Meghalt Florian Schneider a Kraftwerk alapítója. A 73 éves zenész hosszan tartó betegség után hunyt el egy héttel ezelőtt, a hírt azonban csak most erősítette meg egy közleményben Ralf Hütter, akivel közösen alapította meg 1970-ben a híres német zenekart - írta meg a Billboard.
A düsseldorfi Kraftwerk - az elektronikus zene történetének egyik legfontosabb együttese - számára az áttörést az 1974-es Autobahn című lemez hozta meg, Schneider, Hütter és Wolfgang Flür társaként egy évvel később csatlakozott Karl Bartos, kialakítva a zenekar legsikeresebb felállását.
Olyan, ma már klasszikusnak számító albumokat készítettek, mint a Radioaktivität (1975), a Trans Europa Express (1977), a Die Mensch-Maschine (1978), a Computerwelt (1981) és az Electric Cafe (1986). A csapathoz olyan hatalmas slágerek fűződnek, mint a Tour de France, a Das Modell, a Neonlicht, a Taschenrechner, a Nummern vagy a Der Telefon Anruf.
Az együttes tagjai a kezdetektől használtak saját készítésű és rendelésre gyártott eszközöket, komputereket. Florian Schneider szintetizátorok mellett fuvolán és szaxofonon is játszott, illetve énekelt. A Kraftwerk és Schneider a hiphop, a szintipop és a rock műfajában alkotók széles rétegére gyakorolt komoly hatást, David Bowie 1977-es lemezére, a Heroes-ra V-2 Schneider címmel számot is írt.
A Kraftwerk öt alkalommal játszott Magyarországon: 1981-ben, 1991-ben, 2004-ben, 2009-ben és 2018-ban. A zenekar - amelyből Schneider 2008-ban távozott - idén nyáron Észak-Amerikában turnézott volna megalakulása 50. évfordulója alkalmából, a koncertsorozatot a koronavírus-járvány miatt törölték.
Meghalt Florian Schneider a Kraftwerk alapítója. A 73 éves zenész hosszan tartó betegség után hunyt el egy héttel ezelőtt, a hírt azonban csak most erősítette meg egy közleményben Ralf Hütter, akivel közösen alapította meg 1970-ben a híres német zenekart - írta meg a Billboard.
A düsseldorfi Kraftwerk - az elektronikus zene történetének egyik legfontosabb együttese - számára az áttörést az 1974-es Autobahn című lemez hozta meg, Schneider, Hütter és Wolfgang Flür társaként egy évvel később csatlakozott Karl Bartos, kialakítva a zenekar legsikeresebb felállását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Orbán még börtönbe is juttathatja Magyart” – ez hangzott el a titokban lehallgatott hívásban
Az Alkotmányvédelmi Hivatal rögzítette egy a Tisza Pártot kapcsolati rendszerével támogató üzletember és barátja telefonbeszélgetését. Majd a gyűjtött információkat azzal a szöveggel küldték tovább egymásnak a hatóság munkatársai, hogy „küldöm a heti MP-s információkat” - mutatjuk, a lehallgatott beszélgetés részleteit.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban számolt be a 444.hu legújabb, titkosszolgálati információgyűjtésről szóló cikkéről, amelyben arról írnak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai egy lehallgatás részleteit úgy küldték el egymásnak, hogy idézzük:
„küldöm a heti MP-s információkat”
Panyi a posztjában kiemeli Kaufmann Balázs és Windisch Judit cikkének egy részletét, amely a konkrét lehallgatást részletezi. Eszerint „egy magyar üzletember, akit a cikkben F-nek fogunk hívni, 2025. január 2-án felhívta egy jóbarátját. Politikáról beszélgettek: a Tisza esélyei, a Fidesz ereje, Magyar Péter és Orbán Viktor kerültek szóba. Átlagos beszélgetés volt, amit akkor és azóta is sokan folytatnak közélet iránt érdeklődő magyarok a barátaikkal.
(...)Ez az üzletember amúgy előszeretettel ajánlotta kiterjedt kapcsolatrendszerét ellenzéki pártoknak, így tett a Tiszával is, nem sokkal azután, hogy Magyar Péter feltűnt. Magyarék egy ideig igénybe is vették a segítségét, így F. 2024 végén és 2025 elején számos Tisza körüli emberrel is tartotta a kapcsolatot” -idézi a lapot.
Azt azonban viszont nem tudták, hogy ezt a telefonbeszélgetést más is hallja.
Panyi bejegyzése úgy folytatja az idézetet, hogy a 444 onnan tud az esetről, hogy kiderült számukra: hosszabb ideig lehallgatta F-et az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH).
A cikkből idézett részlet szerint a lehallgatott beszélgetésben „kötetlenül beszélgetnek a politikai helyzetről, Magyar Péter év végi köszöntőjéről és a politikus esélyeiről, amivel kapcsolatban kiderül, az üzletember szkeptikus.
»Orbán még börtönbe is juttathatja Magyart« – mondta a telefonban, mire a barátja így reagál: »ezt nem teheti meg, mert akkor az emberek utcára vonulnának, és Orbán úgy járna, mint Ceaușescu Romániában«.”
Az újságíró bemutatja a cikkre érkező hivatalos reakciókat, amelyben azt állítják, hogy a Magyar Péterről és a Tiszáról szóló lehallgatási anyagokat felvezető „küldöm a heti MP-s információkat” mondatban az MP valójában nem is Magyar Pétert jelenti, hanem azt, hogy „magyar proliferáció”.
Panyi ezt a magyarázatot nem fogadta el, másik mai posztjában humorosan megjegyzi, hogy
„Ha esetleg rólam is előkerülne egy »küldöm a heti PSz-es információkat« kezdetű email, ami a lehallgatott beszélgetéseimet részletezi, szeretnék előre segíteni pár javaslattal, hogyan is tudnák a magyar hatóságok jól megmagyarázni, hogy a PSz valójában nem is rám vonatkozik.”
Majd felsorolja, hogy a PSz-ből mit lehetne kihozni, például: „Pufferzóna szegmens; Pánikhangulat szítása; Páncélozott szállító; Portyázó szakasz” és így tovább.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban számolt be a 444.hu legújabb, titkosszolgálati információgyűjtésről szóló cikkéről, amelyben arról írnak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai egy lehallgatás részleteit úgy küldték el egymásnak, hogy idézzük:
„küldöm a heti MP-s információkat”
Panyi a posztjában kiemeli Kaufmann Balázs és Windisch Judit cikkének egy részletét, amely a konkrét lehallgatást részletezi. Eszerint „egy magyar üzletember, akit a cikkben F-nek fogunk hívni, 2025. január 2-án felhívta egy jóbarátját. Politikáról beszélgettek: a Tisza esélyei, a Fidesz ereje, Magyar Péter és Orbán Viktor kerültek szóba. Átlagos beszélgetés volt, amit akkor és azóta is sokan folytatnak közélet iránt érdeklődő magyarok a barátaikkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter úgy módosítaná az alkotmányt, hogy Orbán Viktor soha többé ne lehessen miniszterelnök
8 évben maximalizálná a miniszterelnöki pozíció betöltését, ami kizárná, hogy Orbán Viktorból ismét kormányfő lehessen. Állítása szerint a szabályt nem Orbán Viktor személye ellen, hanem egy általános garanciaként fogadnák el.
Magyar Péter úgy módosítaná az alkotmányt, hogy Orbán Viktor soha többé ne lehessen miniszterelnök – erről a Tisza Párt elnöke a 444.hu-nak adott szombat délelőtti interjújában beszélt.
A politikus megerősítette korábbi ígéretét, miszerint kétharmados győzelem esetén nyolc évben maximalizálnák a miniszterelnöki pozíció betöltését. A javaslat lényegében kizárná Orbán Viktor jövőbeli kormányfői megbízatását.
Magyar szerint a módosítás nem minősülne visszamenőleges jogalkotásnak. Állítása szerint a szabályt nem Orbán Viktor személye ellen, hanem egy általános garanciaként fogadnák el. Azért, mert
„a magyar emberek látták, tapasztalták, hogy hova vezet az, ha valaki 16 vagy 20 évig miniszterelnök lehet teljes felhatalmazással, és szisztematikusan, szándékosan leépíti a jogállamot, kinyírja a fékek és ellensúlyok rendszerét, túszul ejt egy országot, és a saját családja hűbérbirtokaként kezeli. Ezért és nem Orbán Viktorral szemben lenne ez a megfogalmazás.”
Amikor az újságíró visszakérdezett, hogy a korlátozás vonatkozna-e Orbán Viktorra, Magyar Péter úgy felelt:
„Mint ahogy rám is, igen”.
A kormányfői cikluskorlát ötletét a politikus már régóta hangoztatja, március végén pedig ismét nagy nyilvánosság előtt felvetette országjáró körútján, ahol arról beszélt, hogy kétharmados győzelem után megkezdenék a Fidesz-mélyállam szétbontását, kezdve azzal, hogy a politikai kinevezetteket (Kúria, Médiahatóság, Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, és még a köztársasági elnököt is) a főbb hatalmi intézmények éléről leváltanák. Azonban a dolog nem állna itt meg, a parlament és ezen keresztül a mindenkori kormány túlzott beleszólását az egyéb hatalmi ágak ügyeibe azzal számolnák fel, hogy a miniszterelnöki pozíció betöltését két ciklusban maximálnák.
Az alkotmánymódosításhoz az Országgyűlésben kétharmados többségre van szükség.
Magyar Péter úgy módosítaná az alkotmányt, hogy Orbán Viktor soha többé ne lehessen miniszterelnök – erről a Tisza Párt elnöke a 444.hu-nak adott szombat délelőtti interjújában beszélt.
A politikus megerősítette korábbi ígéretét, miszerint kétharmados győzelem esetén nyolc évben maximalizálnák a miniszterelnöki pozíció betöltését. A javaslat lényegében kizárná Orbán Viktor jövőbeli kormányfői megbízatását.
Magyar szerint a módosítás nem minősülne visszamenőleges jogalkotásnak. Állítása szerint a szabályt nem Orbán Viktor személye ellen, hanem egy általános garanciaként fogadnák el. Azért, mert
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Kovács Gabriella János” – Ezért vesznek fel sokan utónevet második családnévnek
Egy jogi kiskapu miatt lehetséges utónevet felvenni második családnévként, amit az ELTE nyelvészei problémásnak tartanak. A Budapest Főváros Kormányhivatala évente több ezer névváltoztatást engedélyez.
Új javaslatot dolgoz ki az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Névbizottsága a családnév-változtatásokra, ugyanis a kettős családneveknél egyre gyakrabban találkoznak azzal, hogy egy jogi kiskapun keresztül kijátsszák a szabályokat – írja a 24.hu. A kérelmek minden esetben Budapest Főváros Kormányhivatalához érkeznek be, a tavalyi visszaeséstől eltekintve nagyjából évi ötezres nagyságrendben. A kormányhivatal közlése szerint 2018 és 2025 között összesen több mint 39 ezer kérelmet bíráltak el, idén január 1-től február 28-ig pedig további 608-at.
A hivatal tájékoztatása szerint
„a 41 823 születési névváltoztatási kérelemből a kormányhivatal 38 677-et engedélyezett és 1586-ot utasított el.
1560 esetben a hatóság nem tudott érdemi döntést hozni, mert például az ügyfél nem megfelelően nyújtotta be a kérelmet, vagy az elmaradt hiánypótlás miatt megszakadt az eljárás.”
A kérelmek hátterében leggyakrabban megromlott családi kapcsolatok állnak, illetve az, hogy a kérelmező neve miatt hátrányos megkülönböztetést érez.
A nyelvészek két javaslatot fogalmaztak meg a probléma megoldására. Az egyik szerint a kettős családnév kizárólag kötőjellel összekapcsolt elemekkel lenne felvehető, ahogyan az a házassági névnél ma is kötelező. A másik opció, hogy ha a kettős családnév egyik eleme személynévi eredetű és képző nélkül áll, akkor kötelezővé tennék a kötőjelet.
A cél az, hogy a személynévszerkezet egyértelműen tagolható legyen, elkerülve a közigazgatási és kommunikációs problémákat.
Bár a kérelmeket alapvetően a kormányhivatal bírálja el, havonta átlagosan 5-10 esetben kérnek szakvéleményt az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközponttól. A bejegyezhetőségnek szigorú feltételei vannak: a névnek követnie kell a magyar családnevek morfológiai szabályait, így például a Falvi forma elfogadható, de a Falvai nem.
Új alkotású név esetében az alapjául szolgáló szónak már a 14. és 18. század között is léteznie kellett a magyar nyelvben.
Nem támogatják a mesterségesen módosított neveket, mint például a Jakubicsekből képzett Jakut, vagy a Hajdu és a Sárvári összekapcsolásából született Hárvárit.
A probléma abból adódik, hogy a jogszabály lehetőséget ad két születési családnév viselésére kötőjel nélkül is.
Ezt a kiskaput kihasználva próbálják meg egyesek felvenni a születési nemüktől eltérő utónevet második családnévként.
Hauber Kitti nyelvész szerint ez egyrészt a transznemű közösségben jellemző, másrészt többen az ellentétes nemű elhunyt hozzátartozóik keresztnevét vennék fel így tiszteletből. Példaként említette, hogy valaki így lehetne Kovács Jánosból Kovács Gabriella János vagy Kovács Zsanettből Kovács Alex Zsanett. A kötőjel hiánya miatt azonban nem egyértelmű, hogy a név melyik tagja funkcionál családnévként és melyik utónévként.
Új javaslatot dolgoz ki az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Névbizottsága a családnév-változtatásokra, ugyanis a kettős családneveknél egyre gyakrabban találkoznak azzal, hogy egy jogi kiskapun keresztül kijátsszák a szabályokat – írja a 24.hu. A kérelmek minden esetben Budapest Főváros Kormányhivatalához érkeznek be, a tavalyi visszaeséstől eltekintve nagyjából évi ötezres nagyságrendben. A kormányhivatal közlése szerint 2018 és 2025 között összesen több mint 39 ezer kérelmet bíráltak el, idén január 1-től február 28-ig pedig további 608-at.
A hivatal tájékoztatása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
