Megkezdődött a mariupoli Azovsztal acélmű ostroma, az oroszok megadásra szólították fel az ukrán védőket

Miközben az Állami Számvevőszék bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést, csütörtökön bejelentették, hogy távozik a Budapesti Metropolitan Egyetem éléről Czene Gréta elnök-vezérigazgató. A Telexen megjelent hír szerint a vezető személyes okokkal indokolta a döntését.

Az egyetem közleménye szerint az intézmény továbbra is „a hazai felsőoktatás dinamikusan fejlődő és innovatív szereplőjeként halad a kijelölt úton, szem előtt tartva az intézmény hosszú távú stratégiai céljait”.

Czene Gréta korábban Matolcsy György kabinetfőnökeként dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, így személye összeköti az egyetemet a jegybank körüli ügyekkel.

A vezetőváltás bejelentésével egy napon derült ki, hogy az Állami Számvevőszék lezárta az egyetem gazdálkodásának ellenőrzését, és feljelentést tesz. A vizsgálat szerint 2021 és 2024 között jelentősen átalakult az egyetem kiadási szerkezete, az anyagjellegű és személyi jellegű kifizetések pedig az összes ráfordítás növekedési ütemét meghaladóan nőttek.

A SkyGreen Buildings Kft. tulajdonosi hátterében magántőkealapok állnak, amelyek befektetési jegyeit végig a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. birtokolta. Ennek a cégnek Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia a százszázalékos tulajdonosa. A Telex szerint most fordul elő először, hogy ezt a tényt egy állami szerv is leírja hivatalos dokumentumban.

Az állami számvevőszék a mai napon átadta az MNB-botránnyal kapcsolatos iratait a Központi Nyomozó Főügyészségnek egy „házkutatás” (más jogi aktus büntetőügyben iratok átadására nincs) keretében.

A kormányváltás küszöbén, 2026. május 8-i hatállyal benyújtotta lemondását Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője. Főigazgatói munkaviszonya június végén szűnik meg.

A csütörtök este bejelentett döntést Révész azzal indokolta, hogy az új kormányzatnak lehetőséget kíván adni a saját elképzeléseinek megfelelő vezető kinevezésére.

A leköszönő főigazgató üdvözölte azt is, hogy tizenhat év után ismét miniszteri szinten képviseltetik magát az egészségügyi ágazat. Szerinte ez történelmi jelentőségű lehetőség.

Révész Jánost 2023 decemberében nevezték ki az Országos Kórházi Főigazgatóság élére, miután elődjét, Jenei Zoltánt, valamint az intézmény több más vezetőjét is menesztették.

Révész már kinevezése előtt országos ismertségre tett szert, amikor 2023 júniusában a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház főigazgatójaként írásban utasította az intézmény orvosait, hogy a reggeli értekezleteken felállva köszöntsék őt.

Hivatali ideje alatt komoly politikai támadások is érték. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban bírálta, amiért irodájában működött a klíma, miközben a kórházakban sokszor embertelenek a körülmények. Magyar Péter azt is állította, hogy Révész megtiltja az egészségügyi dolgozóknak a nyilatkozattételt, és nem ad engedélyt a sajtónak a kórházakban való forgatásra.

A főigazgatóságnak emellett súlyos szakmai konfliktusokkal is szembe kellett néznie. A Magyar Orvosi Kamara élesen bírálta az intézményt a budapesti pszichiátriai ellátás válsága miatt, miután a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben több orvos is felmondott a vállalhatatlan munkaterhek miatt. A helyzet odáig fajult, hogy márciusban az intézmény főigazgatója, Ézsi Robin is benyújtotta lemondását, és további orvosok is távoztak.

A hatályos jogszabályok szerint az országos kórházi főigazgatót az ágazatért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, így az utódlásról az új kormányzati felállásban születhet döntés.

Via Telex

Interjút adott a 24.hu-nak Nagy Gábor Bálint, akit korábban lemondásra szólított fel Magyar Péter hivatalba lépő miniszterelnök. A legfőbb ügyész beszélt arról, hogy miben más, mint elődje, Polt Péter, és szó esett a többi között arról, hogy voltak-e védett személyek az ügyészségen, és valóban felbátorodott-e a választás után az ügyészi szervezet, arról, hogy létezik-e Zsolti bácsi, a Dubajba menekített Matolcsy-vagyonról, valamint arról, hogy miként viszonyul az elszámoltatáshoz.

Magyar Péter lemondásra felszólító kérésével kapcsolatban Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész kifejtette, visszautasítja a felszólításban lévő implicit állítást.

– jelentette ki. Hozzátette, több évtizedes igazságszolgáltatási pályafutás után, szakmai tapasztalata alapján vállalta el a feladatot. Ennek megfelelően hosszú távra tervez, és mint mondta: „Szeretném a megkezdett szakmai munkát folytatni.”

Arra a kérdésre, hogy érti-e az elődjét, Polt Pétert ért kritikákat, úgy reagált, hogy ő a 2025 júniusában történt megválasztása óta eltelt időszakért tud felelősséget vállalni.

– szögezte le. Azt is állította, hogy nem érzett politikai nyomást a munkájára, az ügyészség és a kormányzat között szerinte csak egy törvényes kapcsolat van, amely a jogszabályok megfelelőségének jelzésére korlátozódik.

A magas szintű korrupciós ügyek hiányát firtató felvetésre, melyet Baka András volt főbíró is megfogalmazott, a legfőbb ügyész a büntetőjogi felelősségre vonás szigorú szabályaival érvelt. Úgy fogalmazott: „Minden bűncselekmény mögött van szabálytalanság, de nem minden szabálytalanság minősül bűncselekménynek.” Hangsúlyozta, hogy

Példaként hozta fel Völner Pál ügyét, akivel kapcsolatban kijelentette: „Nem gondolom, hogy megúszná. Ebben az esetben kétséget kizáró bizonyítékok vannak bűncselekmények elkövetésére.”

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a választás után az ügyészség hirtelen felbátorodott volna, Nagy Gábor Bálint azt mondta, a nyomozásokat nem a választási naptárhoz igazítják. Ezek az eljárások szerinte már régóta folyamatban voltak, és most jutottak el a látványos szakaszba. Ugyanakkor elismerte, hogy a megváltozott politikai helyzet segítheti a munkájukat.

A Balásy Gyula cégcsoportja körüli vizsgálatokról elárulta, az eljárás egy feljelentés nyomán indult, amely Magyar Péter Partizán-interjúja után érkezett. A nyomozás jelenleg felderítési szakaszban van. A legfőbb ügyész beszélt arról is, hogy a nagy ügyekben a gyanúsítottak között egy idő után versenyfutás indulhat az egyezségkötésért.

– magyarázta a vádalku magyar megfelelőjének logikáját.

A NER-es oligarchák vagyonkimentésével kapcsolatos hírekre úgy reagált, hogy a NAV pénzmosás elleni egységéhez érkeztek jelzések, és ezek alapján felderítési szakban lévő nyomozások indultak. A Matolcsy-klán Dubajba menekített vagyonával kapcsolatban magabiztosan nyilatkozott.

A legfőbb ügyész hozzátette, hogy egy Dubajba vitt Ferrarit is „meg fognak oldani”. Az MNB-ügyben folyó nyomozást azért vették át a nyomozó hatóságtól, mert nem kaptak tőlük megnyugtató válaszokat és jogilag értelmezhető tényállást. „És miután nem kaptak semmilyen, jogilag értelmezhető tényállást, ez egy olyan jelzés volt számukra, amire azt mondták, hogy itt valami nem stimmel” – indokolta a rendkívüli lépést. Azt is elmondta, hogy az ügyészség most már tervezi a konkrét eljárási cselekményeket.

A kiadatási egyezmény hiányával kapcsolatban megjegyezte, több mint 20 éves tapasztalata alapján „nincsen tökéletes bűncselekmény, és nincsen tökéletes elrejtőzés”.

Az ügy szerinte rendkívül szövevényes, és a nyomozás során folyamatosan újabb bűncselekményeket tártak fel. A „Zsolti bácsi” néven emlegetett személyről kijelentette: „Nem tudom, hogy ki az a Zsolti bácsi, azt sem tudjuk, hogy létezik-e.” Elmondása szerint a hatóságok alaposan utánajártak a szálnak, de eddig nem tudták megállapítani, hogy létező személyről van-e szó.

