Távozik Németh Balázs, a köztévé egyik legismertebb műsorvezetője

"Morajlik, háborog a mély, mielőtt jön a rengés. Aztán vonaglani kezd a föld, a házak pedig úgy hullámoznak, mint a fák a szélben. Önmagukba roskadnak össze végül, maguk alá temetve mindent és mindenkit, aki nem tudott időben kimenekülni"

Kovács Dominika, a kisgyerekes magyar édesanya mondta el a Blikknek, hogy milyen érzés átélni egy súlyos földrengést.

"Arra ébredtünk, hogy reng a föld. Azonnal kiugrottunk az ágyból, vittük a kislányunkat, Jázmint is. Először nem is tudtuk mit tegyünk, hogy védjük magunkat, közben folyamatosan rengett a föld. Aztán összeszedtük minden erőnket, kirohantunk az utcára, ahol akkor már nagyon sokan voltak. Iszonyatos hideg volt és óriási pánik" - eleveníti fel a nő a történteket.

Dominikáék kisebb, kétszintes házban éltek, ez a szerencséjük. A nagy, többemeletes épületek kártyavárként omlottak össze, emberek ezreit temetve maguk alá.

- mondta a magyar asszony.

Családjával és több másik emberrel együtt egy vidéki házikóba fogadták be őket.

Senki nem mer visszamenni a nagyvárosokba, tartanak az utórengések, bármikor összeomolhat bármelyik épület.

"Most csak annyit szeretnénk, hogy a kislányommal hazajussak Magyarországra. A férjem ebben a pillanatban is benzint keres valahol, mert azt sem lehet kapni, akkor el tudnánk indulni Ankarába, ahol esetleg repülőre szállhatunk és hazamehetünk Jázminnal" - mondta.

Több mint száz főtisztet és tábornokot mentettek fel januárban a Magyar Honvédségnél; fiatalítás címén lefejezték a vezérkart, minisztériumi dolgozókat küldtek el – derítette ki a Válasz Online.

A portál hozzáteszi:

A portál forrásai a következő felmentéseket erősítették meg:

• Sándor Zsolt altábornagy és Simon Attila János vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei (utóbbit három hónappal korábban léptették elő);
• Bozó Tibor vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója (nyugdíjba ment);
• Lippai Péter dandártábornok, a Magyar Honvédség szárazföldi parancsnoka (az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának megbízott dékánjaként folytatja);
• Sándor Tamás vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnoka;
• Kilián Nándor vezérőrnagy, egykori légierő haderőnemi szemlélő;
• Ugrik Csaba dandártábornok, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár parancsnoka;
• Kovács László dandártábornok, kibervédelmi haderőnemi szemlélő.

A fentieken kívül többeket hívtak haza fontos NATO-beosztásból, és a legtöbb főosztályvezetőt is leváltották a Honvédelmi Minisztériumban.

(A neveket böngészve feltűnhet, hogy az elbocsátások "áldozatai" voltak a Sándor-ikrek is, akikről korábban EBBEN A CIKKBEN mi is írtunk.)

Mint írják, nem túlzás, január 17-én lefejezték a Honvéd Vezérkart, ám a Szalay-Bobrovniczky Kristóf-féle „fiatalításnak” ezzel még nincs vége. A következő körben az alakulatparancsnokoknak kell pontozniuk 45 évnél idősebb, legalább 25 éve szolgáló beosztottjaikat. Öt szempont alapján:

• szakmai megfelelőség;
• nemzetközi tapasztalat;
• nyelvi készség;
• fizikai állapot;
• teljesítmény értékelés.

Erős jelek utalnak arra, hogy maga Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen döntött a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét megsemmisítő, földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakéta átadásáról a szakadároknak – közölte a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt repülőgép ügyében eljáró nemzetközi nyomozócsoport szerdán.

A ügyben eljáró, holland vezetésű – holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű – nemzetközi nyomozócsoport közölte, az orosz elnök érintettségét egy orosz tisztségviselők közötti 2014-es telefonbeszélgetés lehallgatása bizonyítja; eszerint Putyin jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy a szeparatisták felszerelés iránti kérelmét teljesíteni lehessen.

Arról is tájékoztattak, hogy további vádemelés nélkül felfüggesztették az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos nyomozást, mivel nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték újabb büntetőeljárások megindításához. Megjegyezték, sok új információt szereztek különböző érintettekről, köztük orosz tisztségviselőkről, a részvételükre vonatkozó bizonyítékok jelenleg azonban nem elégségesek ahhoz, hogy azok alapján új eljárásokat lehessen indítani.

Elmondták továbbá: nem tudták konkrétan azonosítani azokat az Oroszország 53. kurszki dandárjából érkezett katonákat, akik személyesen felelősek a repülőgépet megsemmisítő rakéta kilövéséért.

Novemberben az ügyben eljáró holland bíróság távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát, akik a gépet eltaláló mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához. Igor Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán az ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” (DNR) „védelmi minisztereként” szolgált. A szintén orosz Szergej Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, az ukrán Leonyid Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Kimondták továbbá, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték. A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbanó rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár –, valamint a legénység is életét veszette.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán újságíróknak nyilatkozva „keserű csalódásnak” nevezte, hogy az MH17-es lelövésével kapcsolatos nemzetközi nyomozás bizonyítékok hiányában és további büntetőeljárások nélkül zárul. Szavai szerint Hollandia továbbra is Oroszországot tartja felelősnek az utasszállító megsemmisítéséért.

„Továbbra is számon fogjuk kérni Oroszországot a tragédiában játszott szerepéért” - fogalmazott a holland kormányfő.

A férfi a katasztrófa után rögtön Törökországba utazott, hogy segíthessen. Üzlettársa az RTL Híradónak azt mondta, kedden sírva telefonált, hogy a rokonai közül még senkit nem tudtak kimenteni a romok alól. A Magyarországon élő törökök adománygyűjtésbe kezdtek, ezt a Török Nagykövetség koordinálja. Egészségügyi és higiéniai felszerelésekre van most a legnagyobb szükség.

A török kormány 10 ezer líra támogatást ad a károsult családoknak, és egy éven belül minden katasztrófa sújtotta tartományban új házakat építenének. Sokan továbbra sem hajlandók elhagyni a rengések helyszíneit, mert a szeretteik a romok alatt vannak.