HÍREK
A Rovatból

Meghalt Benkő László, az Omega alapítója, billentyűse

– Hiábavalók a szavak, fájó a csend, döbbenten idézzük fel életművét, zenéjét, szeretetteljes mosolyát. Benkő Laci örökre velünk marad - írta a zenekar.


Hosszas betegség után 77 évesen elhunyt Benkő László, az Omega együttes alapítója, közölte az együttes a Facebook oldalán.

Megrendülve tudatjuk, hogy Benkő Laci, az Omega együttes alapítója, hosszas betegség után elhunyt. A magyar rockzene meghatározó alakját rajongók és tisztelők milliói gyászolják itthon és külföldön egyaránt. Hiábavalók a szavak, fájó a csend, döbbenten idézzük fel életművét, zenéjét, szeretetteljes mosolyát. Benkő Laci örökre velünk marad - írta a zenekar.

"Az Omega tavaly a Sportarénában adott legutóbb koncertet, ezek szerint utoljára. Heteken belül megjelenik az új Omega-lemez, a Testamentum, és talán Laci várta ezt a legjobban. Jó ideje már csak mi ketten voltunk az együttesben az alapítók közül, utolsó mohikánoknak éreztük magunkat. Borzasztó lesz nélküle"

- fogalmazott Kóbor János.

Benkő László 1962-ben alapító tagja volt az Omegának, amely minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara. Az együttes mind a tizenhét stúdiólemezén játszott, világszerte több mint 50 millió albumot adott el.

A billentyűs az MTI-nek korábban elmondta: a rockzene műfaja az Omegával együtt, a hatvanas évek elején indult, ezért szerencsések. "A Beatles, a Stones is 1962-ben kezdte, amit ők jelentettek a világnak, azt jelentettük mi a volt szocialista blokkban".

Szombathelyen született, de tanulmányait már a fővárosban kezdte el. Hét évig tanult zongorázni, emellett fuvolázni, trombitálni és ütőhangszeren játszani. Középiskolás korában a Próféta együttesben játszott, ez később egyesült egy másik gimnáziumi zenekarral, amelyben Kóbor János énekelt, így lettek a későbbi Omega alapító tagjai.

Ezen a néven először 1962. szeptember 23-án lépett fel az együttes a Műegyetem várbeli kollégiumában, akkor már Benkő és Kóbor is műegyetemista volt. Később mindketten lediplomáztak, Benkő közlekedési mérnök lett.

Kezdetben angolszász slágereket játszottak, első kislemezeiken is ezek jelentek meg 1966-ban - a dolog akkor fordult komolyra, amikor már az Egyetemi Színpadon is felléphettek. Benkő László ebben az időben gyakran énekelt is, a külföldi számok mellett például a Rózsafák című slágert.

Az Omega első "aranycsapata" 1967-68-ra alakult ki, Kóbor és Benkő mellett a gitáros Molnár György, a basszusgitáros Mihály Tamás és a dobos Laux József mellett legkésőbb Presser Gábor billentyűs csatlakozott, aki invenciózus szerzőnek bizonyult, ekkor születtek az első nagy slágerek: a Trombitás Frédi, a Régi csibészek. Presser belépése után Benkő szerepköre kissé változott: furulyán és trombitán játszott, időnként zongorázott.

Az együttest 1968-ban meghívták Angliába, ahol az Omega Red Star (így hirdették őket) a koncertek mellett elkészítette első albumát. Ezt követően a Hanglemezgyárban is felvehették az első önálló magyar könnyűzenei nagylemezt. Az Omega nemzetközi pályafutása a hazai hivatalok akadékoskodásai miatt akkor nem indulhatott el, de itthon az Illéssel vetekedve már a legnépszerűbb beategyüttesnek számítottak.

E korszak csúcspontja az 1969-ben megjelent 10000 lépés című album, olyan slágerekkel, mint a Petróleumlámpa vagy a Gyöngyhajú lány. Utóbbi a tokiói Yamaha-fesztiválon különdíjat kapott, és azóta számtalan külföldi feldolgozása készült.