Az elszámoltatás kérdésével kapcsolatban ismét a büntetőjog szigorú kereteire hivatkozott. Szerinte felelősségre vonni csak konkrét, Btk.-ba ütköző cselekmény miatt lehet. „Hogyha valamire azt mondjuk, hogy szabálytalan vagy etikátlan volt, de nem ütközött egy Btk.-tényállásba, akkor az nem megúszás, hanem egyszerűen arról van szó, hogy az aktuális Btk. szerint ez nem volt bűncselekmény” – magyarázta. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást egyértelműen támogatja, és mint mondta, ez már évek óta a szakmai álláspontja.

A Magyar Péterrel való találkozójáról elmondta, hangsúlyozta a leendő kormányfőnek, hogy az ügyészségnek ragaszkodnia kell a jogszabályokhoz. Arra a kérdésre, hogy tart-e attól, hogy erőből lemondatják, azt válaszolta: „Nem úgy születtem, hogy legfőbb ügyész szeretnék lenni.” Hozzátette, el tudja képzelni az életét másként is, de sajnálná, ha a megkezdett pozitív folyamatokat nem vihetné végig. A kinevezésével kapcsolatban azt mondta, őt is váratlanul érte a felkérés. „Erről nem engem kell megkérdezni, mert tényleg nem tudom, hogyan kerültem a képbe” – zárta az interjút.

„Magamat és a pártot fogom szidni pénzért, hogy ne menjünk csődbe. Egy-két lábkép bele tud férni” – ezzel a leírással indított OnlyFans-oldalt Nagy Dávid, az MKKP volt listavezetője és lemondott pártigazgatója. A pártnak a korábbi hírek szerint 686 millió forintot kellett volna visszafizetnie, de a legfrissebb kampányelszámolásuk szerint a pontos összeg 643 853 143 forint, így a gyűjtési célt is erre módosították.

A profil indulásakor egy kép volt elérhető, az egy hónapos előfizetés 30 dollárba (körülbelül 9 ezer forintba), a három hónapos kedvezményes csomag pedig 81 dollárba (nagyjából 25 ezer forintba) került.

A szokatlan pénzgyűjtési akciót a Népszava vette észre.

A Magyar Államkincstár felszólítását követően 15 napjuk lesz a tartozás rendezésére. Nagy Dávid múlt szerdán azt közölte, hogy a felszólítást még nem kapták meg.

A pénzügyi nyomás személyi következményekkel is járt. Nagy Dávid már a választás éjszakáján jelezte, hogy lemond, ha a párt nem jut be a parlamentbe, és a kudarc után távozott is a pártigazgatói posztról.

Egy későbbi interjúban a párt stratégiai hibáiról is beszélt, szerinte rosszul mérték fel, hogy az embereknek már nem elég az „ne Orbán legyen a miniszterelnök” típusú üzenet.

A kampányhajrát külső konfliktusok is nehezítették, különösen a Tisza Párttal éleződött ki a viszony. Nagy Dávid élesen bírálta Magyar Pétert, amiért szerinte az folyamatosan ellenük uszít, miközben ők éppen a Tisza Pártot próbálták védeni a kormány háborús propagandájával szemben.

A külső támadások mellett a pártnak belső feszültségekkel is szembe kellett néznie, miután megjelent Mérő Vera „Ebek ura” című dokumentumfilmje. Ebben volt tagok pénzügyi visszaélésekkel és a belső demokrácia hiányával vádolták a pártvezetést, „megélhetési pártnak” nevezve a szervezetet. Nagy Dávid a filmet a fekete kampány csúcsra járatásának nevezte.

A párt adománygyűjtése a hatalmas összeghez képest lassan halad. Egy május eleji becslés szerint nagyjából 240 millió forintjuk lehetett, vagyis akkor még körülbelül 446 millió forint hiányzott a kasszából. A kampánypénzből finanszíroztak olyan költéseket is, mint egy ajkai kocsma felújítása 1,2 millió forintból, amelyet kampányközpontként és közösségi térként írtak le.

Amennyiben a párt nem tud fizetni, felszámolási eljárás is indulhat ellene. Ilyen esetben a vezető tisztségviselők, valamint a 90 listás és egyéni jelölt egyetemleges helytállási kötelezettsége is felmerülhet.

Kovács Gergely pártelnök ugyanakkor azt mondta, ha kell, „nulla pénzből” dolgoznak tovább.