Az Eurostat közölt adatokat arról, hogy az unió egyes tagállamaiban mennyi a diplomásoka aránya a 25–34 év közötti korosztályban. A Pénzcentrum ezek alapján azt írja, hogy bár az EU átlag 41 százalék volt, Magyarországon csak 32 százalék a diplomások aránya, ami a harmadik legrosszabb eredménynek számít.
Ennél csak Romániában (23 százalék) és Olaszországban (28 százalék) volt rosszabb a helyzet.
A listán – bár csak egy százalékponttal – de Bulgária is megelőzte Magyarországot. A legmagasabb arány Luxemburgban és Írországban volt, ahol már 2021-ben valamivel több mint, 60 százaléka a megkérdezett korosztálynak rendelkezett felsőfokú végzettséggel.
Cipruson, Litvániában, Hollandiában és Belgiumban 55 százalék körül mozog ez az arány, de Franciaországban, Svédországban és Dániában is 49 százalék felett mozog. 45 százalék felett van a felsőfokú diplomával rendelkezők száma Spanyolországban, Szlovéniában, Portugáliában és Lettországban is, míg a szomszédos Ausztriában 42 százalék.
A cikkben azt is megjegyzik, hogy 2021 februárjában hagyta jóvá az Európai Oktatási és Képzési Együttműködés stratégiai keretéről szóló állásfoglalást az Európai Oktatási Térség. Ez a határozat
uniós szintű célként tűzte ki, hogy 2030-ra a 25-34 éves felsőfokú végzettségűek aránya legalább 45 százalék legyen.
Az EU-n belül ez az arány 41,2 százalék volt ebben az évben, a tagállamok csaknem fele már most elérte a 2030-ra kitűzött célt, de ez az egyébként nem uniós tagállam Norvégia és Svájc esetében is így volt.
Az Eurostat közölt adatokat arról, hogy az unió egyes tagállamaiban mennyi a diplomásoka aránya a 25–34 év közötti korosztályban. A Pénzcentrum ezek alapján azt írja, hogy bár az EU átlag 41 százalék volt, Magyarországon csak 32 százalék a diplomások aránya, ami a harmadik legrosszabb eredménynek számít.
Ennél csak Romániában (23 százalék) és Olaszországban (28 százalék) volt rosszabb a helyzet.
A listán – bár csak egy százalékponttal – de Bulgária is megelőzte Magyarországot. A legmagasabb arány Luxemburgban és Írországban volt, ahol már 2021-ben valamivel több mint, 60 százaléka a megkérdezett korosztálynak rendelkezett felsőfokú végzettséggel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 24.hu arról számolt be, hogy több magyarországi kórházban olyan arcfelismerő kamerákat helyeztek üzembe, amelyeket több nyugati országban tiltólistára tettek. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) közlése szerint ezeket az eszközöket kizárólag a dolgozók beléptetésére használják.
Az Okfő hangsúlyozta, hogy „a kamerák minden esetben jogszerű közbeszerzési eljárás részeként, a nemzetközi szabályozások szem előtt tartásával és figyelembevételével kerültek beszerzésre, valamint üzemeltetésre”.
Kiemelték, hogy a kamerák nem rögzítenek hangot, és nem használják őket személyek megfigyelésére.
A portál megkérdezte a rendszerek költségeiről is, amire azt a választ kapták, hogy az több tényezőtől függ: a darabszámtól, a telepítés módjától, az üzemeltetéstől és az adott épület méretétől. Az Okfő hozzátette: „nem érkezett panasz az arcfelismerő rendszer miatt, és nincs információ olyan esetről sem, ahol valaki megtagadta volna az együttműködést”. Tájékoztatásuk szerint a Nemzeti Kibervédelmi Intézettel egyeztettek, és a forgalmazók is tisztában vannak az előírásokkal.
A 24.hu adatai alapján
az Okfő január 28-án nettó 4 milliárd forint értékű szerződést kötött három céggel.
A teljesítést a metALCOM Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt. végzi, míg a Civil Rendszertechnika Kft. és a GVSX Kft. közös ajánlattevőként vesz részt a projektben.
A portál megkereste a metALCOM vezérigazgatóját is, aki a titoktartási kötelezettségre hivatkozva csak annyit közölt, hogy a cég betartja a vonatkozó törvényi előírásokat. A cég egyik résztulajdonosa és igazgatósági tagja Bozó Zoltán, aki korábban a Budapest Honvéd tulajdonosa volt, emellett szentesi fideszes politikus, aki 2024-ben a kormánypárt polgármesterjelöltjeként indult a városban, sikertelenül.
A 24.hu arról számolt be, hogy több magyarországi kórházban olyan arcfelismerő kamerákat helyeztek üzembe, amelyeket több nyugati országban tiltólistára tettek. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) közlése szerint ezeket az eszközöket kizárólag a dolgozók beléptetésére használják.
Az Okfő hangsúlyozta, hogy „a kamerák minden esetben jogszerű közbeszerzési eljárás részeként, a nemzetközi szabályozások szem előtt tartásával és figyelembevételével kerültek beszerzésre, valamint üzemeltetésre”.
Kiemelték, hogy a kamerák nem rögzítenek hangot, és nem használják őket személyek megfigyelésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János: Varga Judit óriásit hibázott és hatalmasat bukott. Reméljük, hogy nem bukunk mindannyian vele
Lázár János szerint a Fidesznek újra meg kell küzdenie a választók bizalmáért. A miniszter a kegyelmi botrányt vízválasztónak nevezte, és Varga Judit bukását megbocsáthatatlannak tartja.
Lázár János interjút adott a Magyar Hangnak, amelyben többek között a kegyelmi botrányról, a Fidesz jövőjéről és Varga Juditról is beszélt. A miniszter szerint a volt igazságügyi miniszter komoly hibát követett el, ami a párt számára is sorsfordító lehet.
„Varga Judit óriásit hibázott és hatalmasat bukott. Reméljük, hogy nem bukunk mindannyian vele. Kár, hogy az ő karrierjének ilyen csúnyán lett vége, és még nagyobb kár, hogy ebből egy másik politikai karrier szökött szárba. A legnagyobb kár pedig az lesz, ha emiatt elveszítjük a választást. Ez egy olyan súlyos hiba volt, ami a mi politikai közösségünkben megbocsáthatatlan. Tehetség ide, tehetség oda”
– fogalmazott a miniszter.
Lázár úgy látja, hogy a Fidesz előtt új időszak áll, véget ért a kényelmes időszak, és ismét meg kell dolgozniuk a választók bizalmáért. Azt mondta, a történtek lehetőséget kínálnak egy új politikai mozgalom megszületésére is, amely 2026-ban kihívójuk lehet.
„Nem lennék azoknak a helyében, akik a kegyelmi ügy részesei voltak. Azt hiszem, ők nem alszanak nyugodtan ma sem, de nagyon nyugtalanok lesznek a jövő évi választás éjszakáján is”
– mondta.
Az interjúban szó esett a Lázárinfóról is. A miniszter elmondta, hogy nem Magyar Péter miatt indították el az utcafórumokat, hanem azért, mert stratégiai döntést hoztak a választók megszólítása érdekében. Az ötlet tőle származott, a miniszterelnök pedig támogatta azt. Szerinte fontos, hogy a politikai közösség közvetlen kapcsolatot alakítson ki az emberekkel.
Lázár kitért arra is, hogy neki van felhatalmazása bármiről nyilatkozni, ezért nem volt szüksége Rogán Antal jóváhagyására, amikor interjút adott.
A fórumokon előkerültek a luxuséletmóddal kapcsolatos kérdések is. Lázár úgy fogalmazott, hogy
Tiborcz Istvánt befektetőként látja, és nem tapasztalja, hogy luxizna. A Ferrari sok ember szemét szúrhatja, de szerinte lehet erről vitatkozni.
Orbán Ráhel öltözködésével kapcsolatban azt mondta: „Nem tudom megítélni. De még egyszer hangsúlyozom, azoknak mind van törlesztenivalójuk a haza felé, akik az elmúlt 35 évben lehetőséget kaptak a felemelkedésre.”
Az interjú végén az ukrán kormánnyal kapcsolatos kampányról is beszélt. Azt mondta, konkrét tudomása van róla, hogy az ukrán szolgálat lejárató kampányt indított Orbán Viktor ellen a magyar sajtóban, pénzügyi és gazdasági ügyekkel kapcsolatban. Bár államtitkokról nem adhat tájékoztatást, úgy látja, hogy minden nagyhatalom próbálkozik befolyásolással, így Oroszország is. Hozzátette: „Az ukrán ambíciók azért érdekesebbek, mert nekik áll szándékukban belépni az Európai Unióba, de a mi vétónk ezt ellehetetleníti.”
Lázár János interjút adott a Magyar Hangnak, amelyben többek között a kegyelmi botrányról, a Fidesz jövőjéről és Varga Juditról is beszélt. A miniszter szerint a volt igazságügyi miniszter komoly hibát követett el, ami a párt számára is sorsfordító lehet.
„Varga Judit óriásit hibázott és hatalmasat bukott. Reméljük, hogy nem bukunk mindannyian vele. Kár, hogy az ő karrierjének ilyen csúnyán lett vége, és még nagyobb kár, hogy ebből egy másik politikai karrier szökött szárba. A legnagyobb kár pedig az lesz, ha emiatt elveszítjük a választást. Ez egy olyan súlyos hiba volt, ami a mi politikai közösségünkben megbocsáthatatlan. Tehetség ide, tehetség oda”
– fogalmazott a miniszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése szerint több mint egymilliárd forintba került annak a dunakeszi szolgálati ingatlannak az építése és berendezése, amelyet Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök használt. A dokumentum részletesen felsorolja azokat a prémium kategóriás eszközöket és bútorokat, amelyek a házba kerültek: szerepel köztük például egy 18 millió forintos kerti magaságyás, egy 7,6 millió forintos jakuzzi, egy 6,7 milliós beltéri szauna, egy 6,5 milliós kemence és grillsütő, valamint egy-egy 4 millió forintos ülőgarnitúra és biliárdasztal is.
A Kehi szerint „a volt vezérkari főnök, illetve felesége a berendezési tárgyak tekintetében olyan igényeket támasztott a házat előkészítő HM EI Zrt. felé, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges eszközök körén messze túlmutatnak”.
A jelentés ugyanakkor nem nevezi meg, hogy ki engedélyezte ezeket a beszerzéseket, és jogi felelősséget sem állapít meg Ruszin-Szendi esetében,
Ahogy már korábban megírtuk: a Tisza Párt közlése szerint Ruszin-Szendi nem ismerte az árakat, nem közölték vele a beszerzések részleteit, és tagadják, hogy ő választotta volna ki az ingatlan helyszínét. A párt szerint az említett prémium tételeket nem ő kérte, és nem is hagyta jóvá.
Magyar Péter korábban azt mondta, érdemes fenntartással kezelni, amit a Kehi állít, mert Ruszin-Szendi tagadta, hogy ilyen igényeket fogalmazott volna meg. Úgy fogalmazott: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter „csak magát jelentette fel a Kehinél”.
A jelentés szerint az ingatlan elhelyezkedéséről is Ruszin-Szendi döntött, kényelmi szempontok alapján. A dokumentumban bemutatott levelek alapján a volt vezérkari főnök és felesége a HM EI Zrt. munkatársával leveleztek, ezekben fogalmazták meg kéréseiket, de a beszerzéseket és az építést maga a cég bonyolította le. Az Átlátszó korábbi cikke szerint
a jogszabályok alapján a végső jóváhagyás nem történhetett meg úgy, hogy abban ne vett volna részt valamelyik állami szereplő: a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára vagy a HM EI Zrt. igazgatósága.
Az ügy februárban került először nyilvánosságra az Index cikkében, amely névtelen forrásokra hivatkozva azt írta: Ruszin-Szendi leváltásának egyik oka a dunakeszi villa volt. A cikk egy héttel azután jelent meg, hogy a volt vezérkari főnök felszólalt a Tisza Párt kongresszusán, majd később a párt egyik ismert arca lett.
A Telex kérdésekkel fordult a HM EI Zrt.-hez, többek között arra voltak kíváncsiak, jelezte-e valaki a vezetésnek, hogy Ruszin-Szendi igényei túllépik a költségkeretet, és ki engedélyezte az egyedi, prémium tárgyak beszerzését. Ugyanezeket a kérdéseket elküldték két államtitkárnak, Vidoven Árpádnak és Bordás Gábornak is, válasz azonban egyik irányból sem érkezett.
A jelentés egyik legtöbbször idézett tétele, a 4 millió forintos biliárdasztal kapcsán is kérdések merültek fel.
A Kehi egy Rasson Victory II Plus típust azonosított be, azonban több szakértő szerint a valóságban inkább egy Buffalo Eliminator II vagy egy Dynamic Triumph típusú asztal szerepel a házban. A két modell közötti árkülönbség jelentős lehet: a valós asztal ára akár 830 ezer forint körül is alakulhatott, a jelentésben szereplő összeg pedig 3,99 millió forint.
Ruszin-Szendi ezzel kapcsolatban a Telexnek úgy nyilatkozott:
„Én nem kívánok foglalkozni a témával, mert ez semmi más, csak figyelemelterelés. Az én lelkiismeretem teljesen tiszta, nem én rendeltem, nem én fizettem, nem én hagytam jóvá, és minden ott van a raktárakban, nálam semmi sincs.”
A Kehi szerint a villa Ruszin-Szendi kiköltözése után is a HM EI Zrt. birtokában maradt. A vezérkari főnöki posztra érkező Böröndi Gábor már nem költözött be. Az ingatlan fenntartása 2023 januárja és 2025 áprilisa között 10,3 millió forintba került. A Telex arról is érdeklődött, miért ilyen magas az üresen álló ház fenntartási költsége, és hogy továbbra is szolgálati lakásként számolnak-e vele, de válaszokat ezekre sem kaptak.
A Kehi egy másik jelentésében a Ruszin-Szendin 2022-ben elvégzett zsírleszívás költségeiről is beszámolt. Eszerint a Honvédkórház saját költségen végezte el a beavatkozást, és azt a VIPGUARD rendszerben rögzítették. A Kehi szerint az, hogy nem kérték el a térítési díjat, „hűtlen kezelés gyanúját veti fel”. Ruszin-Szendi ezzel szemben azt közölte: nem kérte a beavatkozást társadalombiztosítási alapon, és „csak rá és az orvosára tartozik”, milyen kezelés történt.
A Telex következtetése szerint Ruszin-Szendi csupán kéréseket fogalmazott meg az építkezést és vásárlást végző honvédelmi vállalat, a HM EI Zrt. felé, a jogszabályok és a ház munkálatait intéző állami vállalat szervezeti működése alapján pedig biztos, hogy több ember keze alatt is át kellett menniük a terveknek, mire tényleg kiadták rájuk a pénzt.
Mind a vásárlást, mind az ingatlan előkészítését a vállalat végezte. Tehát ha visszaélések történtek, akkor abban az államapparátus más részei (is) érintettek – írja a lap.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése szerint több mint egymilliárd forintba került annak a dunakeszi szolgálati ingatlannak az építése és berendezése, amelyet Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök használt. A dokumentum részletesen felsorolja azokat a prémium kategóriás eszközöket és bútorokat, amelyek a házba kerültek: szerepel köztük például egy 18 millió forintos kerti magaságyás, egy 7,6 millió forintos jakuzzi, egy 6,7 milliós beltéri szauna, egy 6,5 milliós kemence és grillsütő, valamint egy-egy 4 millió forintos ülőgarnitúra és biliárdasztal is.
A Kehi szerint „a volt vezérkari főnök, illetve felesége a berendezési tárgyak tekintetében olyan igényeket támasztott a házat előkészítő HM EI Zrt. felé, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges eszközök körén messze túlmutatnak”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A TISZA-kormány kivizsgálja majd az Orbán-kormány kiemelt beruházásait
A TISZA Párt elnöke bejelentette, hogy megvizsgálják a kormányzati gazdálkodást és közbeszerzéseket többek között a kommunikációs, kutatási és kampánymegrendelések, az EU-s források felhasználása, az energetikai beszerzések és az energia beszerzés kapcsán.
Magyar Péter legfrissebb posztjában arról ír, hogy a TISZA-kormány kivizsgálja majd az Orbán-kormány kiemelt beruházásait. A politikus egy feslorolást is közzétett ezekről:
- PAKS II.
- Puskás Aréna
- Atlétikai Világbajnokság
- Kézilabda Európa-bajnokság
- Zuglói irodaház vásárlás (Tiborcz és társai)
- Liszt Ferenc repülőtér megvásárlása
- telekommunikációs beruházások
- MBH Bank megvásárlása
- KESMA alapítványi konstrukciója
- Vadászati világkiállítás
- Budapest–Belgrád vasútvonal
- Mátrai Erőmű megvásárlása
Magyar arról is írt, hogy megvizsgálják a kormányzati gazdálkodást és közbeszerzéseket többek között a kommunikációs, kutatási és kampánymegrendelések, az EU-s források felhasználása, az energetikai beszerzések, az energia beszerzés, a hitelkonstrukciók (különös tekintettel a Paks II. projektre és a Panda-kötvényekre) és a TAO-pénzek elosztása, illetve felhasználása kapcsán.
„Kivizsgáljuk továbbá a kamupártok és az álcivil szervezetek állami támogatását. Haladéktalanul felszámoljuk a végrehajtó maffiát” – zárult a bejegyzés a Facebook-on.
Magyar Péter legfrissebb posztjában arról ír, hogy a TISZA-kormány kivizsgálja majd az Orbán-kormány kiemelt beruházásait. A politikus egy feslorolást is közzétett ezekről:
- PAKS II.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
