Hátrányos helyzetű gyerekek helyett elitgimnáziumhoz került az önkormányzati támogatás Ferencváros új ellenzéki polgármestere szerint. Baranyi Krisztina decemberben kapott levelet

a tankerületi központtól, amelyben azt kérik, módosítsák a tavaly nyári szerződést, hogy abban az iskolában is lehessen okostanterem, ahová az önkormányzat eredetileg is szánta.

A korábbi önkormányzati testület tavaly megszavazta, hogy három intézményben az önkormányzat pénzén kialakíthatnak okostantermeket. A szerződést alá is írták, 39 millió forint értékben az iskolák fenntartójával. A munka elkészült, de az elszámolásnál kiderült, hogy hiba történt.

A József Attila Általános Iskola helyett a Löevey Klára Gimnáziumba kerültek az eszközök. A tankerületi igazgató az új polgármesternek írt levelében azt jelezte, hogy ők korábban a gimnáziummal egyeztettek.

Elismerte, hogy a testület korábban másképp döntött, de "sajnos ezt az aláíráskor nem vettük észre". Úgy véli, hogy adminisztrációs hiba történt. Ezért kérik, hogy módosítsák a szerződést.

Baranyi Krisztina azt mondja, hogy az önkormányzat saját pénzből létesít okostantermet az általános iskolának, és visszakérik a 13 millió forintot a tankerülettől.

A tankerület az RTL Híradó kérdésére azt közölte, saját beruházásból lett a gimnáziumban az okosterem. A József Attila iskolába is elkészítik a beruházást, de ehhez a korábbi szerződés módosítását kérik.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után metán-gázfelhők borították be Norvégia és Svédország jelentős részeit – írja a norvég NRK portál.

Erről az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (ICOS) oldalán egy műholdas felvétel is elérhető, amely az elmúlt napokban észlelt gázfelhő-mozgást mutatja.

Szerda reggel a Norvég Levegőkutató Intézet vezető klímakutatója Stephen Matthew Platt kiszámolta, hogy az ICOS adatait felhasználva arra jutott, hogy 40 ezer tonna metán szabadult ki a szivárgások következtében, péntek reggelre azonban ez a szám már megkétszereződött.

A kutató kiemelte, hogy még ez a nagy mennyiségű metán sem jelent közvetlen veszélyt az emberekre. Tehát, nem válik gyúlékonnyá ebben a koncentrációban sem.

Egy másik klímakutató, Bjorn Samset arról beszélt a portálnak, hogy a metán valóban potensebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid és ezért mindent meg kell tenni a kibocsátás csökkentésére.

Samset szerint viszont az éghajlati változások szempontjából nem túl jelentős ez a mostani szivárgás, ugyanis

Pénteken megkezdték Alekszej Navalnij panaszainak tárgyalását a kirovszkiji bíróságon.

Navalnij távmeghallgatással vett részt a tárgyaláson és amikor szót kapott, a Zona tudósítása szerint a mozgósításra és a háborúra utalva a bírónak azt mondta:

A bíró ekkor félbeszakította őt. Amikor egy tudósító a szünetben megkérdezte a megszállt ukrán területek annektálásáról, Navalnij azt mondta:

Vlagyimir Putyin aláírta azt a szerződést, amellyel Oroszországhoz csatoltak négy ukrajnai régiót - írja a Guardian. A ceremóniára péntek délután a Kremlben került sor a teljes orosz politikai elit részvételével.

A csatlakozási szerződést az orosz elnök, illetve a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok vezetői, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői írták alá. A dokumentumokat a jövő héten még az orosz törvényhozás két házának is szentesítenie kell.

Az aláírás előtt Putyin beszédében bejelentette, hogy négy új régiója van Oroszországnak.

Putyin azt is megígérte, hogy a „rendelkezésükre álló összes eszközzel” meg fogják védeni az újonnan elcsatolt területeket.

A Guardien cikkében megjegyzi, hogy ezzel Ukrajna területének körülbelül 15 százalékát - több mint 100 ezer négyzetkilométert - annektálta Oroszország.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az MTI beszámolója szerint azt mondta korábban, hogy Oroszország agressziónak fogja tekinteni az "új területeire" mért ukrán katonai csapásokat. Peszkov azt is közölt, hogy a donyecki és a luhanszki régiót a 2014-es határaik között csatolják Oroszországhoz.

Utóbbi megye fővárosa, Zaporizzsja például jelenleg ukrán ellenőrzés alatt áll.

Közleményekben reagáltak az ellenzéki pártok Orbán Viktor reggeli, Kossuth rádiós interjújára. Energiaárakról, nemzeti konzultációról, a dollárellenzékről, nyugdíjakról és az abortuszról is beszélt péntek reggel a miniszterelnök.

A Jobbik röviden csak annyit írt:

- hozzátették: ha a szankciók okozzák a válságot, akkor Orbán miatt van válság.

Az LMP szerint Orbán újfent bebizonyította, hogy kizárólag importált fosszilis energiában tud gondolkodni, mindezt azért, mert valódi megoldást jelentő zöldfordulatról egy szót sem ejtett – írták.

- a párt hozzátette, hogy szerintük meg lehetne kérdezni a konzultációban az emberek véleményét a szélenergiáról, ha már „kormányon belül is vita van” róla.

Az MSZP szerint normális demokráciákban ilyenkor lemondani szokás. A párt azt írja, hogy kiderült: Orbánnak nincs valós megoldási javaslata a problémák megoldására, és csak „sodródik”, miközben kiszolgálja a „putyini érdekeket”. Az MSZP szerint a miniszterelnök végighazudta a kampányt: hazudtak a költségvetésről, a gazdaság stabilitásáról, az energiaárakról, szinte mindenről. Majd megemlítik, hogy szerintük rezsistopra, megduplázott családi pótlékra, adómentes minimálbérre lenne szükség.

A Momentum pedig egy Facebookon közzétett képpel reagált a reggeli interjúra, amiben azt figurázzák ki, hogy Orbán Viktor interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni:

A Demokratikus Koalíció szerint nem az Orbán által megjelölt EU a felelős a hétszeres gázáremelésért, hanem maga a miniszterelnök.

Szerintük a miniszterelnök állításaival szemben az igazság, hogy nincs szankció az orosz gázra, az olajra vonatkozó pedig nem érvényes Magyarországra, ezeket a szankciókat a miniszterelnök is megszavazta. A „rezsikatasztrófáért” pedig a keleti nyitást és az ország orosz energiafüggőségének 12 éve tartó növelését tették felelőssé.

- zárják közleményüket.