News here
hirdetés

HÍREK

Megalakult az új Országgyűlés

Letették esküjüket az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők.

Link másolása

hirdetés

Letették esküjüket az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők hétfőn,

ezzel megalakult az új parlament, a 2018-ban alakult kormány megbízatása pedig megszűnt, ügyvezetőként folytatja munkáját.

Az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köztársasági elnök nyitotta meg. Miután a jelenlevők elénekelték a Himnuszt, Áder János köszöntőjében kiemelte: az Országgyűlésről szóló törvény alapján a megválasztott képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be. A megbízóleveleket az elmúlt napokban munkatársai átvették, a törvénynek megfelelően az alakuló ülésig mind a 199 képviselő és mind a 11 nemzetiségi szószóló benyújtotta azt - közölte.

Az államfő ezután felkérte Turi-Kovács Béla (Fidesz) képviselőt a korelnöki tisztség ellátására, az alakuló ülés vezetésére. Azt is mondta, hogy a részére benyújtott képviselői és szószólói megbízóleveleket mandátumvizsgálat céljából a korelnök és a korjegyzők rendelkezésére bocsátotta.

Turi-Kovács Béla korelnök köszöntő beszédében bejelentette: a jegyzői feladatokat a tisztségviselők megválasztásáig a nyolc legfiatalabb képviselő korjegyzőként látja el. Hangsúlyozta: az országgyűlési választáson a polgárok egyértelműen arra szavaztak, hogy a tizenkét éve elkezdett és "az ellenzék által annyit gúnyolt" nemzeti együttműködés rendszerét (NER) folytatni kell. Világosan állást foglaltak arról is, hogy Magyarország a háborút elutasítja és a béke pártján áll - mondta.

Úgy vélte, e két gondolat a legfontosabb, mert a NER tovább építése megadja a lehetőséget a családok védelmére és biztosítja, hogy azt "a nemzetmentő programot" folytathassák, amely nélkül Magyarország fogyatkozása nem lenne megállítható. Megvan a szándék és akarat, hogy "megfordítsuk ezeket a rossz trendeket, és Magyarország ismét növekedő, továbbra is erősödő ország legyen" - jelentette ki.

hirdetés

A korelnök azt mondta: remélhetőleg az elkövetkezendő időszakban is maradunk a béke oldalán. Európában ma két békepárti vezető van, "az egyik Ferenc pápa, a másik itt ül közöttünk, a miniszterelnökünk" - vélekedett.

Ezután Téglási András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke következett. Közölte:

a 2022-es országgyűlési választás eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően zajlott, a közzétett végleges és hiteles végeredmény, a választási bizottságok tagjai által aláírt választási jegyzőkönyvek és az átadott képviselői megbízólevelek alapján a mandátumigazolás házszabályszerűen elvégezhető.

Az NVB elnöke megköszönte a választási szervek magas színvonalú, lelkiismeretes, hozzáértő munkáját. Kiemelte: a megelőző két országgyűlési választástól eltérően a mostani választás alkalmával egyetlen egy esetben sem vitatták az egyéni választókerületi választás eredményét.

Beszámolt arról: a választás kitűzésétől az országos listás eredmény jogerőre emelkedéséig tartó időszakban a bizottság által meghozott 340 határozat mindössze 19 százalékával szemben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, vagyis a döntések 81 százalékával szemben nem éltek jogorvoslattal, a benyújtott bírósági jogorvoslati eljárások eredményeként pedig a határozatok 3 százalékát változtatták meg.

Elmondta:

a választás mind a választópolgárok, mind a választási szervek, valamint a jelölő szervezetek és jelöltek számára is már ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott.

"A Tisztelt Ház a nemzet tükörképe" - mondta az NVB elnöke idézve egy a kiegyezés korában honos mondást, amelyet Kukorelli Istvántól, az Országos Választási Bizottság egykori elnökétől olvasott. Ennek szellemében kívánt a megválasztott országgyűlési képviselőknek, valamint nemzetiségi szószólóknak sok sikert a nemzet és az adott nemzetiség érdekében végzett munkájukhoz.

Nagy Attila Mihály, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a beszámolójában elmondta: Magyarország történetében első alkalommal tartottak április 3-án egyszerre általános országgyűlési választást és országos népszavazást. Ez komoly többletfeladatot jelentett, de a lebonyolítás zökkenőmentes volt - értékelt.

Szólt arról is, hogy a választások hivatalos honlapja az elmúlt másfél évben teljesen megújult, az internetes tájékoztatás pedig fennakadás nélkül működött.

Két újításról számolt be: az NVI tavaly decembertől hetente frissítette honlapján a választópolgári létszámokat települési bontásban, így látható volt, hogy nem volt kiugró változás azokban.

Ismertette azt is, hogy a választók már elektronikusan lekérdezhették, nevükben adtak-e le a nevükben ajánlást bárhol az országban. Több mint 130 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget - mondta.

Az NVI elnöke azt is jelezte, hogy a választópolgárok száma hét egyéni választókerületben haladja meg több mint 20 százalékkal az országos átlagot, ezért a választókerületi beosztás módosítására van szükség.

Turi-Kovács Béla korelnök a beszámolót követően húsz perces szünetet rendelt el a képviselői mandátumvizsgálat céljából.

Az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők végül a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során valamennyi megbízólevelet szabályszerűnek találták, így a parlament igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.

Az eskütétel után a DK és a Momentum frakciója kivonult az ülésteremből.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Vége az ukrajnai „népszavazásoknak”: csaknem teljes támogatottság az Oroszországhoz való csatlakozás mellett
Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.
MTI, fotó: MTI/EPA - szmo.hu
2022. szeptember 27.


Link másolása

hirdetés

Az Oroszországhoz való csatlakozás csaknem teljes támogatottságát mutatták azok az előzetes részeredmények, amelyeket a Moszkva-barát hatóságok kedd este adtak ki az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban megtartott "népszavazásról".

A régiók azon lakosainak, akik jelenleg Oroszországban élnek, mintegy 97-98 százaléka voksolt a csatlakozás mellett, közölték az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján.

A szakadár Donyecki Népköztársaság "állampolgárainak" a 98,69, a Luhanszki Népköztársaságének a 97,93, Herszon megyéének a 96,75 százaléka, Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került része lakónak pedig a 97,81 százaléka szavazott a leendő orosz annektálásra az oroszországi szavazókörzetekben.

Az ukrajnai régiókban az előzetes végeredményt a TASZSZ hírügynökség szerint várhatóan szerda reggelre összesítik, a hivatalos eredményeket pedig öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.

Kedd este a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága. Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74, Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy

hirdetés
a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.

A donyecki régió hatóságai közölték, hogy a referendumon 28 ország több mint 130 megfigyelője vett részt. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe.

Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.

A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Dán miniszterelnök: szabotázs történt, szándékosan rongálták meg az Északi Áramlat gázvezetéket
A dán és svéd szeizmológusok azt közölték, hogy robbanásokat észleltek az Északi Áramlat vezetékeknél.

Link másolása

hirdetés

Mint arról mi is írtunk, a német szövetségi kormány szakértői szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. Úgy válik, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a sajtónak azt mondta, hogy

szándékos rongálás eredménye az Északi Áramlat gázvezetékben tapasztalható szivárgás

- írja a Portfolio az AFP alapján. A hírügynökség közlése szerint a dán politikus arról is beszélt, hogy még „legalább egy hétig” szivárogni fog a vezetékből a földgáz.

hirdetés

Több nyugati vezető is szándékosságra gyanakszik, de az uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.

A Kremlt is reagált a hírre, közlésük szerint rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti.

A The Guardian cikke szerint a svéd közszolgálati tévé arról számolt be, hogy svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén. Ezt az Északi Áramlat gázvezetékek körül tapasztalták. A Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek. A műszerek ezt vasárnap éjjel 2, majd hétfő este 7 óra körül mutatták.

A robbanások helye azonos a két gázszivárgás helyével, így valószínű, hogy a két dolognak köze van egymáshoz. A robbanás környékén a vízen is jól látható folt keletkezett.

VIDEÓ: A gázszivárgás helye

A dán hatóságok a szivárgás területén hajózási tilalmat rendeltek el. Azon kívüli részeken már nem jelent veszélyt. Az ország energiabiztonságát nem érinti az eset - írták.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Mfor: Veszélyben az idei nyugdíjprémium, jövőre már szinte biztos, hogy nem is lesz
A portál szerint a nyugdíjemelés metódusa nem kedvez az időseknek, mert a jelenlegi 8,9 százalékkal emelt nyugdíjból kell fedezniük a több mint 15 százalékos inflációt.

Link másolása

hirdetés

Az eddigi adatok alapján jelentősen rontottak a jegybanki szakemberek a várakozásaikon. Ez pedig a nyugdíjasok számára sem jó hír - írja az Mfor.

A nyugdíjakat ugyanis a törvény szerint a várt infláció mértékével emeli a kormány. Ha ez elmaradna a tényleges inflációtól, akkor novemberben korrekciót hajt végre a kormány. Ez biztos szükséges lesz, a kérdés, hogy az augusztusi állapotnak megfelelően 10,7 százalékig korrigálnak-e, vagy figyelembe veszik az őszi hónapokra vonatkozó előrejelzéseket is, ami már a 20 százalékot is meghaladhatja.

A portál Varga Mihály előadása alapján úgy véli, hogy a kormány 14 százalékos éves inflációval számolhat. Vagyis 5,1 százalékos kiegészítés lenne indokolt.

A jövő évre vonatkozó számítások szerint pedig a kormánynak akár 10 százaléknál is nagyobb mértékben kellene emelnie a nyugdíjakat.

hirdetés

Az infláció mellett a gazdasági növekedés mértéke is fontos tényező a nyugdíjak emelése szempontjából. Ha a növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor nyugdíjprémiumot fizet a kormány. Idén júniusban a jegyban 4,5-5,5 százalékos gazdasági növekedést jósolt, de ezt már módosította, és 3-4 százalék közé teszik. Jövőre pedig már csak 0,5-1,5 százalék közötti bővülést lát reálisnak a jegybank.

Ha ez beigazolódik, akkor jövőre kizárt, hogy nyugdíjprémiumot kaphassanak az idősek. De már az idei is kérdéses lehet, mert nem látszik reálisnak, hogy a törvényben rögzített 3,5 százaléknál jobban nőjjőn a gazdaság

- írja a portál.

Az Mfor véleménye szerint ez különösen rossz hír lehet a nyugdíjasoknak. A nyugdíjemelés metódusa egyáltalán nem kedvez számukra, mert jelenleg 8,9 százalékkal emelt nyugdíjakból kell fedezniük a több mint 15 százalékos inflációt. A jelenlegi gazdasági helyzet és a válság miatt igen nagy szükség lenne a nyugdíjprémium nyújtotta pluszjuttatásra.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Penészes falak és vizes mennyezet – annyira beázott a gödöllői Török Ignác Gimnázium, hogy haza kellett küldeni a gyerekeket
A tanárok méltatlannak érzik a helyzetet és azt mondják, hogy így nem lehet minőségi munkát végezni.

Link másolása

hirdetés

Penészes falak és vizes mennyezet - annyira beázott a gödöllői Török Ignác Gimnázium épülete, hogy hétfőn az igazgató kénytelen volt hazaküldeni a gyerekeket - írja az RTL.hu. Az épületet felújítják, ezért az épület tetejét csak egy fólia takarja, ami nem védett az esőtől. Hétfőn a beázás miatt elmaradtak az órák.

Azóta kitakarítottak és a tankerület oktatásra alkalmasnak találta az épületet. A termek nagy része használható, de a kazán nem működik. Hideg van, fűtés nincs - árulta el az igazgató. Több osztály ezért a művelődési házban tanul.

Kedden megtartották az órákat, de nem minden szülő engedte iskolába a gyerekét. És olyan is volt, aki takarót csomagolt a tankönyvek mellé.

Volt olyan szülő, aki azért nem engedte az épületbe a gyerekét, mert veszélyesnek találta a lógó vezetékeket és az azbeszt tartalmú pala is még ott van - mondta el.

A tanárok méltatlannak érzik a helyzetet. Egyikük szerint büdös van a beázás miatt. A diákok közül volt aki a stábnak elmondta, hogy a felújítás zaja zavarta őket.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: