Még nem dőlt el, hogy januártól bevezeti-e a kormány a kötelező szűrővizsgálatokat

Újabb fejezethez érkezett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: az Alkotmányvédelmi Hivatal megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett a jelzés, miszerint az ukrán pénzszállítókon kifejezetten március 5-én kell rajtaütni – számolt be róla az RTL Híradó. A kormányzati érintettséget eközben a volt igazságügyi miniszter és Orbán Viktor sajtófőnöke is tagadja, a Legfőbb Ügyészség pedig azt állítja, nem is tudtak az akcióról, noha az ő feljelentésük alapján indult a nyomozás.

A híradó birtokába jutott információk szerint a kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága március elején jelezte a titkosszolgálatnak a konkrét dátumot.

Az ügyészség közleménye szerint ők egy nappal korábban, március 4-én tettek feljelentést pénzmosás gyanújával, majd a rajtaütés napján, március 5-én jelölték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a nyomozásra. Állításuk szerint azonban magáról a rajtaütésről nem volt tudomásuk.

Március 5-én a Terrorelhárítási Központ kommandósai az M1-es autópálya alacskai pihenőjénél csaptak le két, ukrán pénzt szállító autóra. Hét ukrán állampolgárt bilincseltek meg, és több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.

A rajtaütés napján Orbán Viktor a Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a kormány erővel fogja rákényszeríteni az ukránokat a Barátság kőolajvezeték újranyitására.

Amikor az RTL riportere szerdán arról kérdezte, valóban ő utasította-e a hatóságokat az akcióra, Orbán Viktor kitért a válasz elől.

Sajtófőnöke, Havasi Bertalan és a volt igazságügyi miniszter, Tuzson Bence is tagadta a kormány szerepét. Utóbbi annyit mondott: „Ilyen biztos, hogy nem történt.”

A Legfőbb Ügyészség pedig közleményében azt írta, az ügyben sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartottak kapcsolatot.

Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a Facebookon. Azt írta, Orbán Viktor maga dönthetett a rajtaütésről, vagy épp eljárások elhúzásáról, és ezért vállalnia kell a felelősséget.

Az RTL teljes riportját itt lehet megnézni:

A Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban hónapok óta sötétbarna, zavaros folyadék jön a csapokból, ami a csőhálózat elöregedésére és potenciális fertőzésveszélyre utalhat. A vízminőség egy kórházban közvetlen betegbiztonsági kérdés, hiszen a vizet nemcsak ivásra, hanem kézmosásra, műtéti bemosakodásra és sebtisztításra is használják - írja a Népszava, ami reggel sokkoló riportot közölt a balesetiből.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az egyik forrásuk szerint az elmúlt időszakban vezetékjavításra hivatkozva már hat éjszakára lezárták a teljes kórház vízellátását, miközben a műtőkben betegeket operáltak. Az intézeti epidemiológiai szolgálat hónapokkal korábban kérte a víz vizsgálatát, de állítólag erre nem érkezett válasz.

Az intézményt nemcsak az infrastrukturális, hanem a humánerőforrás-problémák is sújtják. A lap úgy értesült, hogy

Az esetet követően a kórházban állománygyűlést tartottak, ami a dolgozók szerint méltatlanra sikerült.

A műtőssegédek kiesésével a műtők kapacitása drasztikusan lecsökkent, jelenleg a szükséges személyzet nagyjából harmada áll rendelkezésre. A helyzet miatt számos júniusi műtétet töröltek vagy elhalasztottak.

Az elmúlt másfél évben több mint 110 orvos és szakdolgozó távozott a kórházból az egyre nehezebb körülmények miatt. A helyzet különösen veszélyes az idegsebészeti ellátásban, ahonnan jelenleg három szakorvos távozik, és felmerült, hogy a jövőben a traumás idegsebészeti ügyelet folyamatos biztosítása is veszélybe kerülhet.

A problémák sorát már gyarapítja, hogy az intézet egyik személyliftje hónapok óta nem működik, javítása várhatóan csak szeptember végére készülhet el.

Kátai-Németh Vilmos, a szociális és családügyiminiszter szerda este a Facebookon vázolta fel, mire tervezik költeni a kormány által hazahozott 16,4 milliárd eurós, vagyis mintegy 6000 milliárd forintos uniós forrás egy részét.

Mint írta, a felsorolás nem teljes, de több példát is hozott a tervezett fejlesztésekre.

A tervek között szerepel az egyablakos szociális ügyintézés létrehozása online és offline formában is, amely egy jelentős, az Európai Unió célkitűzéseivel is összhangban lévő digitalizációs projekt lenne.

