nemváltó törvénynek” kellett nevezni.
Bende Balázs szerkesztő 2022. november 10-én még azt sem engedte, hogy Joe Bident megválasztott elnöknek nevezzék. Amit a következő stílusban közölt:
A dokumentumok arra is utalnak, hogy az intézményben az ilyen utasításoknak nem örültek.
A mostani lépés a közmédia július elején indult átalakításának része, amelynek során a hírszolgáltatást átmenetileg fel is függesztették. A csatorna fekete képernyőn üzenetet mutatott.
„A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen” – állt az üzenetben.
Egyébként az állami hírügynökség elfogult működéséről és a cenzúráról már évekkel ezelőtt jelentek meg tényfeltáró cikkek. A Direkt36 2022-es cikksorozata – amelyre a mostani MTVA-közlemény is hivatkozik – belső levelezések alapján mutatta be a hírhamisítás gyakorlatát, a Le Monde francia lapnak nyilatkozó egykori munkatársak pedig arról beszéltek, hogy a szerkesztőségben egyértelmű politikai elvárások mentén kellett dolgozni.
A közmédia megbízott vezetése kedden közzétette annak a 482 oldalas dokumentumcsomagnak a válogatott részeit, amely több mint egy évtizednyi, gondosan rögzített hírhamisítást bizonyít az állami hírügynökségnél, a Magyar Távirati Irodánál (MTI).
A magukat PRO DOMO munkacsoportnak nevező tudósítók és hírszerkesztők által átadott anyag feltárja, hogyan működött „az állami propagandagépezet” az MTVA közleménye szerint.
Az iratcsomagot a közmédia júliusban kinevezett vezetőinek adták át, az anyag a 2015 és a legutóbbi választás előtti nap közötti időszakot öleli fel. A publikálással egy időben a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése belső vizsgálatot rendelt el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
