HÍREK
A Rovatból

Ezt is megfenyegeti Lázár? Új térképen látszik, hol késnek legtöbbet a magyar vonatok

A vonat-keses.hu június óta gyűjti a MÁV járatainak adatait, és látványosan mutatja be a késéseket. Kiderül, melyik járat késett a legtöbbet, melyik állomás a legproblémásabb, és mikor a legrosszabb a helyzet. Az oldal készítője Ferenci Tamás biostatisztikus.


Megjelent egy új magyar weboldal, amely részletesen bemutatja a hazai vonatkésések alakulását, vette észre a Telex. A vonat-keses.hu június 1. óta dolgozza fel a MÁV nyilvános adatbázisának adatait, amelyeket minden nap este 11 órakor frissít. Az oldal így nem terheli a vasúttársaság rendszerét, mivel nem csúcsidőben történik az adatletöltés.

A portál különlegessége, hogy térképeken, grafikonokon és táblázatokban is böngészhetjük az adatokat, és szinte mindenre rá lehet keresni: dátum, vonatszám, állomás, sőt még a késés hossza alapján is. A Heti mintázat nevű funkció például azt mutatja meg, hogy

a késések hogyan alakulnak a hét különböző napjain. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, szombaton a legrosszabb a helyzet.

Júniusban több mint egymillió esetben érkeztek meg a MÁV vonatai valamilyen állomásra. Ezek közül 29 százalék pontosan, míg 53 százalék maximum 5 perc késéssel érkezett. A 20 percnél nagyobb csúszások aránya 2,2 százalék volt.

Az oldal szerint a hónap legnagyobb késését a 64-es számú Railjet Xpress produkálta június 28-án: 272 perc késéssel érkezett Győrbe Budapestről. A weboldal térképén ez a járat piros színnel jelölve is látható.

A legproblémásabb állomásként Rákospalota-Újpest / Rákospalota-Újpest vá szerepel, de ez csak egy vonatpótló buszmegálló.

A tényleges állomások közül Somogyudvarhely volt a legrosszabb, ahol a vonatok átlagosan 13,9 percet késtek.

Nagykanizsán ugyan „csak” 12 perc volt az átlag, de ez egy sokkal forgalmasabb állomás, ahol közel 900 megállás történt.

A késések mérésében fontos szempont, hogy egy vonat több állomáson is megáll, így minden egyes késés külön rögzül. Az adatok szerint az átlagos késés júniusban 3,5 perc volt. A járatok 18,8 százaléka több mint 5 percet, 2,2 százaléka pedig több mint 20 percet késett.

A statisztikákból az is kiderül, melyik vonattípus késett a legtöbbet. A listát a EuroCity vezeti 15 perces átlagos késéssel, utána jön a EuroNight (13 perc) és a Railjet Xpress (12 perc). Ezek jellemzően nemzetközi járatok, amelyek már határon túli késéssel érkeznek. A belföldi járatok közül az InterCity (7,5 perc) és az expresszvonatok (7,4 perc) állnak az élen.

Az oldal készítője, Ferenci Tamás biostatisztikus így fogalmazott:

„Az oldalt azért hoztam létre, hogy a különféle szereplők által előrántott és egymás fejéhez vágott, egymással összehasonlíthatatlan adattartalmú, kinézetű és módszertanú statisztikák helyett legyen egy egységes, objektív, összehasonlítható, teljesen transzparens módszertannal készült, hosszú távon is fenntartható, az adatokat bárki számára elérhető és értelmezhető formában tartalmazó adatbázis.”

A honlapon található Időbeli trendek grafikonon megfigyelhető, hogy június 6. és 7. voltak a legproblémásabb napok, de június 26. sem maradt el sokkal. A percentiliseket külön lehet bekapcsolni:

– 4 perc az az idő, amit a vonatok 75%-a nem lép túl,

– 9 perc az, amit csak 10% lép túl,

– 29 perc pedig az, amit mindössze 1% halad meg.

