Már Mészáros Lőrinc öccse is milliárdos vállalkozó lett

Váratlan kérdésre adott váratlan választ Lázár János a csütörtök esti váci Lázárinfón. A miniszternek egy 18 éves, saját állítása szerint roma fiatal arról beszélt, hogy

„Az ön humorát ismerve, mosolyogva vette volna át ezt” – fejezte be a fiatalember.

Lázár János úgy reagált: nem tudja, kik vették el tőle az ajándékot, de úgy gondolja, azok az emberek nem hozzá köthetők, hanem valószínűleg helyi biztonsági őrök. Végül azt mondta: arra kéri a fiatalembert hogy várja meg a fórum végén, és szívesen átveszi tőle WC-kefés Lázár-fejet.

A kormány február 3-án rendelettel tiltotta meg, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt, de a lépés a jogászszakma és a bíróságok heves ellenállásába ütközött. A rendelet kimondja, hogy a hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, így nem lehet ellene közigazgatási pert indítani. A jogszabály szerint annak rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, ami a most zajló perek leállítását jelentené.

– írta a Telex. A kamara szerint a rendelet közvetlen beavatkozás „a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz.”

Egy Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és március 19-re tűzött ki új időpontot. Csütörtökön a Főváros és a magyar állam perében eljáró Fővárosi Törvényszék is kiadott egy végzést, amelyben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. A bíróság szerint „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. A törvényszék egyúttal jelezte, hogy a következő, március 16-i tárgyalást megtartják.

Az ügyben a Kúria is megszólalt a 24.hu megkeresésére. A legfelsőbb bírói fórum azt írta:

E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk.” Hozzátették, hogy „az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

A mostani kormányrendelet előzménye, hogy a Kúria tavaly novemberben a fővárosnak adott igazat egy szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos felülvizsgálati perben, ami mozgásteret nyitott más önkormányzatok számára is a perindításhoz.

A főpolgármester bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul. Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint a rendeletre az Alkotmánybíróság korábbi döntései miatt volt szükség a fizetési kötelezettségek következetes érvényesítése érdekében.

Elhunyt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója. A halálhírt február 6-án egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte a közösségi oldalán.

Pályafutása során dolgozott az egykori Sirius Rádiónál, valamint a Kiskun és a Trió TV-nél is. 2011 és 2014 között a kiskunfélegyházi Rádió Smile hírszerkesztője és hírolvasója volt,

A közmédia egy 2020-as, az M1 megújult arculatáról szóló anyagában idézték fel egyik jellegzetes beköszönését: „Kontra György vagyok, jó reggelt kívánok.” Halálának körülményeiről egyelőre nem közöltek részleteket.

Via Telex

Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke szerint rémes a budapesti kátyúhelyzet. Facebook-posztjában kifejtette, hogy a fővárosban „kátyú vészhelyzet” van, és párhuzamot vont azzal, amikor Karácsony Gergely főpolgármesterré választása után a közgyűlés első dolga a klímavészhelyzet kihirdetése volt.

Személyes tapasztalatáról is beszámolt, mondván, amikor Újpalotáról a 8E busszal utazott,

Állítása szerint a vadonatúj buszok és az autók is „inognak-binognak”, a járművek lelassítanak, és a sofőrök a kátyúkat kerülgetve áttérnek a másik sávba, ami balesetveszélyes helyzeteket teremt.

mert Budapesten egy súlyos válság van az útállapotok miatt, ezt nem lehet a normál menetrendben kezelni, hogy majd kimegy a Budapest Közút, amikor lesz ideje. Minden erőforrás, ami a városban van, célgépek, humán erőforrás, képesség, azt összpontosítani kellene arra, hogy elkezdjük ezeket a kátyúkat megszüntetni” – idézte fel a helyzetet Vitézy.

Elmondta, hogy a szakbizottság elnökeként már kérte a Budapest Közutat, hogy mutassanak be egy teljes leltárt a hibákról, azok eloszlásáról, és a következő bizottsági ülésen számoljanak be erről, javaslatot téve arra is, hogy a fővárosi képviselők milyen erőforrásokat tudnának felszabadítani a helyzet megoldására. Vitézy Dávid hozzátette, mivel a város operatív vezetője a főpolgármester, őt kéri arra, hogy a válságkezelést vegyék politikai szintre, és kezdjék el komolyan irányítani. Kijelentette, hogy a közgyűlés, a szakbizottság és frakciójuk is minden segítséget megad ehhez, mert „ez a helyzet a budapesti utakon így nem maradhat”.

A hideg és csapadékos tél következtében szokatlanul sok úthiba keletkezett a fővárosban.

A cég szerint a fővárosi úthálózat közel negyede eleve felújításra szorul, a fagyás-olvadás ciklusai pedig drasztikusan megnövelték a kátyúk számát.

A kialakult helyzetre reagálva a Budapest Közút megerősített üzemmódban, január 19. óta napi három műszakban dolgozik. A javításokat mintegy 30, részben külső vállalkozókból álló brigád végzi, egyelőre ideiglenes technológiával. A tartós helyreállításra várhatóan a tavaszi-nyári időszakban kerülhet sor. A cég előrejelzése szerint az év első negyedévében 10–12 ezer kátyú kezelésére lehet szükség.

Az úthibák több helyen okoztak balesetveszélyt és járműkárokat, a sajtó többek között az M1–M7-es autópálya bevezető szakaszán és más nagy forgalmú csomópontokban kialakult kráterekről is beszámolt. A hatóságok azt kérik az érintett autósoktól, hogy kár esetén azonnal tegyenek bejelentést és vetessenek fel jegyzőkönyvet. Budapesten a károk bejelentését a Budapest Közút Zrt. felé kell megtenni.