A harmadik, Éjszakai országút című nagylemez után, 1971 tavaszán Presser és Laux váratlanul kilépett, hogy létrehozza az első magyar supergroupot, az LGT-t. A dobok mögé Debreczeni Ferenc ült, és az Omegának új alapokon, szívós munkával sikerült megújulnia, a veszteséget Hűtlen barátok címmel énekelték meg. Benkő László Presser távozása óta kizárólag billentyűs hangszereken játszik, beleértve a szintetizátort, amelyet 1973-ban az Omega használt először Magyarországon.

1973-ban lemezszerződést kötöttek a nyugatnémet Bellaphon céggel, albumaik (Időrabló, Csillagok útján, Gammapolis) és a koncertek révén egész Európában, főleg a német nyelvterületen népszerűek lettek.

Szólókarrier, díjak

Benkő László 1982 óta szólólemezeket is készített (Lexikon I., II., Ikarosz, Űropera, Omegamix, Impressio, Másik világ), és tévésorozatok, játékfilmek, balettek, színpadi művek zenéjét írta, emellett 1992 és 1998 között a Hungaroton Gong Kft. lemezkiadó igazgatója volt. 2002-ben megalapította az instrumentális szintetizátorzenét játszó B-Project együttest, rendszeres fellépője volt a billentyűsök éjszakája című rendezvénynek, a szombathelyi színház zenei vezetője volt. Az elmúlt rendszerben ő harcolta ki, hogy az Omegával turnézhasson a "megtűrt" kategóriába sorolt Hobo vagy Nagy Feró a Beatricével, 2013-ban létrehozták az Omega Alapítványt, amelynek egyik célja a következő zenészgeneráció segítése.

2012-ben Lions-díjat vehetett át jószolgálati munkájáért, 1987-ben Liszt Ferenc-díjat, 2011-ben Pro Urbe Budapest díjat, 2013-ban Kossuth-díjat kapott megosztva az Omega együttes tagjaival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trump Magyarországra küldheti a Németországból kivont amerikai katonákat
Az amerikai elnök elégedetlen Európa védelmi kiadásaival. A The Telegraph szerint egyes NATO-tagállamokba helyezné át a németországi katonákat.


Donald Trump amerikai elnök azt fontolgatja, hogy

átcsoportosítja a Németországban állomásozó amerikai csapatok egy részét Kelet-Európába, a lehetséges célpontok között Magyarország is szerepel

– írja a brit The Telegraph.

Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 35 ezer aktív katonát állomásoztat Németországban. Trump többször is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia saját védelmében. Egy, a Fehér Házhoz közel álló forrás szerint az elnök egyre elégedetlenebb azzal, hogy Európa szerinte a háborút szorgalmazza. „Trump dühös, mert úgy látja, hogy Európa háborúba akarja sodorni magát” – mondta a forrás.

A The Telegraph úgy tudja,

Trump azokat a NATO-tagállamokat részesítené előnyben a csapatok átcsoportosításánál, amelyek az elmúlt időszakban növelték védelmi kiadásaikat. A lap szerint Magyarország is felmerült lehetőségként, mivel „szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal”.

Brian Hughes, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője a kérdéssel kapcsolatban azt mondta: „Bár egyelőre nincs konkrét bejelentés, az amerikai hadsereg mindig mérlegeli a csapatok átcsoportosítását a világ különböző pontjain, hogy a legjobban kezelje az érdekeinket fenyegető aktuális veszélyeket.”

Trump korábban már hozott hasonló döntéseket. Első elnöki ciklusa alatt mintegy 12 ezer katonát vont ki Németországból, azonban ezt a lépést Joe Biden később leállította. Jelenleg mintegy 160 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot az ország határain kívül, közülük a legtöbben Németországban állomásoznak.

A The Telegraph információi szerint Trump elképzelése része annak a tervnek, hogy a NATO-kötelezettségvállalásokat úgy alakítsák át, hogy azok a magasabb védelmi kiadásokkal rendelkező tagországokat részesítsék előnyben. Az elnök többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert szerinte nem teljesítik a GDP-arányos védelmi kiadási célokat, és ezzel aránytalan terhet rónak az Egyesült Államokra. „Amikor először találkoztam a NATO-val, észrevettem, hogy egyes országok egyáltalán nem fizetnek. Azt mondtam, várok a második találkozóig” – mondta Trump az Ovális Irodában. – „És akkor világossá tettem: ha nem fizetnek, mi nem fogjuk őket megvédeni.”

A The Telegraph szerint Trump döntése összefügghet azzal, hogy Magyarország a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson megvétózta az Ukrajna támogatásának megerősítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet az összes többi uniós tagállam jóváhagyott. Orbán Viktor korábban többször is ellenezte az Oroszország elleni uniós szankciókat, és gyakran hangoztatta, hogy a konfliktus ügyében eltérő álláspontot képvisel.

A lap szerint az amerikai kormány már hosszabb ideje fontolgatja csapatainak európai jelenlétének újragondolását. A müncheni biztonsági konferencia előtt Christoph Heusgen, a rendezvény vezetője arról beszélt: „Az Egyesült Államok valószínűleg be fogja jelenteni, hogy jelentős számban vonja ki katonáit Európából.”

A The Telegraph megjegyzi, hogy a republikánus JD Vance is felvetette a németországi amerikai jelenlét csökkentését. A politikus szerint az amerikai adófizetők nem fogják elfogadni, hogy az ország katonái olyan helyen állomásozzanak, ahol szerinte korlátozzák a szólásszabadságot. „Több ezer amerikai katona van Németországban. Ön szerint az amerikai adófizetők ezt támogatni fogják, ha valakit Németországban bebörtönöznek egy sértő tweet miatt? Természetesen nem” – mondta Vance a Konzervatív Politikai Akciókonferencián (CPAC).

Az amerikai elnök tervei szerint az Egyesült Államok európai katonai kontingensét 20 százalékkal csökkentené, miközben pénzügyi hozzájárulást kérne a maradó csapatok fenntartásához.

Európai vezetők egyre jobban aggódnak, hogy Trump gyengíteni fogja az Egyesült Államok elkötelezettségét a kontinens biztonsága iránt. Brüsszelben ezért rendkívüli egyeztetéseket tartottak arról, hogy hogyan erősíthetnék meg saját védelmi képességeiket.

Forrás: Blikk, Telegraph


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Minket is sokként ért”: bezárt a győri Xantus János Állatkert egy rendkívül veszélyes betegség miatt
Az állatkertben több olyan faj is él, amelyek fogékonyak lehetnek erre a pusztító betegségre. Ezért az ő védelmükben hozták meg a szigorú intézkedéseket.


Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon - írta az MTI. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.

A győri állatkert a közösségi oldalán írt meg, hogy bezárnak. Az állatkert állatorvosa, dr. Bagó Bálint egy rövid videóban elmagyarázta, hogy miért volt szükség a drasztikus intézkedésre.

A bejegyzésük szerint

a Győri Xantus János Állatkert járványveszély miatt, lakóinak egészségügyi védelme érdekében ideiglenesen bezárta a kapuit.

"Az állatkertünkben rengeteg, a betegségre fogékony állatot tartunk. Közülük több faj, mint a törpevíziló, vagy az alföldi anoa természetben kihalás szélén álló fajok, illetve európai tenyészprogram keretében vannak nálunk, mint a zsiráf és az afrikai elefánt. Ezért sajnálattal közöljük, hogy a hatóság határozata és lakóink biztonsága érdekében az állatkert a zárlat hatósági feloldásáig zárva tart.

VIDEÓ: A Győri Állatkert állatorvosa


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter visszaszólt Donald Tusknak, aki hasznos idiótának nevezte Orbán Viktort
A lengyel kormányfő szokatlanul kemény kritikát fogalmazott meg a csütörtöki EU-csúcs után. A magyar külügyminiszter most reagált.


A lengyel kormány vezetői – a miniszterelnök és a külügyminiszter – ismét kiállították magukról a bizonyítványt – írta Szijjártó Péter a Facebook-oldalán szombat reggel, miután Donald Tusk szokatlanul élesen bírálta a magyar miniszterelnököt.

A lengyel kormányfő a csütörtöki, rendkívüli EU-csúcs után egész pontosan úgy fogalmazott:

Oroszország arra törekszik, hogy „az európai érdekek árulóit vagy hasznos idiótákat” használja fel a nyugati országok közötti megosztottság előidézésére.

Erre érkezett Szijjártó Péter válasza, aki szerint „miközben lábbal tiporják a jogállamiságot Lengyelországban – brüsszelitáknak azt is szabad – arról oktatnak minket, hogy mi Európa érdeke”.

„Szerintük a háború folytatása, szerintünk pedig a béke. Szerintük az öldöklés és a pusztítás, szerintünk pedig a béke megteremtése. S a béke megteremtésére most komoly esély kínálkozik: Donald Trump béke iránti erőfeszítései sikerrel járhatnak.”

A magyar külügyminiszter szerint kár, hogy a lengyel kormány „akadályozni próbálja a béketárgyalásokat”, és ez a brüsszeli magatartás az, ami elszigeteltté teszi az Európai Uniót.

„A világ nagy többsége – élén az Egyesült Államokkal és benne Magyarországgal – békét akar, az Európai Unió huszonhat tagállama – benne Lengyelország – a háború folytatására szavaztak csütörtökön. Kár…”

- zárta a bejegyzését a magyar külügyminiszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor válaszolt arra, tényleg TEK-esekkel akarták-e kimenekíteni a boszniai szerb elnököt, Milorad Dodikot
A magyar miniszterelnök és a külügyminiszter is elutasította a felvetést, bár egy újságíró szerint több forrás is megerősítette, hogy a TEK-nek nem a gyakorlatozás volt a valós célja.


Milorad Dodik barátjának nevezte Orbán Viktort, februárban, miután letöltendő börtönre ítélték, nem jogerősen. A magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította őt. A boszniai szerb vezető arról is beszélt, hogy a magyar terrorelhárítás vezetői is az országba érkeztek.

A TEK azt közölte, hogy egy nemzetközi gyakorlaton vesznek részt. Egy angol portál azonban azt állította, hogy mindez csak egy fedősztori volt. Valójában egy titkos kiküldetést teljesítettek, és Dodik kimenekítése lett volna a feladatuk, ha a hatóságok megpróbálták volna őt letartóztatni.

Orbán Viktor és Szijjártó Péter azonban azt mondták, hogy nem ez volt a cél.

A miniszterelnök közölte: "Ilyen terv nem volt". A külügyminiszter pedig azt mondta, hogy mindenben a nemzetközi előírásokat követték, és ezek megkérdőjelezését nem fogadják el.

Panyi Szabolcs VSquare újságírója azt mondta az RTL Híradónak, hogy több forrással is beszélt, akik azt állították, hogy ha Dodikot letartóztatták volna, akkor a tekesek megpróbálták volna valamilyen módon, a horvát határon át - Horvátország és hatóságai tudta nélkül - Magyarországra menekíteni.

A boszniai ország kormánya az oroszbarát Dodikot azzal vádolja, hogy a polgárháborút lezáró daytoni békeegyezményt megsértette. A magyar kormány azonban a szerb vezető mellé állt. Emiatt a védelmi miniszter nem engedte hétfőn, hogy leszálljon a magyar külügyminiszter helyettesének gépe Szarajevóban. Szijjártó Péter ennek kapcsán azt mondta a Híradónak: jobb lenne, ha az ország vezetői inkább az együttműködésre koncentrálnának, mert Magyarország sokat segíthetne nekik az európai integrációban.

Csütörtökön Bosznia-Hercegovina horvát államelnöke hivatalosan is kérte az Európai Uniótól, hogy a közös uniós békekontingensből vonják ki a magyar katonákat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk