Már többen haltak meg Amerikában a koronavírus miatt, mint a 9/11-es terrortámadásban

Kormányra kerülése esetén Magyarországot visszavezetné a nyugati fősodorba, tiszteletben tartaná a nemzetközi kötelezettségeket, és napirendre tűzné az euró bevezetését, amint a gazdaság teljesíti a feltételeket – erről beszélt Magyar Péter a Financial Timesnak. A Tisza Párt elnöke szerint

Ezzel szemben ő kormányfőként helyreállítaná a kapcsolatokat Brüsszellel, hogy felszabadítson 20 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrást.

Magyar Péter bírálta a kormány gazdaságpolitikáját is, mondván:

Úgy látja, a kormányzati korrupció és pazarlás megszüntetésével évente több milliárd euró szabadulhatna fel. Ukrajnával kapcsolatban kijelentette, hogy kormányra kerülve Moszkvát agresszorként ismerné el, és az EU-szövetségesekkel összhangban azonnali tűzszünetet szorgalmazna. Ugyanakkor

Magyar elutasította a fideszes propagandagépezet állításait, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bábja lenne. Erről azt mondta:

„Bármilyen ukrán-magyar kapcsolatnak azon kell alapulnia, hogy a magyar etnikai csoportok hogyan tudnak ott boldogulni” – mondta.

Donald Trump amerikai elnökről pedig úgy nyilatkozott:

Az orosz energiafüggőséget a következő évtizedben felszámolná, de az orosz importot opciónak tartaná. „Ha véget vetünk a függőségünknek valakivel szemben, az nem jelenti azt, hogy többé nem vásárolunk tőle” – magyarázta.

Orbán Viktor washingtoni útját Magyar Péter úgy értékelte, hogy a miniszterelnök „eladta Magyarországot”. Szerinte

Az interjú hátterét Orbán Viktor és Donald Trump novemberi találkozója adja, amelynek legvitatottabb pontja az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alóli mentesség. Míg a magyar kormány kommunikációja „teljes” és „határozatlan idejű” felmentésről szól, a Fehér Ház egy névtelenséget kérő tisztviselője szerint a mentesség egy évre vonatkozik. A megállapodás részeként Magyarország mintegy 600 millió dollár értékben vásárol amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG), és nukleáris területen is együttműködik az amerikai Westinghouse vállalattal.

A kormányoldal a washingtoni megállapodást a magyar érdekek érvényesítéseként és az ellátásbiztonság garantálásaként kommunikálja. Orbán Viktor szerint az egyezség nélkül súlyos gazdasági károk érték volna az országot, a diverzifikációt pedig az amerikai LNG- és nukleáris fűtőanyag-beszerzés is szolgálja.

via 24.hu

A Szőlő utcai javítóintézetben élő gyerekeknek joguk volt ahhoz, hogy az ügyészséghez forduljanak, ha bántották őket, a gyakorlatban ez mégsem így működött – állítja Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke egy új videóinterjú-részletben.

A felvételen egy állítólagos volt Szőlő utcai nevelő kitakart arccal és eltorzított hanggal arról beszélt, hogy az intézetben elhelyezett, elvileg csak az ügyész által hozzáférhető panaszládából a gyanú szerint az intézet letartóztatott vezetője, Juhász Péter Pál is kivehette a leveleket.

– mondta el az anonimizált forrás.

Rónai Sándor, a DK alelnöke a videóban azt állította, hogy a panaszláda úgy van elhelyezve, hogy nincs kameraholttér, vagyis könnyen nyomon követhető, ki dob be üzenetet, de ezt a volt nevelő nem tudta megerősíteni.

„Én úgy tudom, hogy ott van kamera, hogy most ez pont rálát-e a panaszládára, vagy nem, ezt nem tudom megmondani” – fogalmazott a forrás, aki arról is beszélt, hogy soha nem találkozott ügyésszel az intézményben, és nem tud arról, hogy bármelyik panasz eljutott volna a hatósághoz.

Eközben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség november 4-én bejelentette, hogy az emberkereskedelem és kényszermunka gyanúja mellett már különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és hamis magánokirat felhasználásával is gyanúsítják Juhász Péter Pált.

A gyanú szerint fiktív közalkalmazotti foglalkoztatás és valótlan jelenléti ívek segítségével legalább 56,5 millió forintos kárt okoztak az intézménynek. A bíróság Juhász és élettársa letartóztatását 2025. november 29-ig meghosszabbította. A nyomozást szeptember 26-án vette át az ügyészség, azóta külön nyomozócsoport dolgozik az ügyön.

A sajtóban korábban megjelent tényfeltáró cikkek szerint Juhász Péter Pál az egyik későbbi, prostitúcióra kényszerített nőt már 12 éves korában ismerte, bár az ügyészség közleményei következetesen arról szólnak, hogy a sértettek a gyanúsításban szereplő időszakban már nagykorúak voltak. Az RTL Házon Kívül című műsorában egy másik nő arról beszélt, hogy kiskorúként érte zaklatás az igazgató részéről. Rétvári Bence belügyi államtitkár egy nyilatkozata szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat életvitel-ellenőrzésénél szúrt szemet a volt igazgató vagyoni helyzete, többek között egy Lexus és egy Ford Raptor típusú autó.

Dobrev Klára videósorozatának korábbi részeiben megszólalók arról beszéltek, hogy a gyerekeket orális szexre kényszerítették, Juhász Péter Pál autóját sosem vizsgálták át a zárt intézményben, és börtönviselt, valamint részeges alkalmazottak is dolgoztak a Szőlő utcában. A kormányoldal részéről Rétvári Bence korábban a „Szőlő utcai álhírbotrányról” beszélt, és hangsúlyozta, hogy a hatóságok végzik a dolgukat. Az ügyészség egy kapcsolódó, de külön kezelt ügyben azt is közölte, hogy a „Zsolti bácsi” néven emlegetett személlyel kapcsolatban politikus bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható.

(via 24.hu)

„Hosszú, fájdalmas út végén érkező pillanat” – így írta le Pető Attila a közösségi oldalán azt, amikor találkozott Erdő Péter bíborossal. Az RTL Híradónak arról beszélt, több mint 10 évet várt erre a megbeszélésre.

– mondta Pető Attila.

A férfi története hét évvel ezelőtt, a Házon kívül című műsorban került a nyilvánosság elé, ahol elmondta, hogy 13 éves korában egy fiatal pap molesztálta. Bár 17 évesen bejelentést tett az egyházmegyénél, nem hittek neki. Az ügy akkor vett drámai fordulatot, amikor évekkel később az egyház vezetői jelentették fel őt zaklatásért, amiért szórólapokon követelt bocsánatkérést, és személyesen is megjelent a bazilikában egy bíborosi szentmisén. A feljelentést követően a rendőrök megbilincselve vitték el. Bár egy hónappal később a katolikus egyház általánosságban bocsánatot kért az áldozatoktól, Pető Attilának viszont továbbra sem hittek.

Az egyik feljelentője Süllei László érseki helynök volt, aki a bíróságon azzal védekezett, hogy „nem tudtunk címeket, neveket; nem tudtunk egyértelműen az ügy mellé állni, hogy valóban támogatható legyen az ő igazsága.” A mostani találkozón Süllei László is jelen volt.

– nyilatkozta a történtekről Pető. Hozzátette, nem érte váratlanul a bíboros meghívása, és a célja nem a múlt újraélése volt.

Pető Attilát az egyházi feljelentés nyomán 2022-ben megrovásban részesítették, amit 2023-ban másodfokon is helybenhagytak, ezután úgy döntött, nem viszi az ügyet a Kúriára. A mostani találkozó előzménye, hogy 2025 márciusában a SNAP nevű nemzetközi áldozatvédő szervezet a Vatikánnál több bíboros, köztük Erdő Péter ellen is panaszt nyújtott be az egyes ügyek kezelése miatt.

A találkozóról az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye is kiadott egy közleményt, amelyben az érintettek iránti figyelem, együttérzés és segítő szeretet fontosságát hangsúlyozták. A megbeszélés a hírek szerint közös imádsággal zárult.

Vasárnap reggel nyolc és délután négy óra között Ukrajna legtöbb régiójában áramszünet van, miután az energiainfrastruktúra elleni orosz támadások lenullázták az ország energiatermelő kapacitását – derült ki az Ukrenergo állami áramszolgáltató közléséből. A Te Guardian arról írt, hogy a hétvégén több száz orosz drón csapódott be ukrán energiatermelő létesítményekbe, a támadásokban legalább hét ember meghalt.

Bár a javítások folyamatban vannak, Kijev, Dnyipropetrovszk, Donyeck, Harkiv, Poltava, Csernyihiv és Szumi régiókban továbbra is rendszeres áramkimaradásokra kell számítani.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy

A tárcavezető felszólította az ENSZ nukleáris felügyeleti szervét, hogy reagáljon a történtekre, melyeket „jól megtervezett” támadásnak nevezett. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség hónapok óta figyelmeztet az atomerőművek közelében zajló katonai tevékenység veszélyeire.

Olekszandr Harcsenko energiaszakértő egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, ha Kijev két erőműve és fűtőműve több mint három napra leáll, miközben a hőmérséklet mínusz 10 fok alá süllyed, az „technológiai katasztrófát” eredményezne az ukrán fővárosban.

Eközben orosz határmenti régiókban, így Belgorodban és Kurszkban is tízezrek maradtak áram nélkül ukrán dróntámadások miatt.

A mostani támadássorozat nem előzmény nélküli. 2024-ben egy orosz csapás megsemmisítette a Kijev környéki Tripilszka hőerőművet, ami tartós kapacitáshiányt okozott a régióban. Idén pedig több dokumentált incidens is történt nukleáris létesítmények közelében, többek között a csernobili új védőépítményt és a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontját is dróntalálat érte.

via 24.hu