HÍREK
A Rovatból

Már nem dolgozik a Magyarságkutató Intézetnél a két régész, akik kritizálták A pozsonyi csatát

A két szakember a Mandinerben fogalmazott meg óvatos kritikát az animációs filmmel kapcsolatban. A jelek szerint nem kellett volna.


Már nem dolgozik a Kásler Miklós által alapított Magyarságkutató Intézetben az a két régész, akik ha visszafogottan is, de nyilvánosan kritizálták az intézet pozsonyi csatáról szóló animációs filmjét, írja a Telex. A lap információi szerint Haramza Márknak és Kiss P. Attilának ezzel összefüggésben, retorzióként szűnik meg a munkaviszonya.

Először a Magyar Hang vette észre, hogy eltűnt a két kutató neve az intézet honlapjáról. Haramza és Kiss vendégcikke december 24-én jelent meg a Mandineren, a Telex információi szerint ezt követően, még december végén közölték a két régésszel feletteseik, hogy nem tartanak igényt a munkájukra.

Ezt három különböző forrás is megerősítette a Telexnek, azt azonban ők sem tudták, hogy a kutatók távozása formailag (felmondás, közös megegyezés, stb.) hogyan történt. A lap megkereste kérdéseivel a Magyarságkutató Intézetet is, amely nem kívánta kommentálni az értesülést.

A visszafogott hangvételű kritikában többek között azt írták: "Egy nyíltan a 10. század elejének kultúráját és sorsdöntő harcát bemutató alkotás esetében joggal várható el a pontos, tudományos alapokon nyugvó ábrázolásmód."

A cikkben arra is kitértek a kutatók, hogy esetenként évezredeket mosott össze az animációs film képi világa:

"A film mintegy két és fél évezred anakronisztikus tárgyi és állatvilágát igyekszik egybesűríteni. Nem lehet szkíta, szarmata vagy török kori, sőt 19. századi tárgyi emlékeket és mai állatokat a honfoglalás korába csempészni. Senkinek sem."

Ezt Baltavári Tamás, a film rendezője a művészi szabadsággal indokolta, valamint azzal, hogy szerették volna megjeleníteni a szkíták, a hunok, az avarok és a magyarok közötti kulturális folytonosságot.

VIDEÓ: A Pozsonyi csata c. animációs film

Az intézettől távozó két régész cikkében azt is megjegyezte: "egy ismeretterjesztő alkotás esetében azonban még kevésbé, sőt talán egyáltalán nem nézhetők el a hasonló bakik. A több interjúban is megfogalmazott művészi és alkotói szabadság is pontosan ugyanilyen szigorú mércével kezelendő, minthogy nem minden esetben az esztétikumon és az írói-alkotói mondanivalón van a hangsúly, mint például egy könyvadaptáció esetében."

A Magyarságkutató Intézettől a lap szerint elküldött két kutató egyébként maga is a népvándorlás korával foglalkozik történészként, illetve régészként. Hamza Márk amellett, hogy történészdoktor és muzeológus, hagyományőrző fegyverkovácsként is dolgozik, szakterülete a középkori had- és fegyvertörténet.

A Telex hozzátette azt is, úgy tudja, a film előzetesen komoly vitákat váltott ki a Magyarságkutató Intézetben. "A bírálók (információink szerint Haramza és Kiss mellett például Szabados György, az új állami történelemtankönyv szerzője is közéjük tartozott) annyit értek el, hogy a film eredetileg júliusra tervezett bemutatóját néhány hónappal elhalasztották, de a szükséges változtatások nem kerültek be a filmbe, így az decemberben lényegében változatlan formában ment adásba" - jegyzi meg a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A fia kapta a párizsi álomállást a nagykövetségen gyakornokként: bocsánatot kellett kérnie a norvég külügyminiszternek
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter nem jelezte a minisztériumnak, hogy fia a párizsi nagykövetségre pályázik. A botrány kirobbanása után a fia lemondott, a miniszterelnök pedig hibának nevezte a mulasztást.


Bírálatok kereszttüzébe került Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután kiderült, hogy fia gyakornoki állást kapott Norvégia párizsi nagykövetségén. A miniszter elmulasztotta bejelenteni a minisztériumnak fia pályázatát, noha ez kötelessége lett volna.

„Hibát követtem el, amit mélyen sajnálok. Nyilvánvalóan elfogult vagyok a fiammal szemben, így az egész külügyi szolgálat is elfogult. Ezért a nagykövet is elfogult volt, amikor a fiamat választotta gyakornoknak”

mondta a külügyminiszter szerdán a norvég NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak. Eide elismerte, hogy hibásan mérte fel a helyzetet, és nem nézte át elég alaposan a vonatkozó szabályokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fia megfelelt a pályázati feltételeknek, a pozícióról azonban időközben saját elhatározásából lemondott.

Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök az ügy kapcsán úgy fogalmazott, Eidének tudnia kellett volna, hogyan kell eljárni egy ilyen esetben.

A hiba ellenére azonban továbbra is bizalmáról biztosította külügyminiszterét. Az ellenzék szerint ugyanakkor az eset tovább rombolja a politika iránti bizalmat, és egy tapasztalt politikustól elvárható lenne a szabályok pontos ismerete.

Norvégiában miniszteri összeférhetetlenség esetén egy helyettesítő minisztert kell kijelölni az adott ügyre, ami Eide bevallása szerint most elmaradt.

A párizsi nagykövetség gyakornoki helyei rendkívül keresettek, a februárban induló félévre meghirdetett posztra harmincan pályáztak. A kiválasztásról a külképviselet dönt előre rögzített szempontok alapján. Az ügyben Vegar Sundsbø Brynildsen párizsi nagykövet is elismerte, hogy neki is fel kellett volna ismernie a saját összeférhetetlenségét, és sajnálatát fejezte ki a hiba miatt. A teljes átláthatóság érdekében Eide azt is közölte, hogy egy másik fia 2024-ben szintén pályázott egy gyakornoki helyre, de azt nem nyerte el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter találkozót kezdeményez a Samsung vezetőivel: Tudni akarom, milyen mennyiségben kerültek súlyosan rákkeltő nehézfémek a munkatérbe és a gyáron kívüli területre
A Tisza Párt elnöke EP-képviselőként akarja látni a gyárat. Súlyos egészségkárosodás és környezetszennyezés vádja is felmerült a gödi üzemmel szemben.


Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője Facebook-posztban jelentette be, hogy sürgős találkozót kezdeményez a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár vezetőivel, és haladéktalan választ vár tőlük, valamint az Orbán-kormánytól egy sor kérdésre. A politikus arra vár választ, igazak-e a sajtóban megjelent egészségügyi határérték-túllépések, és hány embert érinthetett súlyos egészségkárosodás.

A poszt szerint

Magyar tudni akarja, „hányszor és milyen mennyiségben kerültek súlyosan rákkeltő nehézfémek a munkatérbe és a gyáron kívüli területre? Hányszor és milyen mennyiségben került az üzemterületéről a csatornarendszerbe és a felszíni vizekbe NMP magzatkárosító anyag?”.

Érdeklődik arról is, hogy az üzem dél-koreai vezetője milyen rendszerességgel találkozott Szijjártó Péter külgazdasági miniszterrel, és tájékoztatták-e a kormányt a szabálytalanságokról.

Magyar Péter több súlyos balesettel és szabálytalansággal kapcsolatban is kérdéseket tesz fel. Azt írja:

„Igaz-e, hogy az üzemben 2021-ben történt munkai baleset után az érintett gyártósor szoftverét a hatóságok tutta nélkül módosították? Igaz-e, hogy a hatósági szemle és a holttest elszállítása után azonnal újra akarták indítani a gépsort, de az ott dolgozók nem voltak hajlandóak felvenni a munkát?”.

A Tisza Párt elnöke arra is rákérdez, igazak-e azok a hírek, hogy az üzem 2021-es bővítésekor „már a szükséges hatósági engedélyek hiányában is folyt a termelés egy sürgős BMW megrendelés miatt, és hogy amikor a hatóságok elenőrizték az üzemet, akkor azelőtt kiürítették az érintett gyártócsarnokot, mintha ott még nem folyna termelés?”.

A politikus szerint tisztázni kell azt is, hogy „Igaz-e, hogy a Samsung SDI vezetésének management vacsoráit a matolcsi körhöz köthető Félix luxuséteremben kellett megtartani?

Igaz-e, hogy a Samsung SDI több mint 5 milliárd forint közpénzt kapott kutatásfejlesztésre a magyar kormánytól, de ilyen tevékenység ténylegesen nem folyik az üzemben [...]. Igaz-e, hogy az üzemet a Rogán Antalhoz köthető Valton Security védi? Igaz-e, hogy az üzemet a Pintér Sándorhoz köthető cégek takarítják? Igaz-e, hogy az üzemben dolgozó több ezer ázsiai vendégmunkás behozatalát kizárólag Nerhez köthető cégek végzik?”.

Magyar rákérdez a magyar munkavállalók arányára, valamint arra, hogy igaz-e, hogy 2017-ben felrobbant a katódszárító.

A poszt végén Magyar Péter állítása szerint azt is tudni szeretné, fizettek-e a cég vezetői kenőpénzt a magyar kormány tagjainak, illetve a magyar államtól kapott „több százmilliárd forintos támogatásból mennyit és kinek kellett visszaosztani az Orbán kormányhoz közel álló szereplőknek”. Posztját azzal zárja, hogy a cégvezetőktől azt kéri, tegyék lehetővé számára, hogy az üzemet megtekinthesse, és a továbbiakban is tájékoztathassa a magyar közvéleményt, mert szerinte „a magyar embereknek joguk van tudni az igazságot”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Budai Gyula súlyos bűncselekményekkel vádolja a Tisza Párt alelnökét
A fideszes képviselő szerint minden nap újabb leleplezés jön a Tisza Párt második emberéről. A vádak szerint milliós tartozásokat hagyott hátra.


Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.

A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.

A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.

A bejegyzését azzal a kijelentéssel zárja, hogy „holnap indulunk”.

A kormányközeli Magyar Nemzet február 5-én írt arról, hogy nyomozás indult Radnai Márk egy korábbi cégének, a Story Chef Kft.-nek az ügyeiben, ahol nagyjából 300 millió forint sorsát vizsgálhatják. A 24.hu február 10-én számolt be arról, hogy a radnaimark.hu domainen egy „coming soon” felirattal ellátott oldal jelent meg. A 444-nek nyilatkozva Radnai azt állította, lejárató akcióra számít, amit szerinte Magyar Péter 2024. február 11-i partizános interjújának évfordulójára időzítenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tanúként hallgatták ki a győri polgármestert az eltűnt 1,7 milliárd ügyében
Pintér Bence a rendőrségen járt, ahol állítása szerint mindent elmondott az ügyről. Magával vitte a bizonyítékait is, hogy alátámassza, miért hiányzik a pénz a város kasszájából.


Pintér Bence győri polgármester a Facebookon számolt be arról, hogy tanúkihallgatáson járt a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon a győri lakáskasszából szerinte eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében.

Állítása szerint elmondta az igazságot, és magával vitte a rendelkezésére álló pénzügyi dokumentumokat, valamint megmutatta a nyomozóknak a Győr-Szol Zrt. elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter nyilatkozatait és videóit.

Pintér Bence posztjában azt írta: „Elnök-vezérigazgató úr ugyanis újabban – ahelyett, hogy a közgyűlésen az általa február 5-re írásban ígért pénzügyi adatokat elküldené – videósorozatot gyárt a cég közösségi oldalain. Az egyik részben be is jelentette, hogy: (adatküldés helyett) könyvvizsgálói jelentést és könyvszakértői vizsgálatot csináltatnak.”

A polgármester szerint azonban ez a vizsgálat nem alkalmas az ügy érdemi tisztázására.

„A könyvvizsgálat csak azt vizsgálja, hogy egy cégben szabályszerűen könyvelnek-e, valós képet adnak-e a cég vagyoni, pénzügyi helyzetéről a számviteli törvény szerint. Nem azt vizsgálja, hogy a lakáskasszát elköltötték, és ha igen, akkor mire.

Tehát a könyvvizsgáló nem vizsgálja a lakáskassza ügyének érdemét: hogy miért hiányzott 2025. szeptember 30-án 1,7 milliárd forint a Győr-Szol bankszámlájáról, és azt 2026. február 4-re hitelből töltötték-e vissza” – írta a polgármester, aki hozzátette, továbbra is várják Sárkány Pétertől a február 5-ére ígért dokumentumokat, köztük a cég 2025. szeptember 30-i pénzeszközeiről szóló banki bizonylatot, a 2026. február 3-án igénybe vett hitel pontos összegét, valamint bizonyos főkönyvi számlák adatait. Pintér Bence bejegyzését azzal zárta, hogy

„február 20-án pedig tüntetni fogunk, mert ez az ügy nem maradhat következmények nélkül. Nem tűnhet el nyomtalanul 1,7 milliárd forint a város vagyonából.”

Az ügy február 3-án robbant ki, amikor Pintér Bence nyilvánosan állította, hogy 2025 januárja és szeptembere között legalább 1,7 milliárd forint tűnt el a Győr-Szol Zrt. által kezelt önkormányzati „lakáskasszából”, és egyúttal kezdeményezte a győri közgyűlés feloszlatását, ami végül nem történt meg. A február 4-i rendkívüli közgyűlésen Sárkány Péter, a Győr-Szol vezérigazgatója egy dobozból előhúzott banki igazolással demonstrálta, hogy a pénz rendelkezésre áll, de arra a kérdésre nem adott egyértelmű választ, hogy az összeg hitelből került-e vissza a számlára. A közgyűlés a Fidesz-frakció szavazataival fegyelmi eljárást indított a polgármester ellen.

A polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást indított. A Győr-Szol Zrt. eközben a helyi önkormányzati médiában azt kommunikálta, hogy nincs pénzhiány, a félreértést szerintük az okozza, hogy a tényleges bankszámla-egyenleget összemosták a „lakáskassza” számviteli nyilvántartásával. Fekete Dávid, a Fidesz-frakció vezetője politikai lejárató kampánynak tartja a vádakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk