Több mint ezer háziorvosi praxis üres, 60 év felett az orvosok fele: összeomlás fenyegeti a magyar alapellátást a kamara és más szervezetek szerint
Több mint ezer háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis betöltetlen, a háziorvosok medián életkora 61 év, és több mint felük már betöltötte a hatvanadik életévét – hat egészségügyi szakmai szervezet szerint a hazai alapellátás kritikus ponthoz érkezett, és ha nem történik azonnali beavatkozás, a krízis tovább fog mélyülni.
A Magyar Orvosi Kamara és öt másik ágazati szervezet egy közös szakmai dokumentumban foglalta össze a legfontosabb problémákat és a szerintük szükséges lépéseket. A „Jelen és közeljövő az alapellátásban” című kiadvány célja, hogy kiindulópontot és mankót adjon a döntéshozóknak a rendszer megerősítéséhez. A javaslatok miatt a Telex megkereste a Belügyminisztériumot, hogy tervezik-e megvalósítani valamelyik pontot, és indulhat-e párbeszéd a felek között, de a minisztérium egyelőre nem válaszolt. A szervezetek szerint a jelenlegi „egy háziorvos – egy ápoló” modell idejétmúlt, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően teamalapú együttműködésre kellene áttérni.
Az alapellátás fogalma tágabb a háziorvosi rendszernél: ide tartozik a házi gyermekorvosi, a fogorvosi alapellátás, az ügyelet, valamint a védőnői és az iskola-egészségügyi ellátás is. A rendszer súlyos helyzetét adatok is alátámasztják: júliusban az engedélyezett praxisok 12,8 százaléka volt tartósan betöltetlen. A háziorvosi társadalom elöregedőben van, a praxisokat ellátó orvosok 54 százaléka hatvan év feletti, 38 százalékuk pedig már nyugdíjaskorú.
A szakmai szervezetek azonnali intézkedésként egy közös munkabizottság létrehozását javasolják, amely egyszerre kezeli a jelenlegi krízist és előkészít egy hosszú távú fejlesztési programot. Ehhez szerintük elengedhetetlen jelentős pluszforrás bevonása az ágazatba, és az egy orvosra jutó szakdolgozók számát három-négy főre kellene emelni. A tehermentesítést szolgálná az is, ha minden praxisban plusz adminisztrátor, vagyis orvosírnok dolgozna.
Középtávon a praxisközösségek megerősítését sürgetik, ahol több háziorvosi szolgálat szorosan együttműködik dietetikusokkal, gyógytornászokkal, pszichológusokkal és más szakemberekkel. Nemzetközi mintára jobban bevonnák a kiterjesztett hatáskörű ápolókat, akik önállóan képesek diagnózist felállítani és krónikus betegségeket menedzselni. Ebbe a koncepcióba illeszkedik az a kormányzati terv is, hogy a gyógyszerészek és szakápolók is írhassanak fel elektronikus vényt, ami egyszerre tehermentesítheti az orvosokat, de betegbiztonsági kérdéseket is felvet.
– írták a tanulmányban.
A javaslatcsomag kitér az infrastrukturális és jogi háttérre is. Fontosnak tartják a rendelők fejlesztését, több helyiség kialakítását. Emellett szorgalmazzák az otthoni szülésznői gondozás jogszabályi hátterének megteremtését, mivel az anyákat gyakran már egy-két nappal szülés után hazaküldik a kórházból. A kis településeken és a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben a mobil egészségügyi szolgáltatások bővítésére lenne szükség.
A dokumentum szerint az egészségügyi alapellátás terheit csökkenthetné a szociális ellátórendszer fejlesztése is, hogy a szociális ellátásra szorulók ne az egészségügyet terheljék. Míg a szakmai szervezetek rendszerszintű, forrásbővítéssel járó reformot sürgetnek, a kormányzat eddig elsősorban az ügyeleti rendszer átalakítására, a béremelésekre és a teljesítményalapú finanszírozás elemeire fókuszált.
A következő időszakban kulcsfontosságú lesz, hogy a Belügyminisztérium reagál-e a szakmai javaslatokra, és hogy milyen jogszabályi és finanszírozási döntések születnek a felvetett kérdésekben, például az e-vényírási jogosultságok kiterjesztéséről vagy az alapellátás költségvetési forrásairól.
