Még a Fidesz-szavazók harmada is ellenzi a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának megépítését
Az ellenzéki összefogás potenciális szavazói közül szinte senki nem támogatja a beruházást, összességében az emberek kétharmada nem szeretné, ha felépülne a komplexum.
A Republikon Intézet megbízásából a Závecz Research készített reprezentatív közvélemény-kutatást: május 10-e és 15-e között ezer embert kérdeztek meg Magyarországon arról, hogy mit gondolnak a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervéről - írja a 444.
Korábban többen, köztük Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is tiltakozott az ellen, hogy megépüljön a IX. kerületben 440 milliárd forintosra becsült projekt keretében a második legnagyobb, Kínán kívüli kínai egyetemi kampusz. Állításuk szerint az ígéretek ellenére az új egyetem a tervezett Diákváros helyére épülne.
A most közzétett, május közepén készült kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 63 százaléka hallott a Fudannal kapcsolatos tervekről. A Republikon elemzése szerint ez az arány viszonylag magasnak számít, amikor ilyen típusú politikai ügyek ismertségéről van szó, ezért szerintük el lehet mondani, hogy a Fudan Egyetem kérdése széles körben ismertté vált, és nemcsak egy szűk értelmiségi kört foglalkoztat, hanem valóban a hazai politika egyik meghatározó ügye.
Arra a kérdésre, hogy azok alapján, amit eddig hallott az ügyről, inkább támogatja vagy inkább ellenzi, hogy a kormány kínai egyetemi kampuszt építsen Budapesten, a válaszadók nagy többsége, 66 százaléka inkább elutasítja a beruházást, míg a támogatók aránya mindössze 27 százalék.
A Republikon Intézet megbízásából a Závecz Research készített reprezentatív közvélemény-kutatást: május 10-e és 15-e között ezer embert kérdeztek meg Magyarországon arról, hogy mit gondolnak a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervéről - írja a 444.
Korábban többen, köztük Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is tiltakozott az ellen, hogy megépüljön a IX. kerületben 440 milliárd forintosra becsült projekt keretében a második legnagyobb, Kínán kívüli kínai egyetemi kampusz. Állításuk szerint az ígéretek ellenére az új egyetem a tervezett Diákváros helyére épülne.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Én miniszterelnök nem akarok lenni, én államtitkár akarok lenni” – Gáspár Győző bejelentkezett a romaügyi posztra
Szerényen nyilatkozott a fideszes celeb, aki szerint nem neki való a miniszterelnöki szék. Egy romaügyi pozícióval viszont beérné, hogy végre békét és bizalmat hozzon az emberek közé.
Komoly politikai babérokra tör Gáspár Győző: a showman egy friss videóban jelentette be, hogy államtitkári pozíciót célozna meg a kormányban. A Polip Egyesület Instagram-oldalán közzétett felvételen arra a kérdésre, hogy mit tenne miniszterelnökként, meglepő választ adott – írta a 444.hu.
„Én miniszterelnök nem akarok lenni, én államtitkár akarok lenni”
– szögezte le a celeb, aki 2023 eleje óta a Fidesz tagja. Gáspár Győző azt is konkretizálta, milyen területen dolgozna: „Megmondom őszintén, hogyha államtitkár lehetnék, annak nagyon örülnék. A romákért felelős államtitkár, Gáspár Győző”.
Azt is elmondta, hogy a politikába „az egyetértést, a megértést, a bizalmat, a szeretetet” szeretné behozni, „hogy az emberek együtt tudjanak egy közösségben élni”.
Amikor belépett a kormánypártba, úgy fogalmazott: „Nagy öröm számomra, hogy átvettem a tagkártyámat… Hajrá Fidesz! Hajrá Magyarország!”
Komoly politikai babérokra tör Gáspár Győző: a showman egy friss videóban jelentette be, hogy államtitkári pozíciót célozna meg a kormányban. A Polip Egyesület Instagram-oldalán közzétett felvételen arra a kérdésre, hogy mit tenne miniszterelnökként, meglepő választ adott – írta a 444.hu.
„Én miniszterelnök nem akarok lenni, én államtitkár akarok lenni”
– szögezte le a celeb, aki 2023 eleje óta a Fidesz tagja. Gáspár Győző azt is konkretizálta, milyen területen dolgozna: „Megmondom őszintén, hogyha államtitkár lehetnék, annak nagyon örülnék. A romákért felelős államtitkár, Gáspár Győző”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volt rendőrkapitány, gyermekmentős vállalkozó és vak ügyvéd: újabb jelöltek, akiket a Tisza Párt indíthat az előválasztáson
Hétfő este hull le a lepel a Tisza Párt jelöltjeiről, de már most kiszivárgott újabb három név. Olyan hétköznapi hősök szállnak ringbe, akik eddig távol álltak a nagypolitikától.
Bár a Tisza Párt hivatalosan csak hétfő este leplezi le jelöltaspiránsait, a sajtóban már megjelentek az első nevek. A 444 információi szerint egy volt rendőrkapitány, egy gyermekmentő szolgálatot alapító vállalkozó és egy vak ügyvéd is megméreti magát a párt előválasztásán.
A Tisza Párt a megkeresésekre közölte, a bejelentésig nem kommentálnak semmilyen feltételezést.
Az értesülések szerint a Jászberény központú választókerületben Halmai Ferenc indulhat, akinek a Fidesz részéről nagy valószínűséggel Pócs Jánossal kellene megküzdenie. A gödöllői körzetben László Endre Márton lehet az egyik jelöltaspiráns, ahol a kormánypárti Vécsey László 2022-ben 11 százalékos előnnyel nyert. Csepelen, a Budapest 09. számú választókerületben dr. Kátai-Németh Vilmos neve merült fel; itt legutóbb a momentumos Szabó Szabolcs győzött, de a körzethatárokat azóta módosították.
Halmai Ferenc 2023 decemberében vonult rendelkezési állományba, ami a rendőrök számára egyfajta előnyugdíjat jelent, így a politikai tevékenység tilalma rá már nem vonatkozik.
Pályafutása során volt a Tiszafüredi Rendőrkapitányság vezetője, 2015-ben ezredessé léptették elő, egy évvel később pedig a megye év rendőrének választották. Számos elismerése mellett Prima Primissima díjjal is kitüntették. Családjában több mint kétszáz éves hagyomány, hogy az elsőszülött fiúk a rendvédelmi pályát választják.
László Endre Márton a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat alapítója, aki a mentőzés mellett sikeres vállalkozói pályát is befutott.
Egy korábbi interjúban elmondta: „Az anyai nagypapám, vidéki körorvos volt, talán az ő hatására én is orvosi pályára készültem. Egy sikertelen felvételi után jelentkeztem a mentőszolgálathoz, kivonuló mentőápoló lettem.” Később szoftverfejlesztő céget alapított, majd egy finn mentőautógyár magyarországi telephelyét vezette. A koronavírus-járvány idején önkéntesként szolgált Kistarcsán.
Dr. Kátai-Németh Vilmos 16 éves korában veszítette el a látását. Azóta gyógymasszőri képesítést szerzett, kétdanos aikidómester és thai box edző lett, emellett elvégezte a jogi egyetemet és praktizáló ügyvédként dolgozik.
Egy szaklapnak arról beszélt, azután döntött a jogi pálya mellett, hogy 2007-ben „a vakvezető kutyámmal együtt kitettek egy nagy élelmiszerlánc üzletéből”. Az ügy végül peren kívüli megegyezéssel zárult, a kapott összeget pedig egy vakvezető kutyákat képző alapítványnak adományozta.
„Kiugrunk az ablakon, és esés közben megtanulunk repülni” – ezzel a mondattal jellemezte egy belső forrás a Tisza Párt jelöltállítási folyamatát és a közelgő kampányt.
A párt stratégiájának középpontjában az „átlagemberek” állnak, de a felkészülésüket erős központi irányítás mellett végzik. A jelölteket többfordulós előválasztáson választják ki, egyetlen kivétellel: Magyar Péternek nem lesznek házon belüli kihívói. A nap folyamán más sajtóorgánumok további lehetséges jelölteket is megneveztek, köztük Nagy Ervin színészt, de ezeket az értesüléseket a párt estig nem erősítette meg.
Bár a Tisza Párt hivatalosan csak hétfő este leplezi le jelöltaspiránsait, a sajtóban már megjelentek az első nevek. A 444 információi szerint egy volt rendőrkapitány, egy gyermekmentő szolgálatot alapító vállalkozó és egy vak ügyvéd is megméreti magát a párt előválasztásán.
A Tisza Párt a megkeresésekre közölte, a bejelentésig nem kommentálnak semmilyen feltételezést.
Az értesülések szerint a Jászberény központú választókerületben Halmai Ferenc indulhat, akinek a Fidesz részéről nagy valószínűséggel Pócs Jánossal kellene megküzdenie. A gödöllői körzetben László Endre Márton lehet az egyik jelöltaspiráns, ahol a kormánypárti Vécsey László 2022-ben 11 százalékos előnnyel nyert. Csepelen, a Budapest 09. számú választókerületben dr. Kátai-Németh Vilmos neve merült fel; itt legutóbb a momentumos Szabó Szabolcs győzött, de a körzethatárokat azóta módosították.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Először árult el részleteket a jelöltjeiről Magyar Péter
A pártelnök 18 óra után rántja le a leplet a nevekről, de a végső szót az online szavazók mondják ki. Magyar szerint a jelöltjeik a „politikai mocsáron kívülről” érkeznek.
Magyar Péter a Facebook-oldalán közölte, hogy 18 óra után bejelentést tesz a TISZA Párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeivel kapcsolatban. A politikus köszönetet mondott azoknak, akikkel közösen dolgozhatnak, és a több ezer jelentkezőnek is.
„Igyekeztünk minden körzetben a legjobb és legméltóbb jelölteket kiválasztani. Örülök, hogy a jelöltjeink több mint harmada hölgy és hogy majd minden szakma képviselteti magát.
A teljesség igénye nélkül el tudom mondani, hogy a jelöltek között húsznál több orvos és gyógyszerész, ápolók és mentőápolók, tucatnyi pedagógus, félszáznál több doktori fokozattal rendelkező és majd 40 mérnök végzettségű honfitársunk szerepel. Rajtuk kívül művészek, kétkezi munkások, jogászok, szociális munkások, vállalkozók és gazdák is erősítik a TISZA csapatát” – írta bejegyzésében.
Magyar Péter szerint a jelöltjeik a „politikai mocsáron kívülről” érkeznek, és olyan „tisztességes hús-vér magyar emberek, akiket összeköt a hazaszeretet és a tettvágy”. Posztját azzal zárta, hogy „itt az idő, most vagy soha”.
A TISZA Párt korábban azt ígérte, hogy minden egyéni választókerületben nyilvánosságra hozza a „jelölt-jelölteket”, akikről egy kétkörös online szavazás dönt majd. A szavazást a Tisza Világ applikációt ért támadás miatt a Nemzet Hangja oldalára helyezték át, biztonsági okokra és arra hivatkozva, hogy kevesebb időt hagyjanak az ellenoldali támadásokra. A menetrend szerint a jelöltek bemutatása november 17-én történik, a két szavazási kör november 23. és 27. között zajlik, a 106 egyéni jelölt nevét pedig november 30-án jelentik be.
Magyar Péter a Facebook-oldalán közölte, hogy 18 óra után bejelentést tesz a TISZA Párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeivel kapcsolatban. A politikus köszönetet mondott azoknak, akikkel közösen dolgozhatnak, és a több ezer jelentkezőnek is.
