SZEGED
A Rovatból

"Már-már kiskirályként tekinthetünk magunkra" – így látja Szegedet egy Budapesten élő blogger

Azt mondják, egy kívülálló mindent másként lát, mert nem az érzelmei vezérlik. Nincs ez máshogy a városnézéssel sem.
A DRKUKTART blog cikke - szmo.hu
2018. február 05.



A DRKUKTART életmód blog Budapesten élő bloggere lelkesen fedezi fel Budapestet, Magyarországot, nem utolsó sorban pedig imád utazgatni a nagyvilágban is. Bárhol legyen felfedez, fotóz, megoszt. Ez a blog mindannak az élményanyagnak a gyűjtőhelye, ami kedves szívének, kezdve a jó ételektől, kávéktól a legjobb boltokon, tervezőkön át a kihagyhatatlan eseményekig, helyekig.

...egyelőre egy felfedezésre váró város. Épphogy belekóstoltam egy villámlátogatás keretében. Ez utóbbi műfajához méltó módon gyors lefolyású, de nem átutazás. Lehetőleg alig másfél napos. Nem csupán az ott tartózkodás időtartamára, de az elő(nem)készítésére is jellemző ez az iram. A gyors döntést spontaneitásban gazdag lebonyolítás követ. Néminemű tervezettség jellemző, de praktikusabb azt is felrúgni.

A kocsiba az elképzeltnél másfél-két órával később be, lévén télvíz ablakot nem le, így a könyök is csak belülről koccantja olykor az ajtót. Felkészülés híján, de esetleg rendelkezésre álló foghíjas tapasztalatok birtokában nem árt, ha segítségünkre siet egy, a szálláshelyen kihelyezett, a nevezetességeket német vagy más beszélt, de véletlenül sem magyar nyelven bemutató prospektus és ehhez simuló nyelvtudás. Nem árt egy kis szívfájdalom sem, mikor megpillantjuk a magyar nyelven elérhető, az aktuális, de látogatásunkkor éppen nem aktuális programokat bemutató kiadványt, ami az "állandó" nevezetességekről makacsul hallgat.

Készüljünk fel arra, amire nem lehet. A kissé későbbi indulás miatt a városba érkezvén ráébredünk, hogy már éhesek vagyunk. Annyira, hogy már a célra kifejlesztett netes alkalmazásokat sem leszünk képesek használni, így az első, utunkba akadó egységbe betérünk. Így történt, hogy a szombat délutáni esténkbe beleszuszakoltunk egy gyors ebédvacsit egy kevésbé magával ragadó helyen, így nevét fedje homály.

Az estebédet követő, a Hét Kávézóbeli kávézás és sütizés annál kellemesebb lehet, ám ha a záróra vészjóslóan közeleg, és amúgy is vannak el nem tervezett, de még ránk váró napirendi pontok, elpilledésre alkalmat ez sem ad. Ha hozzánk hasonlóan pörgünk, a kávézás után kihagyhatatlan egy Tisza-parti, ropogósra fagyasztó gyorsütemű séta. Kurta túra ide vagy oda, ha a szél elől bemenekülünk a partról, nem maradhat ki a fantáziát igencsak megtúráztató elnevezésű Fekete ház sem. Ne vessen vissza a lendületben az sem, ha az odavezető út kicsit kilóg az utazás tematikájából.

Miközben az ujjunk a telefonra fagy és a belvárosban körözve a ház címét sehogy sem leljük, kegyelemdöfésként érhet a felismerés, hogy akiket megkérdezünk, maguk is csodálkozva néznek vissza ránk. Csodálkozásuk értelmet nyer, mikor végre megpillantjuk az épületet, hiszen a Fekete ház neve ellenére inkább szürke és fehér színekben pompázik kívülről. Sőt, a lépcsőházban kitett korabeli - egyébként "fekete-fehér" - fotók tanúsága szerint soha nem is volt fekete. A falak között nem csupán azért töltöttünk több időt, hogy kompenzáljuk a ház keresésére fordított tucatnyi percek alatt kockára fagyott testünket érő sokkot, hanem mert egy kedves patikatörténeti tárlat, továbbá a Gyenes Kálmán, Szeged sajtófotósa emlékére szervezett kiállítás, valamint az emeleten a polgári lakáskultúrának és az építtető Mayer családnak szentelt enteriőr tárlat is leköti figyelmünket.

Ha ottjártunkkor javában dúl az advent (ez jelen iromány aktualitásából leheletnyit levonhat), belekóstolhatunk a Dóm tér ünnepi-vásáros arcába, és, ha a Fekete házban töltött idő még nem forrósította volna fel eléggé testünket, akkor közelebb húzódhatunk a fémhordókban lobogó lángokhoz, majd pedig az időközben havassá, esőssé fordult időjárásra fogva egy kupica lélekmelegítőt is engedélyezhetünk magunknak. Kizárólag megelőzési céllal.

Egy esetleges égi áldás se szegje kedvünk, irány az Anna Fürdő. Látogatóként különösen mázlisták vagyunk, ha valamilyen csoda folytán a fürdő csaknem kihalt, hiszen ekkor ott pezseghettünk, ázhattunk, lazulhattunk, ahol akarunk. Már-már kiskirályként tekinthetünk magunkra, akit azonban ugyanúgy köt a nyitvatartás, akárhogyan is írják.

Ha ekkor még nem az ágy a legideálisabb hely, ahol vizionáljuk magunkat, de odakint havas eső kóstolgat, jó programnak tűnhet a mozilátogatás. Ha pedig már ott járunk, nem ártunk sokat magunknak, ha meg is nézünk egy filmet. Lehetőleg a Belvárosi Moziba menjünk és a városnézés jegyében ne találjunk egyenesen oda, akkor sem, ha már jártuk ott. Érintsük a sötétbe burkolózott Széchenyi teret, napvilágnál amúgy is másként néz ki. Nekünk A viszkis című filmhez volt szerencsénk, meg ahhoz is, hogy egybehangzó véleményen voltunk. Szerint jól sikerült darab, így ezt a programpontot sem árnyékolta be az éjszakán kívül semmi. Ha esetleg előtte nem volt rá érkezésünk, a film után nézzünk kicsit körül, az épület - bár valószínűleg látott rózsásabb napokat is - érdemes rá. Ezt követően nem szégyen, ha a szombati suhanásba belefárad a test és nyugovóra tér. Kell az energia a vasárnapi rohanáshoz is.

Ha utazás, akkor kezeljük természetesként, hogy a futócipőnk is velünk tart, így egy jó kis szegedi vasárnapot kezdhetünk például egy Tisza-parti páros rohangálással. Az edzésnek is beillő futás egészen különös felhangot ad bármely városlátogatásnak. Jó irány lehet a folyó mentén való felfelé és lefelé történő futkorászás, eközben a part menti szobrok, falrajzok megtekintése, majd az egyenlőség jegyében a túlpart meglátogatása is szóba jöhet. Ehhez a mirelit Belvárosi hídat vegyük igénybe. Annak is az árnyékos, a nap által csak délután cirógatott, így meglepő módon jeges oldalán. Ha turista vagy, biztos, hogy a napos oldalon futsz, a híd közepén pedig kezded megérteni, mit jelent a felfestett bicikli szimbólum, onnantól kezdve pedig égsz. Ha turista vagy és előbb gondolkodsz mint e sorok írója, akkor nem hagyod megbolondítani magad a nap által és a jeges oldalon futsz, azzal, hogy nem tilos olykor vágyakozó pillantást vetni a híd napos oldalára sem, ahol a félreérthetetlenül biciklisávnak tűnő szemközti járda és az eltévedt turista fut.

A vízpartok iránti nehezen gyógyítható függőség jegyében engedélyezhetünk magunknak egy kósza körözést a parton, majd a kutyasulisok távoli érintésével a Népkert lehető legnagyobb ívben történő megkerülését. Betévedni sem árt, ilyenkor olyan apróságokat is felfedezhetünk, mint a Nem tudhatom című versből kiragadott Radnóti idézet a placcra fújva. Mielőtt meghűlnénk, induljunk vissza, útba ejtve a hidat, annak is - végre avagy továbbra is - a jeges oldalát, ha már zsaruk ülnek egy ott állomásozó rendőrautóban. A hotelben ki ne hagyjuk a forró zuhanyt.

Ha szeretünk kiadósan reggelizni, akkor ne ezt az írást vegyük ehhez alapul, ugyanis nem volt alkalmunk felkutatni és letesztelni egy helyet sem ilyen célból. Azonban, ha gyomrunk éppen totál összeszűkült állapotban van, viszont reggeli kávét kívánunk, az elbűvölő Kék elefántban van a helyünk. Senki sem fogja a szemünkre hányni, ha a kávé mellett elpusztítunk egy hatalmas, csokidarabokkal megbolondított kekszet. Még inkább itt a helyünk, ha szeretjük a pici - értsd igen apró -, barátságos helyeket és nem ijedünk meg egy csokor közvetlen embertől. Sőt, ebben az esetben a legjobb helyen járunk, garantált, hogy jól mulatunk, különösen, ha a közönségből egy eszméletlen dumájú ötéves forma kislány viszi a prímet.

Ha spontán utunkat egy, a helyszínen beszerzett prospektus "vezeti", akkor sem árt, ha nyitott szemmel járunk. Ilyenkor van arra is esély, hogy a Dugonics téren "felfedezzük" a kiadványban nem szereplő, de szemmel láthatólag ott lépkedő Szent-Györgyi Albert szobrát. A német sorok közé visszazuhanva jöhet az Aradi vértanúk terén található szobrok számbavétele, majd immár napfényben az észak-európai városok építészetére (engem speciel Amszerdamra, Gdańskra) emlékeztető Dóm téri épületegyüttes.

Ha a várost magaslati pontról is megtekintenénk, kitűnő helyszínnek mutatkozik a szegedi Fogadalmi templom. A dóm belülről is pazar, tornyából pedig nagyszerű kilátás nyílik a városra. Elegánsan lendüljünk túl az égi zimankón, sőt a magasban fejét vesztett vagy csak szimplán elhullott galamb se szegje kedvünket, bármilyen szomorú is az eset. Érdekes történetekkel gazdagodhatunk, ha a toronyba felvezető, végeláthatatlannak tűnő lépcsősorokat megszakító templom-tértörténeti kiállítás két állomásán megpihenünk. Ki ne hagyjuk az altemplomot, ahol a toronyban látott-halott elbeszéléseket a korábbi barokk Demeter-templomból megőrzött bájos szobrok teszik szemléletesebbé. Ezt követően időzhetünk még a múzeum boltban is, ahol nem szégyen kedvenc terméket választani. Így történt ez velem is, kedveltem a Sándor csepp, ámbár kóstoló még nem áztatta a gigát, a neve enélkül is igen szimpatikus.

Ha még ezt követően is van bennünk erő, pózolhatunk a sokunknak ismerősként szobrozó hegedűs-nő-gyermek és kutya szoboregyüttessel a Kárász utca Dugonics térhez közeli végén. Ha viszont a kihagyott reggeli és az amúgy is a komfortosabbnál hűvösebbnek tűnő időjárás miatt már az éhhalál környékez, irány a Cirmi gasztrokocsma vagy bármely olyan hely, amiről helyi arcoktól szereztünk tudomást. Ne feledjük, szigorúan spontán városlátogatunk, aminek sokszor elengedhetetlen momentuma a szegediek faggatása az olyan egységekről, ahol ők is szívesen esznek, isznak, mulatnak. Hiszen kik ismernék jobban a városukat azoknál a társainknál, akik benne élnek? Szegeden minden adott, hogy barátságos emberektől érdeklődjünk, így olyan helyekre is eljussunk, amelyek nem biztos, hogy eszünkbe jutnának vagy a térképet böngészve éppen nagyon messzinek tűnnek. Szóval Cirmit kipipáltuk: ötletes, hosszabb üldögélésekre csábító enteriőr, finom étel, kedves kiszolgálás.

Ne áltassuk magunkat. Nem azért tankolunk fel a Cirmiben, hogy autóba pattanva szabad utat adjunk a kilók csípőre rakódásának. Ellenkezőleg, van még mit villámlátogatni a kezük ügyében lévő kiadvány szerint, de a fejünk felett pallosként himbálózó nyitvatartási idő miatt nem árt sietni. Ha már a környéken lófrálunk, meg se álljunk az egyik legszebb szecessziós épületig, a Reök-palotáig.

Nem szégyen nehezen szabadulni az épülettől akkor sem, ha "csak" este és "csak" a lépcsőházába jutottunk be. Ez utóbbi egyszerűen lenyűgöző. Búcsúzóul biccentsünk a Dugonics-téri szökőkútnak vagy az advent táján éppen ott álldogáló kivilágított szarvasalaknak. Ha még mindig kilométer hiányunk lenne, sétáljunk el az Új Zsinagóga impozáns épülete felé, majd azért, hogy a Budapest felé vezető utat korgó gyomor nélkül megússzuk, a biztonság kedvéért látogassuk meg az aprócska alapterületű, ám kalória fronton egyáltalán nem fukarkodó Süti nem Süti sütizőt.

Zárszóként még annyi, hogy tavaly döbbentem rá, hogy bár Budapest nap mint nap lenyűgöz, budapestiként túlságosan meghatároz a főváros, míg az ország más részeiről sajnos aránytalanul kevesebb ismerettel bírok. Pedig nem titok, hogy egy ország közel sem egyenlő a fővárosával. Elhatároztam, hogy országhatáron belül is mindinkább útrakelek. Bár korábban is jártam már számtalan kisebb és nagyobb városunkban, ám különböző életszakaszokban, különböző társaságokkal (vagy éppen egyedül) a fókusz is eltérő. Így vagyok Szegeddel is, ahol az egyetemi évek alatt töltöttem farsangot vadidegen társaságban, de áztunk már barátokkal a termálban, édesgettük magunkat a Virágban, buliztunk az egyetemi klubban, pózoltunk a Kárász utcai szobrokkal és idétlenül vihogtunk a szálláson kifüggesztett házirenden is. Most pedig érdekel, hogy mi érdekel most. Ez, a felszínt kapargató villámlátogatás megadta a kezdőlökést. Köszi CsT, hogy Szegedet választottad. Már alig várom, hogy visszatérjek.

Ne feledkezz meg a DRKUKTART blogról sem: ne maradj le az újdonságokról, kövess Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik, értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
Szeged adventi díszben pompázik: megannyi látványosság, kedves, visszatérő figurák, fényfüggöny és varázslatos hangulat
A Tisza-parti város télen, az ünnepi időszakban egészen más arcát mutatja. Mint egy mese elvarázsolt díszlete, olyan a belváros és környéke.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2024. december 21.



Az egyik leghangulatosabb adventi dekorációt Szegeden láthatjuk. Évek óta visszatérő látványosságok mellett mindig vannak újdonságok is. A belváros, a Kárász utca, a Dóm környéke, a Széchenyi tér ilyenkor fénypompában úszik. A csodaszarvas és a fényvillamos is évről-évre láthatók, és sokak kedvencei.

Idén is káprázatos lett a Tisza-parti város, amit a sejtelmes köd is még meséssebbé varázsolt.

Képgaléria: Szeged adventi fényekben (A fotókért kattints a képre)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
A Rovatból
Kivágták Szeged ikonikus platánfáját, a Széchenyi téri 120 éves disznófejes fát
Sokak kedvence volt a belvárost díszitő fasor egyik fája. Évek óta küzdöttek a megmentéséért, de most egy fertőzés annyira legyengítette, hogy már nem maradhatott tovább. Fotókon a fa utolsó percei.


Már többször is veszélyben volt, de most végleg eldőlt a sorsa a szegediek kedvenc fájának. A Széchenyi téren lévő ikonikus disznófejű fát kivágták.

A fának még a Wikipédiában is van oldala, ahonnan kiderül, hogy a disznófejű fa Szeged belvárosában élt. A platán az egyik olyan szegedi fa, amelynek saját neve is lett. Ezt pedig az egyik fő ágán kialakult furcsa kinövésnek köszönhette. A Széchenyi tér sétányán sokan csodálták meg a vaddisznó formát, amely úgy tűnt, mintha figyelné a lombok közül a sétálókat.

A fát 1890 körül ültették a Széchenyi tér fásítási programjában. 2004-ben a lakosság tiltakozása menette meg a kivágástól. A fagyrepedés azonban sok gondot okozott. Többször is kezelték, gyógyították a fát, de sajnos mára már nem lehetett megmenteni.

2023-as adatok szerint a platán magassága 27 méter, értéke pedig 56 millió forint volt.

A Szeged 365 portál pénteki cikke szerint a fát decemberben metszették meg, és rendszeresen vizsgálták is. Abban bíztak, hogy még legalább tíz évig élhet, de végül olyan állapotba került, hogy kockázatos volt a megtartása. Egy gombás fertőzés miatt annyira leromlott az állapota, hogy nem maradt mág megoldás, mint a kivágása.

Azonban arra van remény, hogy a "disznófej" megmarad. A kivágás során próbálják a fejet megmenteni, hogy ne sérüljön. A fa helyére még nem kerül új növény, mert a fertőzés egy új fát is veszélyeztethetne - írja a szeged365.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Fotók: Bejutottunk a szegedi Városháza ikonikus épületének ritkán látott helyeire is
Láthattuk a kis harangot, a fura kéményeket, a csodás dísztermet, ahol még a karzatra is felmehettünk. Közben pedig kiderült a Sóhajok hídjának története is.
szs - szmo.hu
2025. október 09.



Szeged egyik legjellegzetesebb épülete, a Széchenyi téren álló Városháza, amely évszázadok óta meghatározó része a városképnek.

A különösen szép épület szinte minden arra járót megállásra késztet. És érdemes is elidőzni előtte, mert a sok szép részlet valóban lenyűgöző, a toronnyal, a sóhajok hídjával, a különleges Zsolnay burkolatú tetővel. A sorsa, története is különleges, ahogy a ritkán látható belső terei is számos meglepetést, érdekes sztorikat rejtenek. Ám néha megnyílnak a kapuk, és szervezett formában, vezetéssel be lehet kukkantani az épületbe. Nekünk is nagy szerencsénk volt, mert Szegedre érve pont sikerült becsatlakozni a Szegedi Tourinform iroda által szervezett épülettúrába.

Mielőtt fotókon is megmutatnánk, mi mindent láttunk, íme pár érdekesség a Városházáról.

Az első városházát, melyet egy katonai mérnök tervezett, már 1728-ban átadták, mai formáját azonban hosszú átalakítási folyamat során nyerte el. A város gyors fejlődése miatt a régi épületet hamar kinőtték, így 1801-re új városháza épült Vedres István tervei alapján. Bal oldali szárnyát színházi előadásokra is alkalmassá tették, így 1847-ig rendszeresen tartottak itt színiesteket. Az 1849-es országgyűlés egyik legfontosabb döntése is itt született: ekkor emelték törvényerőre a zsidók egyenjogúságát és a nemzetiségi törvényt.

Képgaléria: Szegedi Városháza (Fotókért kattints a képre)

Ugyanebben az évben Haynau a városháza tornyából figyelte a szőregi csatát, amikor egy magyar ágyúgolyó kis híján eltalálta – a lövedék a torony falába fúródott, és sokáig az 1848–49-es szabadságharc emlékeként őrizték.

Az 1879-es nagy árvíz gyakorlatilag teljesen elpusztította Szegedet. A pusztítás után Ferenc József személyesen látogatott el a városba, és kijelentette: „Szeged szebb lesz, mint volt!”

A város újjáépítése során új emeletet húztak a városházára, és teljesen átalakították Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épület 1883-ban készült el, és az októberben rendezett háromnapos királylátogatáskor adták át.

A főkapu fölött atlaszok tartják a kőkorlátos erkélyt, amely fölött a város újjászületését jelképező főnixmadár áll. Az udvarban két márványkút, a falon pedig az I. világháború hősi halott köztisztviselőinek emléktáblája található. És egy érdekesség: itt látható az a kis harang is, amely régen a közgyűlési szünet végét jelezte a képviselők számára. A két márványkúttal is díszített udvarról jól láthatók a barokkos kémények.

A kétszintes, karzattal rendelkező díszterem mennyezetén Vajda Zsigmond freskója látható: középen szárnyas puttók emelik a város címerét, a sarkokban pedig négy nőalak jeleníti meg Szeged alappilléreit. A főbejárat fölött díszpáholy (itt ült I. Ferenc József is, mikor a várost meglátogatta), a két oldalon pedig I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja. A terem oldalfalain gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, gróf Andrássy Gyula és Kossuth Lajos alakjai sorakoznak. A lépcsőházban pedig három színes üvegablakon a régi és a mai városháza, valamint a város címere látható.

Képgaléria: A belső terek (Fotókért kattints a képre)

A közgyűlések mellett ünnepi események helyszíneként is szolgáló díszterem mellett két tanácskozóterem található. A Lechner Lajos-terem a nagy árvíz emlékét őrzi festményein, a Tisza Lajos-teremben pedig az egykori polgármesterek portréi sorakoznak, köztük a várost 32 évig vezető Pálfy Ferencé.

A Sóhajok hídja

Eredetileg nem tervezték a Városháza, és a mellette található 1872-ben épült Polgármesteri Hivatal összekötését. Ám az 1883-as királylátogatás idején I. Ferenc József és kísérete a hivatali épületben lakott. Mivel a két épület ahhoz túl közel volt, hogy hintóval menjen át, sétálva meg szintén nem volt illő, így Lechner Ödön tervei alapján egy díszes híddal kötötték össze a két épületet, a velencei Sóhajok hídját idézve. A lépcsőlejáró falán manapság Lauscher Lipót árvízi fotói láthatók.

A torony a városháza leglátványosabb része. Körerkélyes, órával ellátott, díszes sisakkal, tetején vázák, sárkányfejes vízköpők és az előző városháza tornyából idekerült 25 mázsás, 1832-ben készült harang. 2004 óta minden egész órában zenei részletek hallhatók belőle. A régihez hasonlító tetőre mázas cserépfedés került, melyeket a Zsolnay-gyár készített.

Néhány különös eset is fűződik a Városházához:

Az épületet Babits Mihály is megemlítette: szerinte a torony „a csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlít.

1919 májusában tanárgyűlésen vettek részt a városházán, ahol Juhász Gyula is jelen volt újságíróként. A költő megpróbálta megvédeni egyik megrágalmazott barátját, de a vita hevében kidobták a teremből.

Különleges történet fűződik Réh János polgármester portréjához is. Ő életében sosem engedte, hogy fénykép készüljön róla. Halála után családja ünnepi ruhába öltöztette, így készítették el a fényképet, amely alapján a portré is készült. A festőnek végül módosítania kellett a képen: „élővé” tette a tekintetet, hogy természetesebb legyen.

Mikszáth Kálmán tudósítóként követte az 1879-es árvíz eseményeit. A városháza közgyűlési terméből rohant át a Zsótér-házba, hogy első kézből tudósítson. Így írta le a pillanatot: „hirtelen kialudtak a még kivilágított városháza nagytermének gázlámpái”, majd sötétség borult Szegedre, és megérkezett az áradat.

Köszönet a segítségért a Szeged Tourinform irodának, és az idegenvezető Gyuris-Karancsi Dórának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
A Rovatból
Sörényes farkasok, hópárducok és elefántok: Így lett a Szegedi Vadaspark a ritka állatok otthona
Magyarország legnagyobb területű állatkertjében ma már több mint ezer állat, köztük számos ritka faj él a világ minden tájáról.
szs - szmo.hu
2025. november 08.



Szegeden járva az egyik kihagyhatatlan program a város vadasparkja. Én magam a kezdetektől nyomon követhettem az állatkert fejlődését, ugyanis szinte évente meglátogattam az egyre nagyobb, egyre izgalmasabb parkot. Persze mindig van újabb kedvenc: hol az elefántok nyűgöznek le, hol a pingvinek csalnak vissza a séta végén még egyszer, hol egy-két különleges állat mellett töltök hosszabb időt, és olvasom el, mit is érdemes tudni róluk. Már az elején megfogott az élmény, hogy az állatoknak itt hatalmas területe van. Van helyük együtt lenni, de el tudnak vonulni, ha éppen ahhoz van kedvük. Az állatkertben bőven van lehetőség a sétára, nézelődésre, de van hely egy kis pihenésre, és a gyerekeknek játszóteret is kialakítottak. Érdemes akár több órát is rászánni a feledezésre, amihez tanácsos egy kis térképet is vinni magunkkal, hogy biztosan minden területet bejárjunk.

Képgaléria (Fotókért kattint a képre)

Az elmúlt évtizedek során egyre több állatfaj érkezett a vadasparkba, így minden látogatás tartogat meglepetést. Lássuk mi mindent kínál most.

A Szegedi Vadaspark több mint harminc éve várja a látogatókat, és

ma Magyarország legnagyobb területű állatkertjeként ismert.

A parkot 1989. május 28-án nyitották meg, hosszú évek előkészítő munkája után. Kezdetben anyagi nehézségek miatt főként kisebb testű állatokat mutattak be, de ezek között is sok ritka faj volt. A karmosmajmok tartásában és tenyésztésében pedig nemzetközi sikereket értek el.

A kilencvenes évek elején indultak el a nagyobb fejlesztések. 1993-ban megépült az első oktatóterem, majd 1994-ben megnyílt az öt és fél hektáros Dél-Amerika-rész. Ez az országban egyedülálló volt, mert az állatokat tágas, természetes kifutókban mutatták be. Később folyamatosan érkeztek új lakók a különböző kontinensekről. A park 2000-ben újabb fejlesztésekkel bővült: felépült az araház, a japán makákók természetes erdei kifutója és a kiangok férőhelye.

2001-ben nagy szakmai siker volt, hogy a sörényes farkasok szaporodtak. A következő években újabb állatházak és kifutók épültek, többek között hópárducoknak, gibbonoknak és flamingóknak. A 2000-es évek közepén megnyílt az Afrika-ház, a Dél-Amerika-ház és a Madagaszkár-ház, ahol egyedülálló fajokat mutattak be, például alaotra-tavi bambuszmakiakat.

2008-ban elkészült az új főbejárat, mellette új állatok is érkeztek: gepárdok, rozsomákok és krokodilok. Egy évvel később szibériai tigrisek, leopárdok és új nagymacskák kaptak otthont. A következő években átadták a Zsiráfházat, a Pingvinbemutatót és a borjúfóka-medencét is. A park 2014-ben különleges eredményt ért el, amikor kültéri terráriumban rákosi viperát mutatott be – a világon harmadikként.

2018-ban a Modern Városok Program keretében elefántház épült, ahol pápua szarvascsőrű madarakat és vidrákat is láthatnak a látogatók. 2020-ban pedig zergék és indiai orrszarvúak érkeztek.

Képgaléria (Fotókért kattint a képre)

A vadaspark területe 45 hektár, és az állatokat földrészek szerint mutatja be.

Az afrikai részben oroszlánok, hiénák, törpe vízilovak és makik élnek, a szomszédos Etióp-röpdében pedig keselyűk és páviánok láthatók. Az ázsiai állatok között megtalálható a hópárduc, a kis panda, a teve, az indiai orrszarvú és a ritka golyvás gazella is.

Az ausztrál területen kenguruk, emuk és kazuárok élnek, míg az európai részben farkasok, medvék, hiúzok és dámvadak kaptak helyet. A Tanyaudvarban őshonos háziállatokat mutatnak be, a mellette lévő épületben pedig akváriumok és terráriumok várják az érdeklődőket.

A park egyik legnépszerűbb része a Dél-Amerika-bemutató. Itt láthatók a sörényes farkasok, tapírok, kapibarák, jaguárok, pumák és különböző majomfajok. A látogatók a Trópusi Házban és az Atlanti Esőerdő Házában a karmosmajmok sokféle faját is megfigyelhetik, köztük az arany oroszlánmajmocskákat és az ezüst selyemmajmokat.

A Szegedi Vadaspark mára nemcsak látványosságairól, hanem természetvédelmi és oktatási tevékenységéről is ismert, és folyamatosan bővíti bemutatóit.

Bővebb információk: ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk