HÍREK

Megkezdődött az elnökválasztás Oroszországban: négy jelölt van, de Putyin a legesélyesebb

A jelenlegi elnök 2020-ban végrehajtott alkotmányreformja lehetővé tette, hogy az eddigi négy elnöki ciklusa után akár még kétszer jelöltesse magát a tisztségre.

MTI, fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev - szmo.hu
2024. március 15.

Oroszországban pénteken megkezdődött a elnökválasztás, amelyen hat évre választják meg az ország legfontosabb közjogi méltóságát.

A szavazólapon négy név szerepel. Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) felmérése szerint

a választás egyértelmű esélyese Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnök, aki számára a 2020-ban végrehajtott alkotmányreform lehetővé tette, hogy az eddigi négy elnöki ciklusa után akár még kétszer jelöltesse magát a tisztségre.

Putyin vetélytársa Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt és Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja jelöltje. Szluckij és Davankov számára ez az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.

Ez az első - háromnapos - elnökválasztás Oroszországban, amelyen lehetővé tették az online szavazást, és amelyen részt vesznek az Ukrajnától a tavaly megrendezett referendum nyomán elcsatolt négy régió lakói. Az országban több mint 94 ezer szavazóhelyiséget nyitottak meg, ahol helyi idő szerint reggel nyolctól este nyolcig lehet szavazni. A külföldi helyszíneket nem számítva a választások Oroszországban vasárnap este, moszkvai idő szerint 21 órakor érnek véget, a kalinyingrádi régióban lévő szavazóhelyiségek bezárásával.

Az első eredmények közzétételét az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) ekkorra ígéri, az előzetes eredményeket pedig hétfő délelőttre. Ella Pamfilova, a testület elnökének közlése szerint addigra a voksok több mint 90 százalékát összesítik majd.

Külföldön 144 országban, 295 szavazóhelyiségben csaknem kétmillióan voksolhatnak majd. A TASZSZ hírügynökség szerint Pakson is lehet szavazni.

Péntek reggel, amikor már több mint félmillióan leadták elektronikusan a voksukat, a CIK közölte, hogy a rendszer túlterhelt. Az orosz hatóságok bejelentették: számítanak rá, hogy a választásokat a Kreml irányvonalát ellenző erők hackertámadásokkal és politikai provokációkkal próbálják majd megzavarni. Ellenzéki kiadványokban megjelent felhívások vasárnap délre tiltakozó megmozdulásokat hirdettek a választási helyiségek elé.

Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök az orosz déli katonai körzet egy meg nem nevezett szavazóhelyiségében adta le a voksát.

A közvélemény-kutatások magas, 70 százalék feletti részvételt jeleztek előre.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egressy Mátyás eltűnése: A pszichológus elmagyarázza, miért nézzük tétlenül, ha valaki bajban van

Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus a bystander-hatással magyarázza a segítségnyújtás elmaradását. A szakértő szerint a hatóságok értesítése a legbiztonságosabb lépés.

KÉK HÍREK

Hamis papírokkal vadásztak a félmilliárdos telkekre – Az autóból rángatták ki a rendőrök az ingatlancsalás főszervezőjét

Két férfit gyanúsítanak különösen nagy kárt okozó csalással Pest vármegyében. A páros az elfogásukig már 150 millió forintot csalt ki két vevőtől hamis adásvételi szerződésekkel.

KÉK HÍREK

Beszakadt a jég két lány alatt az Ipolyon – Egy babakocsit toló férfi hallotta meg a segélykiáltásukat és mentette meg őket

A 13 és 15 éves lány Szob és Ipolydamásd között ment a folyó jegére, amikor az beszakadt alattuk. A sokkos, enyhén hipotermiás állapotban lévő fiatalokat kórházba szállították. A segítségükre siető férfi nem sérült meg, bár ő is vizes lett.

Címlapról ajánljuk

HÍREK

Hivatalosan bejelentették, hogy a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték

Az ügyet a jogi bizottság vizsgálja, döntésük után folytatódhat a magyar eljárás. Két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell dönteni.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 20.

Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.

A mostani eljárás nem előzmény nélküli,

két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell döntenie a testületnek.

2024 augusztusában a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság már kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János volt államfő testvére feljelentette Dobrevet. A volt köztársasági elnök testvére azért indított büntetőeljárást, mert Dobrev azt állította, hogy bűnös a pedofilbotrányban. Abban az ügyben az Európai Parlament 2025 októberében úgy döntött, nem függeszti fel a képviselő mentelmi jogát.

A mostani ügy alapja, hogy Hankó Balázs miniszter 2025 novemberében egy Facebook-videóban tudatta, jogi lépéseket tesz a DK elnöke ellen.

„Állj, ne tovább! Feljelentést teszek Dobrev Klára ellen, mert hazug és aljas módon vádol” – mondta akkor a miniszter.

Dobrev Klára a miniszter videójára úgy reagált: „Hány pedofil pap kapott még tízmilliókat az államtól szexuáledukációs képzésre? Válaszokat követelünk Hankó Balázstól.”

A képviselő a mostani eljárást a kormány megtorló akciójának nevezte. Szerinte azért, mert a DK politikusai egyre közelebb kerülnek annak feltárásához, hogy kik lehettek azok a magas rangú állami vagy rendőri vezetők, akik fedezték a pedofil bűncselekmények elkövetőit.

Az ügy most az Európai Parlament jogi bizottsága elé kerül, ahol meghallgatják Dobrev Klárát is. A bizottság javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására, a végső szót pedig a parlament plenáris ülése mondja ki szavazással. Ha a testület felfüggeszti a mentelmi jogot, a magyarországi bírósági eljárás lefolytatható Dobrev Klára ellen. Ha nem, az eljárás nem folytatódhat.

Via Telex

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Az eltűnt Egressy Mátyás zaklatott volt, a telefonját kereste – Egy szemtanú édesanyja elmondta, mit mesélt a gyereke a szombat hajnalról

A 16 éves szemtanú a rendőrségen tanúvallomást is tett. Elmondása szerint a 18 éves diák nem volt alkoholos befolyás alatt, hanem zaklatottan kereste a mobilját.

KÉK HÍREK

Szőlő utca: a hatóságok kitérnek a válasz elől, hogy miért nem tettek semmit, miközben videók bizonyították a bűncselekményeket

Nyáron a rendőrség, ősszel pedig az ügyészség birtokában voltak a Szőlő utcai javítóintézet vezetőjének bántalmazásait rögzítő felvételek, mégsem történt semmi a gyermekek védelmében. A Központi Nyomozó Főügyészség elévülésre hivatkozva hárítja a felelősséget.

KÉK HÍREK

A polgármestert is meglőtték egy csehországi városházán, a támadó végzett magával

A fegyveres hat embert sebesített meg, köztük három rendőrt is. Ketten meghaltak, egy nő állapota válságos. A legfrissebb hírek szerint egy szerelmi ügy fajult el.

HÍREK

Döbbenetes dolog derült ki egy perben: az egész világon már csak egyetlen helyen, Belgrádban lehet menedéket kérni Magyarországtól

A minisztérium a bíróságon ismerte el, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a befogadás. A rendszer egyetlen helyszínre korlátozza a menedékkérés lehetőségét.

F. O. / Fotó: MTI/Lehoczky Péter - szmo.hu
2026. január 20.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia a menedékkérelmekkel kapcsolatos, eddig visszatartott adatokat – mondta ki hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A minisztériumnak 15 napon belül kell eljuttatnia a statisztikákat a pert indító Magyar Helsinki Bizottságnak.

A kormány 2020 májusában vezette be a „nagykövetségi eljárást”, amelynek értelmében a menedékkérők először a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen nyújthatnak be úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”.

A mostani perben a minisztérium elismerte, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására a világon jelenleg egyedül a belgrádi magyar nagykövetségen van tényleges lehetőség.

A Magyar Helsinki Bizottság 2023 óta negyedévente kéri ki a közadatnak számító statisztikákat. A korábban megismert adatok szerint 2020-ban mindössze 26 szándéknyilatkozatot nyújthattak be a két nagykövetségen, 2021-ben ötvenötöt, 2022-ben tizenhatot, 2023-ban kettőt, 2024-ben pedig hatot. 2025 első negyedévében egyetlen ilyen dokumentumot sem adtak be.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly októberben tagadta meg először ezeknek az adatoknak a kiadását, arra hivatkozva, hogy azok nyilvánosságra hozatala Magyarország külpolitikai érdekeivel ellentétes.

Szijjártó Péter külügyminiszter a külszolgálati törvényre hivatkozott, a bíróság ítélete azonban kimondta, hogy ez a jogszabály a külképviseleteken dolgozó személyi állomány jogállásáról szól, és nem mérvadó az adatok visszatartásánál.

A bíróság szerint így nincs törvényes alapja az adatok titkosításának.

Az Európai Unió Bírósága korábban már uniós jogba ütkőzőnek ítélte a magyar szabályozást, és arra kötelezte az államot, hogy szüntesse meg a rendszert, ez azonban nem történt meg.

A 2023. júniusi döntés kimondta, hogy az eljárás sérti az uniós menekültügyi irányelvet. Az Európai Bizottság 2024 áprilisában hivatalos felszólító levelet is küldött Magyarországnak az ítélet végre nem hajtása miatt.

Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a bíróság ítéletét így kommentálta:

„A minisztérium kétségbeesetten próbálta megindokolni a megindokolhatatlant, jogszerűnek beállítani a jogsértést. Eközben sokszorosan leplezte le magát.

Elismerte a perben például azt is, hogy a kijevi nagykövetségen »technikai okokból szünetel« a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására ott még csak elméleti esély sincs. Ez azt jelenti, hogy az egész világon egyedül Belgrádban lehetséges menedékjogot kérni Magyarországtól. Sem Magyarországon, sem más nagykövetségen nincs erre mód főszabály szerint. A per ismét rávilágított arra,

az állam a nagykövetségi rendszer leple alatt lényegében felszámolta az egyik Alaptörvényben garantált emberi jogot,

a menedékjogot.”

Via 24.hu

Kapcsolódó

Szijjártó Péter szerint nem az EU ügye, hogy Trump el akarja venni Dániától Grönlandot

A külügyminiszter közölte, hogy Magyarország nem támogat közös uniós nyilatkozatot a Grönland-ügyben. A kormány elfogadta a meghívást a gázai újjáépítést felügyelő nemzetközi testületbe.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Ma meg fog halni az anyátok!” – mondta a tiszaszederkényi férfi az iskolába induló gyerekeinek, majd tényleg végzett a párjával

A féltékenységi vita akkor fajult el, amikor a nőt telefonon kereste egy másik férfi. A támadó 22-szer szúrt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség többszörösen minősülő emberölés miatt emelt vádat.

KÉK HÍREK

Kirakták a fekete zászlót Egressy Mátyás középiskolájában, a rendőrség még nagy erőkkel kutat az eltűnt fiú után

A 18 éves fiatalt még keresik, de a gimnáziuma már kihelyezte a gyászlobogót, és információk szerint az épületben mécseseket gyújtottak.

KULT

Hogy segíti egy pakisztáni templom meglátogatása a rákból való kigyógyulást? – Megnéztük az On the Spot új sorozatát

Az On the Spot „Sonu – Egy gyógyulás története” című új évada utazás az emberi lélek, a spiritualitás mélyére. Megnézése után talán kicsit másképp fogunk gondolni a rákra.

HÍREK

Rászállt a NAV Dzsudzsák Balázs cégére, sorra dőlnek be a rekorder labdarúgó vállalkozásai

A NAV végrehajtást rendelt el a labdarúgó debreceni cégénél, a DB7.hu Kft.-nél. A vállalkozás az elmúlt években több százmilliós veszteséget halmozott fel, követve Dzsudzsák korábbi bedőlt üzleteinek mintáját.

F. O. / Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt - szmo.hu
2026. január 20.

Végrehajtást rendelt el január 9-én a NAV Hajdú-Bihar Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának Követeléskezelő Osztálya Dzsudzsák Balázs cégénél, a DB7.hu Szolgáltató Kft.-nél – vette észre az mfor.hu az Opten cégadatbázis nyilvános adataiban.

A rekorder magyar válogatott labdarúgó és üzlettársának debreceni vállalkozása évek óta veszteséges: 2022-ben 22 millió forintos bevétel mellett 78 millió forintos mínuszt termelt, 2023-ban már bevétele sem volt, a vesztesége pedig elérte a 89 millió forintot.

Bár tavaly 53 millió forintra nőtt az árbevétel, a cég így is 48 milliós veszteséggel zárt. Az Opten adatai szerint a sportszer-kiskereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó vállalkozásnak jelenleg 160 millió forint rövid lejáratú kötelezettsége van.

Nem ez az első eset, hogy Dzsudzsák Balázs egyik cége nehéz helyzetbe kerül. Korábban az Első Magyar Léghajógyár Kft. tervei hiúsultak meg,

és a Market Invest Hungary Kft.-vel sem járt szerencsével. Noha 2023 közepén többségi tulajdont szerzett a püspökladányi cégben, a NAV még abban az évben végrehajtást indított a vállalkozás ellen. Dzsudzsák azóta eladta az üzletrészét, a céget pedig VAP-LOG Kft.-re nevezték át.

Szintén jelentős, 180 milliós veszteséget termelt 2024-ben az a cégcsoport, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem vásárolt meg Dzsudzsák Balázstól.

Az egyetem 2023-ban 370 millió forintot fizetett a győri Rába Medical Center Kft.-ért és a tulajdonos Rába Medical Invest Kft.-ért. A vásárlás idején az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki köztudottan jó barátságot ápol a labdarúgóval. Az egyetem a tranzakciót a térség egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztési szándékával indokolta.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Blikk: Egressy Mátyás édesapja azonosította a Lánchídon talált kulcscsomót

A hídon egy, az eltűnt fiatalhoz köthető kulcscsomót találtak, amelyet a lap szerint a fiú édesapja felismert. A rendőrség egyelőre nem erősítette meg ezt az információt.

KÉK HÍREK

„Azt mondogatta, hogy végem van!” – ezt állítja Egressy Mátyásról egy szemtanú, aki az utolsók közt láthatta az eltűnt fiút

Egy 16 éves fiú beszélt a zavartan viselkedő fiatallal szombat hajnalban az Örs vezér terén. Erről vallomást is tett a rendőrségen.

SIKERSZTORIK

Brutális ajánlatot kapott a Cápák között című műsorban a magyar vállalkozó: Orbók Ilona az egész cégét kérte

Kuszkó Gábor élelmiszermérnök büszkén mutatta be kézműves magtejeit, de a befektetők kritikával illették.

HÍREK

Első fokon pert nyert Tarr Zoltán, a Tisza politikusát a bíróság szerint politikai okokból rúgták ki az állami cégtől

A Tisza Párt EP-képviselője a Facebookon jelentette be a hírt, ami nagy port kavart. A neki megítélt kártérítést és egyéb összegeket jótékony célra fogja felajánlani.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. január 20.

Tarr Zoltán a Facebook-oldalán jelentette be, hogy elsőfokon pert nyert korábbi munkáltatója, a Neumann János Nonprofit Kft. ellen. A politikus azt állítja, politikai okokból bocsátották el az állami cégtől.

"Megnyertem a munkaügyi perem utolsó civil munkáltatóm, a Neumann János Nonprofit Kft ellen.

Az NGM háttérintézményeként működő állami cég 2024 április 8-án rúgott ki, miután április 6-án a Kossuth téren tartott többszázezres tüntetésen felszólaltam az egyház és állam túlzott összefonódása ellen,

amely - többek között - a kegyelmi ügy kirobbanásához is vezetett" - írta a közösségi oldalán.

Tarr Zoltán közlése szerint az elsőfokú ítélet mindenben elfogadta a beadványában foglaltakat, és a bíróság megállapította, hogy kirúgása összefüggésben van a közéleti szerepvállalásával.

„Tehát, nem szakmai, vagy emberi, hanem igenis politikai okai voltak annak, hogy eltávolítottak”

– fogalmazott. A posztban köszönetet mondott ügyvédjének, Sziklai Tamásnak, és jelezte, hogy a bíróság által neki megítélt összeget jótékony célra fogja felajánlani.

A perben alperesként szereplő Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt álló állami háttérintézmény, amely többek között digitális és technológiai programok végrehajtásáért felel.