Elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendező, operatőr
- közölte a család szombaton az MTI-vel.
A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg.
Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos film művészi megformálása fűződik nevéhez. Talán a legismertebb a ma is újra meg újra vetített Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat.
A tévénézők mégis leginkább az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett, a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni című városvédő tévéműsorból ismerték meg, amelynek operatőre is volt.
1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte egyebek között az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Ő szervezte meg a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel.
A Szabad Demokraták Szövetségének színeiben 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő és a környezetvédelmi bizottság tagja, 1990-1991-ben alelnöke volt.
Elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendező, operatőr
- közölte a család szombaton az MTI-vel.
A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg.
Ráday Mihály az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos film művészi megformálása fűződik nevéhez. Talán a legismertebb a ma is újra meg újra vetített Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tegnap Ilona és én is jogerősen pert nyertünk a maffia ellen” – Magyar Péter egy fideszes politikus ellen, a barátnője a propagandasajtó ellen nyert
A Tisza Párt elnökét a pécsi Volvo-botránnyal kapcsolatos kijelentései miatt perelte be Csizi Péter fideszes képviselő, „bukott államtitkár”. Párja a róla megjelent nyaralós fotók és hazugságok miatt indított pert.
Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy pert nyertek. „Tegnap Ilona és én is jogerősen pert nyertünk a maffia ellen” – írta posztjában.
Magyar azt írja, Csizi Péter fideszes képviselő, „bukott államtitkár” azért perelte be, mert azt mondta róla, hogy köze van a pécsi Volvo botrányhoz és a pécsiek pénzének eltüntetéséhez. A politikus állítása szerint a bíróság neki adott igazat. A bejegyzés szerint élettársa, Ilona is pert nyert, ő „Orbán Viktor aljas propagandáját” perelte be. Magyar Péter úgy fogalmazott:
„10 évre visszamenően lehozták a nyaralásain készült fényképeket és össze-vissza hazudoztak. Ő is megnyerte a pert és a Borsnak bocsánatot kell tőle kérnie, valamint több mint kétmillió forintot is meg kell fizetnie.”
Magyar Péter bejegyzése végén megjegyezte, hogy ugyanez történt korábban a Hír TV-vel is.
A pécsi Volvo-ügy hátterében a Tüke Busz Zrt. 2015-ös, 115 használt buszról szóló, 3,5 milliárd forintos beszerzése áll. A vádirat szerint a flotta ára egy közvetítő cég miatt közel 650 millió forinttal lett magasabb. A megismételt eljárás a Szekszárdi Törvényszéken 2025-ben elsőfokon két vádlott börtönbüntetésével zárult. A perben politikusok, köztük a korábbi pécsi alpolgármester és volt fideszes országgyűlési képviselő, Csizi Péter tanúként szerepeltek. Csizi neve a tárgyalásokon többször felmerült, 2025. március 31-én pedig lemondott belügyi helyettes államtitkári posztjáról, de az ügyben nem vádlottként szerepelt.
A kormánypárti médiával kapcsolatos perek nem előzmény nélküliek, 2025 áprilisában a HírTV-nek bírósági ítélet nyomán két helyreigazítást is közzé kellett tennie a Magyar Péter Ötkertben történt állítólagos botrányáról szóló anyagai kapcsán. A csatorna elismerte, hogy több, obszcénnek beállított idézet és fenyegetés valótlan volt.
A Borssal szemben 2025 decemberében a kamunak bizonyuló "TISZA-adó"-ügyben a bíróság ideiglenes intézkedéssel a lap különszámának terjesztését is megtiltotta.
Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy pert nyertek. „Tegnap Ilona és én is jogerősen pert nyertünk a maffia ellen” – írta posztjában.
