Megalázásról és munkahelyi bántalmazásról számoltak be az Amnesty International Magyarország volt munkatársai
Rendszerszintű munkahelyi bántalmazást és diszkriminációt tapasztalt az Amnesty International Magyarország több volt munkatársa is, akik most egy nyílt levélben hívták fel a figyelmet a problémákra.
A Blikk cikke szerint Mérő Vera, Nagyné Gere Zsófia, Zorigt Burtejin és dr. Szalóki Ágnes az Open Democracy oldalán megjelent cikkben arról számoltak be, hogy
Szemtanúi voltak például annak, hogy egy várandós kollégájuk szerződését a terhessége miatt nem akarta a vezetőség meghosszabbítani. Az egyik korábbi munkatárs munkaidejét és bérét pedig azért akarta csökkenteni a volt főnöke tízévnyi teljes állású munkaviszonyát követően, hogy édesanyaként meg tudjon felelni magánéleti szerepeinek.
Amikor a nő kezdeményezte a munkaviszonya megszüntetését, két szenior jogász férfi zárt ajtók mögött nyomást gyakorolt rá, hogy írjon alá egy titoktartási nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy munkaviszonya során nem érte hátrányos megkülönböztetés, és jogait bírósági úton nem érvényesítheti a továbbiakban, azok gyakorlásáról és érvényesítéséről lemond.
A közleményt jegyző volt munkatársak azt írták, azért fordultak a nyilvánossághoz, mert minden belső fórumot és lehetőséget kimerítettek, sikertelenül. Fontosnak tartják, hogy felszólaljanak a jogsértésekkel szemben. Azt szeretnék elérni, hogy a szervezet tagsága számonkérje a vezetőséget és az elnökséget, és elinduljon egy párbeszéd, ami a munkahelyi egyenlőtlenség csökkenéséhez vezethet mindenhol.
- írják.
Szerintük mindenkinek joga van biztonságban, méltányos és igazságos körülmények között, bármiféle hátrányos megkülönböztetéstől mentesen dolgozni. Mivel a hatalommal való visszaélés általános probléma a munkahelyeken, fontosnak tartják, hogy személyes példáikon keresztül bemutassák annak rendszerszintű jellegét.
Ezeket a lépéseket tették meg eddig
Nyílt levelük szerint 2019 eleje és 2021 márciusa között öt női munkavállaló távozott azonos okokból a szervezetből. Aggályaikat többször is jelezték az Amnesty International munkatársainak, a közvetlen feletteseknek, az elnökség tagjainak, és az elnöknek is, ám panaszaikkal érdemben nem foglalkozott az elnökség, és a panaszosok által kért független szakértői vizsgálatot nem folytatták le.
A volt munkavállalók ezért az Amnesty International Nemzetközi Elnökségéhez és Titkárságához fordultak, akik eredménytelenül próbáltak a magyar elnökségre hatni. Az Amnesty International addig együttműködőnek bizonyuló Nemzetközi Titkársága 2022 december elején a magyar panaszban is eljáró konfliktuskezelő csoport (CMAG) munkáját felfüggesztette, a több évtizede működő csoportot azonnali hatállyal feloszlatta, miközben a jogvédő szervezetről évente derülnek ki újabb botrányok. A panaszosok nem kaptak hivatalos tájékoztatást arról, hogy a csoport munkájának felfüggesztését követően mi lesz a panaszuk, valamint az úgynevezett helyreállító igazságszolgáltatási eljárásuk további sorsa.
Mint írják, mindezek után nem maradt más eszközük, mint a nyilvánosság. Szívügyüknek tekintik az emberi jogok védelmét, és szeretnék, ha az Amnesty International egy igazságos, egyenlő munkahely és hiteles jogvédő szervezet lenne. Szerintük az a szervezet, amelyben nincsen átláthatóság, egyenlőség és biztonság, alkalmatlan ellátni jogvédő munkáját és aláássa a hiteles jogvédők munkáját.
Így reagált az Amnesty International Magyarország
A jogvédő szervezet a Telex megkeresésére azt közölte: „A nemek közötti egyenlőség biztosítása és előmozdítása nemcsak az Amnesty International Magyarország egyik fő stratégiai célja, hanem a szervezet egyik legfontosabb alapértéke is. A diszkrimináció, a zaklatás és a bántalmazás semmilyen formáját nem toleráljuk, minden panaszt, visszajelzést nagyon komolyan veszünk és azokat a lehető legalaposabban kivizsgáljuk.”
A volt munkatársak esetéről válaszukban azt írták: amikor 2021 májusában négy korábbi munkavállaló panasszal élt, az elnökség először egy belső, majd egy független külső vizsgálatot indított. Ekkor „a volt munkatársak a rendszeres túlmunkát, a munka és magánélet elválasztását nem tiszteletben tartó kommunikációs csatornák használatát, az időnkénti nem tiszteletteljes kommunikációt és a szerintük nem átlátható és igazságos bérezési, jutalmazási rendszert kifogásolták.” A belső vizsgálatban az elnökség három, a felügyelőbizottság egy tagja és az egyesület elnöke vett részt, a külső vizsgálatot két független szakértő, egy munkajogra és munkahelyi zaklatásokra specializálódott jogász-kutató és egy pszichiáter szakorvos, EMDR terapeuta és HR szakértő végezte. Tájékoztatásuk szerint a panaszosok nem vettek részt a vizsgálatban, mert megkérdőjelezték a szakértők egyikének függetlenségét.
A szervezet azt közölte, egyik vizsgálat sem talált semmilyen bizonyítékot arra, hogy a panaszban foglaltak megalapozottak lettek volna. Ettől függetlenül a külsős szakértők megfogalmaztak néhány szervezetfejlesztési javaslatot, amelyeket azóta megvalósítottak vagy folyamatban van azok bevezetése. Emellett az egyesület összes munkavállalója egy, az elnökségnek küldött levélben állt ki a szervezet és annak operatív vezetője mellett, azt állítva, hogy az Amnesty Magyarország egy egyenlőségen alapuló és biztonságos munkahely.
Az Amnesty válasza szerint együttéreznek a volt munkavállalóikkal és sajnálják, hogy volt olyan helyzet, ami munkaviszonyuk során rosszul érintette őket vagy traumatizáló volt. Hozzátették, hogy mivel a panaszosok számára nem zárult megnyugtató eredménnyel a két vizsgálat, ezért az "Amnesty Nemzetközi Elnökségének tanácsára velük közösen egy helyreállító szemléletű folyamatba kezdtünk, amely jelenleg is zajlik. Őszintén bízunk benne, hogy ez megnyugtató módon lezárja a folyamatot."
