Máris diplomáciai botrányba keveredett az új magyar vezérkari főnök

Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója közleményben reagált arra, hogy Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon azt írta: elődje, Orbán Viktor kézi vezérléssel irányította a bűnüldöző és a titkosszolgálati szervek munkáját.

Ezt azután állította a kormányfő, hogy hogy a Telex szerdán arról írt: a kormányzat, azon belül is Orbán Viktor dönthetett arról, hogy március 5-én rajta kell ütni az ukrán aranykonvojon, noha az akciót szakmailag semmi sem indokolta.

Az MTI-nek küldött közleményében hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány minden tagja hű maradt hivatali esküjéhez, a jogszabályokat betartotta és betartatta.

– tette hozzá.

Váratlanul leváltották a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét: Pósfai Gábor belügyminiszter keddi hatállyal felmentette dr. Terdik Tamás rendőr vezérőrnagyot, aki 2018 óta állt a szervezet élén.

A váltás azért is meglepő, mert Terdik Tamás alig egy hete tartotta meg éves beszámolóját a Fővárosi Közgyűlés előtt, ahol a jövő évi tervekről és a javítandó mutatókról is beszélt.

Pósfai Gábor sorra váltja le a vezetőket: kedden felmentette Góra Zoltánt, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját, valamint Tóth Tamást, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjét is.

Azonnali távozásra szólította fel dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt az ukrán pénzszállítók jogi képviseletét ellátó Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda. A cég szerint a legfőbb ügyész pozíciója az Aranykonvoj-ügyben felmerült fejlemények miatt tarthatatlanná vált.

Az iroda azután adott ki közleményt, hogy a Telex szerdán arról írt: Orbán Viktor döntött arról, hogy március 5-én kell rajtaütni az ukrán „aranykonvojon”. Az akció során a Terrorelhárítási Központ kommandósai több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát foglaltak le.

A Telexen megjelent közlemény súlyos eljárási hibákról számol be. Állításuk szerint a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal az elfogás reggelén tette meg, ám azt mellékletek nélkül küldték meg a nyomozó hatóságként kijelölt Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, így

Emellett jogellenesnek tartják az ukrán állampolgárokkal szemben alkalmazott kényszerítő eszközöket, köztük bilincset, „kamzsát”, meztelenre vetkőztetést és sanyargatást. Azt is kifogásolják, hogy a kihallgatásokat az Alkotmányvédelmi Hivatal koordinálta, ám azokról sem jegyzőkönyv, sem feljegyzés nem készült, a kihallgatók személye pedig ismeretlen maradt. Az iroda szerint a Legfőbb Ügyészség továbbra is aktívan próbálja befolyásolni a folyamatban lévő nyomozásokat.

Az iroda állításait igazolhatja egy korábban napvilágot látott ügyészségi feljegyzés, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a nemzetbiztonsági kockázatra vonatkozó érvelését, új megvilágításba helyezve a rajtaütés jogalapját.

Az ügyvédi iroda szerint a legfőbb ügyész, dr. Nagy Gábor Bálint politikai szerepvállalása kulcsfontosságú volt:

„Személyes felelőssége felmerül az akció előkészítése, lebonyolítása és a választásokig tartó felügyelete kapcsán. Különös jelentőséget ad az ügynek, hogy míg az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ a Kormány irányítása alatt működő szervek, addig a független Ügyészség alkotmányos feladata a törvényesség biztosítása és a hatósági eljárások törvényes működésének felügyelete” – írják.

Vitézy Dávid Facebook-posztban ismertette a Tisza Párt új törvényjavaslát, amely a vizuális környezetszennyezés és a gyűlöletpropaganda visszaszorítását célozza.

és a legszebb épületeink egy része évek óta ki se látszott a hirdetési felületként használt épülethálók alól” – írta.

A közlekedési és beruházási miniszter szerint ez azért alakult így, mert a korábbi kormány a propaganda és a gazdasági hátország szempontjai alapján döntött, és elvonta az önkormányzatok hatásköreit.

Ennek vet véget Bódis Kriszta, Csontos Bence és Tárkányi Zsolt közösen jegyzett törvényjavaslata, amely abból indul ki, hogy az emberi méltóságot sértő, ellenségképet kreáló, a gyermekekre károsan ható reklámokat korlátozni kell.

A javaslat szigorítaná a politikai reklámok közterületi elhelyezését is kampányidőszakban: nem lehetne plakátot tenni villanyoszlopokra, közlekedési táblákra vagy fákra, ezzel megszüntetve a „mindent elborító plakáterdőt”.

A települések hatósági jogköröket kapnak a jogellenes reklámok eltávolítására, és nem utolsósorban a jogellenes közterületi reklámok miatt kiszabott bírságok az önkormányzatok saját bevételét képezik – tehát valóban teljesítjük a Tisza programjának azon vállalását, hogy az önkormányzatok építésügyi hatásköröket és bevételeket kaphatnak vissza.”

Május végén több fővárosi önkormányzat is arról beszélt, hogy a helyi jogkörök visszaadásában látják a megoldást a reklámháló-káoszra; a II. kerület például tíz éve küzd húsz óriásplakáttal, de a bontások a kormányhivatali eljárások lassúsága miatt alig haladtak.