Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
A politikus azt is felvetette, hogy a volt vezérkari főnök szolgálati lakásának jóváhagyásáért Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter is felelős lehet. Hangsúlyozta, hogy a bűnpártolást a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv szabadságvesztéssel rendeli büntetni, és szerinte Ruszin-Szendi ügyeiben többen is közreműködhettek.
Kifogásolta azt is, hogy
a minisztérium Ruszin-Szendi leváltását követően először nem adott érdemi indoklást, majd napokkal később közölték: a Magyar Honvédség képességeit harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni, ehhez pedig Böröndi Gábor altábornagyot tartják a megfelelő személynek.
Novák Előd szerint ez kommunikációs vészhelyzeti mentés volt.
A honvédelmi tárca korábbi közleményében azt írta: Ruszin-Szendi altábornagy „komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében”. A közleményben azt is jelezték, hogy „dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni”.
A politikus most arra vár választ, hogy a közlemény tartalma mennyire felelt meg a valóságnak, illetve igaz-e, hogy Ruszin-Szendi korábban rendszeresen kapott szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket fegyelmi ügyek miatt.
Novák Előd azt is tudni akarta, miért kap még mindig havi 1,3 millió forintot a volt vezérkari főnök. A kérdésre Vargha Tamás államtitkár válaszolt. Mint írta: Ruszin-Szendi Romulusz juttatásait a hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint aláírták a rákosrendezői terület fejlesztéséről szóló infrastrukturális megállapodást. Az állam képviseletében a minisztérium, míg a másik oldalon a telkeket megvásárló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. írta alá a dokumentumot. A megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata egyetértő záradékkal látta el.
A közlemény szerint a dokumentum rögzíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna.
A fejlesztési tervek a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalom alapján készültek. Ezek között szerepel a Szegedi úti felüljáró megépítése, az azon átvezető villamosvonal kialakítása, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is. Emellett a megállapodás tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit is.
A minisztérium hozzátette: „az állami és a fővárosi oldal havonta fog szakmai egyeztetéseket folytatni az infrastruktúra-fejlesztés és a nemzetközi tervpályázat összehangolásáról”.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint aláírták a rákosrendezői terület fejlesztéséről szóló infrastrukturális megállapodást. Az állam képviseletében a minisztérium, míg a másik oldalon a telkeket megvásárló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. írta alá a dokumentumot. A megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata egyetértő záradékkal látta el.
A közlemény szerint a dokumentum rögzíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna.
A fejlesztési tervek a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalom alapján készültek. Ezek között szerepel a Szegedi úti felüljáró megépítése, az azon átvezető villamosvonal kialakítása, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is. Emellett a megállapodás tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szeptemberben elindult Otthon Start program keretében három százalékos, fix kamatozású hitelek segítségével lehet első lakáshoz jutni. A bejelentés óta jelentősen megnőtt az érdeklődés, a zenga.hu szerint az ingatlant keresők száma közel megduplázódott. Budapesten szeptember elején már 3 százalékos drágulást mértek az augusztusi árakhoz képest, országosan azonban még nem látszik ekkora ugrás, írja a Portfolio.
A Duna House vezérigazgató-helyettese, Máté Ferenc szerint
„tízéves rekordra nőtt a kereslet a lakáspiacon, főként azokban a szegmensekben, amelyek megfelelnek a jogosultsági feltételeknek”.
Elmondása alapján Budapesten a 40–70 négyzetméteres társasházi lakások és panellakások iránt nőtt meg leginkább az érdeklődés, míg vidéken a családi házak és a közepes méretű lakások kerültek előtérbe. Hozzátette: „A keresleti hullám rövid távon árnövekedést hozhat, ami vidéken a szélesebb kínálat miatt valamivel mérsékeltebb lehet. A hatás az új lakások piacán is érezhető lesz. A bérleti piacon ezzel szemben visszafogottabb mozgás várható.”
A veszprémi Közgazdász-vándorgyűlésen a bankvezetők arra hívták fel a figyelmet, hogy idén 20 százalék körüli lakásár-emelkedés várható,
jövőre pedig ennél alacsonyabb, de továbbra is kétszámjegyű lehet a drágulás. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese úgy látja, Budapesten idén 20 százalék felett, vidéken 20 százalék alatt, országos átlagban pedig 20 százalék körül alakulhat az áremelkedés. Szerinte az Otthon Start programban 2025 végéig 1400 milliárd forintnyi hitelkihelyezés valósulhat meg.
Az MBH Bank vezérigazgatója, Egerszegi Ádám úgy fogalmazott,
akkora az érdeklődés a program iránt, hogy jövőre már a havi 200 milliárd forintnyi hitelkihelyezés is elképzelhető.
A Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva szerint Budapesten a befektetési célú vásárlások már idén is 20 százalék feletti áremelkedést okoztak.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy az Otthon Start programba beépítettek olyan elemeket, amelyek fékezik az árak növekedését. A bankvezetők azonban úgy látják, hogy a kereslet élénkülése jelentős drágulást hozhat a lakáspiacon.
A szeptemberben elindult Otthon Start program keretében három százalékos, fix kamatozású hitelek segítségével lehet első lakáshoz jutni. A bejelentés óta jelentősen megnőtt az érdeklődés, a zenga.hu szerint az ingatlant keresők száma közel megduplázódott. Budapesten szeptember elején már 3 százalékos drágulást mértek az augusztusi árakhoz képest, országosan azonban még nem látszik ekkora ugrás, írja a Portfolio.
A Duna House vezérigazgató-helyettese, Máté Ferenc szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A politikus 2023-tól egészen idén júniusig a Magyarságkutató Intézet vezetője volt. Előtte hosszú ideig az egészségügyért felelős miniszterként dolgozott.
Meghalt Kásler Miklós – a hírt pénteken Vitályos Eszter kormányszóvivő jelentette be. A Széchenyi-díjas magyar onkológus 2018 és 2022 között vezette az Emberi Erőforrások Minisztériumát,
és a COVID-járvány idején ő irányította az egészségügyet.
2023-tól idén júniusig a Magyarságkutató Intézet főigazgatójaként dolgozott.
Kásler Miklós 1950. március 1-jén született Budapesten. 1974-ben kapta meg orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, majd 1981-ben az Országos Onkológiai Intézetnél kezdte meg munkáját.
Meghalt Kásler Miklós – a hírt pénteken Vitályos Eszter kormányszóvivő jelentette be. A Széchenyi-díjas magyar onkológus 2018 és 2022 között vezette az Emberi Erőforrások Minisztériumát,
és a COVID-járvány idején ő irányította az egészségügyet.
2023-tól idén júniusig a Magyarságkutató Intézet főigazgatójaként dolgozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
