Már pár hetes csecsemők is kerülnek kórházba koronavírus miatt

Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy Facebook-posztban arról írt, hogy már nemcsak a jelöltjeiket, hanem a családtagjaikat is zaklatják telefonon.

Mint írja, a „megafonos közpénznyelő janicsárok” többek között

Magyar Péter szerint Orbán Viktor „janicsárjai” a tiszás jelöltek házánál is „ólálkodnak”, és

A posztjában ezután közvetlenül a miniszterelnökhöz fordult a következő szavakkal: „Ide figyelj, Orbán Viktor! Ne a csahosaidat küldd rá a TISZA jelöltjeire és a családtagjaikra! Légy férfi, és állj ki nyílt vitára! Ne Bohárok mögé bújj! Állj ki a magyar nép elé! Légy férfi, tiszteld meg a magyarokat! Legalább húszévente egyszer.”

Ahogy megírtuk, a TISZA Párt hétfőn este hozta nyilvánosságra nyilvánosságra hozta a lehetséges képviselőjelöltjeit minden egyéni választókerületben. A legtöbb körzetben három jelöltet neveztek meg, a végső induló személyéről pedig egy kétfordulós előválasztás dönt: először a párt belső közösségei, a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, majd egy nyílt online voksolás következik. A végleges jelöltek listáját november 30-án hozzák nyilvánosságra.

Magyar Péter kedden egy Facebook-bejegyzésében azt írta, várható, hogy a Fidesz folyamatosan támadni fogja a 315 jelöltet, de ők „tudják, hogy mi vár rájuk”, ő pedig ismeri ezeket az embereket, és tudja, hogy „ők már nem félnek.” A pártelnök szerint „Orbánék láthatóan totálisan lefagytak. Annyit tudtak kinyögni magukból, hogy Gyurcsány és Brüsszel”.

A hétvégi robbantásos vasúti szabotázsakció után Lengyelország bezárja az utolsó, Gdańskban működő orosz konzulátust, és az orosz diplomaták schengeni mozgásának korlátozását sürgeti az Európai Uniónál. A lengyel kormány a Varsó–Lublin vasútvonalon történt merényletre reagálva döntött a kemény diplomáciai lépésekről – írja a 444.hu.

– jelentette ki Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a történtekre nemcsak diplomáciai válasz érkezik.

Jacek Dobrzynski, a lengyel hírszerző szolgálatokért felelős miniszter szóvivője megerősítette, hogy a két gyanúsított mellett több embert is őrizetbe vettek az üggyel kapcsolatban, de további részleteket nem árult el.

Moszkva tagadja a vádakat, a lengyel lépéseket „oroszfóbiának” minősítette, és közölte, hogy viszonossági alapon korlátozni fogja Lengyelország diplomáciai és konzuli jelenlétét Oroszországban. A Kreml sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, amelyet „józan ésszel össze nem egyeztethetőnek” nevezett.

A szabotázsakció a múlt hétvégén történt a Varsót az ukrán határral összekötő vasútvonalon, Mika település közelében, mintegy 100 kilométerre délkeletre a fővárostól. A robbanás megrongálta a síneket, de személyi sérülés nem történt.

Ugyanezen a hétvégén a közeli Puławy térségében nagyfeszültségű vezetékeket is megrongáltak.

A gdański konzulátus bezárásával Oroszországnak már csak a varsói nagykövetsége marad nyitva Lengyelországban, miután a krakkói és a poznańi képviseleteket már korábban bezáratták. A mostani lépés illeszkedik abba a sorba, ahogyan Varsó és más európai országok reagálnak az elmúlt években megszaporodott, Oroszországnak tulajdonított szabotázs- és kémkedési akciókra.

Az osztrák Der Standard információi szerint Tiborcz István és köre venné meg a Raiffeisen orosz leánybankjának 60 százalékos többségi tulajdonrészét. A lap úgy tudja, az üzlet Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök novemberi találkozóján is szóba került, ahol a magyar miniszterelnök felvetette a kérdést, Trump pedig azt jelezte, megvizsgálják az ügyet.

A Telexnek egy névtelenséget kérő banki forrás arról beszélt, hogy

a forrás azonban a vevő személyét nem erősítette meg.

„Sem Tiborcz Istvánnak, sem a BDPST-csoportnak nem áll szándékában a Raiffeisen Russia felvásárlása” – írták.

A Raiffeisen az orosz-ukrán háború kirobbanása óta próbálja eladni oroszországi leányvállalatát, amely a legnagyobb nyugati tulajdonú bank maradt az országban. A kivonulást azonban jogi akadályok nehezítik: egy orosz bírósági ítélet megtiltotta a leánybank értékesítését, a pénzintézet fellebbezését pedig idén júniusban elutasították. Az osztrák bankcsoport korábban más konstrukciókkal is próbálkozott a pénz kimentésére, például a Strabag építőipari cég részesedésén keresztül, de ezek az amerikai szankciós aggályok miatt meghiúsultak. Az ügyletet tovább bonyolítja, hogy egy orosz bíróság később több mint kétmilliárd eurós kártérítésre is kötelezte a bankot egy másik ügyben.

Újabb fejezethez érkezett Vitézy Dávid és a Lázár János vezette közlekedési minisztérium vitája, miután a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője egy friss posztban élesen bírálta a kormány vasútpolitikáját. Vitézy szerint Csepreghy Nándor miniszterhelyettes „olyan arcpirító szövegeket mondott, amiket a főnöke szokott”, majd a bejegyzést azzal a mondattal zárta:

A frakcióvezető Csepreghy Nándor szavaira reagált, aki egy nyilatkozatában azt állította, hogy az önkormányzatok nem a vasút, hanem az autópályák fejlesztését kérték.

– jelentette ki a miniszterhelyettes, aki szerint „új szerelvényeket és mozdonyokat venni gazdaságilag teljesen indokolatlan”.

Vitézy Dávid szerint Csepreghy állításai nem felelnek meg a valóságnak.

Vitézy szerint a Lázár-féle közlekedéspolitika csak akkor hivatkozik az önkormányzatokra, amikor a felelősséget akarja hárítani, miközben a kormány 255 milliárd forintot költ egy új MÁV-székházra a Kopaszi-gáton ahelyett, hogy a vasútra fordítaná a forrásokat.

November 17-én adták át az 50. lízingelt mozdonyt abból a 100 darabos flottából, amellyel a vasúttársaság a járműparkját frissíti. A tervek szerint 2025 végéig további öt, 2026 első három negyedévében pedig a maradék 45 jármű érkezik meg. Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója az eseményen azt mondta, ezzel „a MÁV napi működéséhez szükséges mintegy 200 mozdony közül 100 már teljesen korszerű lesz.”

A mostani lízingprogramot sokan azért tartják ellentmondásosnak, mert a MÁV-START 2022-ben keretmegállapodást kötött 115 darab új Siemens Vectron villanymozdony vásárlására, ám ezt a beszerzést a kormány később leállította. A járműbeszerzések mellett a pályahálózatot érintő döntések is vitákat váltottak ki Lázár János minisztersége alatt: 2023 nyarán tíz mellékvonalon állították le a személyszállítást, a vonatok helyét pótlóbuszok vették át.

via 24.hu