HÍREK
A Rovatból

Meghalt Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornász

Az 51 éves sportoló több mint ötven napja volt lélegeztetőgépen koronavírus-fertőzés miatt.


Ötvenegy esztendős korában elhunyt Csollány Szilveszter olimpiai bajnok tornász – adja hírül a Nemzeti Sport Online.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a 2000-es sydney-i olimpiai játékokon aranyérmes tornász december elején koronavírus miatt került lélegeztetőgépre, állapota súlyos volt.

A Magyar Tornaszövetség (MATSZ) és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közös közleményében az alábbiak olvashatók:

„A Magyar Tornaszövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság mély fájdalommal tudatja, hogy az olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász, Csollány Szilveszter 51 éves korában elhunyt.

Az olimpiai bajnok tornász nemcsak sportolóként ért el kimagasló eredményeket, hanem kiváló férj és nagyon jó édesapa is volt.”

A tornász 2000-ben Sydney-ben gyűrűn nyert olimpiai bajnoki címet, 2003-ban visszavonult, az utóbbi időben Ausztriában dolgozott edzőként.

Csollány Szilveszter olimpiai bajnoki címe

Az MTI beszámolója szerint Csollány 1970. április 13-án született Sopronban. A tornával átlagon felüli fizikai képességeinek és tanulékonyságának köszönhetően már ötévesen megismerkedett, Győrben. Amikor követte volna a bátyját, és inkább futballozni akart, az édesanyja és az edzője meggyőzték a folytatásról, és az is sokat számított, hogy már egészen fiatalon voltak sikerélményei a versenyeken.

A fővárosba 1986-ban költözött, az Újpesti Dózsa sportolója lett, három esztendővel később bekerült a felnőtt válogatott keretébe. 1990-ben pedig - a korosztályos versenyek érmei után – első alkalommal állhatott dobogóra a nemzetközi felnőtt mezőnyben, miután harmadik lett az Európa-bajnokságon.

Szókimondó magatartása következtében, a szakvezetőkkel folytatott vitái után 1993-ban eltiltották, és fegyelmi büntetése miatt nem engedték indulni a vb-n, vagyis kizárták a válogatottból. Pedig ekkor már világbajnoki ezüst- és kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes volt, a barcelonai olimpián pedig a hatodik helyen végzett gyűrűn. Ekkor az Egyesült Államokba költözött, és előbb St. Louisban, majd Sacramentóban fiatalokat oktatott. Nehéz körülmények között dolgozott, közben pedig egyedül, edző nélkül készült az atlantai ötkarikás játékokra. Megváltozott, és fegyelmezett emberként ezüstérmet nyert.

Egy év múlva hazaköltözött, Sydney-ben pedig rendkívül tudatosan, magabiztosan versenyzett, és látványos gyakorlata emlékezetes körülmények között olimpiai aranyérmet jelentett számára.

A világversenyeken csak gyűrűn nyert érmeket, ezért manapság már sokan szerspecialistaként emlékeznek rá, pedig akkoriban erre még nem volt lehetőség.

Sikertörténete a 2002-es debreceni világbajnokság megnyerésével vált teljessé. Így a következő évben egy olimpiai arany- és ezüst-, egy világbajnoki arany- és öt ezüst-, illetve egy Európa-bajnoki arany-, egy ezüst- és négy bronzérem után visszavonult. Ennek oka, hogy megelégelte a folytonos fogyókúrát, a kemény edzéseket. Emellett a motivációja is hiányzott, hiszen mindent elért, amit akart.

Versenyzőként a torna száz százalékban kitöltötte az életét. Ezért az edzések mellett nem tudott komolyan tanulni, de a civil életben elsősorban nem emiatt szembesült nehézségekkel. Miután 2005-től elkezdte kapni az olimpiai életjáradékot, felvettek egy svájci frank alapú, biztosítással egybekötött hitelt a családi házukra. A hitel törlesztőrészlete az egekbe szökött a 2008-as gazdasági világválság után.

Mindez, ha nem is tette tönkre, mert nélkülözniük nem kellett, de rendkívül nehézzé vált a megélhetésük. Előfordult, hogy több különböző állása volt egyszerre. Minden munkát elvállalt, tevékenykedett egy önkormányzat sportosztályán, játszótereket gyártó cégnél, volt újságíró és középiskolában testnevelő. Másfél évig pedig egy kocsmában csaposként dolgozott, de így is nehezen éltek meg.

Először 2008-ban foglalkozott gyerekekkel Sopronban, de a kezdeti sikerek és népszerűség után ellehetetlenítették a saját tornaiskoláját. Két évig, 2011 és 2013 között Izlandon egy klubcsapatnál dolgozott, amit szintén nagyon szeretett. Ám két év után a felesége honvágya miatt hazatértek. Csollány ezután másfél éven át Sopron és Svájc között ingázott, ahol szintén tornaedzőként dolgozott, ahogyan később Ausztriában is. Időközben a magyar szövetség segítségével a soproni klubhoz került, ám végül ott sem volt maradása, pedig tevékenységét a szövetségi kapitány is méltatta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Szeretem a humort” – Az ukrán nagykövet beszólt a kormánynak a Tisza-ügy miatt, szerinte Ukrajnát nem a magyar belpolitika foglalkoztatja
Sándor Fegyir a Holodomor-megemlékezésen reagált a vádakra. Szerinte „ha a Budapesti Memorandum vicc volt, 100 százalék az esélye, hogy a második is vicc lenne”.


„Szeretem a humort” – ezzel a rövid mondattal vágott vissza Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete a Tisza Pártot ért, ukrán befolyásolásról szóló kormányzati vádakra. A diplomata szombaton Szegeden, a Holodomor áldozatainak emléknapján beszélt a Szegedernek, és egyértelművé tette, hogy Ukrajnát nem a magyar belpolitika foglalkoztatja – írja a hvg.hu.

„Bennünket a jószomszédi kapcsolatok érdekelnek. Sport, kultúra, testvérvárosok, kiállítások, a gyerekek egészsége, és nem a belpolitika”

– szögezte le Sándor Fegyir.

A nagykövet a megemlékezésen Oroszországra utalva arról is beszélt, hogy „amíg létezik a birodalom, addig mindig a szomszédjaira fog támadni. Nem mi vagyunk az utolsók”. Arra a felvetésre, hogy megfelelő helyszín lenne-e Budapest egy esetleges amerikai–orosz békecsúcshoz, úgy felelt: „ha a Budapesti Memorandum vicc volt, 100 százalék az esélye, hogy a második is vicc lenne”. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezetét érintő korrupciós ügyekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: „korrupció a világon sok helyen van. Ahol nyíltan beszélnek róla, az demokrácia, ahol nem beszélnek róla, az diktatúra.”

A Budapesti Memorandum az az 1994-es egyezmény, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság politikai biztosítékokat adott Ukrajna területi épségére cserébe azért, hogy az ország lemondjon a területén állomásozó nukleáris fegyverekről.

A vádak hátterében az áll, hogy a magyar kormány és a kormányközeli média hetek óta „ukrán befolyást” emleget a Tisza Párttal kapcsolatban, egy adatkezelési ügyet pedig nemzetbiztonsági kockázatként állítanak be. A Tisza Párt következetesen tagadja, hogy a vádakban szereplő alkalmazásból történt volna adatszivárgás, és visszautasítja a politikai befolyásolás vádját is.

Mindeközben Ukrajna komoly nemzetközi nyomás alá került. Volodimir Zelenszkij elnök péntek este a kijevi elnöki palota elől üzent az országnak, beszédében úgy fogalmazott: „történelmünk egyik legnehezebb pillanatát éljük”. Az elnök azután szólalt meg, hogy a Reuters hírügynökség arról írt: az Egyesült Államok a hírszerzési adatok megosztásának és a fegyverszállításoknak a korlátozásával fenyegetőzik, ha Kijev nem fogadja el a 28 pontos béketervet. A hírügynökség szerint Washington jövő csütörtököt jelölte meg határidőként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
14. havi nyugdíj: van, akinek 4,5 millió összesen, másnak alig húszezer forint plusz érkezik februárban
Februárban a rendes és a 13. havi mellé jön a 14. havi első negyede is. A szakértők szerint a rendszer a gazdagoknak kedvez, a szegényeknek alig jut valami.


A kormány döntött: 2026 februárjában a nyugdíjasok a havi ellátásuk és a 13. havi juttatásuk mellé megkapják a 14. havi nyugdíj első negyedét is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek egyetlen hónap alatt összesen 2,25 havi nyugdíjuk érkezik. A kormány a 14. havi nyugdíjat fokozatosan, 2030-ig tervezi teljes egészében bevezetni. A vonatkozó törvényjavaslatot Semjén Zsolt már be is nyújtotta az Országgyűlésnek.

A pluszjuttatás első részletének költsége a kormányzati kommunikáció szerint 150-170 milliárd forint körül lesz. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy számol, a 14. havi nyugdíj első negyede átlagosan 65 ezer forintot jelent majd a jogosultaknak.

A kifizetés azonban arányos, így a magasabb ellátásban részesülők jóval nagyobb összegre számíthatnak. Aki 50 ezer forintos nyugdíjat kap, összesen 112 500 forinthoz juthat, míg akinek 200 ezer forint az ellátása, annak 450 ezer forint érkezik. Azok pedig, akiknek a rendes nyugdíja egymillió forint, összesen 2,25 millió forintot kaphatnak, a kétmilliós nyugdíjjal rendelkezőknek pedig 4,5 millió forint érkezhet februárban – írta a 24.hu.

A KSH adatai szerint idén januárban 2,267 millióan kaptak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást. Közülük több mint egymillióan (1,071 millió fő) 200 ezer forintnál kevesebbet, míg több mint 182 ezren 100 ezer forintnál is alacsonyabb összeget kaptak havonta. A legtöbben, több mint 216 ezren, a 180 és 200 ezer forint közötti sávba tartoztak. Az öregségi nyugdíj szeptemberi átlaga 245 753 forint volt. Ezzel szemben a 700 ezer forint feletti, úgynevezett szupernyugdíjasok tábora 14,4 ezer főt számlál.

A juttatási rendszer arányossága miatt a nyugdíjak közötti szakadék tovább nőhet. Míg a százezer forint alatti nyugdíjaknál a 14. havi nyugdíj első részlete csupán 10–20 ezer forint lesz, addig egy egymilliós nyugdíjasnak a plusz heti juttatása eléri az egyhavi átlagnyugdíj összegét, 250 ezer forintot. Egy kétmilliós nyugdíjas pedig 500 ezer forintot kaphat ugyanezen a címen, ami két havi átlagnyugdíjnak felel meg.

A javaslatot szakértők és érdekvédelmi szervezetek is bírálták. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke szerint differenciálni kellene a kifizetést, a kisnyugdíjasoknak többet, a magasabb ellátásúaknak pedig kevesebbet adva. Farkas András nyugdíjszakértő úgy látja, a legszegényebb idősek számára az jelentene valódi segítséget, ha a 14. havi juttatásként mindenki egységesen az átlagnyugdíj összegét kapná meg. A politikai pártok is reagáltak: a Demokratikus Koalíció a „svájci indexálás” visszahozását sürgeti, míg Tordai Bence (Párbeszéd) „választási osztogatásnak” nevezte az intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Haladéktalanul és feltétel nélkül” – Orbán Viktor felszólította az EU-t, hogy támogassa a vitatott amerikai béketervet
A kormányfő nem adna több pénzt Ukrajnának, és az amerikai javaslatot erőlteti. A többi 26 tagállam azonban egyelőre hallani sem akar a vitatott tervről.


Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy

az Európai Unió feltétel nélkül támogassa azt az amerikai béketervet, amely ukrán területeket adna Oroszországnak és megfelezné a megtámadott ország haderejét.

A Politico birtokába jutott dokumentum szerint a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem támogatja, hogy „az Európai Unió bármilyen formában további pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának”.

A kormányfő szerint „az európaiaknak haladéktalanul és feltétel nélkül támogatniuk kell az Egyesült Államok béketerveit”, és a béketerv támogatásán túl „haladéktalanul meg kell kezdenünk az önálló és közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal”.

A miniszterelnök szerint Európa előtt két út áll – írta a hvg.hu. „Visszafordulhatunk a zsákutcából és végre egész Európa beállhat Trump elnök békekezdeményezése mögé. Beleértve a brüsszeli bürokratákat”, akik Orbán szerint az elmúlt három és fél évben „egy vesztes háborúban égették el az európai emberek pénzét”. Figyelmeztetett: „Ha Európa háborúpárti vezetői – immáron Amerika támogatása nélkül – tovább öntik a pénzt és a fegyvereket Ukrajnába, azzal megágyaznak egy európai-orosz háborúnak.” Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő a Politicónak úgy reagált, Magyarországon kívül a 26 másik tagállam „ismételten egyértelműen kinyilvánította Ukrajna iránti támogatását”.

A 28 pontból álló javaslatcsomag, amelyet Steve Witkoff amerikai különmegbízott dolgozott ki, előírná, hogy Ukrajna adja át Oroszországnak a donbászi területeket, beleértve olyan részeket is, amelyeket az orosz hadsereg még el sem foglalt. A terv emellett demilitarizált ütközőzónát hozna létre, és a felére csökkentené az ukrán haderő létszámát. Cserébe Washington 50 százalékos részesedést kapna az ország újjáépítéséből származó nyereségből, és fokozatosan enyhítenék az Oroszország elleni szankciókat. Donald Trump amerikai elnök a hálaadás napját, november 27-ét jelölte meg határidőként Kijevnek a válaszadásra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, kész a „konstruktív, őszinte és gyors munkára” az amerikai féllel, ugyanakkor a helyzetet „történelmünk egyik legnehezebb pillanatának” nevezte. Ezzel szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, az amerikai béketerv „alapja lehet” a megállapodásnak, és kilátásba helyezte, hogy ha Kijev elutasítja, Oroszország folytatja az előrenyomulást. A vita éppen akkor élesedik ki, amikor Ursula von der Leyen bizottsági elnök arról egyeztet, hogy az EU milyen formában finanszírozza tovább Ukrajnát a következő években. A becsült igény 2026–2027-re elérheti a 135 milliárd eurót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Meglepő számok: itt keresnek a legtöbbet és a legkevesebbet Magyarországon, két és félszeres a különbség
A paksi járásban közel 8,5 százalékkal nőttek a bérek, ezzel toronymagasan verik a mezőnyt bérnövekedésben. A méregdrága V. kerület a legrosszabbak között kullog a maga 3,4 százalékos növekményével.


Miközben Budán már milliós bruttó fizetések repkednek, az ország északkeleti csücskében még a 450 ezer forintot sem éri el az átlagkereset. A KSH legfrissebb, járásokra és budapesti kerületekre bontott statisztikája drámai területi különbségeket tár fel nemcsak a fizetések összegében, de azok növekedési ütemében is.

A legmagasabb bruttó átlagkereset, 1,16 millió forint, a budapesti II. kerületben van,

de a XII. kerület (1,13 millió) és az V. kerület (1,04 millió) is jócskán egymillió felett áll. A skála másik végén a Fehérgyarmati járás található 450 ezer forinttal, a Gönci járás 444 ezerrel,

a sort pedig a Cigándi járás zárja 420 ezer forintos bruttó átlaggal.

Ez azt jelenti, hogy az országon belül több mint két és félszeres a bérszakadék.

A bérdinamika is jelentősen széttart: a tíz leggyorsabban fejlődő járásban 7,3-8,5 százalékos volt a növekedés 2025 első háromnegyed évében a 2024-es éves átlagokhoz képest – írja a Telex. A növekedési rangsort a paksi (8,49%), a balmazújvárosi (8,25%) és a hajdúböszörményi (7,74%) járás vezeti. Ezzel szemben a leglassabban növekvő tíz térségben mindössze 3,4-4,4 százalékos volt a bővülés, jócskán elmaradva a 6,9 százalékos országos átlagtól. A lista végén a kazincbarcikai (3,79%), a komáromi járás (3,76%) és Budapest V. kerület (3,44%) áll.

Az országos kép ennél árnyaltabb: a legfrissebb, 2025. szeptemberi adatok szerint

a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 687.100 forint volt, ami 9,5 százalékos növekedés egy év alatt. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 475.100 forint volt, a reálkereset pedig 5,5 százalékkal emelkedett. A bruttó mediánkereset – amelynél a foglalkoztatottak fele többet, fele kevesebbet keres – 568.700 forintot tett ki, a nettó medián pedig 397.400 forint volt.

A Paksi járás kiugró növekedésének hátterében ipari-energetikai beruházások, például a Paks II projekt munkaerőigénye állhat, míg a budapesti kerületek magas fizetéseit a magas hozzáadott értékű szolgáltatások és a vezetői pozíciók sűrűsödése magyarázza. Ezzel szemben a leszakadó térségekben jellemzően alacsonyabb termelékenységű ágazatok működnek, és korlátozott a munkaerő-kereslet. A bérskála alját a 2025. január 1-jétől érvényes, 290.800 forintos minimálbér és a 348.800 forintos garantált bérminimum emeli, ez azonban a területi különbségeket önmagában nem csökkenti.


Link másolása
KÖVESS MINKET: