Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében elhunyt Mihail Gorbacsov, a két világrendszer közötti hidegháború vérontás nélküli lezárásához döntő mértékben hozzájáruló reformer politikus, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára. Halálhírét az orosz hírügynökségek a moszkvai Központi Klinikai Kórházra hivatkozva közölték.
Jóllehet hazájában az emberek többsége a Szovjetunió összeomlásával és az azt követő káosszal kapcsolja össze nevét, életútja és tettei alapján a világ más részein megbecsült, történelmi jelentőségű személyiségként ismerik el.
A róla szóló dokumentumfilmről korábban mi is írtunk:
Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében elhunyt Mihail Gorbacsov, a két világrendszer közötti hidegháború vérontás nélküli lezárásához döntő mértékben hozzájáruló reformer politikus, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára. Halálhírét az orosz hírügynökségek a moszkvai Központi Klinikai Kórházra hivatkozva közölték.
Jóllehet hazájában az emberek többsége a Szovjetunió összeomlásával és az azt követő káosszal kapcsolja össze nevét, életútja és tettei alapján a világ más részein megbecsült, történelmi jelentőségű személyiségként ismerik el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: Kutatási alapon megmagyarázhatatlan, miért mérnek teljesen mást a közvélemény-kutatók
A politikai elemző szerint négy éve még nem volt ekkora szórás az adatok között. A nagy kérdés, hogy a függetlenek vagy a kormánypártiak mérései állnak közelebb a valósághoz.
Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte a közvélemény-kutató intézetek egymástól jelentősen eltérő adatait. A bejegyzés szerint egyre többen teszik fel a kérdést, hogy miközben a kormánytól független intézetek több mint egy éve folyamatosan jelentős Tisza-előnyt mérnek, a kormánypártiak miért tájékoztatnak továbbra is – ennél csak valamivel kisebb – Fidesz-vezetésről. Mint írja, sokan szeretnék tudni, kinek van igaza és mi a valós helyzet.
A politológus szerint érdemes megnézni, mit mutattak a számok négy évvel ezelőtt. Emlékeztetett, hogy a 2022-es februári adatok alapján „ellentétben azzal, amit erről gyakran hallani: az adatok szépen mutatják, hogy
négy évvel ezelőtt egyáltalán nem volt tapasztalható a mostanihoz hasonló ordító különbség a kutatásokban.
Egyedül a Publicus mutatta az akkori ellenzék minimális vezetését, de még az ő számaik sem lógtak ki jelentősen, a többiek pedig egymáshoz nagyon hasonló adatokat közöltek.”
Török Gábor állítja, bár sokféle kérdés és kétség merülhet fel a mostani adatközlések hitelességével kapcsolatban, abban mindkét adatközlői oldal egyetért, hogy
a mostani különbségek kutatási alapon megmagyarázhatatlanok, szemben a négy évvel ezelőtti helyzettel.
Hozzáteszi, ő továbbra sem „tudja”, hogy ki „téved”, és még azt sem tartja lehetetlennek, hogy valamennyit mindenki. Azt azonban fontosnak tartja leszögezni:
„ha elfogadjuk azokat a számokat, amiket a kormány adatközlői mutatnak, akkor egyben azt állítjuk, hogy a Fidesz ma ugyanúgy áll (ugyanannyira támogatott), mint 4 évvel korábban. Mint a mellékelt számsorokból látjuk, a kormánypártot 2022 februárjában 46-54 százalék közé mérte mindenki (belföldön végül 52 százalékot kaptak az áprilisi választáson) - ez pontosan az a tartomány, amit a különböző kormánypárti intézetek ma mondanak - szemben a kormánytól függetlenek 40 százalék körüli (gyakrabban alatti) eredményeivel.”
A politológus szerint tudjuk, hogy az elmúlt négy év a 2010 utáni időszak politikailag legnehezebb korszaka volt a Fidesznek, amit időnként vezető kormánypárti politikusok is elismernek. Török Gábor úgy látja,
ha igazuk van azoknak az adatközlőknek, akik ma ugyanazt látják a Fidesz kapcsán, mint 2022-ben, akkor ez olyan kivételes politikai teljesítmény, amely komoly magyarázatot igényelne a gazdasági nehézségek, politikai botrányok és egy új ellenzéki párt kiemelkedése után.
A miértek megválaszolását szerinte csak a választási eredmények ismeretében lehet majd elvégezni.
Az elmúlt egy évben a legtöbb független közvélemény-kutató, köztük a Publicus, a Závecz, a Republikon és a 21 Kutatóközpont is tartós Tisza-előnyt mért, míg a kormányhoz közelebb álló Nézőpont Intézet vagy az Alapjogokért Központ rendre a Fidesz vezetéséről számolt be.
2025 őszén például a Závecz a biztos pártválasztók körében 47–38-as Tisza–Fidesz arányt mutatott, a Publicus 45–38-at, ezzel szemben a Nézőpont 46–38-as, az Alapjogokért Központ pedig 47–42-es Fidesz-előnyt közölt. A helyzet hátteréhez hozzátartozik a 2024-es európai parlamenti választás, ahol a Fidesz–KDNP 44 százalékot, míg a frissen szerveződő Tisza Párt közel 30 százalékot ért el, utóbbi ezzel 7 mandátumot szerzett.
Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte a közvélemény-kutató intézetek egymástól jelentősen eltérő adatait. A bejegyzés szerint egyre többen teszik fel a kérdést, hogy miközben a kormánytól független intézetek több mint egy éve folyamatosan jelentős Tisza-előnyt mérnek, a kormánypártiak miért tájékoztatnak továbbra is – ennél csak valamivel kisebb – Fidesz-vezetésről. Mint írja, sokan szeretnék tudni, kinek van igaza és mi a valós helyzet.
A politológus szerint érdemes megnézni, mit mutattak a számok négy évvel ezelőtt. Emlékeztetett, hogy a 2022-es februári adatok alapján „ellentétben azzal, amit erről gyakran hallani: az adatok szépen mutatják, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt állította, hogy Orbán Viktor Svájc egyik legdrágább luxusszállodájában szállt meg, amikor Donald Trumphoz utazott.
A képviselő szerint „a legolcsóbb (!) szoba is 250.000 forintba kerül egy éjszakára az ötcsillagos The Dolder Grand Hotelben. De van lakosztály 6 millió/éj áron is…
A szálloda Svájcban is a luxuskategória csúcsát képviseli, és ennek megfelelően az ország egyik legdrágább hoteljének számít.
Nemcsak zürichi viszonylatban, hanem országos szinten is az »ultra-luxus« szegmensbe tartozik. A szálló honlapjáról megtudhatjuk, hogy a 400 0 négyzetméteres spa mellett2 Michelin-csillagos étterem (The Restaurant) és egyedülálló művészeti gyűjtemény (Dalí, Warhol alkotásokkal a folyosókon) várta a Putyin és Trump kényeztetésében megfáradt miniszterelnököt.”
Hadházy azt írja, Orbánt a videósa buktatta le, mert egy videóban látszik az autó navigációján a tartózkodási helyük. A képviselő szerint a hotel elszigetelten fekszik, és a felvétel a szálloda belső útján készült.
A posztban Hadházy kitér arra is, hogy „a »honvédségi« Airbus a zürichi leszállás után hazarepült Kecskemétre parkolni, hogy aztán másnap délután megint kirepüljön és vigye tovább Orbánt Brüsszelbe. A Világgazdasági Fórum idején annyi magánjet érkezik, hogy a zürichi reptéren valóban csak két órát tartózkodhatnak ilyenkor a gépek. Csakhogy a mágnások ilyenkor nem hazaküldik a gépeket, hanem a »szomszédban«, Bázelbe, Stuttgartba irányítják a verdát.”
„Persze ők a saját pénzükből luxiznak, a békeharcos pedig az Önökéből. Így mulat egy felcsúti úr
– adófizetői pénzből (a repcsi hazaküldése kb plusz 10 millióba kerülhetett, a szálloda pedig a delegáció nagyságától és a szobák típusától függ : ha »csak« tízen mentek és a legsnasszabb szobát vették ki, két és fél millióból is megúszhatták az éjszakát...De csodálkoznék, ha csak annyian mentek volna és ha nem valamelyik milliós lakosztályban pihent volna a békeharcos ülep” – fogalmazott a képviselő, majd kérdéseket tett fel.
„Vajon Orbán tényleg nem érti, mi ezzel a józan ésszel felfoghatatlan luxival a baj? Amikor szabadnapos tűzoltókkal kell vágatnia a vizes fát a fagyoskodó százezreknek (illetve azoknak, akiknek jut a kampányfából) ?
Vagy nagyon is érzi, csak üzenni akar, hogy ő ezt még egy választási kampányban is megengedheti magának? Vajon ebből a pofátlan dőzsölésből az következik, hogy a miniszterelnök nagyon magabiztos, vagy az, hogy teljesen elvesztette a kapcsolatot a valósággal?”
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt állította, hogy Orbán Viktor Svájc egyik legdrágább luxusszállodájában szállt meg, amikor Donald Trumphoz utazott.
A képviselő szerint „a legolcsóbb (!) szoba is 250.000 forintba kerül egy éjszakára az ötcsillagos The Dolder Grand Hotelben. De van lakosztály 6 millió/éj áron is…
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János a cigányos mondatairól: A miniszterelnök álláspontja az volt, hogy ezt a kijelentést helyre kell tenni
A miniszter a kaposvári nagygyűlésen kért bocsánatot a roma közösségtől a vécétakarítós kijelentése miatt. Siófokon elárulta, Orbán Viktorral közösen döntöttek arról, hogy az ügyet "helyre kell tenni".
„Helyre kell tenni, és helyre is tettük” – ezzel a mondattal foglalta össze Lázár János a miniszterelnök véleményét a vitatott kijelentése körüli botrányról. A miniszter a január 26-i siófoki lakossági fóruma után beszélt erről a sajtónak. Lázár a bocsánatkérését azzal indokolta, hogy a szavai többeket megbántottak.
„Azért, mert voltak cigány barátaim, akik felhívtak és azt mondták, hogy ez túl sok, túl erős. Értik, hogy világos beszéd, de fáj nekik. És nem akartam fájdalmat, vagy bánatot okozni nekik”
– magyarázta a miniszter a Telex helyszíni riportjában, hozzátéve:
a kormányfővel közösen beszélték meg, mi a helyes lépés, de Orbán Viktor nem utasította bocsánatkérésre.
Kiemelte,
dorgálást semmiképpen sem kapott, de a miniszterelnök azt mondta, helyre kell tenni ezt a mondatot.
Szerinte a kijelentése nem faji kérdésről, hanem a munka világáról szólt.
A botrányt Lázár János január 22-i, balatonalmádi mondatai robbantották ki, amikor a munkaerőhiányról beszélt. „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az Intercity-n a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.”
A kijelentés után a miniszter először a Facebookon reagált, ahol a bírálatokat „tipikus libsi jóemberkedésnek” nevezte. Két nappal később, január 24-én Kaposváron, a Digitális Polgári Körök nagygyűlésén azonban már bocsánatot kért.
„Szeretnék elnézést kérni. Különösképpen szeretném megkövetni azokat, a cigány-magyar honfitársaimat, akiknek fájt ez a néhány mondat, fájt a gondolat, bocsánat érte, valóban sajnálom”
– fogalmazott a kaposvári rendezvényen.
A kijelentésre a politikai és közélet is hevesen reagált. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter úgy fogalmazott:
„Lázár János takarodjon a közéletből!”.
A korábban a Fideszhez közel álló énekes, Kis Grófo is felháborodásának adott hangot, és arra kérte a roma közösséget, hogy határolódjon el a miniszter szavaitól. A Magyarországi Romák Országos Önkormányzata pedig közleményben kérte a megfogalmazás korrigálását.
„Helyre kell tenni, és helyre is tettük” – ezzel a mondattal foglalta össze Lázár János a miniszterelnök véleményét a vitatott kijelentése körüli botrányról. A miniszter a január 26-i siófoki lakossági fóruma után beszélt erről a sajtónak. Lázár a bocsánatkérését azzal indokolta, hogy a szavai többeket megbántottak.
„Azért, mert voltak cigány barátaim, akik felhívtak és azt mondták, hogy ez túl sok, túl erős. Értik, hogy világos beszéd, de fáj nekik. És nem akartam fájdalmat, vagy bánatot okozni nekik”
– magyarázta a miniszter a Telex helyszíni riportjában, hozzátéve:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orosz kibertámadás ért lengyel erőműveket, félmillió otthont hagytak volna fűtés nélkül Putyin hackerei
Bár végül kudarcot vallott, de úgy tűnik, hogy egy, az orosz katonai hírszerző ügynökséghez köthető hackercsoport próbálta megbénítani a lengyel energiahálózatot december végén.
A december 29-én és 30-án történt kibertámadás során a hackerek több erőművet is célba vettek. A helyi sajtó szerint félmillió lakás fűtését és áramellátását veszélyeztették az akcióval, a támadók pedig megpróbálták megzavarni a megújuló energiaforrások és az elosztó létesítmények közötti kommunikációt is.
A támadást vizsgáló ESET biztonsági cég közölte, hogy megszerezte a DynoWiper nevű veszélyes kártevő egy másolatát. Ez egy olyan rosszindulatú program, amit arra fejlesztettek ki, hogy visszafordíthatatlanul megsemmisítse a számítógépeken tárolt adatokat, ellehetetlenítve azok további működését.
A kiberbiztonsági cég „közepes biztossággal” a Sandworm nevű rosszindulatú csoportnak tulajdonította a kártevőt. Ezt a csoportot rendszerint az orosz katonai hírszerző ügynökséghez kapcsolják.
A hírt elsőként közlő Kim Zetter újságíró megjegyezte: a Lengyelországot célzó kibertámadás csaknem pontosan egy évtizeddel azután történt, hogy a Sandworm először vette célba az ukrán energiainfrastruktúrát. A hackercsoport Ukrajna ellen indított támadásai gyakran okoznak komoly áramkimaradásokat.
Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszter az elmúlt néhány év „legerősebb támadásának” nevezte a tevékenységet, és Moszkvát tette felelőssé érte. A támadási kísérlet után Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte: az ország kiberbiztonsági védvonalai helytálltak, és a kritikus infrastruktúra egyetlen pontja sem volt veszélyben - írja a HVG.
A december 29-én és 30-án történt kibertámadás során a hackerek több erőművet is célba vettek. A helyi sajtó szerint félmillió lakás fűtését és áramellátását veszélyeztették az akcióval, a támadók pedig megpróbálták megzavarni a megújuló energiaforrások és az elosztó létesítmények közötti kommunikációt is.
A támadást vizsgáló ESET biztonsági cég közölte, hogy megszerezte a DynoWiper nevű veszélyes kártevő egy másolatát. Ez egy olyan rosszindulatú program, amit arra fejlesztettek ki, hogy visszafordíthatatlanul megsemmisítse a számítógépeken tárolt adatokat, ellehetetlenítve azok további működését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