„Igyekeztünk minden körzetben a legjobb és legméltóbb jelölteket kiválasztani. Örülök, hogy a jelöltjeink több mint harmada hölgy és hogy majd minden szakma képviselteti magát.
A teljesség igénye nélkül el tudom mondani, hogy a jelöltek között húsznál több orvos és gyógyszerész, ápolók és mentőápolók, tucatnyi pedagógus, félszáznál több doktori fokozattal rendelkező és majd 40 mérnök végzettségű honfitársunk szerepel. Rajtuk kívül művészek, kétkezi munkások, jogászok, szociális munkások, vállalkozók és gazdák is erősítik a TISZA csapatát” – írta bejegyzésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártóék elárulták: 133 milliárdos támogatásért cserébe közel 900 ezres átlagbért és 3300 munkahelyet garantál 2038-ig a Samsung Gödön
A dél-koreai óriáscég 955 milliárdot költ a bővítésre, de új munkahelyeket nem is kell létrehoznia. Kiderült, mit kapnak ezért cserébe a magyar adófizetők.
Alig hogy a bíróság megsemmisítette a gödi Samsung-gyár környezethasználati engedélyét, a kormány egy 955 milliárd forintos üzembővítéshez írt alá 133 milliárd forintos állami támogatásról szóló szerződést a céggel. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Telexnek adott tájékoztatása szerint
a dél-koreai cég cserébe vállalta, hogy 2038 végéig fenntart egy legalább 3308 fős létszámot, kifizet 668 milliárd forintnyi bértömeget, és közel 900 ezer forintos átlagbért biztosít. A megállapodás értelmében új munkahelyek teremtését a magyar állam nem várja el.
A minisztérium annyit közölt, hogy a 2025. október 16-án szignózott szerződés egy 2028 végéig megvalósuló projektre vonatkozik, de azt nem árulták el, pontosan melyik fejlesztési ütemről van szó.
Információk szerint a támogatás a második gödi gyár 2023-ban indult bővítését érinti, amelynek révén 2026-tól a Hyundai és a Kia autógyárakat is elláthatják akkumulátorokkal.
A tárca szerint a mostani, 14 százalékos támogatási arány megszokottnak számít a hasonló beruházásoknál, és hangsúlyozták, hogy a Samsung 2016 óta végrehajtott 2885 milliárd forintos magyarországi beruházásaihoz az állam összesen mindössze 6,58 százalékos intenzitással járult hozzá.
A támogatási szerződést mindössze kilenc nappal azután írták alá, hogy a Budapest Környéki Törvényszék 2025. október 7-én eljárásjogi hibák miatt megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét.
A döntés értelmében a hatóságnak új eljárást kell indítania. A kormány lépését civil szervezetek és ellenzéki pártok is élesen bírálták, felhívva a figyelmet, hogy a hatóságok az elmúlt években szerintük engedékenyek voltak a gyárral a zaj-, levegő- és vízszennyezési ügyekben. Az engedély visszavonásának híre a koreai sajtóban is megjelent, jelezve, hogy az ügy nemzetközi szinten is ellátási és reputációs kockázatokat hordoz.
Alig hogy a bíróság megsemmisítette a gödi Samsung-gyár környezethasználati engedélyét, a kormány egy 955 milliárd forintos üzembővítéshez írt alá 133 milliárd forintos állami támogatásról szóló szerződést a céggel. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Telexnek adott tájékoztatása szerint
a dél-koreai cég cserébe vállalta, hogy 2038 végéig fenntart egy legalább 3308 fős létszámot, kifizet 668 milliárd forintnyi bértömeget, és közel 900 ezer forintos átlagbért biztosít. A megállapodás értelmében új munkahelyek teremtését a magyar állam nem várja el.
A minisztérium annyit közölt, hogy a 2025. október 16-án szignózott szerződés egy 2028 végéig megvalósuló projektre vonatkozik, de azt nem árulták el, pontosan melyik fejlesztési ütemről van szó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
