HÍREK

Meghátrál az Orbán-kormány az Európai Bizottság előtt, független korrupcióellenes hatóságot hoznak létre

A cél nyilván az lehet, hogy jóváhagyják Magyarország tervét, és átutalják a gazdasági helyreállítási alap eddig visszatartott pénzeit.


Három hónapon belül, 2022. november 21-ig megkezdhetné működését egy korrupció ellen küzdő független hatóság Magyarországon - írja a Népszava a Magyar Közlönyben hétfő este megjelent határozat alapján.

Ennek szövege szerint a szervezet „általános rálátással rendelkezik, és

beavatkozik azokban az esetekben, ahol a hatóság álláspontja szerint a feladat és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket

olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatásokra”.

A Népszava szerint

ez feketén-fehéren azt jelenti, hogy az Orbán-kormány meghátrált az Európai Bizottság előtt,

és teljesíti azokat a követeléseket, amelyek a 2021-2027 közötti EU-s költségvetést kísérő kondicionalitási mechanizmusban szerepelnek. Ezen mechanizmus szerint pénzelvonással lehetne büntetni azokat a tagállamokat, ahol a hatóságok elmulasztják kivizsgálni a korrupció gyanúját keltő ügyeket, amelyek közvetlenül károsítják a közös uniós költségvetést. Magyarország ellen már áprilisban, a Fidesz választási győzelme után két nappal elindították az eljárást.

A határozat szerint

létrehoznak egy Korrupcióellenes Munkacsoportot is, amelyben kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog szerint paritásos alapon vesznek részt.

Mindezért Varga Judit igazságügyi miniszter felel, Pintér Sándor belügyminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter bevonásával.

Egy másik, szintén a hétfő esti közlönyben szereplő határozattal pedig az Orbán-kormány Navracsics Tibort kéri fel, hogy hozzon létre a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszert, és vizsgálja meg az egyajánlatos közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait. A cikk szerint ezek régóta szúrják az Európai Bizottság szemét, és korábban Gulyás Gergely is elismerte hogy legitim az ezzel kapcsolatos brüsszeli kritika.

A lap szerint

a két határozattal az Orbán-kormány nyilvánvalóan azt akarja elérni, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja Magyarország tervét,

és átutalja a gazdasági helyreállítási alapból (RRF) járó 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást, illetve a 3500 milliárd forint értékű kedvezményes hitelt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor ma bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során
A tiszás politikusnak az is feltűnt, hogy szélsebesen eltűntek az utcákról a Fidesz háborúellenes plakátjai.


Magyar Péter a NATO főtitkár szerdai, budapesti látogatása után arról posztolt, hogy szerinte Orbán Viktor és Jens Stoltenberg közös sajtótájékoztatóján eljött az igazság pillanata.

„Ma bebizonyosodott, amit eddig is tudtunk. A NATO főtitkárával tartott mai sajtótájékoztatón Orbán Viktor bevallotta, hogy végig hazudott a kormány a kampány során, amikor azt állította, hogy a NATO be akar lépni az ukrán-orosz háborúba. Jens Stoltenberg főtitkár mellett már nem mert olyan bátran hazudozni a magyar miniszterelnök, mint a magyar embereknek a kampányban.”

A Tisza Párt alelnöke ezután egy kérdést is intézett bejegyzésében Orbán Viktorhoz:

„Miniszterelnök Úr, Miért hazudoztak a magyar embereknek hónapokon át?”

Magyar megjegyzi, hogy érdekes módon már a háborúellenes plakátok is eltűntek az utcákról.

„Észrevették, hogy a szavazás napja óta már le is került a háborús narratíva napirendről? Már a plakátok is eltűntek, mint a déli határkerítésnél a migránsok az utóbbi hónapokban.”

„Stop propaganda!” - zárja a bejegyzést a politikus.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megjelent a 2024/2025-ös tanév rendje, ilyen hosszúak lesznek a tanítási szünetek
Nagyjából 180 napot kell majd iskolába járniuk a diákoknak. A téli szünet december 20-án, a nyári szünet pedig június 21-én kezdődik majd a következő tanévben.


Megjelent a Belügyminisztérium rendelettervezete a 2024/2025-ös tanév rendjéről, vette észre az rtl.hu.

Ezek szerint a tanítási év első tanítási napja 2024. szeptember 2. (hétfő) lesz. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2024. november 4. (hétfő).

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6. (hétfő) lesz. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), míg a szünet utáni első tanítási nap 2025. április 28. (hétfő) lesz.

A nyári szünet 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap június 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. szeptember 2. (hétfő) lesz.

A végzős középiskolásoknak az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban 2025. április 30. (szerda), míg a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2025. május 30. (péntek) lesz.

A tanítási napok száma oktatási intézménytípusonként változik. A legtöbb intézményben, kivéve a gimnáziumokat, szakgimnáziumokat és szakiskolákat, az éves tanítási napok száma 183. A nappali oktatás rendje szerint működő szakgimnáziumokban a tanítási napok száma 179 lesz, míg a gimnáziumokban és szakiskolákban 180 tanítási napot tartanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Rendőrakadémiára küldi kiképzésre a leendő kórházigazgatókat a Belügyminisztérium
Ugyanott képzik majd őket, mint ahol például a mező- és halőröket. A tárca szerint a képzés igényli a személyes jelenlétet.


A kórházi vezetők, akik esélyesek lehetnek az év végén sebtében kirúgott főigazgatók helyére, a Belügyminisztérium szervezésében bentlakásos kiképzésen vesznek részt – tudta meg a Népszava.

Az érintetteknek június 17-én kell „bevonulniuk” a remeteszőlősi Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Rendőrképző Akadémiájára.

Ez az intézmény egyébként az ORFK irányítása alatt álló rendőri szerv, ahol az utcai rendőrjárőröktől az erdészeti szakemberekig mindenkit képeznek, beleértve a halászati és mezőőröket, valamint a hivatásos vadászokat is.

A belügyminisztérium a lap kérdésére elmondta, hogy egy „személyes jelenlétet igénylő továbbképzés” indul. Emlékezetes, hogy tavalyi intézményvezetői felmentésekkel egyik napról a másikra legalább 25 kórház maradt főigazgató nélkül. Volt, akit a nyugdíjkorhatár elérése miatt mentettek fel, másokkal pedig nem voltak elégedettek. Információink szerint a 30 napos bentlakásos kiképzésre Remeteszőlősre kevesebb mint egy tucatnyi jelöltet „iskoláztak be”.

A képzés után várhatóan a székesfehérvári, a miskolci, a Veszprém megyei, a nyíregyházi, a szolnoki, a dunaújvárosi kórházak, valamint a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatói posztjaira kerülhetnek a most kiválasztottak.

A Népszava az alábbi kérdéseket küldte el a Belügyminisztériumnak:

  • Miért kell a jelölteket 30 napra a remeteszőlősi laktanyába zárni?
  • Mi lesz a programjuk?
  • Elhagyhatják-e a laktanyát a harminc nap alatt?
  • Vihetik-e magukkal a családjukat?

A tárca válasza szerint a főigazgató-jelöltek kiválasztása az idei évtől kezdődően egy komplex vezető-kiválasztási rendszer alapján történik, ennek része a személyes jelenlétet igénylő továbbképzés is. A továbbképzés két részből áll: elméleti ismeretátadásból és vezetői kompetenciafejlesztő tréningből.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megjelent a jövő tanév rendelettervezete – mutatjuk a szünetek időpontját
Egész hosszú téli szünete lesz a diákoknak, cserébe ismét elég sokáig kell benn lenniük nyáron.


Megjelent a Belügyminisztérium rendelettervezete a 2024/2025-ös tanévről, benne az első és utolsó tanítási napokkal, valamint a szünetekkel – szúrta ki az RTL.

E szerint:

A nyári szünet: 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap június 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. szeptember 2. (hétfő).

A végzős középiskolásoknak az utolsó tanítási nap középfokú iskolákban 2025. április 30. (szerda) lesz, míg a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2025. május 30. (péntek) lesz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk