Folytatódik a felcsúti tónál épített étterem fejlesztése: a közpénzből épített, majd közpénzből rendbe tett beruházásban a berendezést is közpénzből szerezhetik be - írta meg az rtl.hu.
Felcsút 2017 áprilisában 234,9 millió forint uniós támogatást nyert környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére, amelynek része volt a záportározó rekonstrukciója.
2020-ban az önkormányzat „egyedi döntés” alapján kapott a kormányzati irányítás alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére csaknem másfél milliárd forint közpénzt.
Ez a turisztikai fejlesztés például egy Hattyú-hidat és egy mesterséges szigeten felépülő éttermet, valamint egy látványteraszt is magában foglal. A kivitelezést a korábbi polgármester, Mészáros Lőrinc családi cége, a Fejér B.Á.L. Zrt nyerte el bruttó 1,1 milliárd forintért.
Azt pedig már a 444 írta meg, hogy az étterem üzemeltetésére kiírt pályázatra egyetlen jelentkező volt:
a Mészáros Gasztro Kft., Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
A Tó Étterem nemcsak falakat és impozáns környezetet kap közpénzből, hanem egyebek mellett áruátvevő mérleget, raktári kézikocsit, fém öltözőszekrényeket, automata kávéőrlőt, hűtőket, szekrényeket, tűzhelyeket, húsdarálót, pizzaelőkészítő asztalt, fedeles hulladék- és moslékgyűjtőt és moslékoló asztalt is.
Az Arterior Komplex Kft. nettó 21,1 millió forintért szállítja le az étterem berendezését. 18-18 asztallapot és asztallábat, 72 éttermi széket, 12 fotelt, 3 dohányzóasztalt, 9-9 terasz asztallábat és asztallapot és 36 terasz széket, összesen 29 kaspót, nyolc szemetest, 4 intimhulladék-tárolót és 12 vécékefetartót szállít le közpénzért - írta az rtl.hu
Folytatódik a felcsúti tónál épített étterem fejlesztése: a közpénzből épített, majd közpénzből rendbe tett beruházásban a berendezést is közpénzből szerezhetik be - írta meg az rtl.hu.
Felcsút 2017 áprilisában 234,9 millió forint uniós támogatást nyert környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére, amelynek része volt a záportározó rekonstrukciója.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:
a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint
az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.
A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.
Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.
Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.
A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.
(MTI)
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.
Erre Karácsony Gergely főpolgármester jó hangulatú képeket posztolt az éppen autómentes rakpartról, és arról, mire jó ez a grill nevű dolog, sőt még meg is hívta grillezni Orbánt.
Vitézy Dávid a fővárosi Podmaniczky-mozgalom képviselője pedig Facebook-oldalán a látottakról így fogalmazott. „méltatlan és szégyenteljes, ahogy a pesti alsó rakpart kinéz. Csak nem mindegy, miért van ez még mindig így.”
A politikus szerint a legfontosabb ok az, hogy a beruházásra járó, uniós programokba betervezett pénzt Budapest évek óta nem kapja meg, mert a kormány nem adja oda. Bejegyzésében ezt írta:
„Hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére. Hol az a baj, hogy nem elég szép a sétány, hol az, hogy nem lehet csökkenteni az autóforgalmat. Hol az, hogy nincs elég növény, hol az, hogy túl sok van a terven. Mindig más, de a lényeg, hogy Budapest ne kapja meg a pont erre neki járó támogatást.”
A volt főpolgármester-jelölt egy képet is megosztott arról, hogyan nézne ki az állandósult autómentes rakpart az elképzelések szerint.
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.
Karácsony Gergely visszaszólt Orbán Viktornak, majd meghívta sütögetni a Nyitott Rakpart lakomájára
A főpolgármester szerint a pesti alsó rakpartot nyáron tízezrek vették birtokba, civil ötletek alapján kerültek ki a sütők és padok. A Nyitott Rakpart hajrájában városi közösségi programok várják a résztvevőket.
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor videóval jelentkezett a pesti alsó rakpartról „Budapesten már Karácsony van!” címmel. A felvételben ezt mondja: „Csináljunk egy képet a nemzet fővárosáról. Ikonikus kép. A nemzet fővárosa Karácsony módra. Ezt tudom mondani. Itt állunk a város legszebb pontján, ennyire futja, Istenem!”
Karácsony Gergelyreagált is a kritikára a Facebookon, és meghívta a miniszterelnököt a Nyitott Rakpart záróeseményére, egy közösségi vacsorára 2025. október 26‑ára.
A főpolgármester a grillsütőkről és azok történetéről is írt.
„Észrevett egy műtárgyat is, de mintha nem ismerte volna föl, hogy az ott egy grillsütő – grillezni lehet rajta, mert grillezni jó. Amúgy civil szervezetek ötlete volt, talán ettől ijedt meg a miniszterelnök, pedig nem is „sorosukráneus” civilek, hanem ilyen városiak. Grilleztek is jó sokan a nyáron.”
Karácsony szerint a rakpartot nyáron sok tízezer ember használta, és már nem az autók foglalják el a területet.
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor videóval jelentkezett a pesti alsó rakpartról „Budapesten már Karácsony van!” címmel. A felvételben ezt mondja: „Csináljunk egy képet a nemzet fővárosáról. Ikonikus kép. A nemzet fővárosa Karácsony módra. Ezt tudom mondani. Itt állunk a város legszebb pontján, ennyire futja, Istenem!”
A NAV lebontatott egy életveszélyes épületet a Kéktúra vonalán
Az építésügyi hatóság jelzésére lépett az adóhatóság. A tulaj más ingatlanjait és autóit is lefoglalták, hogy a bontás ára biztosan megtérüljön. Az út ismét biztonságosan járható.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lebontatta az Országos Kéktúra egyik borsodi kistelepülésen lévő indulási pontján álló, életveszélyes épületet. Az ingatlan komoly kockázatot jelentett a túrázókra, a szomszédos lakóházra is nagy veszélyt hozott – írta a NAV közleményében.
Az építésügyi hatóság jelzésére a hivatal megszervezte a bontást. Ha a tulajdonos a felszólítás után sem intézkedik, a NAV elvégzi a munkát, kiszámlázza a költséget, és nemfizetés esetén végrehajtási költségként behajtja.
A költségek biztosítására a NAV biztosítási intézkedést rendelt el, és lefoglalta a tulajdonos további ingatlanjait és gépjárműveit. Az adós végül megfizette az eljárás teljes árát.
A beavatkozás után a túraútvonal érintett szakasza ismét biztonságosan járható.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lebontatta az Országos Kéktúra egyik borsodi kistelepülésen lévő indulási pontján álló, életveszélyes épületet. Az ingatlan komoly kockázatot jelentett a túrázókra, a szomszédos lakóházra is nagy veszélyt hozott – írta a NAV közleményében.
Az építésügyi hatóság jelzésére a hivatal megszervezte a bontást. Ha a tulajdonos a felszólítás után sem intézkedik, a NAV elvégzi a munkát, kiszámlázza a költséget, és nemfizetés esetén végrehajtási költségként behajtja.
A költségek biztosítására a NAV biztosítási intézkedést rendelt el, és lefoglalta a tulajdonos további ingatlanjait és gépjárműveit. Az adós végül megfizette az eljárás teljes árát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
