hirdetés

HÍREK

Megjelentek az új maszkviselési szabályok

Egészségügyi intézményekben továbbra is nagyrészt kötelező marad az arcot eltakaró védőmaszkot hordani.
Fotó: Gerd Altmann/Pixabay - szmo.hu
2021. július 08.


Link másolása

hirdetés

Nemrég jelentette be Novák Katalin családokért felelős tárcanélküli miniszter, hogy 5,5 millió beoltott felett enyhítenek a maszkviselési szabályokon. A múlt héten elért szám után most hivatalosan a Magyar Közlönyben is megjelentek a rendelkezések.

A leírtak szerint

egészségügyi intézményben – a (2)–(4) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot vagy textil, illetve más anyagból készült maszkot olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

A rendelet továbbá kimondja, hogy nem köteles maszkot viselni:

  • az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben,
  • a hatodik életévét be nem töltött kiskorú, valamint
  • az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal vagy autizmus spektrumzavarral élő személy.

Az egészségügyi intézményben foglalkoztatott személy nem köteles maszkot viselni a betegellátásra nem szolgáló, a betegforgalom számára nyitva nem álló

  • pihenésre és étkezésre szolgáló helyiségekben,
  • orvosi és nővérszobában és
  • irodai és egyéb munkahelyen.

Szociális intézményben a kormányrendelet szerint védettnek nem minősülő a) látogató, b) ellátott – lehetőség szerint

hirdetés
  • látogató fogadásakor
  • közösségi programok alkalmával
  • közösségi terekben való tartózkodás esetén

köteles – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot vagy textil, illetve más anyagból készült maszkot hordani. A hatodik életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal vagy autizmus spektrumzavarral élő személy nem köteles a szociális intézményben maszkot viselni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Závecz Research: Szemmel látható az ellenzéki összefogás előnye a Fidesszel szemben fél évvel a választások előtt

Továbbra is messze a Fidesz a legerősebb párt, de az egyesült ellenzék jelenleg megverné egy most vasárnapi választáson. Különösen a fővárosban látványos a baloldal előnye.

Link másolása

hirdetés

Mindenképpen jót tett az ellenzéknek az előválasztás folyamata, mert egyesült támogatottságuk nőtt az előző hónapokhoz képest – derül ki a Závecz Research közvélemény-kutatásából, amit a hvg.hu idéz.

Míg az ellenzék közös listáját 39 százalék támogatta októberben a választókorú népesség körében, addig a kormánypártokat 35 százalék

– mutatja a kutatás. Szeptemberhez képest az ellenzék 1 százalékot erősödött, míg a kormánypártok 2 százalékkal gyengültek.

Látványos a különbség, ha a területi megoszlást nézzük: a kutatás szerint a fővárosban az ellenzéket 58, a kormánypártokat 24 százalék támogatja.

A megyeszékhelyeken jelenleg 43-33-ra vezet az ellenzék, a többi vidéki várost magában foglaló településcsoportban viszont megfordulnak az erőviszonyok: a Fidesz–KDNP 38, az ellenzéki lista 34 százalékon áll. A falvakban valamivel még nagyobb a kormánypárti előny: 39 százalékukkal szemben az ellenzék 32 százalékot kap a választóktól – írja a portál.

A választókorú népességben a pártok közül a Demokratikus Koalíciónak 11-ről 13 százalékra bővült a támogatottsága. A Jobbik egy százalékot csökkent, most 11 százalékon áll. Az MSZP-nek minimálisan, 5-ről 6 százalékra emelkedett a támogatottsága az elmúlt egy hónapban. A Momentum maradt 4, az LMP 2 százalékon. A Párbeszéd 1-ről 2 százalékra bővítette táborát, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt továbbra is 1-1 százalékos. A pártnélküliek aránya 25 százalék.

hirdetés

Ezt a listát továbbra is magasan a Fidesz vezeti:

a kormánypárt támogatóinak száma októberben 34 százalék volt, egy százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban.

A biztos pártválasztóknál a Fidesz 47 százalékos, a második helyen a DK áll 19, a harmadikon a Jobbik, 14 százalékkal.

A kutatást október 11. és 19. között végezték, ezer fő megkérdezésével.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

Nincs megállás: pénteken tovább drágul az üzemanyag

Pedig még azt sem szoktuk meg, hogy 500 forint felett jár az üzemanyag literenkénti ára.

Link másolása

hirdetés

Szerdán a benzin átlagára átlépte az 500 forintos határt, a gázolaj literenkénti ára pedig jelenleg 512 forinton áll. Azt hihetnénk, hogy ezzel most egy időre megáll a folyamatos növekedés, de erre kár számítani: pénteken újabb áremelés várható – írja a Telex a holtankoljak.hu információi alapján.

A benzin és a gázolaj ára újabb 5 forinttal fog megemelkedni.

Ezzel a 95-ös benzin átlagára eléri az 506 forintot literenként, a gázolajé pedig az 517 forintot. A brutális áremelkedéssel kapcsolatban a kormány egyelőre kivár, bár Orbán a parlamentben arról beszélt, hogy nem zárják ki az árbefagyasztás lehetőségét sem. Ahogyan mi is írtunk róla, az ATV Híradó megkérdezte a Kormányzati Tájékoztatási Központot, miért rekordmagasak az üzemanyagárak.

„A kormánynak azért szűk a mozgástere, mert 2004-ben az uniós csatlakozási tárgyalások során a baloldali (Medgyessy–Gyurcsány) kormány kérhetett volna kedvezőbb számítási szabályt a kötelezően alkalmazandó jövedéki és áfarendelkezések alól; de nem tette”

– szólt a válasz.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Mészáros Lőrinc a legjótékonyabb magyar a Napi.hu listája szerint

A milliárdos vállalkozó csak idén több mint 1,4 milliárd forintot adományozott jótékony célokra.

Link másolása

hirdetés

A Napi.hu gondozásában idén először jelent meg a legtöbbet jótékonykodó magyarok listája. Az adakozó kedvű vállalkozók, üzletemberek és közéleti személyiségek nagy része nem meglepő módon a 100 leggazdagabb honfitársunk listájáról kerül ki.

A lista szereplői közül a legtöbben a motivációkról is beszélnek, ezzel is népszerűsítve az adakozást az emberek körében.

Magyarország legtöbbet adakozó embere a lista szerint a kormányközeli milliárdos, az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc. Magánadományai 2021-ben meghaladták az 1,4 milliárd forintot, az elmúlt 5 évben az 5,1 miliárd forintot.

A képzeletbeli lista második helyén Gattyán György, a Docler Csoport alapítója, tulajdonosa áll, aki 2021-ben 500 millió forintot adott jótékonysági célokra. Gattyán György a koronavírus-járvány kitörése óta az egészségügyet és a krízis által erősebben sújtott társadalmi csoportokat támogatja kiemelten.

A képzeletbeli 3. helyen Szíjj László, a Duna Csoport tulajdonosa áll, aki 400 millió forintnál többet szánt idén vagyonából jótékonykodásra.

„Amikor eljutok oda, hogy támogatok egy projektet vagy egy rászorulót, akkor nálam egy szempont van, ami meghatározó, mégpedig az, hogy a segítségem érezhető könnyebbséget nyújtson, függetlenül a támogatás összegétől”

– mondta el a vállalkozó motivációiról.

hirdetés

A negyedik helyen Paár Attila építőipari nagyvállalkozót, a WHB csoport vezetőjét találjuk, míg az ötödik hely Hermann Kamilláé, az Indotek Group partneréé lett.

(via Index)

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Éveken át együttműködött a magyar titkosszolgálattal a Migration Aid

Ezt maga a civil szervezet vezetője mondta el az RTL Híradójának. A menekülteket segítő civileket a 2018-as választási kampányban folyamatosan a 'Soros-hálózat' részeként emlegették.

Link másolása

hirdetés

2016-tól éveken át együttműködött a magyar titkosszolgálattal a Migration Aid nevű menekülteket segítő civil szervezet – ezt a HVG újságítója írta most megjelenő könyvében.

A Migration Aid vezetőjéről a 2018-as választások előtt egy hangfelvétel szivárgott ki, ami azonnal kampánypánytémává vált. Azzal gyanúsították őket, hogy Soros György állhat mögöttük. Dezső András ugyanakkor arról is ír, hogy a hangfelvétel megrendelése mögött magyar politikai körök állhattak.

A szervezetet az Alkotmányvédelmi hivatal segítette abban, hogy bejuthassanak a tranzitzónákba, cserébe ők értesítették a hatóságokat, ha bűncselekményre utaló nyomokat találtak.

A menekülteket segítő szervezet vezetőjéről a 2018-as választások előtt egy hangfelvétel szivárgott ki, a titkos hangfelvételekre hivatkozva az azóta megszűnt kormánypárti Magyar Idők azt írta róluk, hogy illegális adatbázist építenek a menekültekről. A megjelent információkat azonnal kampánytémává tette a kormánypárt a közelgő országgyűlési választások előtt.

Siewert András, a Migration Aid vezetője a cikk megjelenése után azt állította, hogy egy magát üzletembernek mondó férfi hívta gyanús találkozóra, ott készült a felvétel. Számítottak arra, hogy lehallgatják őket, ezért valótlan információkat mondtak. Sőt az alkotmányvédelmi hivatalt is értesítették.

Siewert most azt mondta az RTL Híradójának a titkosszolgálattal kötött megállapodásukról, mert ismét felerősödtek azok a hangok, amik a Migration Aid-et az úgynevezett "Soros-hálózat" részeként emlegetik.

hirdetés
Az RTL Híradójának teljes riportja

Az RTL Klub interjúja Siewert Andrással


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: