KÉK HÍREK
A Rovatból

Meghalt Fidel Castro

Kilencven éves korában meghalt Kuba egykori kommunista vezetője, Fidel Castro.


A kubai állami televízió jelentette be, hogy az ország egykori vezetője 90 éves korában meghalt. A hírt testvére, Raoul is megerősítette. „A kubai forradalom vezetőjét 22:29-kor érte a halál otthonában.” - közölte.

Castro testét várhatóan már szombaton elhamvasztják, Kubában pedig több napos nemzeti gyász veszi kezdetét.

fidel_castro1

Fidel Castro 1959-1965-ig volt Kuba miniszterelnöke, majd az Államtanács és a Miniszterek Tanácsának elnöke. 1965-ben lett a Kommunista Párt első főtitkára és 2008-ig vezette az országot. Miután lemondott, öccse Raul Castro lett Kuba irányítója.

Castro a világ egyik legismertebb politikusa volt, de még a születési dátumáról sincs pontos információ. Egyes források szerint 1926-ban, más források szerint 1927. augusztus 13-án született. Apja sikeres cukornádtermesztő volt. A fiatal Castro Kuba legelőkelőbb, jezsuita gimnáziumába járt, ahol nyers stílusa miatt hamar ráragadt az El Loco (Az őrült) név. Tanárai tehetségesnek tartották, de őt főleg a sport érdekelte. Már diákként belekóstolt a politikai harcokba. 1945-ben a Havannai Egyetemre ment jogot tanulni.

Ezután az Ortodox Párt radikális szárnyát vezette. A párt élén állt akkor is, amikor 1952. március 10-én Batista katonai puccsal átvette a hatalmat az országban, majd Amerika-párti katonai diktatúrát vezetett be.

Castro ellenállásra készült. Movimiento néven földalatti mozgalmat hozott létre, ahol 15-20 fős kis csoportokban harci kiképzést tanultak.

1953. július 26-án, a santiagói karnevál idején megtámadta Kuba második legnagyobb katonai támaszpontját, a Moncada laktanyát. Bár a támadás nem sikerült, ez volt a kubai forradalom kezdete.

VIDEÓ: Fidel Castro, a gerillavezér

A laktanya megtámadásában résztvevőket megkínozták, majd tárgyalás a többségüket tárgyalás nélkül kivégezték. A vezetőket 13, a közkatonákat 10 évi börtönre ítélték. Castro perét a santiagói kórházban tartották, a legnagyobb titokban. Ennek ellenére négy órás védőbeszédet mondott, "La historia me absolverá!", vagyis "A történelem fel fog menteni" címmel. A szónoklat egész Kubában kézről-kézre terjedt, és tulajdonképpen a Batista-rezsim elleni politikai programmá vált. Castro 15 évet kapott.

A következő években rengetegen csatlakoztak a mozgalmához, köztük katonai csoportok is.

Castro 1955-ben amnesztiával szabadult, majd rögtön elhagyta Kubát. Öccsével Mexikóba ment, hogy az ügyének támogatást szerezzen. Bejelentette, hogy expedíciós hadsereget indít Kubába, de ekkor még megsemmisítő vereséget szenvedett. Ezután sztrájkra, munkalassításra kérte a kubaiakat, amivel a mérsékelt ellenzéket is felsorakoztatta maga mögé.

1957. júliusában aláírták a Sierra Maestrai Nyilatkozatot, melyben Batista lemondását és új választások kiírását követelték. 1958 márciusában Batista szükségállapotot hirdetett és elhalasztotta a választásokat.

Válaszul Castro, Che Guevarával az oldalán totális gerillaháborút hirdetett. Tönkretették a városokat összekötő utakat, hidakat, így Batista csapatai nem jutottak utánpótláshoz. Batista 1958. decemberében elmenekült az országból, Castro csapatai pedig 1958 szilveszterén, a Santa Clara-i rohammal döntő győzelmet arattak, majd bevonultak Havannába. A Moncada-laktanyát január 2-án egyetlen puskalövés nélkül foglalták el. Ezzel győzött a forradalom és 1959-ben Castro Kuba elnöke lett.

VIDEÓ: Castro bevonulása Havannába

A hatalomátvétel során legalább 2500 katonát végeztek ki, és tízezreket küldtek munkatáborba.

Az Egyesült Államok végig Batistát támogatta, és kezdettől fogva gyanakvással szemlélte Castrot. Ez csak erősödött, amikor központosította a gazdaságot, és államosította a bankokat, valamint az ültetvényeket.

1961. április 17-én a Disznó-öbölnél amerikai támogatással, és a CIA segítségével partra szállt 1300 kubai emigráns, de a támadás alig három nap alatt összeomlott. 1962 februárjában Washington kereskedelmi embargót rendelt el Kuba ellen, válaszul Castro Moszkva támogatását kérte, és a szovjetek rakétákat telepítettek Kubába, mindössze 150 kilométerre Florida partjaitól. Nagyon kevésen múlt az atomháború.

Kennedyt a CIA és a katonai vezetők megpróbálták meggyőzni, hogy indítson támadást Kuba ellen. Az ország köré az amerikai haditengerészet blokádot vont. Kennedy azonban az ENSZ közvetítésével tárgyalni kezdett. Végül Amerika garantálta, hogy nem nyúl Kubához, és leépíti a török rakétabázisait, cserében pedig Hruscsov kivonta a szovjet atomfegyvereket a szigetországból.

Castro kórházakat és iskolákat nyitott, de üldözte az ellenzékét, és szó sem lehetett semmiféle szabadságjogról. Százezrek menekültek el az országból.

Kuba a szocialista világrendszer 1989-es összeomlása után is a saját útját járta. „Szocializmus vagy halál” - hangzott Castro jelszava. Ugyanakkor nyitott a kapitalizmus felé, korlátozott gazdasági reformokat vezetett be. A kubai állam megtűrte a magánvállalkozásokat és külföldi tőkét vont be.

Castro végig kemény kézzel irányította országát, meg volt győződve a tévedhetetlenségéről. Legendásak voltak órákig tartó szónoklatai. Ő volt a nyugati világ utolsó kommunista vezetője, és a világ egyik legrégebben hivatalban lévő államfője. Csak a thaiföldi király és II. Erzsébet brit uralkodó előzte meg. Tíz amerikai elnököt, és egy sor ellene szervezett merényletet túlélt. Hiába próbálkozott a CIA robbanó szivarral, gombafertőzött búvárruhával, vagy épp maffiaszerű leszámolással, az amerikaiak egyszer sem jártak sikerrel.

VIDEÓ: a 90 éves Fidel Castro

2006. július 31-én öt évvel fiatalabb öccsének, Raúl Castrónak adta át a hatalmat, miután súlyos bélműtéten esett át. Azóta csak ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Utoljára nyilvánosan áprilisban, a kubai kommunista párt kongesszusán beszélt. Azt mondta, a kubai forradalom eredményei ma is érvényesek.

Forrás: Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÉK HÍREK
A Rovatból
Két órán belül két vonatgázolás is történt szombat reggel Magyarországon
Előbb Velencénél gázolt a vonat, majd nem egész két órával később Hegyeshalomnál történt tragédia. Mindkét településen zajlik a helyszínelés.


Gázolt a vonat Velencén és Hegyeshalomban is szombat reggel, emiatt késésekre kell számítani a székesfehérvári vasútvonalon és a Győr-Hegyeshalom vonalszakaszon - írja az MTI a Mávinform közlése alapján.

Azt írták,

a budapesti Déli páIyaudvarról Nagykanizsára 5.30-kor elindult Tópart InterCity elgázolt egy embert Velence megállóhelynél.

A helyszínelés ideje alatt Kápolnásnyék és Gárdony között egy vágányon szünetel a forgalom. A Budapest-Székesfehérvár vonalon és a csatlakozó vonalakon 5-10, esetenként 10-20 perccel hosszabb menetidőkre, kimaradó vagy rövidebb szakaszon közlekedő vonatokra kell számítani. Egyes InterCity vonatok csak Székesfehérvártól közlekednek.

Hegyeshalomban, az Orgona utcai átjáróban a Győrből Hegyeshalomba tartó, Mosonmagyaróvárról szombaton 7.12-kor elindult személyvonat gázolt el egy embert.

A helyszínelés ideje alatt csak egy vágányon haladhatnak a vonatok Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÉK HÍREK
A Rovatból
Szirénázó mentőautó gázolt el egy 13 éves kislányt a pécsi zebrán
A baleset péntek este történt a Zsolnay Vilmos úton, ahol az elmúlt időszakban több súlyos karambol is volt. A súlyosan megsérült gyereket a mentők stabilizálták, az ügy körülményeit a rendőrség vizsgálja.


Szirénázó mentő gázolt el egy 13 éves kislányt Pécsen, a Zsolnay Vilmos úton, a Zsolnay-negyed előtti gyalogátkelőhelyen péntek este. A 6-os út belvárosi szakaszán történt balesetről elsőként a BAMA számolt be. A kislány súlyosan megsérült.

Az Országos Mentőszolgálat közlése szerint

a mentőautó egy riasztáshoz sietett, megkülönböztető fény- és hangjelzést használva haladt, amikor a 13 éves lány elé lépett.

A mentők a helyszínen stabilizálták a súlyosan megsérült lány állapotát, majd kórházba szállították.

A rendőrség a helyszínelés idejére teljesen lezárta az érintett útszakaszt, a péntek esti forgalom hosszabb időre megbénult. A hatóságok vizsgálják a baleset körülményeit.

Nem ez az első súlyos incidens ezen a helyen a közelmúltban. Egy héttel korábban szinte ugyanitt két jármű ütközött, az egyik autó keresztbe fordulva állt meg az úton a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának kihajtójánál. Tavaly decemberben szintén a Zsolnay-negyed előtt történt karambol, míg októberben egy hármas ütközés miatt alakult ki hatalmas torlódás ugyanitt.

A KRESZ szabályai szerint bár a kijelölt gyalogátkelőhelyen a gyalogosnak elsőbbsége van, ez nem érvényes a megkülönböztető jelzést használó járművekkel szemben. Ilyen esetben a gyalogos csak akkor léphet az úttestre, ha meggyőződött róla, hogy az áthaladás veszélytelen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÉK HÍREK
A Rovatból
Kiderültek a tragédia részletei: 400 métert zuhant a két magyar hegymászó a Magas-Tátrában, esélyük sem volt
Szemtanúk ásták ki őket a nehéz, vizes hó alól, de már késő volt. A mentőhelikopter a rossz idő miatt fel sem tudott szállni, hogy segítsen a tapasztalt oktatókon.


A Magas-Tátrában, egy hómező közepén indult meg a lavina az alatt a két magyar hegymászó alatt, akiket pénteken sodort el a hóomlás. Az elsőként lezuhanó mászó magával rántotta a társát is, végül 400 métert zuhantak. A szemtanúk egy méter, illetve 80 centiméter mély, nehéz és vizes hó alól ásták ki őket, de az életüket már nem lehetett megmenteni – számolt be az RTL Híradó.

A tragédia pénteken, nem sokkal 11 óra után történt a Magas-Tátrában, a Tompa-hegy (Tupá) alatti Omladék-völgyben (Zlomisková dolina).

A két, 37 és 38 éves budapesti férfi éppen egy hómezőn kelt át, amikor bekövetkezett a baj. „A hómező közepén indult meg alattuk a lavina; az első mászó tulajdonképpen magával rántotta a társát”

– mondta a szlovák mentőcsapat egyik tagja.

Voltak, akik látták a balesetet, és azonnal a bajba jutottak segítségére siettek. Nekik sikerült megtalálni és kiásni mindkét férfit, majd értesítették a hegyimentőket. „Az egyiküket körülbelül egy méter hó temette be, a másiknál mintegy 80 centiméter nehéz, vizes hó volt” – magyarázta a hegyimentő. A mentéshez riasztott helikopter a rossz időjárás, a sűrű köd miatt nem tudott felszállni, ezért a szlovák hegyimentők gyalog indultak az áldozatokhoz. A helyszínre érve már csak a halál beálltát tudták megállapítani: a 38 éves férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy esélye sem volt a túlélésre, 37 éves társát pedig hiába próbálták újraéleszteni.

Az áldozatok tapasztalt, felkészült hegymászók, sőt hegymászó-oktatók voltak, egy budapesti mászó egyesület tagjai. Szlankó Zoltán hegymászó oktató szerint a tragédián a felkészültségük sem segíthetett. „Azok a lavinamegelőzési próbák, amelyeket egyébként alapfokon minden téli hegymászónak tudnia kell, itt már nem nagyon működnek, mert ők vegyes, úgynevezett mix terepen voltak, ami szikla, jég és hó vegyesen. Itt már nem lehet megcsinálni azokat az előrejelzéseket, amelyek máskor működnek” – magyarázta a szakértő.

Szlankó Zoltánt is sodorta már el lavina, így pontosan tudja, mit élhettek át a mászók az utolsó pillanatokban. „Szörnyű érzés volt, még akkor is, amikor tudtuk, hogy jön le a lavina, és hogy nincs esélyünk. Ilyenkor az emberben nagyon súlyos gondolatok vannak” – emlékezett vissza.

A két magyar holttestét különleges felszereléssel hozták le a hegyről, majd Ótátrafüredre (Starý Smokovec) szállították, ahol átadták a rendőrségnek. Az oktatót, aki futólag ismerte az egyik áldozatot, megviselte a tragédia. Szerinte ilyenkor nem az a kérdés, miért mentek oda. „Ők tényleg szerették és élték az életüket, és egy olyan tevékenység közben fogta meg őket a hegy, amit szerettek, amit élveztek, amiért éltek” – fogalmazott Szlankó Zoltán.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK
A Rovatból
Másodperceken múlt a életük: két vonat is belecsapódott a sínen ragadt kocsijukban Isaszegnél
A 45 éves sofőr és 17 éves utasa próbálta letolni a ködben a sínekre csúszott autót. Egy arra járó rendőrjárőr mentette meg őket a biztos haláltól.


Egy autó roncsolódott össze szombat hajnalban egy vasúti átjáróban Isaszeg mellett, ahol a sínek közé szorult. Az autóból és a körülötte segédkező emberek tömegéből az uttolsó pillanatban mentették ki az embereket a véletlenül épp arra járó rendőrök. Másodperceken múlt, hogy nem történt tömegtragédia: az üresen hagyott kocsit pillanatokkal később két, egymás után érkező vonat is letarolta – számolt be róla az RTL Híradó.

A drámai eseménysorozat szombaton, hajnali háromnegyed 5 körül kezdődött, amikor egy bordó autó a sötétben, a helyiek szerint ködös időben lesodródott az útról, és a sínek közé esve "csapdába esett". Az átjáróhoz ráadásul mindkét irányból kanyarból érkeznek az autók, ami tovább nehezítette a tájékozódást.

A kocsit egy 45 éves férfi vezette, mellette egy 17 éves lány ült. Azonnal kiszálltak, és más, segítségükre siető autósokkal együtt megpróbálták letolni a járművet a vágányról, de az meg sem mozdult. Közben a fénysorompó pirosra váltott.

Ekkor érkezett a helyszínre egy rendőrpáros. „Egy küldésre mentek, és éppen útba esett nekik ez a helyszín. Amikor meglátták, hogy az autó a síneken van, és többen állnak körülötte, kiszálltak, és azonnal odarohantak.

Szóltak az embereknek, hogy szálljanak ki az autóból, és jöjjenek le a sínekről is. Ez nagyon nagy szerencse volt, mert néhány másodpercen belül egy arra közlekedő vonat az ekkor már üresen ott álló autót elsodorta”

– mondta el a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Az első, utasokat nem szállító szerelvény több tíz méteren át tolta maga előtt a kocsit, ami a hatalmas lendülettől átrepült a másik sínpárra. Ott szinte azonnal érkezett egy másik vonat is, a Gödöllőről 4:37-kor a Keleti pályaudvarra tartó InterRégió, ami szintén teljes erővel belecsapódott a roncsba. A vonatvezetőknek esélyük sem volt elkerülni az ütközést.

„A vasúttársaságot még nem értesítették arról, hogy a vasúti átjáróban elakadt ez a gépjármű. Az egyik vonat 60, a másik 95 km/órás sebességről kezdte meg a vészfékezést” – közölte a MÁV szóvivője.

A csodával határos módon a kettős ütközésben senki nem sérült meg. Az InterRégió vonaton több mint ötvenen utaztak, a másik szerelvényen csak a mozdonyvezető tartózkodott. Az utasokat a katasztrófavédők segítették át egy mentesítő járatra. Az autóból alig maradt valami: a roncsot egy hatalmas flexszel kellett levágni a motorvonatról, a kocsi egyik kitört kereke pedig a szerelvény alá szorult.

A baleset miatt a Budapest–Hatvan–Miskolc vonalon órákra megbénult a közlekedés, Pécel és Isaszeg között pótlóbuszok vitték az utasokat. A Mávinform közlése szerint a helyszínelést és a műszaki mentést délelőtt 10 órára fejezték be, a menetrend a kora délutáni órákra állhatott helyre. A rendőrség büntetőeljárást indított az autó sofőrje ellen.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: