Matolcsy György utolsó kamatdöntése: az alapkamat maradt 6,5 százalék
A jegybankelnök utoljára vezette a monetáris tanács ülését, mandátuma a hét végén lejár. Az infláció és a piaci várakozások miatt nem volt mozgástér a kamatcsökkentésre.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot, írja a Bank360. Ez az érték tavaly szeptember óta nem változott, és az Equilor, az MBH Bank, valamint az OTP Bank elemzői sem számítottak kamatcsökkentésre.
Matolcsy György utoljára vett részt jegybankelnökként a döntésben, mandátuma a hét végén lejár. Helyét hétfőtől Varga Mihály veszi át. Pleschinger Gyula szintén most ült utoljára a tanácsban, az ő megbízatása is véget ér.
A piac egyre kevesebb kamatcsökkentésre számít. Az OTP szerint az év végére 6,25 százalékra mérséklődhet az alapkamat, de más elemzők is legfeljebb két 0,25 százalékpontos vágást tartanak elképzelhetőnek. Pleschinger Gyula néhány napja a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy az infláció februártól csökkenhet, de idén nem lát esélyt a kamatcsökkentésre. Kamatemelést sem tart valószínűnek, és bízik abban, hogy az új jegybanki vezetés megfelelő döntéseket hoz majd.
A döntést részben az is befolyásolta, hogy a januári infláció 5,5 százalékos volt, ami meghaladta a várakozásokat. Bár a forint erősödése enyhítheti az inflációs nyomást, ez önmagában még nem indokolta volna a kamatcsökkentést. Emellett az amerikai kamatcsökkentés elhalasztása és a magyar kormány gazdaságélénkítő tervei, például az új adómentességek, szintén növelhetik az inflációs kockázatokat.
A magas alapkamat hatással van a hitelkamatokra és a betéti ajánlatokra. A BUBOR jelenleg minden futamidőre 6,5 százalék, a lakáshitelekhez kapcsolódó tízéves és húszéves BIRS-érték 6,68, illetve 6,9 százalékon áll. A betéti kamatok között továbbra is találni 6,25 százalékos ajánlatot fél évre, míg egyéves lekötés esetén a bankok 5,75 százalék körüli kamatokat kínálnak.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot, írja a Bank360. Ez az érték tavaly szeptember óta nem változott, és az Equilor, az MBH Bank, valamint az OTP Bank elemzői sem számítottak kamatcsökkentésre.
Matolcsy György utoljára vett részt jegybankelnökként a döntésben, mandátuma a hét végén lejár. Helyét hétfőtől Varga Mihály veszi át. Pleschinger Gyula szintén most ült utoljára a tanácsban, az ő megbízatása is véget ér.
A piac egyre kevesebb kamatcsökkentésre számít. Az OTP szerint az év végére 6,25 százalékra mérséklődhet az alapkamat, de más elemzők is legfeljebb két 0,25 százalékpontos vágást tartanak elképzelhetőnek. Pleschinger Gyula néhány napja a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy az infláció februártól csökkenhet, de idén nem lát esélyt a kamatcsökkentésre. Kamatemelést sem tart valószínűnek, és bízik abban, hogy az új jegybanki vezetés megfelelő döntéseket hoz majd.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durva változások a magyar nyugdíjrendszerben: két lépés, amin egész Európa ledöbben
A magyar férfiaknak már nincs lehetőségük korkedvezményes vagy rokkantsági nyugdíjra. Szakértők szerint ez súlyos következményekkel járhat több százezer emberre nézve.
Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.
Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.
Ezzel párhuzamosan a nők valamivel jobban jártak: 2011. január 1-jével bevezették számukra a kedvezményes nyugdíjformát, a Nők40 programot.
Farkas András szerint bár más országokban is előfordulhat, hogy nincs külön tőkefedezeti pillér, és több helyen is emelkedik a nyugdíjkorhatár, Magyarország ebből a szempontból unikum. Nálunk például az egészségre ártalmas vagy veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és a rokkantsági nyugdíjakat teljesen kivezették a rendszerből.
A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy a 2011 végén megszűnt korhatár előtti, szolgálati és rokkantsági nyugdíjak évente átlagosan a GDP 0,4 százalékával javították a nyugdíjkassza egyenlegét, de ezt az összeget túlszárnyalja a Nők40 program költsége, amely évente a GDP 0,57 százalékával rontja a mérleget.
Farkas András szerint a jövőbeni nyugdíjreform egyik központi kérdése lehet a Nők40 program. Emellett fontosnak tartja annak lehetővé tételét, hogy a férfiak újra igénybe vehessenek rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőségeket.
Az OECD korábban javasolt is ilyen irányú változtatásokat, de a magyar kormány nem támogatta őket.
A szakértő szerint a rugalmas nyugdíjra való jogosultság egyik feltétele lehetne, hogy a korhatár előtt megigényelt nyugdíjakat levonás terhelje. A levonás mértéke attól függne, hány évvel korábban igényli valaki az ellátást. Mindeközben a nők esetében az Alaptörvényben rögzített pozitív diszkrimináció miatt a levonás kisebb mértékű lehetne.
Farkas külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a 65. életévüket betöltött magyar férfiak várható élettartama több mint négy évvel marad el az EU-átlagtól, a gazdagabb államok átlagához képest pedig a különbség meghaladja a hat évet is.
A 65 éves korban egészségben várható élettartam a férfiaknál alig haladja meg a négy évet.
Egyedi magyar vonás, hogy a hazai nyugdíjrendszerben jelenleg nincs lehetőség sem korkedvezményes, sem rokkantsági nyugdíjra – áll Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében, amit a férfiaknak címzett, és megjegyzi: ez korábban nem így volt.
Farkas emlékeztet rá, hogy 2010-ben és 2011-ben négy jelentős változtatás ment végbe a nyugdíjrendszerben, amelyek érezhetően befolyásolták annak fenntarthatóságát. A nyugdíjkorhatárt a korábbi 62-ről 65 évre emelték, a magánnyugdíjpénztári rendszert 2010 szeptemberében gyakorlatilag visszaállamosították, majd 2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A városligeti programok mindig sok embert vonzanak, egy nagy vurstlivá változik ilyenkor a terület.
Megnéztük, hogy mi mennyibe kerül a kitelepült árusoknál, és azt láttuk, hogy egy kétgyerekes család simán otthagyhat vagy 15-20 ezer forintot, ha mindenki eszik egy lángost vagy kürtőskalácsot, és iszik egy sört vagy egy üdítőt. És akkor még nem volt ugrálóvár és egyéb finomságok, amit a gyerekek úgyis kikönyörögnek maguknak, az esendő szülők pedig nyilván kifizetik, mert jófejek.
Mutatjuk az árakat, kíváncsiak lennénk, hogy Bécsben például mennyi az annyi.
Képgaléria:
A városligeti programok mindig sok embert vonzanak, egy nagy vurstlivá változik ilyenkor a terület.
Megnéztük, hogy mi mennyibe kerül a kitelepült árusoknál, és azt láttuk, hogy egy kétgyerekes család simán otthagyhat vagy 15-20 ezer forintot, ha mindenki eszik egy lángost vagy kürtőskalácsot, és iszik egy sört vagy egy üdítőt. És akkor még nem volt ugrálóvár és egyéb finomságok, amit a gyerekek úgyis kikönyörögnek maguknak, az esendő szülők pedig nyilván kifizetik, mert jófejek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben
A TISZA Párt vezetője szerint: „Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt.”
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".
Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:
"Orbán Viktorra láthatóan rossz hatással volt a május 1-jei hideg virsli és langyos sör az erős napsütésben.
A miniszterelnök 15 éves kormányzás után most épp nemzeti ellenállást hirdetett. Természetesen nem az ipari méretű korrupció, vagy a családja és az oligarchái urizálása, vagy a Nemzeti Bank kirablása ellen, hanem az általuk kreált, képzelt ellenségek ellen.
Orbán szerint a TISZA Párt felhasználásával akarnak beavatkozni a választásokba. Jól látja: a magyar emberek a TISZA segítségével fognak beavatkozni a választásokba, veszik kézbe a saját sorsukat és vissza a hazájukat.
És tegyük tisztába még valamit miniszterelnök elvtárs! Attól nem lesz valaki nagy magyar mert folyamatosan a nemzetre hivatkozik, ha közben szétrabolja a saját hazáját és gyűlöletet kelt magyar és magyar közt. Sőt."
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor kijelentésére. A magyar miniszterelnök ugyanis május 1-én egy videót tett közzé, melyhez azt írta: "Ne hagyjuk, hogy Brüsszel a Tisza pártot felhasználva beavatkozzon a magyar választásokba!".
Erre válaszul a TISZA Párt vezetője azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: „Szabad járdát” – a Karmelitába vonuló Momentumot a rendőrök feltartóztatták a Szabadság hídnál, pedig csak a járdán akartak tovább menni
A Kossuth téri demonstráció után a momentumosok bejelentették, hogy egy Európai Uniós zászlót szeretnének a Karmelitánál elhelyezni. A rendőrség azonban nem engedte őket, ezért a Belügyminisztériumhoz vonultak és ott tűzték ki a zászlót.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
A tömeget azonban a Szabadság-hídnál a rendőrök sorfala fogadta. A rendőrség a híd mindkét oldalát lezárta és senkit nem enged át. A tüntetők többször is elmondták, hogy nem akarnak az úttesten haladni, csak a járdán. Elhangzott az is: "Szabad járdát".
A helyszíni beszámolók szerint a turisták sem jutnak át, így egyre nagyobb tömeg gyűlik a híd két oldalán. A rendőrök pedig azt tanácsolják, hogy aki át akar jutni a túlpartra, az másik hidat válasszon. A videós közvetítés szerint egy babakocsis családot a tömeg átengedett, majd az ő skandálásuk után a rendőrök is engedték, hogy távozzanak.
Este fél 7-kor a helyzet nem változott, a tiltakozók és a rendőrök egymással szemben állnak, és várnak. A rendőrség vezetői azt közölték Bedő Dáviddal, hogy nem engedik fel a tömeget a Várba. A bejelentés után a tömeg sakndálni kezdte: "gyülekezés alapjog".
Bedő végül azt közölte, hogy mivel nem mehetnek tovább, ezért a Belügyminisztériumhoz mennek, és ott teszik ki az uniós zászlót. Elmondásuk szerint nem akarnak balhét, nem akarnak a rendőrökkel összetűzni, csak a zászlót szeretnék elhelyezni.
A tömeget azonban a pesti oldalon is rendőrök várják, akik megkezdték az igazoltatást is. A tüntetők végül lejutottak a hídról és a Belügyminisztérium rácsos oldalára felkötötték az uniós zászlókat. Ezt követően páran még maradtak és a köztévé egyik riporterével szálltak vitába.
A Momentum legközelebb kedden tüntet, ahogy Hadházy Ákos is közölte, hogy minden kedden ott lesz a Ferencziek terén.
A május 1-i Kossuth téri tüntetés után a szervező Hadházy Ákos a Margit-szigetre hívta az embereket, ahol a pedagógus szakszervezt sátrát látogatják meg. Kifejezve ezzel is szolidaritásukat mellettük.
A Momentum Mozgalom pedig bejelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás 21. évfordulója alkalmából a Karmelita-kolostor volnulnak, hogy ott egy uniós zászlót helyezzenek el. Ezzel is üzenni akarnak a kormánynak, hogy továbbra is Európa és az uniós részei akarnak maradni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
