Még három napig, szerdán 16 óráig kérhet a szavazáshoz mozgóurnát a helyi jegyzőtől levélben vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán a mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgár. Ezt követően csak személyesen vagy ügyfélkapus azonosítással lehet a kérelmet benyújtani.
Az a választópolgár, aki szerepel a szavazóköri névjegyzékben, de egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása (ideértve a házi vagy reintegrációs őrizetben lévőket is) miatt nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe, hogy ott adja le szavazatát, mozgóurnát kérhet. Jogszerűen kérhető mozgóurna akkor is, ha a választópolgár például koronavírus-fertőzés miatt házi karanténban van, de a pusztán kényelmi okra vagy a munkavégzésre hivatkozó kérelmeket a választási irodák elutasítják.
A mozgóurna iránti kérelemnek az érintett személyazonosító adatain túl tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát is, illetve a címet, ahová a választópolgár a mozgóurnát kéri.
A kérelmet a helyi választási irodához levélben vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül, a www.valasztas.hu oldalon március 30-án, szerdán 16 óráig lehet benyújtani. A helyi választási irodához a kérelmet személyesen április 1-jén, pénteken 16 óráig lehet benyújtani, vagy ügyfélkapus azonosítással a szavazás napján 12 óráig.
Be lehet nyújtani a mozgóurna iránti kérelmet az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz (szszb) is a szavazás napján, április 3-án 12 óráig, meghatalmazott útján. Ha a mozgóurna iránti kérelmet a választópolgár saját kezűleg írta alá, akkor azt a választópolgár helyett bárki beviheti az szszb-hez, tőle meghatalmazást nem kell kérni. Ha a választópolgár helyett meghatalmazott írta alá a kérelmet, csatolni kell a kérelemhez a meghatalmazást is.
A választópolgár április 1-jén, pénteken 16 óráig kérheti, hogy a korábbi kérelmében megjelölt cím helyett másik címre kapjon mozgóurnát, vagy a korábban igényelt mozgóurna helyett mégis a szavazóhelyiségben szavazhasson.
A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki - a szavazókör területén belül - az azt igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.
Még három napig, szerdán 16 óráig kérhet a szavazáshoz mozgóurnát a helyi jegyzőtől levélben vagy ügyfélkapus azonosítás nélkül a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán a mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgár. Ezt követően csak személyesen vagy ügyfélkapus azonosítással lehet a kérelmet benyújtani.
Az a választópolgár, aki szerepel a szavazóköri névjegyzékben, de egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása (ideértve a házi vagy reintegrációs őrizetben lévőket is) miatt nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe, hogy ott adja le szavazatát, mozgóurnát kérhet. Jogszerűen kérhető mozgóurna akkor is, ha a választópolgár például koronavírus-fertőzés miatt házi karanténban van, de a pusztán kényelmi okra vagy a munkavégzésre hivatkozó kérelmeket a választási irodák elutasítják.
A mozgóurna iránti kérelemnek az érintett személyazonosító adatain túl tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát is, illetve a címet, ahová a választópolgár a mozgóurnát kéri.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
3,6 milliárdot költ a kormány a kórházak hűtésére: kiderült, mely intézmények kapnak a forrásból
A kormány célja az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. A hűtés-rekonstrukciós program kiterjed több fővárosi és vidéki nagyvárosi kórházra is.
Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.
A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:
megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.
A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.
Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.
Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.
Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.
A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aranykonvojügy: Terrorcselekményben való részesség merülhet fel Sulyok Tamásnál az ügyvéd szerint
Dr. Horváth Lóránt, az ukrán felet képviselő ügyvéd szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök büntetőjogi felelőssége is felvethető. Az államfő egy olyan törvényt hirdetett ki, amelyet a vád szerint külpolitikai nyomásgyakorlásra használt a kormány.
„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.
Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.
„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.”
A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.
„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta a 24.hu.
Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.
Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.
„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.
Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Július 1-től drágul a Temu: 3 eurós vám jön minden termékkategóriára
Az EU-n kívülről rendelt, 150 euró alatti csomagokra új vámszabály lép életbe július 1-jétől Magyarországon is. A 3 eurós díjat nem csomagonként, hanem az abban található, különböző vámtarifaszámú termékkategóriák után kell megfizetni.
Július 1-jétől minden, EU-n kívülről rendelt 150 euró alatti csomagra új, fix vámtétel jön: nem csomagonként, hanem termékkategóriánként 3 eurót kell fizetni – vagyis ugyanabban a dobozban egy póló, egy telefontok és egy fülhallgató már 9 euróra ugrik – írta az Index. Az új szabályt az Európai Unió egységesen alkalmazza, Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeli a zökkenőmentes átállást.
A változás az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti belső értékű küldeményekre vonatkozik.
Míg egy rendelés, amely három azonos típusú pamutpólót tartalmaz, egyetlen kategóriának minősül és 3 eurós vámot von maga után, addig egy pólóból, telefontokból és fülhallgatóból álló csomag már három különböző kategória, így a fizetendő vám összesen 9 euró lesz.
A díj várhatóan beépül a webáruházak áraiba, a 150 eurónál értékesebb küldemények vámkezelése pedig nem változik.
A vámkezelést továbbra is a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig folyamatosan egyeztet a piaci szereplőkkel az átállásról. Információt a hivatal honlapján és a 1819-es, külföldről a +36 1 461 1819-es számon hívható NAV Infóvonalon lehet kérni.
A most bevezetett egységes vámszabály átmeneti jellegű, 2026. július 1. és 2028. július 1. között érvényes, bár az időszak meghosszabbítható.
Az Európai Unió már jó ideje készült a lépésre. A vita középpontjában a 150 eurós vámmentességi határ állt, amely a gyakorlatban ösztönözte az alulértékelést és a tömeges, ellenőrizhetetlen termékbeáramlást a kínai webáruházakból. A döntéshozók végül egy egyszerűsített, fix díjas megoldás mellett állapodtak meg, hogy a fogyasztók a vásárlás pillanatában, átláthatóan lássák a teljes költséget, miközben a vámhatóságok terhelése kezelhető marad.
A reform lendületét az is adta, hogy több uniós jelentés és vizsgálat problémásnak találta egyes távol-keleti platformok termékkínálatát, köztük veszélyes termékekkel, amelyek nem feleltek meg a biztonsági előírásoknak.
A politikai üzenet világos volt: az EU egyszerre akarja növelni a fogyasztóvédelmet és kiegyenlíteni a versenyfeltételeket az uniós kereskedők és a harmadik országbeli szereplők között. Az új vámrendszer így nemcsak bevételi vagy adminisztratív kérdés, hanem piaci tisztítási eszköz is, amely a vásárlói biztonságot helyezi előtérbe.
Július 1-jétől minden, EU-n kívülről rendelt 150 euró alatti csomagra új, fix vámtétel jön: nem csomagonként, hanem termékkategóriánként 3 eurót kell fizetni – vagyis ugyanabban a dobozban egy póló, egy telefontok és egy fülhallgató már 9 euróra ugrik – írta az Index. Az új szabályt az Európai Unió egységesen alkalmazza, Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeli a zökkenőmentes átállást.
A változás az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti belső értékű küldeményekre vonatkozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jönnek a bejelentések a kormánytól – itt nézheted élőben a tájékoztatót
Egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témákban is döntött a kormány a szerdai ülésén. Az intézkedésekről Magyar Péter mellett a kormányszóvivők számolnak be sajtótájékoztatón.
Szerdán ismét ülésezett a kormány, ahol számos ügyben hoztak döntéseket. Ezekről Magyar Péter miniszterelnök szerda este már egy Facebook-posztban beszámolt, részleteket azonban a 11 órakor kezdődő kormányszóvivői tájékoztatón fognak közölni.
A kormányfő tegnapi listáján egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepeltek. Ezek alapján a tájékoztatón szó lesz például
a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására megítélt 3,4 milliárdos forrásról,
a mohácsi Duna-híd építése kapcsán tett lépésekről,
a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról,
a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználásáról,
a várható kánikulára való felkészülésről,
a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügyéről is.
Szerdán ismét ülésezett a kormány, ahol számos ügyben hoztak döntéseket. Ezekről Magyar Péter miniszterelnök szerda este már egy Facebook-posztban beszámolt, részleteket azonban a 11 órakor kezdődő kormányszóvivői tájékoztatón fognak közölni.
A kormányfő tegnapi listáján egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepeltek. Ezek alapján a tájékoztatón szó lesz például
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