A poszt szerint beemelnék az egyszülős és az egygyermekes családok támogatását a családtámogatási rendszerbe, és más minisztériumokkal közösen egy mentális jóllétet támogató iskolai programot is kidolgoznának.

Az államtitkár hangsúlyozta a szociális szférában dolgozók szakmai támogatásának és a kiégés megelőzésének fontosságát, valamint a szakmai párbeszéd elindítását az ágazati szervezetekkel.

Az idősellátásra vonatkozó terveket az uniós stratégiához igazítanák.

A tervek között szerepel a hajléktalanná válás megelőzését támogató programok indítása, a gyermekszegénység csökkentését célzó kezdeményezések támogatása és az energiaszegénység elleni hatékonyabb küzdelem is. Végezetül a társadalmi felzárkózást, az inklúziót és az esélyegyenlőséget támogató programok módszertani megújítását is kilátásba helyezte.

Múlt pénteken Brüsszelben politikai megállapodás született arról, hogy a kormány hozzáférhet 16,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz. A pénz egy részének felhasználásáról már születtek bejelentések: Kapitány István miniszter pénteken közölte, hogy ebből a keretből 1,4 milliárd eurót a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére fordítana.

Magyar Péter miniszterelnök párizsi Facebook-videójában jelentett be áttörést a kárpátaljai magyarok jogainak ügyében. A kormányfő a bejelentkezés helyszínének szimbolikáját hangsúlyozta, mondván, néhány kilométerre a Trianon-palotától közölheti, hogy három hét alatt sikerült elérni, amit az előző kormánynak hosszú éveken át nem. Közölte, új fejezetet csak abban az esetben lehet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban, ha Ukrajna kötelezettséget vállal a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére.

A miniszterelnök elmondása szerint az elmúlt hetekben intenzív szakmai egyeztetés folyt magyar és ukrán szakértők között, a kárpátaljai magyar szervezetek bevonásával. Ennek lezárásaként Ukrajna széleskörű és átfogó kötelezettségvállalást tett a magyar kisebbség helyzetének javítására.

A kormányfő részletezte, hogy „nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz a magyar nyelv. A nemzetiségi iskolák tanulói szabadon használhatják a magyar szimbólumokat is a jövőben. Ünnepségeiken elénekelhetik a magyar himnuszt, szerepeltethetik a nemzeti lobogót és magyar nyelvű feliratokat helyezhetnek el az iskolákban”.

Az iskolai adminisztráció és a bizonyítványok kiállítása is lehetséges lesz magyarul, a fiatalok pedig magyar nyelven tehetnek érettségi és felvételi vizsgát, beleértve a magyar nyelv és irodalom tárgyat is. Az ukránul oktatott kötelező tantárgyak körét csak a szülők beleegyezésével lehet bővíteni, és Kijev garanciát vállalt a nemzetiségi iskolák alacsonyabb létszám melletti fenntartására is.

A megállapodás a nyelvi jogokra is kiterjed. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya 10 százalék felett van, engedélyezik a magyar nemzeti szimbólumok szabad használatát. A magyar nyelv szabadon használható lesz az egészségügyi ellátásban, sportrendezvényeken és tudományos konferenciákon is. „A politikai tevékenység nyelve is lehet magyar ezeken a településeken. Lehet majd magyarul politikai kampányt folytatni. A szavazólapok magyar nyelven is elérhetőek lesznek, és a hirdetmények, valamint az információs anyagok magyar nyelven is megjeleníthetőek lesznek” – ismertette a kormányfő.

A kulturális jogok terén a megállapodás biztosítja a nemzeti hagyományok szabad ápolását, a nemzeti és vallási ünnepek magyar nyelvű megünneplését, valamint a nemzeti, kulturális és oktatási intézmények létrehozásának jogát. A miniszterelnök szerint „százezer magyar ember kapja vissza alapvető jogait”, és a reményt identitásuk megőrzésére.

Ukrajna garanciát vállalt arra, hogy a felsorolt jogokat törvényi erőre emeli. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió egy levélben rögzíti, hogy Kijevnek összhangba kell hoznia a cselekvési tervét a magyar–ukrán tárgyalások eredményeivel, és az EU a csatlakozási folyamat során folyamatosan ellenőrizni fogja a végrehajtást.

A miniszterelnök egyúttal megerősítette, hogy nem támogat gyorsított csatlakozási eljárást, és ha Ukrajna 10-15 év múlva lezárja a tárgyalásokat, Magyarországon jogilag kötelező erejű népszavazást tartanak a kérdésről.