Meghalt Wittner Mária '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője
200 napot töltött a börtönben halálraítéltként, majd a másodfokú bíróság az ítéletét életfogytiglanra változtatta. 13 évnyi raboskodás után, 1970. március 25-én, az utolsó forradalmárok között szabadult, de amnesztiát nem kapott.
Elhunyt 85 éves korában Wittner Mária '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője - tudatta a család az MTI-vel szerdán.
A tájékoztatás szerint Wittner Máriát gyors lefolyású, súlyos betegség után érte a halál szerda hajnalban Budapesten. Temetéséről később intézkednek.
Wittner Mária 1937. június 9-én született Budapesten. Kétéves korától a karmelitáknál nevelkedett, a rend intézményeinek államosításakor, 1950-ben került vissza az anyjához, aki hamarosan állami gondozásba adta. A gimnáziumot félbehagyta, gépíróként dolgozott Szolnokon. 1955-ben gyermeke született, akit egyedülálló anyaként nem tudott nevelni, állami gondozásba kellett adnia. 1956 elején Budapestre költözött.
Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, a rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz, a Corvin közben segédkezett a sebesültek ellátásában. A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett.
November 4-én a harcokban aknarepeszektől megsebesült, kórházba került. A forradalom leverése után néhány hetet Ausztriában töltött, de végül visszatért Magyarországra és segédmunkásként dolgozott.
1957. július 16-án letartóztatták, 1958. július 23-án, 21 éves korában "fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás" vádjával első fokon halálra ítélték.
Kétszáz napot töltött a börtönben halálraítéltként, majd a másodfokú bíróság 1959. február 24-én ítéletét életfogytiglanra változtatta. Tizenhárom évnyi raboskodás után, 1970. március 25-én, az utolsó forradalmárok között szabadult, de amnesztiát nem kapott. Szabadulása után varrónőként, majd takarítóként dolgozott, 1980-ban rokkantnyugdíjas lett.
Az ország a rendszerváltozás után ismerte meg nevét, aktív szerepet vállalt számos 1956-os szervezet munkájában, 1989-től a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (POFOSZ) elnökhelyettese, 2002-től a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, 2006-tól 2014-ig a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A forradalomról, börtönéveiről több visszaemlékezést írt. Életéről portréfilm készült Hóhér, vigyázz! címmel.
1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, valamint az 1956-os Emlékérmet vehette át, 2006-ban Szent István-díjat, 2016-ban Emberi Méltóságért díjat kapott, Dunakeszi, Csepel és Józsefváros díszpolgára.
Elhunyt 85 éves korában Wittner Mária '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője - tudatta a család az MTI-vel szerdán.
A tájékoztatás szerint Wittner Máriát gyors lefolyású, súlyos betegség után érte a halál szerda hajnalban Budapesten. Temetéséről később intézkednek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Megjöttek a magyarok!” - írta csütörtök éjszakai bejegyzésében Orbán Viktor a Facebookon. A magyar miniszterelnök és csapata azért érkezett az Egyesült Államok fővárosába, hogy Donald Trumppal stratégiai-gazdasági – főként energetikai – együttműködésről tárgyaljanak. A
A pénteki csúcstalálkozó egyik legfontosabb témája, hogy
Orbánék mentességet kérjenek az orosz olajra vonatkozó új amerikai szankciók alól.
Az útra a kormány több tagja, valamint kormányközeli újságírók is elkísérték különgépén a magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor és Szijjártó Péter több fotót is megosztott közösségi oldalán a népes magyar delegáció Washintonba érkezéséről:
„Megjöttek a magyarok!” - írta csütörtök éjszakai bejegyzésében Orbán Viktor a Facebookon. A magyar miniszterelnök és csapata azért érkezett az Egyesült Államok fővárosába, hogy Donald Trumppal stratégiai-gazdasági – főként energetikai – együttműködésről tárgyaljanak. A
A pénteki csúcstalálkozó egyik legfontosabb témája, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Kúria közleményt adott ki, amelyben figyelmeztetett, hogy eljárásokat indíthatnak bírók ellen a Tisza Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány nyomán. A legfőbb bírói fórum nem a megtámadott bírákat védte meg, hanem azt hangsúlyozta, hogy a bíróságokba vetett közbizalom védelmében készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására, ha erre okot adó, konkrét és ellenőrizhető bizonyítékok állnak rendelkezésre – írta a 24.hu.
A közlemény szerint „a bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és a pártatlanság”, és ennek védelmében, illetve „a közbizalom fenntartása érdekében” járnának el.
Az ügy előzménye, hogy a beazonosíthatatlan hátterű, de a kormánymédia által idézett Tűzfalcsoport nevű Facebook-oldal többször is posztolt arról, hogy több bíró is regisztrálhatott a Tisza Párt applikációjára. A Kúria közölte, az esetleges eljárások megindításának megkerülhetetlen feltétele, hogy meghatározott személyre vonatkozó, pontos, ellenőrizhető bizonyítékkal alátámasztott információ álljon rendelkezésre.
A botrány azután robbant ki, hogy ismeretlenek mintegy 200 ezer nevet tartalmazó adatbázist hoztak nyilvánosságra, amelyről a kormányközeli sajtó azt állítja, a Tisza Világ app felhasználóinak adatait tartalmazza. A Kormányzati Tájékoztatási Központ súlyos adatvédelmi incidensről beszélt, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet is vizsgálódik, a kormányzati kommunikáció pedig külföldi érintettséget is valószínűsített.
A Tisza Párt vezetői összehangolt akciót és kormánypárti–titkosszolgálati hátteret sejtenek az incidens mögött. Magyar Péter illegálisnak nevezte a listázást, és feljelentésekre buzdított. A párt a jelöltállítási szavazást az applikáció helyett a Nemzet Hangja nevű oldalra helyezte át.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) két irányban is vizsgálódik. Egyrészt hatósági ellenőrzést folytat a Tisza Pártnál az adatvédelmi incidens miatt, másrészt kérelmek nyomán vizsgálja a médiaszolgáltatók, például a Mandiner szerepét a kiszivárgott személyes adatok nyilvánosságra hozatalában. Az Alaptörvény egyébként tiltja a bírók párttagságát és politikai tevékenységét, a bírósági szabályzatok pedig jogkövetkezményeket írnak elő integritássértés esetén.
A Kúria közleményt adott ki, amelyben figyelmeztetett, hogy eljárásokat indíthatnak bírók ellen a Tisza Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány nyomán. A legfőbb bírói fórum nem a megtámadott bírákat védte meg, hanem azt hangsúlyozta, hogy a bíróságokba vetett közbizalom védelmében készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására, ha erre okot adó, konkrét és ellenőrizhető bizonyítékok állnak rendelkezésre – írta a 24.hu.
A közlemény szerint „a bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és a pártatlanság”, és ennek védelmében, illetve „a közbizalom fenntartása érdekében” járnának el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyílt levélben mentek neki Orbánnak az amerikai szenátorok a Trump-találkozó előtt
Nem kerteltek a politikusok: szerintük a magyar kormány a Kremlt bátorítja a lépéseivel. Úgy vélik, hogy az orosz energiavásárlás egy diktátor gyilkos háborúját pénzeli.
Miközben Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Washingtonban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, amerikai szenátorok kétpárti csoportja sürgeti Magyarországot, hogy ne vegyen több orosz energiahordozót – írja a Bloomberg. A szenátorok kifogásolják, hogy Magyarország „semmi jelét nem mutatja” annak, hogy csökkenteni kívánja az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét, ezért felszólították Orbánt és a többi orosz energiaimportőrt, hogy tartsák magukat az Európai Unió júniusi javaslatához, amely 2027-ig teljesen megszüntetné az orosz behozatalt a térségben.
A kezdeményezést tíz szenátor írta alá, köztük a republikánus Roger Wicker, Thom Tillis és Mitch McConnell, valamint a demokrata Jeanne Shaheen, Chris Van Hollen és Chris Coons.
„Vlagyimir Putyin háborús bűnös, aki az energiahordozók exportjából finanszírozza a gyilkos háborúját” – fogalmazott a republikánus Tillis, hozzátéve, hogy „nem engedhetjük, hogy az energiafüggőség fegyverré váljon egy kegyetlen diktátor kezében”.
A demokrata Shaheen szerint „Európa rendkívüli eredményeket ért el az orosz energiától való függetlenedésben, de Magyarország lépései továbbra is aláássák a közös biztonságot és bátorítják a Kremlt”.
A levél időzítése egybeesik Orbán Viktor washingtoni útjával, amelynek célja, hogy mentességet harcoljon ki Magyarországnak az orosz energiát sújtó amerikai szankciók alól.
Az amerikai pénzügyminisztérium októberben szankciókat vetett ki Oroszország két legnagyobb olajvállalatára, a Rosznyeftyire és a Lukoilra, miután Trumpnak nem sikerült rávennie Putyint, hogy kössön tűzszüneti megállapodást Ukrajnában. Az uniós szabályozási környezet is szigorodik: az Európai Bizottság olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek az orosz gázimport teljes megszüntetését célozzák 2027 végéig.
A magyar kormány azzal érvel, hogy az ország földrajzi helyzete és infrastruktúrája miatt rövid távon nélkülözhetetlen a vezetékes orosz olaj. A diverzifikációs törekvéseket jelzi, hogy Magyarország több hosszú távú LNG-beszerzési megállapodást kötött nyugati cégekkel, de ezek volumene csak a hazai fogyasztás kisebb részét fedezi, és többnyire csak 2026 utáni indulással.
Miközben Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Washingtonban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, amerikai szenátorok kétpárti csoportja sürgeti Magyarországot, hogy ne vegyen több orosz energiahordozót – írja a Bloomberg. A szenátorok kifogásolják, hogy Magyarország „semmi jelét nem mutatja” annak, hogy csökkenteni kívánja az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségét, ezért felszólították Orbánt és a többi orosz energiaimportőrt, hogy tartsák magukat az Európai Unió júniusi javaslatához, amely 2027-ig teljesen megszüntetné az orosz behozatalt a térségben.
A kezdeményezést tíz szenátor írta alá, köztük a republikánus Roger Wicker, Thom Tillis és Mitch McConnell, valamint a demokrata Jeanne Shaheen, Chris Van Hollen és Chris Coons.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter: A magyar energiatörténetben először amerikai nukleáris fűtőelemeket fogunk vásárolni
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá amerikai kollégájával, Marco Rubióval - közölte a tárcavezető pénteken Washingtonban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt években Magyarországon folyamatosan beruházási rekordok dőltek, hatalmas gyárak épültek és épülnek, és a működésükhöz egyre több elektromos áramra van szükség, márpedig ezt az igényt hosszú távon megbízhatóan, stabilan, olcsón, a környezetet kímélő módon egyedül atomenergia révén lehet biztosítani, írja az MTI.
„Ezért kulcskérdés Magyarország energiabiztonsága és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése szempontjából, hogy a nukleáris energiához kapcsolódó kapacitásokat növelni tudjuk. És ahhoz, hogy növelni tudjuk a nukleáris kapacitásokat, több nukleáris fűtőelemre van szükség” - húzta alá.
„Ezért a meglévő beszállítói kapcsolatok fenntartása mellett a magyar energiatörténetben valaha először amerikai nukleáris fűtőelemeket is fogunk vásárolni.
Emellett fontos, hogy az elhasznált nukleáris fűtőelemeket biztonságosan tároljuk, hogy azok ne lehessenek ártalmasak a környezetre, az egészségre. Itt az elérhető legmodernebb amerikai technológiát vesszük meg, így lehetővé válik, hogy a paksi atomerőműből ki se kelljen hozni az elhasznált fűtőelemeket és ott lehessen őket biztonságosan tárolni” - tette hozzá.
Illetve kitért a kétoldalú együttműködésben a kis méretű moduláris reaktorokra (SMR) is, amelyek egy-egy nagyobb iparterület vagy város energiaellátását képesek majd fedezni.
„Most ez a három terület, tehát nukleáris fűtőelemek, az elhasznált fűtőelemek megfelelő tárolása és a kis nukleáris erőművek. Erről a három kérdésről megállapodtunk, és egy nagy kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást írunk alá holnap Marco Rubio külügyminiszter kollégával” - emelte ki Szijjártó Péter.
„Ez egy teljesen új dimenzióval, egy nukleáris együttműködési dimenzióval bővíti a magyar-amerikai együttműködést. Ez az egyik legfontosabb megállapodás a holnapi napon”
- mutatott rá.
Szijjártó Péter kitért a paksi bővítésre is, és emlékeztetett, hogy annak építését a Joe Biden elnök vezette előző amerikai kormányzat "politikai bosszú miatt" helyezte szankciós listára, ezért a munkálatok hónapokig álltak.
„Aztán idén nyáron a Trump-kormány levette a paksi építkezést a szankciós listáról. Ez a mentesség most decemberig hatályos. Remélem, hogy a holnapi napon meg tudunk állapodni arról, vagy ígéretet kapunk arra, hogy a paksi bővítésre vonatkozó szankciós mentességet meghosszabbítja az amerikai kormány. Erre jó reményünk van, hiszen ha már egyszer mentességet adtak, akkor miért ne adnának újra” - vélekedett.
Valamint újdonságnak nevezte, hogy amerikai vállalati részvétel is megjelent a paksi beruházásban, ugyanis a paksi építkezés digitalizálását egy három cégből álló nemzetközi konzorcium végzi, és ott a három cégből egy ausztrál és egy magyar mellett a harmadik az amerikai IBM.
„Tehát most már elmondhatjuk azt is, hogy valódi amerikai vállalati részvétel is van a paksi új atomerőművi blokkok építésében” - fogalmazott.
A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a mai lesz a hatodik kétoldalú találkozó Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között. Ennek kapcsán üdvözölte, hogy minden megváltozott a kétoldalú kapcsolatokban Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta, hiszen Joe Biden politikai szankciókat léptetett életbe a magyar kormánnyal szemben, blokkolták a védelmi ipari együttműködést, kitették hazánkat a vízummentességi programból.
„Itt egy nagyon fontos kérdés lesz, ahol ezt a jó együttműködést, a jó kapcsolatot, a két vezető közötti barátságot kamatoztatni kell, az az, hogy ne korlátozza semmilyen jogi akadály a magyar energiaellátáshoz szükséges beszerzéseket. Magyarul fontos, hogy az amerikaiak mentességet adjanak Magyarországnak a szankciók alól a kőolaj- és a földgázbeszerzés esetében” - mondta.
„A helyzet az, hogyha az Oroszországból származó energiahordozók beszerzését ellehetetlenítik, akkor az veszélybe sodorja Magyarország energiaellátásának biztonságát, és mindenképpen drámai módon megemeli az energiaárakat Magyarországon. Mi azt szeretnénk, hogyha Magyarország energiaellátása biztos lábakon állna, és továbbra is a magyar emberek, a magyar családok fizetnék a legalacsonyabb rezsiköltségeket Európában” - összegzett.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt években Magyarországon folyamatosan beruházási rekordok dőltek, hatalmas gyárak épültek és épülnek, és a működésükhöz egyre több elektromos áramra van szükség, márpedig ezt az igényt hosszú távon megbízhatóan, stabilan, olcsón, a környezetet kímélő módon egyedül atomenergia révén lehet biztosítani, írja az MTI.
„Ezért kulcskérdés Magyarország energiabiztonsága és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése szempontjából, hogy a nukleáris energiához kapcsolódó kapacitásokat növelni tudjuk. És ahhoz, hogy növelni tudjuk a nukleáris kapacitásokat, több nukleáris fűtőelemre van szükség” - húzta alá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