Magyar azt írja, Csizi Péter fideszes képviselő, „bukott államtitkár” azért perelte be, mert azt mondta róla, hogy köze van a pécsi Volvo botrányhoz és a pécsiek pénzének eltüntetéséhez. A politikus állítása szerint a bíróság neki adott igazat. A bejegyzés szerint élettársa, Ilona is pert nyert, ő „Orbán Viktor aljas propagandáját” perelte be. Magyar Péter úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Személyesen Lévai Anikó jelent meg Magyar Péter ellenfelénél a legfontosabb budapesti csatatéren kampányolni
Steiner Attila, a Fidesz jelöltje a kampányrajt napján és egy későbbi fotón is Lévai Anikóval mutatkozott. A 2022-ben elvesztett körzetért folyó harc kimenetele országos jelentőségű lehet.
Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is beszállt a fideszes Steiner Attila kampányába a budapesti 3-as számú választókerületben – írja a 444. A miniszterelnök felesége a hivatalos kampányrajt napján tűnt fel az államtitkár oldalán, majd néhány nappal később egy csoportképen is szerepelt, amelyen Steiner Attila és csapata a jelölt nyilvántartásba vételét ünnepelte.
A választókerület azért is különleges, mert itt lakik Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, és itt indul egyéniben Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje. Magyar egyébként korábban arról beszélt, szeretné, ha maga Orbán Viktor indulna itt ellene egyéniben.
A budapesti 3. országgyűlési választókerület a teljes XII. kerületet és a XI. kerület északnyugati részét, Sasadot, Gazdagrétet és Őrmezőt foglalja magába. A körzet hosszú évekig tradicionálisan fideszes volt, hiszen 2010-ig Pokorni Zoltán, aztán Fónagy János, majd Gulyás Gergely volt az országgyűlési képviselője, 2022-ben azonban már az ellenzéki összefogás jelöltje, Hajnal Miklós győzött.
Tavaly decemberben derült ki, hogy a Fidesz Steiner Attilát, a párt hegyvidéki választókerületének elnökét, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárát indítja a körzetben. A nyilvántartásba vételét követően Steiner úgy fogalmazott: „hivatalosan is Hegyvidék és Nyugat-Újbuda képviselőjelöltje lettem! Köszönöm a rengeteg ajánlást, biztatást, a munka most indul csak be igazán!”
A kampány már korábban is tartogatott feszültséget. Tavaly decemberben „Ki az a Steiner Attila?” feliratú plakátok jelentek meg a kerületben, amire Magyar Péter a közösségi oldalán úgy reagált: „De lehet, hogy ők sem tudják, ki is Steiner Attila, mert ilyen plakátokkal árasztották el a kerületet.” Steiner Attila szintén a közösségi médiában üzent Magyar Péternek, utalva korábbi ismeretségükre:
„Évtizedek óta jól ismerjük egymást, és nagyon örülök, hogy egyéniben indulsz a 3-as vk-ban a választásokon. Vk-elnökként alig várom, hogy nyíltan beszéljünk a régi ügyeidről”.
Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is beszállt a fideszes Steiner Attila kampányába a budapesti 3-as számú választókerületben – írja a 444. A miniszterelnök felesége a hivatalos kampányrajt napján tűnt fel az államtitkár oldalán, majd néhány nappal később egy csoportképen is szerepelt, amelyen Steiner Attila és csapata a jelölt nyilvántartásba vételét ünnepelte.
A választókerület azért is különleges, mert itt lakik Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, és itt indul egyéniben Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje. Magyar egyébként korábban arról beszélt, szeretné, ha maga Orbán Viktor indulna itt ellene egyéniben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rendőrt hívott a saját lakosaira a pilisjászfalui polgármester, botrányba fulladt az akkuhulladékkal foglalkozó testületi ülés
Helyi civilek jelentek meg az ülésen, hogy a tervezett akkuhulladékos üzem ellen tiltakozzanak. A feszült hangulatban egy képviselő lemondott, néhány aktivista rendőri felszólításra távozott a teremből, a testület pedig kénytelen volt szüneteltetni az engedélyezést.
Rendőri intézkedés, egy lemondott képviselő és dühös helyiek: elszabadultak az indulatok a pilisjászfalui képviselő-testületi ülésen, amikor a faluba tervezett akkuhulladékos cég ügye került napirendre.
A rendkívüli ülésre a helyiek is elmentek, hogy tiltakozzanak a beruházás ellen, amelynek keretében a kínai–horvát–magyar tulajdonú NT Recycling közel kétezer tonna, bontásból származó veszélyes hulladékot tárolna és hasznosítana újra a Pilis Ipari Parkban. A tervek szerint a gödi Samsung-gyárból is szállítanának ide hulladékot.
A lakosok február elején a kormányhivatal oldalán kiszúrták a környezeti hatásvizsgálati dokumentációt. Ebből tudták meg, hogy a képviselő-testület már január végén megszavazta a beruházáshoz szükséges terület átminősítését gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató besorolásból egyéb gazdasági, ipari besorolásra. Az önkormányzat az ügyben nem tartott lakossági fórumot, a Facebookon pedig letiltották a hozzászólás lehetőségét, így a helyiek úgy érezték, kihagyták őket a döntésből. Petíciót indítottak, amit több százan aláírtak.
A HVG beszámolója szerint a keddi rendkívüli ülésen annyian zsúfolódtak össze a tanácsteremben, hogy egy korábban maga is képviselőként dolgozó asszony megjegyezte: „Úgy vagyunk itt, mint a heringek, de nem baj.”
A feszültség akkor hágott a tetőfokára, amikor Szántó Vilmos polgármester közölte, a január végén hozott átminősítési rendeletet nem lehet megváltoztatni. A helyiek erre dühbe gurultak. „Addig nem megyünk el, amíg a javaslati határozatot nem olvassák fel a terület visszamódosításáról. Ha kell, én fogok itt az ajtó elé feküdni” – mondta ingerülten egy negyvenes nő.
A polgármester szünetet rendelt el, ezalatt a civilek egy levelezést kezdtek osztogatni, amelyből kiderült: az ipari park vezetője korábban a hangulatkeltés megfékezésére szólította fel a testületet. A tanácskozás után a képviselők megszavazták, hogy egy határozattal szüneteltessék az engedélyezési eljárást, amíg az önkormányzat nem rendezi a helyzetet, de ez már nem csillapította le a kedélyeket.
A szavazás után Háromszéki Attila önkormányzati képviselő bejelentette, hogy megviselte az elmúlt időszak, ezért lemond. A civilek tapssal köszönték meg a munkáját.
Mivel a hangulat nem csillapodott, a polgármester rendőrt hívott. Két rendőr jelent meg a teremben, akik távozásra szólítottak fel néhány aktivistát, ezután folytatódott az ülés.
Pilisjászfalun a helyi civil szerveződésnek komoly előzményei vannak: a Tiszta Levegőt Pilisjászfalunak munkacsoport korábban a helyi mészkőbánya porszennyezése ellen is fellépett.
Az NT Recycling magyar résztulajdonosa, Varga József korábban arról beszélt, hogy a cég nem kész akkumulátorokat, hanem a cellagyártás korai fázisában keletkező, elektrolittal nem érintkezett anyagokat kezelne zárt, mechanikai technológiával. A térség fideszes országgyűlési képviselője, Menczer Tamás az események után kijelentette, hogy nem lesz veszélyes hulladékot feldolgozó üzem Pilisjászfalun. A helyiek szkeptikusak maradtak, de úgy látják, ha az önkormányzat tartja az ígéretét, az ügy jó irányba fordulhat.
Rendőri intézkedés, egy lemondott képviselő és dühös helyiek: elszabadultak az indulatok a pilisjászfalui képviselő-testületi ülésen, amikor a faluba tervezett akkuhulladékos cég ügye került napirendre.
A rendkívüli ülésre a helyiek is elmentek, hogy tiltakozzanak a beruházás ellen, amelynek keretében a kínai–horvát–magyar tulajdonú NT Recycling közel kétezer tonna, bontásból származó veszélyes hulladékot tárolna és hasznosítana újra a Pilis Ipari Parkban. A tervek szerint a gödi Samsung-gyárból is szállítanának ide hulladékot.
A lakosok február elején a kormányhivatal oldalán kiszúrták a környezeti hatásvizsgálati dokumentációt. Ebből tudták meg, hogy a képviselő-testület már január végén megszavazta a beruházáshoz szükséges terület átminősítését gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató besorolásból egyéb gazdasági, ipari besorolásra. Az önkormányzat az ügyben nem tartott lakossági fórumot, a Facebookon pedig letiltották a hozzászólás lehetőségét, így a helyiek úgy érezték, kihagyták őket a döntésből. Petíciót indítottak, amit több százan aláírtak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
444: Robbanás és mérgező szivárgás is történt a gödi Samsung-gyárban egy belső feljegyzés szerint
A lap egy volt középvezető távozása után írt feljegyzése alapján arról számolt be, hogy már az akkugyár működésének első évében robbanás volt a magzatkárosító hatású oldószer kritikus szintű koncentrációja miatt. A cikk szerint a dokumentum a porszint száz-kétszázszoros határérték-túllépését és a mérési trükköket is említi.
Újabb súlyos állítások jelentek meg a gödi Samsung-gyárról egy belső feljegyzés alapján, amelyet a cég egy korábbi középvezetője írt távozása után a 444.hu szerint. A lap azt állítja, az általuk megszerzett dokumentum hitelességét két, egymástól független forrás is megerősítette. A cikkben bemutatott feljegyzés a 2017 és 2023 közötti időszak visszásságait foglalja össze, köztük egy robbanást, ami állítólag már a gyár működésének első évében megtörtént.
Az akkugyár 2016-os felépítése után 2017 tavaszán helyezték üzembe az 1-1-es kódjelű katódgyártó sort, ahol a feljegyzés szerint 2017 második felében vagy 2018 első felében robbanás történt.
Az NMP nevű, magzatkárosító hatású oldószer koncentrációja kritikus szintet ért el, majd egy azonosítatlan eredetű szikra miatt belobbant. A balesetben a dokumentum szerint „csodával határos módon” senki nem sérült meg, a robbanást követő tűzben viszont két szinten is beszakadt a mennyezet. Egy volt dolgozó szerint ez a robbanás látható azon a felvételen, amelyet Magyar Péter hozott nyilvánosságra.
A vizsgálat később kiderítette, hogy a megelőző napokban a biztonsági szenzor többször is riasztott a magas NMP-koncentráció miatt. A termelési hatékonyságra hivatkozva egy koreai karbantartásvezető utasítására azonban megemelték a riasztási határértéket, így a robbanás napján a rendszer már nem állította le a folyamatot.
A feljegyzés szerint a gyárban rendszeresen került a csatornahálózatba is a veszélyes anyagból. A fém katódszűrőket olyan mosószobában tisztítják, amelynek lefolyói a normál csatornarendszerbe vannak bekötve, „így a Samsung víztisztító rendszerébe, majd a Vác/Dunakeszi szennyvíztisztítóba folyik be az itt kimosott NMP”. A cikkben azt írják,
emellett dolgozói hibából többször is előfordult, hogy több száz liter, NMP-t tartalmazó folyadék ömlött a csatornába, ám a feljegyzés szerint „ezen esetekben is normál folyamat szerint engedték tovább a szennyvizet a váci/dunakeszi szennyvíztelepre”.
2024-ben a Greenpeace egy dugulás miatt kiömlő szennyvízből jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-t mutatott ki, amelyről egy adatigénylés nyomán kiderült, hogy a Samsung gyárából származik.
A dokumentum szerint a gyárban a nikkel és más fémvegyületek is komoly szennyezést okoztak. A katódgyártás területén dolgozók vizsgálatai során
a porszint „szinte minden alkalommal a határérték több tízszeresét, vagy száz-kétszázszorosát mutatta”.
A feljegyzés szerint a nikkelpor azért is távozhatott a gyártási területről, mert az ott használt „ipari porleválasztó (dust collector) nem alkalmas a nikkelpor megszűrésére”. Amikor a gyár tetején por jelent meg, a Samsung azt állította, az egyszerű grafitpor, egy forrás szerint viszont ez nem lehetett igaz, mert a grafitot már a nikkellel és kobalttal keverve használják.
A feljegyzés kitér arra is, hogy a cég trükközhetett a hatósági mérésekkel. Előfordult, hogy az NMP-méréskor nyers, bevonat nélküli fóliát égettek a kemencében, így a kibocsátási érték tökéletes lett.
Egy forrás szerint a gyárban előre tudtak az ellenőrzésekről, mert a kaputól a gyártóterületig eljutni legalább két órát vesz igénybe.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal a zajmérésekkel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: „Értesülése téves, a zajmérések időpontjairól a jogszabályoknak megfelelően a gyár üzemeltetőjének nincsen előzetes információja. 2025-ben, a gödi gyár környezetében 12 alkalommal elvégzett akkreditált zajszintmérés határérték-túllépést nem állapított meg.”
A gyár egyébként rendre kapott büntetéseket, tavaly júliusban például azért, mert 66 munkavállalónál nem végeztette el a rákkeltő nehézfémek kötelező biológiai monitorvizsgálatát. A Telex februári oknyomozó riportja szerint a cég annyira titkolta a valós szennyezési adatokat, hogy Rogán Antal a titkosszolgálatokat is rájuk küldte, és egy kormányülésen felmerült a gyár bezárása is, de ezt végül leszavazták. Az ügyben megszólaló kormánytagok következetesen tagadtak.
A feljegyzés két másik súlyos balesetet is említ.
2018-ban nitrogén védőgáz-mérgezés történhetett, amikor több dolgozó fejfájásra panaszkodott, de a koreai munkavezetők további munkára kötelezték őket.
„Kicsit később mindannyian rosszul lettek, mentőt kellett hívni hozzájuk, kórházba is szállították őket” – áll a dokumentumban, amely szerint az esetről óriási hírzárlat volt.
A legsúlyosabb eset 2021. november 3-án történt, amikor egy gép összezúzta az egyik dolgozó fejét, aki pár nappal később belehalt sérüléseibe. Az eset hivatalosan dolgozói hiba miatt történt.
A feljegyzés szerint a gyárvezetés a rendőrségi helyszínelés után, hajnali 3-4 óra körül utasította a karbantartókat a gép megjavítására. Egy forrás szerint bár a koreai vezetés nem adott konkrét utasítást a gép védőplexijének leszerelésére, a darabszám miatti nyomás nagy volt. Tudomása szerint a dolgozó a gép leállítása után hajolt be, a baleset mégis megtörtént. Magyar Péter ezzel kapcsolatban azt a kérdést tette fel, igaz-e, hogy a baleset után az érintett gyártósor szoftverét a hatóságok tudta nélkül módosították. A kérdésre azóta sem érkezett válasz.
A Tisza Párt elnöke hétfőn egy interjúban azt ígérte, minden eddiginél súlyosabb információkat fognak hamarosan nyilvánosságra hozni a gödi akkugyárról.
Újabb súlyos állítások jelentek meg a gödi Samsung-gyárról egy belső feljegyzés alapján, amelyet a cég egy korábbi középvezetője írt távozása után a 444.hu szerint. A lap azt állítja, az általuk megszerzett dokumentum hitelességét két, egymástól független forrás is megerősítette. A cikkben bemutatott feljegyzés a 2017 és 2023 közötti időszak visszásságait foglalja össze, köztük egy robbanást, ami állítólag már a gyár működésének első évében megtörtént.
Az akkugyár 2016-os felépítése után 2017 tavaszán helyezték üzembe az 1-1-es kódjelű katódgyártó sort, ahol a feljegyzés szerint 2017 második felében vagy 2018 első felében robbanás történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
