HÍREK
A Rovatból

Meghalt Vámos Tibor Széchenyi-díjas villamosmérnök, a SZTAKI alapítója

A kutatóprofesszor 94 évesen, május 19-én hunyt el.


Életének 95. évében elhunyt Vámos Tibor Széchenyi-díjas villamosmérnök, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) korábbi igazgatója, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - tudatta a kutatóintézet pénteken az MTI-vel.

A Széchenyi-díjas villamosmérnök május 19-én hunyt el.

Vámos Tibor Budapesten született 1926. június 1-jén. A Barcsay utcai Madách Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Ugyanebben az évben munkaszolgálatosként Fertőrákosra hurcolták, ahonnan megszökött, és katonai börtönbe került. 1945 tavaszán iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, 1949-ben szerzett diplomát. 1950 és 1954 között az Erőmű Beruházási Vállalatnál dolgozott, 1950-től 1952-ig az Inotai Hőerőmű építésvezetésének mérnöke, később a Dunai Vasmű építésénél dolgozott építésvezetőként. 1954 és 1958 között Villamosenergetikai Kutatóintézetnél helyezkedett el MTA-ösztöndíjasként, ahol a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozásával foglalkozott. Kandidátusi értekezését 1958-ban a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta.

Érdeklődése hamar az éppen még csak kibontakozó számtástechnika irányába fordult. 1958-tól 1964-ig az MTA Automatizálási Osztályának vezetője volt. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapította az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét.

Akadémiai doktori disszertációját ugyanebben az évben az erőművek és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg. 1974-ben a vezetése alatt, az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével megalakult a mai SZTAKI, melynek 1964 és 1985 között igazgatója volt, 1986-tól pedig az intézet tanácsának elnöke, professor emeritusa.

"Műszaki emberként ugyanúgy ismerte a görög klasszikusokat vagy a modern képzőművészetet és kortárs zenét, értette a társadalomtudományok szempontjait és nyelvét. Rá mindig összekötő láncszemként tekintettek a tudomány és az ipar között"

- olvasható a méltatásban.

Vámos Tibor számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et, több könyvet írt és szerkesztett. Az MTA levelező tagjává 1973-ban, rendes tagjává 1979-ben választották. 1981 és 1984 között Ő tölthette be az International Federation of Automatic Control, IFAC elnöki tisztjét. 1984-ben a szervezet 9. Világkongresszusának Budapest adhatott otthont.

Kutatói pályája mellett egyetemi pályafutása is kiemelkedő: 1969-től a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, 1990-től a Central European University Tudományos Programja mellett működő kuratórium elnökeként dolgozott. 1992-1993-ban a George Mason University, Fairfax/VA Distinguished Visiting professzora, 1993 és 1994-ben pedig a George Mason University Distinguished Affiliate professzora volt.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: egyebek mellett elnyerte az Állami Díjat (1983), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést (1996), a Svájci Akadémia Chorafas-díját (1994), valamint a Széchenyi-díjat (2008). Vámos Tibor 2005-ben megkapta Az év ismeretterjesztő tudósa díjat is, 2009-ben elnyerte a Radnóti Miklós antirasszista díjat. Tudományos életművét 2006-ban Neumann János emlékplakettel díjazták. Tagja volt annak a 35 tudós és közéleti személyiségnek, akik 2000. január 31-én alapították meg a XXI. Század Társaságot, hosszú időn át töltötte be a társaság által alapított Hazám-díj kuratóriumának elnöki tisztségét.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Nem tudom, hogyan tud ennyire pofátlanul lopni Lázár János
A képviselő szerint az állam ingyen adott a miniszter alapítványának egy hárommilliárdot érő céget, amit aztán ők egymilliárdért adtak vissza az államnak.


A Rózsadomb tövében forgatott Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő ezúttal egy Lázár Jánoshoz kötődő üzletet mutatott be.

Állítása szerint:

„Az állam INGYEN odaadott egy hárommilliárdot érő céget (Concordia Közraktár Zrt.) Lázár alapítványának, majd Lázárék EGYMILLIÁRDÉRT eladják az államnak a Rózsadomb alján fekvő irodaházat.”

Hadházy hozzátette: „Lázár cinikusan annyit válaszolt, hogy arra az épületre nem volt szüksége a cégnek…”

A videóban szereplő vállalatokról politikus videójában úgy fogalmazott: „Amikor megnéztük, hogy milyen eredményeket értek el, akkor egyrészt azt láttuk, hogy amióta Lázárék birtokában vannak, azóta csökken a bevétel és a nyereség. Másrészt ebből a három cégből – amiről fogalmunk sincs, hogy mit csinál – viszont azonnal kivettek 4 és fél milliárd forint osztalékot. És most itt az újabb lehetőség egymilliárd kivételére.”

„Én nem értem, hogy tud ennyire pofátlanul lopni Lázár, és hogy van pofája eljátszani, hogy ő az emberarcú fideszes, a megmondóember, a luxiellenes meg minden”

– tette hozzá Hadházy Ákos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fox: Putyin mindenáron Budapestre akarta hozni a találkozóját Donald Trumppal
A helyszín az az Alaszka, amit az Egyesült Államok 1867-ben 7,2 millió dollárért vásárolt meg Oroszországtól. Az egyeztetés célja a háború aktív szakaszának lezárása. Az ukrán elnök elutasította, hogy területeket adjanak át Oroszországnak.


Vlagyimir Putyin eredetileg Magyarországot javasolta Donald Trumpnak a jövő heti csúcstalálkozó helyszínéül – írja a Fox News, amely az előkészületekre rálátó forrásokra hivatkozik. A megbeszélés végül Alaszkában lesz.

Az Ukrajna jövőjéről és a lehetséges tűzszünetről szóló Trump–Putyin-találkozó előkészítésében szerdán történt előrelépés. Ekkor Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja Moszkvában egyeztetett az orosz elnökkel. Pénteken bejelentették, hogy egy hét múlva megtartják a találkozót – Ukrajnáról, de Zelenszkij és Ukrajna nélkül.

A helyszín az az Alaszka, amit az Egyesült Államok 1867-ben 7,2 millió dollárért vásárolt meg Oroszországtól. A Kreml a választást logikusnak tartja, és földrajzi érvekkel magyarázza. A Fox News szerint azonban felmerült más helyszín is, köztük Svájc, Róma, az Emirátusok és Magyarország.

A lap úgy tudja, Putyin a magyar helyszínt részesítette előnyben, vagyis Budapestet javasolta.

A találkozó célja a háború aktív szakaszának lezárása. A kiszivárgó információk szerint egy olyan tervről van szó, amelyből Ukrajnát kihagynák. Ebben Kijevnek a Donbaszban olyan területeket kellene feladnia, amelyeket az elmúlt három és fél évben nem tudott visszaszerezni Oroszországtól.

Zelenszkij ukrán elnök határozottan reagált: „Természetesen nem fogunk Oroszországnak jutalmat adni azért, amit tett... Az ukránok nem fogják átadni a földjeiket a megszállóknak.”

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij reagált a Trump-Putyin találkozóra: Ukrajna nem ad át területet Oroszországnak a békéért
Az amerikai elnök területcseréről beszélt a béke érdekében. Az ukrán államfő szerint ez ellentétes az ország alkotmányával.


Volodimir Zelenszkij határozottan kijelentette, hogy Ukrajna nem fog területet átadni Oroszországnak. A nyilatkozatára nem sokkal azelőtt került sor, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkozik, hogy az ukrajnai háborúról tárgyaljanak. A találkozót augusztus 15-én tartják.

Trump a bejelentés előtt néhány órával utalt arra, hogy a háború lezárásához Ukrajnának talán területet kellene feladnia.

Zelenszkij szombaton a Telegramon azt írta:

„Az ukránok nem adják oda földjüket a megszállónak.” Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának minden békemegoldásban részt kell vennie, és kész a partnerekkel együtt dolgozni egy „valódi” és „tartós” békéért

– írja a BBC.

Az elnök hozzátette, hogy Ukrajna „nem ad Oroszországnak jutalmat azért, amit tett”, majd így folytatta: „Az ukrán területi kérdésre már ott van a válasz Ukrajna alkotmányában. Senki nem fog és nem is tud ettől eltérni.”

Trump pénteken, a Fehér Házban azt mondta: „Lesz némi területcsere, ami mindkét fél számára előnyös.” Szerinte „olyan területről van szó, amiért három és fél éve harcolnak, sok orosz meghalt. Sok ukrán is meghalt.” A találkozót Trump pénteken jelentette be, amit a Kreml is megerősített. Részleteket ugyanakkor nem árult el.

Zelenszkij szombaton kiemelte, hogy Ukrajna kész „valódi megoldásokra, amelyek békét hozhatnak”, de az ország részvétele elengedhetetlen. „Bármilyen megoldás, ami ellenünk szól, bármilyen megoldás, ami nélkülünk születik, egyben a béke ellen szól” – mondta.

„Készek vagyunk Trump elnökkel együtt, minden partnerrel együtt dolgozni egy valódi, és ami a legfontosabb, tartós békéért – olyan békéért, ami nem fog összeomlani Moszkva akaratából.”

A CBS News információi szerint, egy magas rangú Fehér Házi tisztviselőre hivatkozva, még lehetséges, hogy Zelenszkij is részt vesz valamilyen formában a találkozón, mivel az egyeztetések még zajlanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Magyar Péter az EESZT lehalásáról: Nem digitális harcosokról és polgári körökről kellene hadoválni, hanem működő államot kellett volna létrehozni
A Tisza Párt elnöke szerint ezeket az online rendszereket adófizetői tízmilliárdokból fejlesztették a Rogán Antalhoz és Kubatov Gáborhoz köthető cégek.


Magyar Péter is reagált arra, amiről korábban mi is írtunk: hogy egy napja nem működik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, azaz az EESZT, korábban pedig akadozott a Magyarorszag.hu oldal is.

A politikus Facebook-posztjában azt írja: „Sok beteg nem tudja kiváltani a patikákban a korábban felírt gyógyszereket. A kórházak nem férnek hozzá a betegek más egészségügyi intézményekben készült leleteihez.”

Hozzáteszi: „Eközben a kormány lapít, semmilyen tájékoztatást nem ad. Pont úgy, ahogy a mentésirányítás korábbi összeomlásakor tette.”

„Nem digitális harcosokról és polgári körökről kellene hadoválni, hanem működő államot kellett volna létrehozni”

– fogalmaz a Tisza Párt elnöke.

Megjegyezte azt is: „Takács Péter bukott egészségügyi államtitkárnak egy napba került, hogy észrevegye, hogy betegek százezrei nem jutnak hozzá a szükséges gyógyszereikhez. Tenni azonban semmit nem tett. Ezeket az online rendszereket adófizetői tízmilliárdokból "fejlesztették" a Rogán Antalhoz és Kubatov Gáborhoz köthető cégek.”

Posztját úgy zárja: „Megoldás, felelős nincs. Elég volt!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk