HÍREK
A Rovatból

Meghalt Benkő László, az Omega alapítója, billentyűse

– Hiábavalók a szavak, fájó a csend, döbbenten idézzük fel életművét, zenéjét, szeretetteljes mosolyát. Benkő Laci örökre velünk marad - írta a zenekar.


Hosszas betegség után 77 évesen elhunyt Benkő László, az Omega együttes alapítója, közölte az együttes a Facebook oldalán.

Megrendülve tudatjuk, hogy Benkő Laci, az Omega együttes alapítója, hosszas betegség után elhunyt. A magyar rockzene meghatározó alakját rajongók és tisztelők milliói gyászolják itthon és külföldön egyaránt. Hiábavalók a szavak, fájó a csend, döbbenten idézzük fel életművét, zenéjét, szeretetteljes mosolyát. Benkő Laci örökre velünk marad - írta a zenekar.

"Az Omega tavaly a Sportarénában adott legutóbb koncertet, ezek szerint utoljára. Heteken belül megjelenik az új Omega-lemez, a Testamentum, és talán Laci várta ezt a legjobban. Jó ideje már csak mi ketten voltunk az együttesben az alapítók közül, utolsó mohikánoknak éreztük magunkat. Borzasztó lesz nélküle"

- fogalmazott Kóbor János.

Benkő László 1962-ben alapító tagja volt az Omegának, amely minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara. Az együttes mind a tizenhét stúdiólemezén játszott, világszerte több mint 50 millió albumot adott el.

A billentyűs az MTI-nek korábban elmondta: a rockzene műfaja az Omegával együtt, a hatvanas évek elején indult, ezért szerencsések. "A Beatles, a Stones is 1962-ben kezdte, amit ők jelentettek a világnak, azt jelentettük mi a volt szocialista blokkban".

Szombathelyen született, de tanulmányait már a fővárosban kezdte el. Hét évig tanult zongorázni, emellett fuvolázni, trombitálni és ütőhangszeren játszani. Középiskolás korában a Próféta együttesben játszott, ez később egyesült egy másik gimnáziumi zenekarral, amelyben Kóbor János énekelt, így lettek a későbbi Omega alapító tagjai.

Ezen a néven először 1962. szeptember 23-án lépett fel az együttes a Műegyetem várbeli kollégiumában, akkor már Benkő és Kóbor is műegyetemista volt. Később mindketten lediplomáztak, Benkő közlekedési mérnök lett.

Kezdetben angolszász slágereket játszottak, első kislemezeiken is ezek jelentek meg 1966-ban - a dolog akkor fordult komolyra, amikor már az Egyetemi Színpadon is felléphettek. Benkő László ebben az időben gyakran énekelt is, a külföldi számok mellett például a Rózsafák című slágert.

Az Omega első "aranycsapata" 1967-68-ra alakult ki, Kóbor és Benkő mellett a gitáros Molnár György, a basszusgitáros Mihály Tamás és a dobos Laux József mellett legkésőbb Presser Gábor billentyűs csatlakozott, aki invenciózus szerzőnek bizonyult, ekkor születtek az első nagy slágerek: a Trombitás Frédi, a Régi csibészek. Presser belépése után Benkő szerepköre kissé változott: furulyán és trombitán játszott, időnként zongorázott.

Az együttest 1968-ban meghívták Angliába, ahol az Omega Red Star (így hirdették őket) a koncertek mellett elkészítette első albumát. Ezt követően a Hanglemezgyárban is felvehették az első önálló magyar könnyűzenei nagylemezt. Az Omega nemzetközi pályafutása a hazai hivatalok akadékoskodásai miatt akkor nem indulhatott el, de itthon az Illéssel vetekedve már a legnépszerűbb beategyüttesnek számítottak.

E korszak csúcspontja az 1969-ben megjelent 10000 lépés című album, olyan slágerekkel, mint a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány. Utóbbi a tokiói Yamaha-fesztiválon különdíjat kapott, és azóta számtalan külföldi feldolgozása készült.

A harmadik, Éjszakai országút című nagylemez után, 1971 tavaszán Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozza az első magyar supergroupot, az LGT-t. A dobok mögé Debreczeni Ferenc ült, és az Omegának új alapokon, szívós munkával sikerült megújulnia, a veszteséget Hűtlen barátok címmel énekelték meg. Benkő László Presser távozása óta kizárólag billentyűs hangszereken játszik, beleértve a szintetizátort, amelyet 1973-ban az Omega használt először Magyarországon.

1973-ban lemezszerződést kötöttek a nyugatnémet Bellaphon céggel, albumaik (Időrabló, Csillagok útján, Gammapolis) és a koncertek révén egész Európában, főleg a német nyelvterületen népszerűek lettek.

Szólókarrier, díjak

Benkő László 1982 óta szólólemezeket is készített (Lexikon I., II., Ikarosz, Űropera, Omegamix, Impressio, Másik világ), és tévésorozatok, játékfilmek, balettek, színpadi művek zenéjét írta, emellett 1992 és 1998 között a Hungaroton Gong Kft. lemezkiadó igazgatója volt. 2002-ben megalapította az instrumentális szintetizátorzenét játszó B-Project együttest, rendszeres fellépője volt a billentyűsök éjszakája című rendezvénynek, a szombathelyi színház zenei vezetője volt. Az elmúlt rendszerben ő harcolta ki, hogy az Omegával turnézhasson a "megtűrt" kategóriába sorolt Hobo vagy Nagy Feró a Beatricével, 2013-ban létrehozták az Omega Alapítványt, amelynek egyik célja a következő zenészgeneráció segítése.

2012-ben Lions-díjat vehetett át jószolgálati munkájáért, 1987-ben Liszt Ferenc-díjat, 2011-ben Pro Urbe Budapest díjat, 2013-ban Kossuth-díjat kapott megosztva az Omega együttes tagjaival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy családi fotót posztolt, elárulta, mivel foglalkoznak a szülei és a testvérei
Magyar Péter a közösségi oldalán tett közzé egy képet a családjáról, hogy elejét vegye a róluk terjedő hamis tartalmaknak. A bejegyzésben leírta, hogy édesanyja és húga is bíró, míg édesapja ügyvéd.


Magyar Péter egy családi fotót tett közzé, amivel állítása szerint az interneten terjedő hamis képekre kívánt reagálni. A bejegyzésben a családtagjai foglalkozásáról is írt.

„Édesanyám világ éltében bíró volt, édesapám pedig ügyvéd” – közölte.

Majd hozzátette: „A húgom szintén biró.”

Az öccsével kapcsolatban megjegyezte, hogy őt az emberek már ismerik. Magyar Márton újságíró, a Kontroll című lap és YouTube-csatorna vezetője.

Bejegyzését azzal zárta: „Köszönök mindent!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron szerint 17 milliárdos állami kifizetőhelyről kapott pénzt Tóth Gabi, Gáspár Győző, Pataky Attila, Dopeman és G.w.M
Molnár Áron szerint a Nemzeti Kulturális Alap egy ideiglenes kollégiuma osztott ki milliárdokat a választás előtt. A színész azt állítja, a döntéseket törvényellenesen nem hozták nyilvánosságra, és a pénzeket kampánycélokra adhatták.


Állami „kifizetőhelyről” beszélt Molnár Áron csütörtökön, aki szerint 17 milliárd forintnyi közpénzt osztottak ki a választások előtt ismert előadóknak is, a döntések egy részét pedig nem hozták nyilvánosságra, ahogy azt a törvény előírná. A színész a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora adásában arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő összesen 790 jogi személynek juttatott pénzt a teljes keretből – írta a 24.hu.

Molnár szerint a folyamat nem a szokásos pályázati rendben zajlott. Azt állította, 2025-ben, a választás előtt az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma számos döntést hozott, amelyekről a minisztérium egyedileg értesítette a kedvezményezetteket, hogy nyújtsanak be kérelmet.

„Ezek a döntések nem kerültek nyilvánosságra sem az NKA, sem NKTK honlapján, pedig ez törvényi előírás” – fejtette ki a színész.

Molnár Áron több nevet is felolvasott a kedvezményezettek listájáról. Állítása szerint Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence közös, jelenleg végrehajtás alatt álló cége 9 millió forintot kapott, az énekesnő pedig magánszemélyként további 5 milliót. Szintén Molnár állítása, hogy 5 millió forintos egyedi támogatásban részesült Gáspár Győző, Pityinger László (Dopeman), Zalatnay Sarolta és az Edda összes tagja. Pataky Attila cége 150 millió forinthoz jutott, és

G.w.M is kapott a pénzből, amiből a színész szerint egy aranymajmot is vásárolt.

A színész úgy véli, a pénzeket politikai célokra adhatták, mivel szerinte a pályázatok nem voltak nyilvánosak, és az összegekkel nem kell szigorúan elszámolni.

„Az, hogy a pályázat nem nyilvános, törvényellenes. A kuratóriumi tagok nem nyilvánosak, ami ugyanúgy törvényellenes” – jelentette ki Molnár.

Azt is hozzátette, hogy állítása szerint a támogatások kiosztásához Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hozzájárulása kellett.

Bár a döntések a hivatalos oldalakon szerinte nem jelentek meg, Molnár felhívta a figyelmet, hogy az Országos Támogatási Rendszerbe bekerültek, és a Közpénzügyi Portálon lekérdezhetők. Szerinte ez csak egy volt a több kifizetőhely közül, és mindet át kellene vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Letiltották YouTube-ról a Gajdics Ottós dalt, a készítő a HírTV-re gyanakszik
Lekerült a videómegosztóról Mronk youtuber slágere, amit Gajdics Ottó választási műsoros megszólalásaiból készített. Szerinte a csatorna keze van a dologban.


Elérhetetlenné vált Mronk Óriási kognitív disszonancia című dala a YouTube-on. A dal mesterséges intelligenciával készült, szövegét Gajdics Ottó megszólalásai adják. Gajdics a HírTV választási műsorában az utolsó pillanatig biztos volt abban, hogy a Fidesz fog nyerni. Ami persze nem így történt.

A letiltásról az alkotó, Gronk is megszólalt a Facebookon. Tegnap még azon a véleményen volt, hogy egy magánszemély jelenthette a videót, de mára jobban átvizsgálta az eltávolításról szóló értesítést, és szerinte a kérelmező valójában a HírTV volt. A dolgot bonyolítja, hogy kapcsolattartóként egy magánszemélyt adott meg a bejelentő, akinek a nevét Mronk kitakarta:

Összegzésként pedig úgy fogalmaz, szerinte

„elég egyértelmű, hogy ez a Hír TV akciója volt. Nekem egyébként fura, hogy ez nekik annyira fáj: ha olvasnák a kommenteket, visszatérő reakció, hogy ne csináljak ilyeneket, mert kezd szimpatikus lenni Ottó. Inkább énekelné el ő is.”

Egyébként a dal a szerzői jogokra kevésbé érzékeny Facebookon még elérhető:

Emellett Mronk másik Gajdics Ottós dala, a Hülyét csináltak belőlem az internet is hallgatható még.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az egyik alkotmánybíró lemondásra szólította fel Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét
Szabó Marcel alkotmánybíró az Alkotmánybíróság (AB) keddi rendes ülésén egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben távozásra kérte az elnököt. A Magyar Hang értesülése szerint a lépést azzal indokolta, hogy Polt Péter múltja súlyosan rontja az intézmény társadalmi presztízsét.


Zárt ajtók mögött, az Alkotmánybíróság keddi rendes ülésén szólította fel lemondásra Polt Péter elnököt az egyik bírótársa, Szabó Marcelírta a Magyar Hang. A lap több forrásból származó értesülése szerint Szabó felállt és felolvasott egy nyilatkozatot, amire Polt Péter nem reagált, és vita sem alakult ki a felvetésről.

Szabó Marcel azzal érvelt, hogy Polt Péter múltja miatt az Alkotmánybíróság társadalmi presztízse olyan alacsony szintre süllyedt, hogy csakis az elnök távozása mentheti meg magát az intézményt.

Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt, majd két ciklusban, 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között legfőbb ügyészként dolgozott. Működését számos kritika érte, amiért az ügyészség több, fideszes politikusokhoz köthető ügyben nem indított eljárást, vagy indokolatlanul lassan folytatta a nyomozást.

Az Országgyűlés 2025. június 11-én az Alkotmánybíróság elnökévé választotta Polt Pétert, a megbízatás 12 évre szól.

Szabó Marcel 2016 óta alkotmánybíró. Márciusban ő volt az egyetlen a testületben, aki különvéleményt fűzött ahhoz a határozathoz, amely szerint a közmédiának a közösségi oldalain nem kell kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtania. A Magyar Hang szerint többször is voltak már a kormánnyal szemben kritikus állásfoglalásai.

A kétharmados győzelmet arató Tisza Párt elnöke, Magyar Péter többször is felszólította távozásra Polt Pétert és más, a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetőket.

Magyar május 31-i határidőt szabott az önkéntes lemondásra, kilátásba helyezve, hogy utána jogi eszközökkel távolítják el őket.

Az ellenzékbe került Fidesz erre válaszul online petíciót indított az általuk kinevezett Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében, jelezve, hogy politikai eszközökkel is harcolnak a pozíciók megtartásáért.

A Magyar Hang forrásai szerint a keddi ülés „rendkívül feszült hangulatú” volt, de a nyílt konfrontáció egyelőre elmaradt.

Az Alkotmánybíróság az egyik a legfontosabb hatalmi ágat képviseli Magyarországon.

A törvényhozó hatalmat az Országgyűlés gyakorolja, amely megalkotja a jogszabályokat és ellenőrzi a kormány munkáját; a végrehajtó hatalom központi szereplője a kormány, élén a miniszterelnökkel, amely a törvények végrehajtásáért és az ország irányításáért felel; míg az igazságszolgáltató hatalmat a bíróságok, köztük a Kúria testesítik meg, amelyek feladata a jogszabályok értelmezése és az igazságos ítélkezés biztosítása. Az Alkotmánybíróság pedig a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk