Megnyerte a bizalmi szavazást Boris Johnson brit miniszterelnök, nem lesznek még előrehozott választások
Megnyerte a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagjai által hétfőn tartott bizalmi szavazást Boris Johnson miniszterelnök, aki így megtarthatja pártvezetői és kormányfői tisztségét. Johnson az eredmény ismertetése után nagyon jónak minősítette a szavazás kimenetelét és közölte, hogy nem foglalkozik az előrehozott választások gondolatával.
A Konzervatív Párt jelenleg érvényes szabályzata alapján a következő tizenkét hónapban nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni Johnson ellen.
A hétfői szavazás eredményei után elhangzott első szakértői vélemények szerint azonban Johnson továbbra sem veheti teljesen biztosra, hogy a következő, 2024-ben esedékes brit parlamenti választásokon is ő vezeti még a Konzervatív Pártot, az ellene leadott 148 frakcióvoks ugyanis azt jelzi, hogy az alsóházi pártcsoporton belül rendkívül magas, 41 százalék a távozását kívánó képviselők száma.
A brit Konzervatív Párt frakciójában legutóbb 2018. december 12-én volt bizalmi szavazás Johnson hivatali elődje, Theresa May ellen. Azt a bizalmatlansági indítványt zömmel a keményvonalas EU-szkeptikus frakciótábor kezdeményezte, amely rendkívül elégedetlen volt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről Theresa May által elért akkori megállapodással.
A hétfői bizalmi szavazás kimenetelének ismertetése utáni nyilatkozatában Boris Johnson kijelentette: a voksolás "pozitív, meggyőző és döntő, a politika és az ország számára rendkívül jó" eredménnyel zárult.
A kormányfő szerint ez lehetőséget teremt arra, hogy az ország túllépjen ezen az ügyön, a Konzervatív Párt vezette kormánynak pedig arra, hogy egységesen, megerősödve összpontosíthassa figyelmét a legfontosabb, elsősorban gazdasági feladatokra.
Kérdésre válaszolva Johnson közölte: a megnyert bizalmi szavazás után - az erre irányuló felhívások ellenére - egyáltalán nincs szándékában előrehozott parlamenti választások kiírása.
A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.
A brit miniszterelnök megítélését a Konzervatív Párton és a közvéleményen belül is egyaránt jelentősen rontotta, hogy a londoni rendőrség nemrégiben megbírságolta őt a korlátozások idején tartott Downing Street-i partik miatt.
Boris Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt rendőrhatósági szankcióval sújtottak.
A Konzervatív Párt támogatottsága a felmérések szerint jelenleg 7 százalékponttal elmarad a legnagyobb ellenzéki erőétől, a Munkáspártétól.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának - a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek - kellett kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást.
Az elmúlt hetekben folyamatosan érkeztek hírek arról, hogy egyre több képviselő nyújtja be a Sir Graham Brady vezette frakcióbizottsághoz a bizalmi szavazást kezdeményező levelét.
Az eljárás azonban titkos, és egyedül Brady tudta, hogy pontosan hány konzervatív képviselő csatlakozott a kezdeményezéshez.
Brady a konvencióknak megfelelően csak akkor állhatott a nyilvánosság elé, amikor a kezdeményező levelek száma elérte az előírt minimumot.
Ezt a bejelentés tette meg Sir Graham hétfő délelőtt a londoni parlament épületénél összegyűlt újságíróknak.
Ha a konzervatív frakció egyszerű többsége Johnson ellen voksolt volna a hétfő esti bizalmi szavazáson, a miniszterelnöknek távoznia kellett volna az általa vezetett Konzervatív Párt éléről és így a kormányfői tisztségből is, és az utódválasztáson nem indulhatott volna.