A vonat-keses.hu olyan térképeket is rajzol, amelyek színekkel jelzik az ország különböző szakaszain tapasztalt késéseket. Ezeket a felhasználók saját időintervallumra is szűrhetik, és így napra lebontva is láthatják, mikor voltak a legnagyobb csúszások.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Meg foglak baszni!” – Leköpte és inzultálta a 444 újságíróját Bede Zsolt azok után, hogy róla kérdeztek a kormányinfón
Herczeg Márk állítása szerint Bede Zsolt utánament az utcán nem sokkal a kormányinfó után és fenyegetni kezdte.


„A Kormányinfón megkérdeztem, mit keresett a náci Bede Zsolt a Digitális Polgári Körök arénashow-ján, erre egy órán belül odajött az utcán baszogatni”  írja cikkében a 444 újságírója.

Herczeg Márk képviselte a 444 szerkesztőségét újságíróként a csütörtöki kormányinfón. Miután a Vadhajtások szerkesztője, Bede Zsolt korábban közös szelfit készített Orbán Viktorral, a szeptemberi Digitális Polgári Körök arénashow-n, Herczeg többek között azt is megkérdezte Gulyás Gergelytől, hogy miért hívták meg Bedét az eseményre.

„Ekkor láttam, hogy Bede Zsolt az, aki éppen lesből le akar köpni a rágójával. Reflexből elhajoltam, és elrepült a fejem fölött a rágó”

– írta Herczeg.

„Azt mondta, mindent tud, azt is tudja, hol lakom, és megismételte, hogy legközelebb »meg fog baszni«. Erre jeleztem neki, hogy gratulálok, hogy videón fenyeget, és nyugodtan hozza nyilvánosságra a teljes videót a találkozónkról” – írja Herczeg, aki szerint Bede azután adta fel, hogy odaért a barátjához.

Bede Zsolt végül egy fotót és egy videót is posztolt az esetről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Ma hosszan egyeztettem a valaha volt legmagasabbra jutó magyar üzletemberrel
Kapitány István közel négy évtizedig dolgozott a Shellnél, most a Tisza Párt elnökével tárgyalt gazdasági kérdésekről.


Magyar Péter korábban Kötcsén bemutatta pártja új alelnökét, Forsthoffer Ágnest, és gazdasági szakértőjét, Kármán Andrást. Miután nemrég előállt egy egészségügyi szakemberekből álló névsorral, pénteken újabb gazdasági emberrel tárgyalt.

Mint Facebook-posztjában írja: „Ma hosszan egyeztettem gazdasági és energetikai kérdésekben Kapitány Istvánnal, a valaha volt legmagasabbra jutó magyar üzletemberrel.”

A Tisza Párt elnökének bemutatása szerint

„Kapitány István 37 éven keresztül dolgozott a Shellnél, tíz éven keresztül volt a világ egyik legnagyobb vállalatának globális alelnöke. A világ első számú mobilitási üzletágát irányította félmillió munkavállalóval és 85 országban több mint 45 000 kereskedelmi egységgel.”

Kapitány jelenleg a Menedzserszövetség elnöke. Az a posztból nem derül ki, hogy Magyar Péter a pártban vagy egy esetleges Tisza-kormányban formális szerepben is számít-e az üzletemberre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bedőlt a fideszes kommunikációs csodafegyverként beharangozott Harcosok órája nézettsége, mióta a Facebookon megtiltották a politikai hirdetéseket
Amióta nincsenek politikai hirdetések, a Telex összegzése szerint egyik napról a másikra eltűnt a nézők több mint 96 százaléka.


Brutálisan összeomlott a Harcosok órája nézettsége – írja a Telex. Július végén indult el a Facebookon és a YouTube-on a fideszes kommunikációs csodafegyverként beharangozott napi beszélgetős műsor, a H.O. A műsorvezető, a köztévés híradósból lett Fidesz-frakciószóvivő Németh Balázs már az első héten milliós nézettséggel büszkélkedett, de már akkor látszott, hogy a valós érdeklődés ennek csak a töredéke, és hirdetésekkel tornásszák fel a számokat.

A lap szerint

az azóta eltelt egy hét négy epizódja átlagosan 6500-as nézettséget hozott, míg az ezt megelőző 15 rész átlaga 182 900 volt. Egyik napról a másikra eltűnt a nézők több mint 96 százaléka.

A vendégek a hirdetési stop előtt és után is a Fidesz első vonalából érkeztek. Orbán Viktor kétszer ült be a stúdióba. Szijjártó Péter és Kocsis Máté hat-hat alkalommal szerepelt, de megfordult a műsorban Semjén Zsolt, Kövér László, Gulyás Gergely, Szentkirályi Alexandra, Menczer Tamás, Deutsch Tamás, Kubatov Gábor és Bayer Zsolt is.

A Telex szerint a műsor kudarca mögött egészen fura, szinte értelmezhetetlen szerkesztői döntések és szervezési hibák sejlenek fel. Az élő adások hétköznap 7:30-kor futnak, a műsor csatornája pedig Németh Balázs személyes Facebook-oldala, kevesebb mint 70 ezer követővel. A Fidesz központi, 420 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán meg sem osztották ezeket a videókat, és a legtöbb vendég saját felületére sem tették ki a részvételével futó adásokat, pedig Szijjártó félmilliós, Orbán 1,3 milliós követőtáborral rendelkezik.

A legutóbbi adást viszont Szijjártó már a saját oldalán is élőzte, ahol 22 ezres nézettséget ért el. Ez több mint hétszerese az elsődleges felületen mért 3100-nak, de a korábbi, hirdetéssel megtámogatott epizódoktól így is elmarad.

A lap értékelése szerint így elég kényelmetlen helyzetbe került az egész műsor, hiszen napi öt-hat ezer nézőért teljesen felesleges fenntartani és erre pazarolni felső polcos fideszes politikusok idejét. Megszüntetni viszont nem lehet, hiszen az a kudarc beismerése lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kis-Benedek József: A nemzetbiztonsági érdekek ellen van a kormány külpolitikája
A biztonságpolitikai szakértő szerint irreális cél az, hogy Magyarország meg akarja változtatni az Európai Uniót, egy több mint 400 milliós szövetséget.


Az orosz-ukrán háborút és a magyar kormány külpolitikáját elemezte Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Klasszis Média Klasszis Podcastjában, amit az mfor.hu szemlézett.

Azt mondta,

a magyar külpolitika „a nemzetbiztonsági érdekek ellen van”, mert a kormány a szövetségeseinket, köztük az EU-t is ellenségként kezeli. Úgy fogalmazott, Magyarország egy „több mint 400 milliós szövetséget” akar megváltoztatni, ez „irreális cél”.

Szerinte a magyar–ukrán viszony romlásáért a kormány felel, ami azért is gond, mert Ukrajna a szomszédunk. Azt mondta, a kabinetnek nem szabadna „kioktató jelleggel” kezelni az ukránokat, és nem érti, miért ellenzi az ukrán EU-csatlakozási terveket.

A háborúról Kis-Benedek József azt mondta:

világháború nem lesz, a harcok viszont nem csendesednek, és mintha visszatért volna a hidegháború.

Szerinte Oroszország a Szovjetunió korábbi területeit szeretné a fennhatósága alá vonni, ugyanakkor aligha támad meg egy NATO-tagországot. „Az oroszok nem buták” – mondta.

Úgy látja, a magyar kormány nem orosz érdekeket szolgál ki. Szerinte „vannak olyan magyar érdekek, hogy több lábon kell állni”, példaként az energiahordozók beszerzését említette.

A beszélgetésben szóba kerültek Vlagyimir Putyin háborús céljai, mi lehet az a minimum, amit Kijev a békéért elfogadhat, és arról is, terheli-e felelősség a NATO-t a mostani válságért. Kis-Benedek beszélt arról, hogyan lehet Oroszországot hosszú távon féken tartani, miért romlott meg az orosz–amerikai viszony, mi a célja az orosz drónberepüléseknek, és indokolt-e az európai fegyverkezés. A magyar vonatkozású témák között pedig felmerült az is, milyen fordulatot hozhatna a magyar külpolitikában egy esetleges TISZA-kormány.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk