SZEMPONT
A Rovatból

Márki-Zay Péter: Arra is fel vagyunk készülve, hogy vezetőszáron visznek majd el ellenzéki jelölteket

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével arról beszélgettünk, miért indult be ilyen nehezen a hatpárti kampány, mire számíthatunk tőlük a választásig hátralévő 2 és fél hónapban, és mit várnak ők a Fidesztől.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. január 23.



Szerdán érkezett a hír, hogy Márki-Zay Péternek pozitív lett a koronavírus-tesztje, ezért minden programját lemondva karanténba vonult. Így viszont lehetőségünk nyílt egy hosszabb telefonos interjúra, amiben szóba kerültek az elmúlt hetek vele kapcsolatos botrányai – amiket egytől egyig műbalhénak tart –, az ellenzék legfrissebb óriásplakátjai, Fidesz által megvásárolt álellenzékiek, a Kétfarkú Kutya Párt, és az Orbán elleni vita is.

– Hogy van?

– Köszönöm szépen, nem a Covid miatt, hanem inkább a bal kezem miatt vagyok még mindig kicsit rosszul. Jelenleg a röghöz kötés és a karantén az igazi hátrány, hiszen nem mehetek emberek közé. Az országjárás hétvégi állomásait le kellett mondanunk, de ha öt nap után, hétfőn sikerül egy negatív tesztet produkálnom, akkor újra szabadon mozoghatok. Abban bízunk, hogy szerdán Londonba már el tudok utazni.

– Három hónap telt el az előválasztás óta. Van bármi ebből az időszakból, amit ma már máshogy csinálna?

– Jó eséllyel igen. Talán a pártokkal való egyezkedésben hamarabb is lehetett volna eredményt elérni, de nem érzékeltem, hogy számukra mennyire fontos kérdés például a listás helyek elosztása. Elfogadtam a javaslatukat, hogy ezt egy bizottságra bízzuk, és csak akkor szembesültem vele, hogy valójában ez az egyik legfőbb akadálya az együttműködésnek, amikor már nagyon sok időt veszítettünk, és számos nemtelen támadás jelent meg a sajtóban is.

– Hogy áll most a lista, van már céldátum a véglegesítésére?

– A végső határidő februárban van, de azt gondolom, hogy minél előbb túl kellene esni rajta. Nagyon remélem, hogy így is lesz, én minden alkalommal a figyelmükbe ajánlom, amikor a pártokkal egyeztetek.

– Több elemzés jelent meg arról, hogy Ön elégette a "momentumát", elveszett az a hatalmas lendület, ami az előválasztási győzelme után megvolt. Erről mit gondol?

– Ha valaki így látja, azzal nem lehet vitatkozni, hiszen ez tipikusan olyan terület, ahol a percepció a valóság. Ugyanakkor nem gondolom, hogy ne lehetne visszahozni, hiszen most indul az éles választási kampány.

Az előválasztás után megbeszéltük ezt a kérdést és úgy döntöttünk, hogy hagyjuk inkább pihenni a választókat és az aktivistákat, hiszen míg addig egymás ellen kampányoltak, most már egy közös ellenféllel kell szembenézniük. Az előválasztás során szerzett sebek begyógyulására idő kellett, de azt hiszem, hogy mára ezen túl vagyunk, sőt időnk se igazán van rá, hogy ne legyünk túl rajta.

– Tehát utólag visszatekintve is ezt a pihenőidőt választaná?

– Akkor ezt a döntést hoztuk, ezen most nem érdemes lamentálni. Viszont fontos hozzátenni, hogy nekünk egyáltalán nem volt pihenés, még ha a nyilvánosság felé máshogy is látszott. És karácsony előtt óta ismét az utcákon voltunk, hiszen akkor indult a sikeres népszavazási aláírásgyűjtés.

– Kisebb, nagyobb, vagy ugyanakkora esélyt lát most a győzelemre, mint október közepén?

– Személy szerint ugyanakkorát.

Az előválasztási győzelem estéjén. Fotó: Markovics Z. Kristóf

– A vasárnapi bejelentkezésén legutóbb már Simon András kérdezte. Van ennek köze ahhoz, hogy egy irányított beszélgetésben kisebb az esély egy olyan elszólásra, amit aztán felkap a média?

– Az elszólások esélye szerintem ugyanannyi, hiszen élőben megyünk, ellenben változatosabb, összeszedettebb és célratörőbb is így a dolog, mintha egyedül lennék. A cél az volt, hogy fókuszáltabbá és pörgősebbé tegyük.

– A kommunikációs stáb mennyire fogja a fejét egy-egy olyan mondat után, amiből az utóbbi hetekben hír lett? Leülnek beszélgetni önnel, vagy továbbra is teljes szabadságot kap?

– Nyilván nem fognak kötelezni arra, mit mondhatok, és mit nem, de természetesen kifogásolják, ha becsúszik egy-egy ilyen mondat. Ezek ugyanakkor nem elszólások: sem a Covidban meghalt nyugdíjasok, sem a Fideszben lévő zsidók esetében nem volt semmi félreérthető, egyszerű műbalhékról van szó.

– Tehát tudatosan mondta ezeket?

– Nézze, ha azok a részek másként hangzanak el, vagy el sem hangzanak, akkor valami mást emeltek volna ki.

Ha meg se szólalnék mostantól három hónapon keresztül, akkor az előző négy év terméséből faragna a Fidesz hazugságokat.

A Covid-halálozások ügye nagyon tragikus, természetesen senki semmilyen örömet nem próbált ebbe belecsempészni. A zsidóság pedig a legjobban tudhatja, hogy a hozzájuk való viszonyom semmilyen aggodalomra nem ad okot. Egy Bayer Zsoltot kitüntető párttal szemben viszont jogosan merülnek fel ilyen aggályok. Ténybeli alapja egyik ilyen vádnak sincs. Ezeket azok a megmondóemberek fújják fel, akik kifelé az ellenzékiség látszatát mutatják, de valójában a Fidesz keze alá dolgoznak.

– Kik a Fidesz ellenzékbe beépített megmondóemberei?

– Nem szeretnék példákat mondani, de mindenki pontosan tudja. Azok az emberek, akik előnyöket kapnak azért, hogy bomlasszanak, elbizonytalanítsanak, és elvegyék a kormányváltást akarók kedvét attól, hogy elmenjenek szavazni. A végén mindez Orbán Viktor hatalomban tartását szolgálja.

– Tehát vannak olyan ellenzéki megmondóemberek, akik Ön szerint a Fidesztől kapnak fizetést?

– Fizetést vagy pénzben mérhető előnyöket. Az más kérdés, hogy én őket nem tekintem ellenzékinek. Azt kérem mindenkitől, hogy tegye magában tisztába: aki a kormányváltás ellen dolgozik, az fideszes. Aki pedig a kormány ellen dolgozik, az ellenzéki. Ez ilyen egyszerű.

– A kistelepülések, falvak lakóit mivel akarják megszólítani? Egyelőre mintha csak annak a nagyvárosi értelmiségi rétegnek kampányolna az ellenzék, akik amúgy is biztosan rájuk szavaznak.

– Egyáltalán nincs így, a 3 millió példányban kinyomtatott reklámújságunkat például a falvakba is eljuttatjuk, aláírásgyűjtésre a falvakba is megyünk. Minden jelöltünknek az a feladata, hogy a körzete összes településére eljussanak az ellenzék üzenetei.

– A legújabb óriásplakátok egyikén viszont önálló oktatási és kulturális minisztériumot ígérnek. Ez a nagyvárosi értelmiségnek vonzó lehet, Mari néninek Borsodban viszont aligha.

– Lehet, hogy én nem a minisztériumokkal indítottam volna ezt a sorozatot, de ugyanezeken a plakátokon az is ott van, hogy marad a rezsicsökkentés, a határkerítés, és hadd ne soroljam fel az összes többi üzenetet. De ne becsüljük alá, sokakat joggal bőszít, hogy ma sem az egészségügy, sem az oktatásügy nem számít annyira fontos területnek, hogy önálló minisztériumot érdemelne. Az igaz, hogy a rezsicsökkentés megtartása mindenkit érint.

– Ezt akkor nem egyeztették önnel?

– Nézze, nem kézivezérelt a kampány. Ezeket a plakátokat nem én készítem, véleményezni persze szoktam őket. Ezek technikai kérdések, szerintem a hatpárti szakértői csapat számára sokkal nagyobb kihívás, hogy egy olyan pártállami propagandagépezettel küzdünk, amivel szemben őrült hiba egymás kritizálásával foglalkozni.

Kizárt dolog, hogy ha én vasárnap nem beszélek arról, hogy a miniszterelnök a világ bármelyik magánklinikáján kezeltethetné magát, akkor mondjuk az oktatási és szociális programunkat elemeznék ehelyett. Találtak volna mást, amibe beleköthetnek. Azt kell látni, hogy egy olyan gátlástalan, korlátlan anyagi forrásokkal rendelkező propagandagépezettel állunk szemben, hogy gyakorlatilag a legkisebb probléma, én mit mondok.

– Mik az igazi problémák?

– A valóság az, hogy minden irányból támadnak bennünket. A héten beszélgettem egy nyilvánvalóan Fidesz-közeli, nagyon tehetős emberrel, aki elmesélte az egyik megyei jogú város választási küzdelmét fideszes oldalról. Volt minden, az ellenzék megvételétől kezdve kamujelöltek indításáig, és az egészet a kormánypárt szervezte. Eldöntötték, ki legyen a jelölt, rávették az indulásra, százmilliókat adtak a kampányára. A kamujelölteknek a forrásom elmondása szerint – ezt persze nem tudom ellenőrizni – 30 millió forintot adtak csak azért, hogy induljanak el. Korábbi ellenzéki politikusokról van szó, akik ma már nem azok. A mára összefogott hat párt egyikének helyi jelöltjét rávették, hogy lépjen vissza egy nappal a választás előtt. A cigány szavazatokat először 5, majd 12 ezer forintért vásárolták meg. És mindezek ellenére elvesztették a választást. Most is arra kell felkészülnünk, hogy a Fidesz minden gátlástalanságra képes: zsarol és megvásárol embereket, ellenzékinek tűnő szereplőket vesz rá arra, hogy Orbánt hatalmon tartva az ellenzéket szidják. Egy végtelenül gonosz, tolvaj pártállam válogatott hazugságokkal támad folyamatosan bennünket, csak azért, hogy tovább lophassanak.

– Arra lát esélyt, hogy közös ellenzéki jelölteket is visszalépésre bírhat majd a Fidesz?

– Lesznek ilyen kísérletek, ebben egészen biztos vagyok. Lélekben arra is fel vagyunk készülve, hogy vezetőszáron visznek majd el ellenzéki politikusokat, már a jelöltállítás lezárulta után.

– Például Czeglédy Csabát?

– Igen, éppenséggel ő is lehet célpontja egy ilyen támadásnak. De elég megnézni, hogy a Fidesz eddig mindig csinált valami nagyon látványos letartóztatást a választások előtt. Most is számítunk arra, hogy hasonló eszközökkel fognak operálni. Egy végtelenül aljas és gátlástalan, tolvaj bandát kell leváltani, majd pedig elszámoltatni. Ők most ha nem is az életükért, de mindenképp a szabadságukért küzdenek.

– A Kutyapárt elnöke azt nyilatkozta, élete legrosszabb hónapja jött azután, hogy Ön nyíltan elkezdett ellenük kampányolni. Hozott ez bármit az ellenzéknek?

– Én soha nem kampányoltam a Kutyapárt ellen.

– Szerintük igen, mivel azt hangoztatja, hogy minden rájuk adott szavazat az ellenzéket gyengíti és a Fideszt erősíti. Ők viszont azt állítják, hogy a szavazóik biztosan nem választanák az ellenzéket.

– Ebben speciel tévednek, egy tavalyi felmérés szerint a kutyapárti szavazók 46 százaléka az összellenzékre is leszavazna, három százalékuk pedig a Fideszre is. A másik fele lehet, hogy valóban nem szavazna senki másra rajtuk kívül, de közel sem mindenkire igaz ez. Én pedig továbbra is kitartok amellett, hogy minden szavazatra szükség van ahhoz, hogy leváltsuk Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb kormányát.

– Tehát változatlanul úgy gondolja, hogy nem lenne szabad elindulniuk a választáson?

– Soha nem mondtam ilyet, sőt semmilyen támadást nem intéztem ellenük. Mindig a lehető legpozitívabban nyilatkoztam róluk, ők ezzel szemben nemcsak engem támadtak valótlanságokkal. Ha valaki azt gondolja, hogy az Orbán által betelepített több tízezer ukrán valójában magyar, az még soha nem járt például a jászberényi Tescóban, ahol ezek az ukránok vásárolnak, és egy mukkot nem beszélnek magyarul. A többi alaptalan kritikájukat fel se sorolom.

Én az egyszerű matematika alapján szerettem volna, ha az ellenzék részét képezik, mivel az ő szavazóikon is múlhat, hogy Orbán Viktornak fogják-e hívni a miniszterelnököt április 3-a után, vagy Márki-Zay Péternek. Nincs harmadik lehetőség.

– Gattyán György pártja ön szerint tényleg ott lesz a szavazólapokon 106 jelölttel?

– Biztos vagyok benne, hiszen ha már ennyi pénzt beleöltek (és nyilván a Fidesz érdekében tették), nem fogják félbehagyni a projektet. Nem hiszem, hogy különösebben sok szavazót meg tudnak majd mozgatni, de nekem az a célom, hogy ezt is mind a Fidesztől vegyék el.

– Mennyi kamupárt feltűnésére számít? Négy éve akkora volt a szavazólap, mint egy lepedő.

– Biztosan lesz néhány, de most egy picivel nehezebb a dolguk, mivel 71 körzetben kell jelöltet állítaniuk. Így nem csoda, hogy míg a Fidesz korábban még az egyik kamupártnak szervezte ki, hogy oltásellenesek legyenek, most kénytelen voltak ugyanezt a Mi Hazánkra testálni.

– Mennyi ideje lesz a helyi kampányra az országjárás mellett? A körzet polgármestereinek nagy része már most közölte, hogy nem kérnek önből.

– Igen, de ezek a Fidesz által megfélemlített polgármesterek. Természetesen hozzájuk is el fogok látogatni a következő időszakban. Heti egy napot szánok a helyi kampányra, hármat az országosra, a maradék időben pedig a polgármesteri feladataimat látom el.

– Elég lesz ez az összes polgármesteri teendőre?

– Meg fogjuk oldani. A város szerencsére rendkívül jól működik, minden fideszes ellehetetlenítési kísérlet ellenére.

– Orbán Viktor Hollik Istvánon keresztül máris megüzente, hogy nem vitázik. Mi kellene ahhoz, hogy meggondolja magát?

– Az, hogy a saját szavazói is nyomást gyakoroljanak rá. Szerintem a Fidesz-szavazók jogosan várják el, hogy a miniszterelnökük ne a propagandamédiáján keresztül támadjon valótlan, pár másodperces mondattöredékekre épülő hazugságokkal, hanem álljon ki tisztességesen egy nyílt vitára, ahogy bátor államférfiak közt ez szokás. Szerintem végül így fog tenni, amint úgy érzi, hogy neki is ez az érdeke. Egyébként talán Révész Máriusz el is mondta ezt egy Partizán-interjúban. Mi azon dolgozunk, hogy Orbán Viktornak feltétlenül érdeke legyen.

– Mire számíthatunk a hátralévő 2 és fél hónapban, hogy fog kinézni az országos kampány?

– A feladatunk, hogy az egyébként számszerűen többségben lévő ellenzéki szavazókat egységbe tudjuk terelni. Ehhez a választás tétjéről fogunk nagyon sokat beszélni.

Már összeraktunk nemcsak egy közös programot, de van egy árnyékkabinetünk is, ahol elismert és felkészült szakértők dolgoznak együtt nagy egyetértésben. Ők a saját szakterületüket folyamatosan kommunikálni fogják, az elszámoltatástól a jogállam helyreállításán át az egészségügy és az oktatás megreformálásáig. Ez egy nagyon pozitív program, ami már rövid távon is rengeteget javítana az emberek életszínvonalán.

El kell jutnunk a lehető legtöbb településre, amihez rengeteg aktivistára van szükség. Szerencsére jól állunk: 17 ezer ember már jelentkezett szavazatszámlálónak a szükséges 22 ezerből, az ő jelentős részük pedig a kampányban is hajlandó legalább heti egy napot rászánni, hogy szórólapozzon, plakátozzon, beszélgessen. Muszáj véget vetni annak a gyűlöletnek, amire Orbán alapozza a hatalmát. Az, hogy 12 év orbáni agymosás után még mindig többen vannak, akik a kormány távozását akarják, kisebbfajta csoda, a magyar nép hihetetlen ellenállóképességét mutatja. A kérdés, hogy ezek az emberek áprilisban elmennek-e szavazni az összefogott ellenzékre. Ha igen, győzünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Megjelentek a Nemzeti Gárda katonái Washington utcáin - Trump döntését autoriter lépésnek nevezte a polgármester
A Nemzeti Gárda katonái és páncélozott járművei jelentek meg a Washington-emlékműnél, miután a bűnözésre hivatkozva Donald Trump úgy döntött, beveti őket, átveszi a rendőrség irányítását és több száz szövetségi ügynököt küld az amerikai fővárosba.


Szokatlan látvány az amerikai fővárosban: körülbelül egy tucatnyi nemzeti gárdista jelent meg öt páncélozott Humveevel a Washington-emlékművel szemben - számolt be róla a New York Times. Nem voltak hajlandók válaszolni a kérdésekre a küldetésükkel vagy az itt-tartózkodásuk időtartamával kapcsolatban. Egyikük csak annyit mondott a lapnak, hogy megtiltották neki, hogy bármit is mondjon

A hadsereg kedden este azt közölte, hogy 800 katonát vezényeltek Washingtonba, akik nem vesznek részt a bűnüldözésben, hanem támogató szerepet töltenek be. Állításuk szerint egyszerre 100-150 katona lesz kint az utcákon. A Nemzeti Gárda tagjait először a nemzeti emlékművek közelébe, valamint a délkelet-washingtoni Anacostia városrészben található amerikai parkőrség bázisához küldték. A hadsereg szerint a katonák továbbra is folyamatosan érkeznek a fővárosba, hogy felkészüljenek a bevetésre, amit Trump rendelt el.

A végrehajtási utasítás alapján a 800 nemzeti gárdista mellett félezer szövetségi ügynök is Washingtonba érkezik. Emellett Trump 30 napra átveszi az irányítást a városi rendőrség felett, amit ezalatt Terry Cole, a DEA igazgatója felügyel majd.

Az amerikai elnök arra hivatkozott, hogy a városban ugrásszerűen megnőtt a bűnözés. Azt állította, hogy Washington kevésbé biztonságos, mint sok harmadik világbeli főváros. Azt állította, az a célja, hogy megmentse a várost „a bűnözéstől, a vérontástól, a káosztól, a mocsoktól, és még rosszabbaktól.”

Az amerikai sajtó szerint azonban Trump eltorzította, illetve félreértelmezte az adatokat. Ezek ugyanis épp azt mutatják, hogy az elmúlt két évben a városban csökkent a bűnözés.

Trump a hétvégén arról is posztolt, hogy „a hajléktalanoknak AZONNAL ki kell költözniük.” Azt nem közölte, hogy hová kellene menniük. A Fehér Ház megerősítette, hogy az akció keretében felszámolják a hajléktalantáborokat.

Washington demokrata polgármestere, Muriel Bowser kezdetben békülékeny hangot ütött meg, de kedd este már élesen bírálta az elnök döntését, amit „autoriter” lépésnek nevezett, ami szerinte megsérti a „a város autonómiáját”. A polgármester felszólította a lakókat, hogy lépjenek fel a történtek ellen.

„Védjük meg a városunkat, védjük meg az önállóságunkat, védjük meg a helyi önkormányzati jogainkat, és jussunk túl ezen a fickón! Biztosítsuk, hogy demokrata többségű képviselőházat válasszunk, ami gátat szabhat ezeknek az auturiter törekvéseknek” - fogalmazott.

Bowser visszautasította Trump fővárosról tett állításait, mondván, hogy amikor az elnök hajléktalantáborokat lát, „valami bekapcsol benne, ami miatt elhiszi, hogy a mi gyönyörű városunk koszos, pedig nem az”.

„Nem vagyunk hétszázezer szemétláda és csirkefogó” – mondta a polgármester. Ezzel a washingtoni szövetségi ügyész és korábbi Fox News műsorvezető, Jeanine Pirro kijelentésére reagált, aki megígérte, hogy lecsapnak a „fiatal csirkefogókra” és más bűnözőkre Washingtonban. Az ügyész bírálta a helyi törvényeket, amik szerint akadályozzák, hogy keményebbek lépjenek fel az erőszakos bűncselekményeket elköbető tinédzserekkel szemben.

Bowser arra kérte a szülőket, hogy figyeljenek rá, gyermekeik ne gyűljenek össze nagy csoportokban az utcán. „Ez az a fajta dolog, ami jól mutatna a tévében” – mondta a polgármester. „Őszintén szólva szerintem ez is a cél: hogy hatásos felvételek szülessenek és letartóztatások kezdődjenek Washingtonban.”

A Fehér Ház szerint hétfő éjjel 23 embert már le is tartóztattak a városban. Az akciókban az FBI is részt vett. A BBC szerint a letartóztatások indoka között volt gyilkosság, fegyveres bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem, obszcén cselekmény, zaklatás, felelőtlen vezetés és más bűncselekmény is.

„Ez csak a kezdet” – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője.

Karoline Leavitt szerint „a következő hónapban a Trump-adminisztráció könyörtelenül üldöz és letartóztat minden erőszakos bűnözőt a városban, aki megszegi a törvényt, aláássa a közbiztonságot és veszélyezteti a törvénytisztelő amerikaiakat.”

A Washington Post ugyanakkor arról ír, a washingtoni rendőrségen belül nagy a bizonytalanság, mi jön most. Még abban sincs egyetértés, ki irányít valójában. A Fehér Ház szerint a parancsnoki lánc egyértelmű, és annak az élén maga az elnök áll. A polgármester azonban azt mondta, az igazságügyi miniszter csak rajta keresztül kérhet különböző dolgokat a rendőrségtől.

A rendőrszakszervezet hétfőn kiadott közleményében mindenesetre kiállt Trump lépése mellett, mondván, hogy „a bűnözés kicsúszik az irányítás alól”, aminek az oka szerintük a „krónikusan rossz vezetés”, a „radikális politikák” és „személyzeti hiány”.

A demokraták szerint Trump Washington megszállásával próbálja elterelni a figyelmet az Epstein-botrányról, amiben a saját tábora is megosztottá vált.

Ugyanis közülük is sokan követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a szexkereskedelem miatt elítélt és később öngyilkosságot elkövető milliárdos ügyének eddig „eltitkolt” aktáit, amelyekben az elnök neve is több helyen feltűnik.

A Nemzeti Gárda és a szövetségi ügynökök utcákra vezénylését a demokraták közül sokan egyszerre tartják színjátéknak, és veszélyes, autokrácia irányába tett lépésnek, ami könnyen puskaporos hordóvá válhat. 2020-ban, amikor Trump a faji megmozdulásokra válaszul legutóbb rendfenntartókat vezényelt a városba, erőszakos összecsapások alakultak ki a tüntetők és a szövetségi ügymökök között. Akkor katonai helikoptereket is kiküldtek, hogy alacsony magassában végrehajtott manőverekkel ijesszék el a demonstrálókat, akik kirakatokat törtek be és több ingatlant is megrongáltak.

A MAGA jobboldali mozgalom több szószólója, mint például Charlie Kirk közben már más amerikai nagyvárosok „teljes katonai megszállását” is követelik.

Ezek kivétel nélkül olyan települések, amiket demokraták irányítanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: