Már elérhető A dinasztia – itt a teljes film az Orbán-család meggazdagodásáról
A Direkt36 közel egyéves munkával készitette el az egyórás dokumentumfilmet. A Magyar Nemzet már a megjelenése előtt ukrán titkosszolgálati akciót sejtett mögötte.
Csütörtök este teltház előtt mutatta be a Direkt36 A dinasztia – Így született az Orbán család gazdasági birodalma című dokumentumfilmünket. A premier után péntek reggel a YouTube-ra is felkerült a közel egyórás dokumentumfilm.
Az oknyomozó portál közel egyéves munkával készítette el a filmet Orbán családjának üzleti tevékenységéről.
Kiemelten foglalkoztak Tiborcz Istvánnak, a kormányfő vejének gazdagodásával, és felidézik azt is, milyen szerepet játszottak ebben olyan közbeszerzések, amelyeket az EU ellenőrei súlyosan szabálytalannak találtak.
A már korábban feltárt információk összegzése mellett azonban most minden korábbinál mélyebb betekintést engednek abba a luxusvilágba, amelyet Tiborcz István és Orbán Ráhel felépített. Először sikerült például bejutni egy rejtett kamerával abba a budai elit klubba, a Botaniq Budai Klub nevű helyre, amelyet 2023-ban nyitottak Tiborczék.
Tiborcz István és Orbán Ráhel nem kívánt interjút adni a filmhez. Az írásban elküldött reakciójában azonban Tiborcz hangsúlyozta, hogy a sikerei „elsősorban annak köszönhetők, hogy egy jó csapattal, kiváló menedzserekkel dolgozom együtt, akikkel jó üzleti döntéseket hozunk”.
A filmet a Direkt36 munkatársai – Marton Kamilla, Pethő András és Szőke Dániel – készítették Fuchs Máté rendezővel, Bíró Bálint társrendezővel és több más filmes szakemberrel együttműködve.
A film megjelenése előtt a Magyar Nemzet azzal vádolta meg a Direkt36-ot, hogy A dinszatia egy „ukrán titkosszolgálati akció a részeként” készült a miniszterelnök lejáratására.
A Direkt36 erre reagálva közölte, hogy a projektet senki nem befolyásolta sem itthonról, sem külföldről, és ukrán finanszírozásban sem részesült.
Csütörtök este teltház előtt mutatta be a Direkt36 A dinasztia – Így született az Orbán család gazdasági birodalma című dokumentumfilmünket. A premier után péntek reggel a YouTube-ra is felkerült a közel egyórás dokumentumfilm.
Az oknyomozó portál közel egyéves munkával készítette el a filmet Orbán családjának üzleti tevékenységéről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kína határozott választ adott az Egyesült Államok új vámintézkedéseire. Donald Trump újabb vámokat vetett ki a kínai árukra, amire Peking 10-15%-os válaszvámokkal reagált az amerikai mezőgazdasági termékekre. A kínai washingtoni nagykövetség éles hangvételű üzenetet küldött:
„Ha az USA konfliktust akar – legyen az vámháború, kereskedelmi háború vagy bármi más –, Peking készen áll a végsőkig harcolni.”
Ez az egyik legkeményebb nyilatkozat, amelyet Kína Trump elnöksége alatt tett. Az amerikai-kínai viszony az elmúlt években is feszültségekkel volt terhelt, bár Trump kezdetben barátságosabb hangnemet ütött meg Pekinggel. Meghívta Hszi Csin-pinget az elnöki beiktatására, és az első telefonhívásuk után még „nagyszerű beszélgetésről” számolt be. A két vezető állítólag egy újabb telefonbeszélgetést tervezett a közelmúltban, de ez végül nem valósult meg. Azóta azonban egyre több vám, kereskedelmi vita és politikai üzengetés élezte a kapcsolatot.
Kína ezzel párhuzamosan tovább növeli védelmi kiadásait is. Li Csiang kínai miniszterelnök bejelentette, hogy a katonai költségvetést idén is 7,2%-kal emelik, akárcsak az előző évben. A pekingi vezetés szerint „évszázados léptékű változások zajlanak a világban.” Az ország katonai költségvetése jelenleg 89 000 milliárd forint, ami a világ második legnagyobb hadikiadása,
bár a GDP arányában ez még mindig alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban vagy Oroszországban.
A kínai külügyminisztérium is élesen bírálta az Egyesült Államokat, miután az USA az opioidválságra hivatkozva növelte a kínai importvámokat. „A fentanyl-ügy csak egy gyenge ürügy arra, hogy az Egyesült Államok megemelje a kínai importvámokat” – mondta a külügyi szóvivő.
„A megfélemlítés nem hat ránk. A zsarolás nem működik velünk szemben. A nyomásgyakorlás, a kényszerítés vagy a fenyegetés nem a megfelelő módja annak, hogy Kínával tárgyaljanak.”
Kína nemcsak a kereskedelmi feszültségekkel küzd, hanem belső gazdasági problémákkal is szembe kell néznie. Az alacsony fogyasztás, az ingatlanválság és a növekvő munkanélküliség továbbra is kihívást jelent az ország számára. A kínai vezetés több ezermilliárd forintos gazdaságélénkítő csomagokat tervez, amelyeket a Nemzeti Népi Kongresszus során ismertetett. A kormány emellett igyekszik stabil és megbízható partnerként megjelenni a nemzetközi színtéren, miközben az Egyesült Államokat háborús konfliktusokba keveredett, instabil hatalomként ábrázolja.
Peking többször hangsúlyozta, hogy nyitott marad a külföldi befektetésekre, és reméli, hogy vonzóbbá teheti gazdaságát a nemzetközi partnerek számára. Kína emellett előszeretettel mutatja magát békés, stabil országként, szemben az Egyesült Államokkal, amelyet az ukrajnai és közel-keleti háborúkban való részvételével vádol.
A kínai vezetés már korábban is beszélt háborús készültségről. Tavaly októberben Hszi Csin-ping arra szólította fel a hadsereget, hogy növelje felkészültségét, miközben Kína katonai gyakorlatokat tartott Tajvan környékén. Azonban katonai készültség és háborús hajlandóság között jelentős különbség van, amit Kína is igyekszik hangsúlyozni.
Kína határozott választ adott az Egyesült Államok új vámintézkedéseire. Donald Trump újabb vámokat vetett ki a kínai árukra, amire Peking 10-15%-os válaszvámokkal reagált az amerikai mezőgazdasági termékekre. A kínai washingtoni nagykövetség éles hangvételű üzenetet küldött:
„Ha az USA konfliktust akar – legyen az vámháború, kereskedelmi háború vagy bármi más –, Peking készen áll a végsőkig harcolni.”
Ez az egyik legkeményebb nyilatkozat, amelyet Kína Trump elnöksége alatt tett. Az amerikai-kínai viszony az elmúlt években is feszültségekkel volt terhelt, bár Trump kezdetben barátságosabb hangnemet ütött meg Pekinggel. Meghívta Hszi Csin-pinget az elnöki beiktatására, és az első telefonhívásuk után még „nagyszerű beszélgetésről” számolt be. A két vezető állítólag egy újabb telefonbeszélgetést tervezett a közelmúltban, de ez végül nem valósult meg. Azóta azonban egyre több vám, kereskedelmi vita és politikai üzengetés élezte a kapcsolatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban elutasította Donald Trump elnök sürgősségi kérelmét, amelynek célja az volt, hogy közel 2 milliárd dollárnyi külföldi segélyt zároljanak. A döntés után még tisztázni kell, hogy a kormány pontosan milyen kötelezettségeket köteles teljesíteni.
Trump kormányzata január 20-án, az elnök első hivatali napján több ezer segélyprogramot állított le. A lépést azzal indokolták, hogy fel kell mérni, ezek mennyiben állnak összhangban az Egyesült Államok külpolitikai céljaival. A döntés ellen több kedvezményezett és nonprofit szervezet is tiltakozott, mert szerintük az intézkedés súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást, vállalkozásokat tehet tönkre, és politikai instabilitást okozhat.
Az amerikai döntés után Magyarországon is vizsgálat indult az amerikai támogatások ügyében. A kormány fel akarja deríteni, hogy kik és milyen összegű támogatásban részesültek az Egyesült Államokból. A feladatra egy kormánybiztost neveztek ki, László Andrást, aki korábban a Megafon influenszere is volt. Az ő feladata, hogy az USA-ban feltárja a magyar érintetteknek juttatott támogatásokat.
A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban elutasította Donald Trump elnök sürgősségi kérelmét, amelynek célja az volt, hogy közel 2 milliárd dollárnyi külföldi segélyt zároljanak. A döntés után még tisztázni kell, hogy a kormány pontosan milyen kötelezettségeket köteles teljesíteni.
Trump kormányzata január 20-án, az elnök első hivatali napján több ezer segélyprogramot állított le. A lépést azzal indokolták, hogy fel kell mérni, ezek mennyiben állnak összhangban az Egyesült Államok külpolitikai céljaival. A döntés ellen több kedvezményezett és nonprofit szervezet is tiltakozott, mert szerintük az intézkedés súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást, vállalkozásokat tehet tönkre, és politikai instabilitást okozhat.
Az amerikai döntés után Magyarországon is vizsgálat indult az amerikai támogatások ügyében. A kormány fel akarja deríteni, hogy kik és milyen összegű támogatásban részesültek az Egyesült Államokból. A feladatra egy kormánybiztost neveztek ki, László Andrást, aki korábban a Megafon influenszere is volt. Az ő feladata, hogy az USA-ban feltárja a magyar érintetteknek juttatott támogatásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ismét feszültség Trump és Zelenszkij között: az USA visszafogja a hírszerzési adatokat
A CIA egyelőre nem oszt meg Kijevvel olyan adatokat, amelyekkel Oroszország területén csaphatnának le. A döntés Trump és Zelenszkij összetűzése után született, de az amerikaiak szerint csak átmeneti lépés.
Az Egyesült Államok egy időre felfüggesztette bizonyos hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. A CIA igazgatója, John Ratcliffe megerősítette, hogy Kijev mostantól nem kap olyan adatokat, amelyeket Oroszország területén végrehajtott támadásokhoz használhatna fel.
A döntés hátterében az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök kétségeit fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békefolyamat iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
„Trumpnak volt egy komoly kérdése azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij elnök elkötelezett-e a békefolyamat mellett, ezért azt mondta, tartsunk szünetet"
Bár az Egyesült Államok korlátozta bizonyos információk megosztását, egy ukrán tisztviselő a Sky News-nak azt mondta, hogy az adatátadás nem állt le teljesen. Az amerikai hírszerzés továbbra is megoszt olyan információkat Ukrajnával, amelyeket az Oroszország által megszállt ukrán területeken harcoló orosz erők elleni műveletekben használhatnak fel.
Ratcliffe szerint
a korlátozás nem lesz hosszú távú.
Hozzátette, hogy Zelenszkij egy levélben biztosította az amerikai vezetést a békekötés iránti elkötelezettségéről. „Úgy gondolom, hogy vállvetve fogunk dolgozni Ukrajnával azon, hogy visszaszorítsuk az ottani agressziót, és jobb helyzetbe hozzuk a világot, hogy végül ezek a béketárgyalások előrehaladhassanak" – mondta a CIA igazgatója.
A döntés előzményei között szerepel Trump és Zelenszkij találkozója, amely feszült légkörben zajlott. Az amerikai elnök és alelnöke összekülönbözött az ukrán elnökkel, és nem sikerült megállapodni egy olyan szerződésről sem, amely lehetővé tette volna az Egyesült Államok számára Ukrajna ásványkincseinek kiaknázását.
A találkozó után Trump bejelentette, hogy szünetelteti Ukrajna katonai támogatását. A legtöbb nyugati vezető ezután kiállt Kijev mellett, Orbán Viktor azonban nem csatlakozott hozzájuk. Moszkvában pedig valószínűleg elégedetten fogadták a hírt.
Zelenszkij később jelezte, hogy kész újratárgyalni a vitás kérdéseket, így az amerikai hírszerzési együttműködés is hamarosan folytatódhat.
Az Egyesült Államok egy időre felfüggesztette bizonyos hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. A CIA igazgatója, John Ratcliffe megerősítette, hogy Kijev mostantól nem kap olyan adatokat, amelyeket Oroszország területén végrehajtott támadásokhoz használhatna fel.
A döntés hátterében az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök kétségeit fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békefolyamat iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Mihály máris rendet akar tenni az MNB-ben: Azonnali kiadáscsökkentést és szigorúbb gazdálkodást ígért
Az új jegybankelnök már első napján bejelentette: átalakítja az MNB gazdálkodását. Szerinte a magyar gazdaság stabil, a növekedési kilátások pedig kedvezőek.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke bejelentette, hogy felülvizsgálják az intézmény kiadásait, és szigorúbb gazdálkodási fegyelmet vezetnek be. A szerdán hivatalba lépett jegybankelnök az X-en közzétett bejegyzésében kiemelte: a jegybank új vezetésének célja a működési kiadások csökkentése és a gazdálkodás racionalizálása.
A bejelentésben Varga Mihály hangsúlyozta:
„határozott választ adunk minden olyan kockázatra, amely az inflációs célt, a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdasági fejlődést veszélyezteti.” Szerinte a magyar gazdaság stabil alapokon nyugszik, és a növekedési kilátások kedvezőek.
A jegybank éléről távozó Matolcsy György néhány nappal korábban arról beszélt, hogy 2022 októberében az MNB mentette meg a kormányt azzal, hogy 500 bázispontos kamatemelést hajtott végre, amikor az euró-forint árfolyam elérte a 430-as szintet. „Azokban a hetekben, hónapokban, amikor a magyar politika vezető férfiúi elmondták, hogy nem lehet a Magyar Nemzeti Bankra számítani… mi védtük meg nemcsak a forintot, a pénzrendszert, hanem Magyarország kormányát, miniszterelnökét is” – mondta búcsúzóul.
„Növelem a jegybank gazdálkodási fegyelmét, felülvizsgáljuk és racionalizáljuk a kiadásokat – jelentette ki Varga Mihály. Az MNB elnöke kiemelte: a jegybank új vezetésének fontos célja a bank működési kiadásainak csökkentése, a felelős gazdálkodás és takarékos működés.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke bejelentette, hogy felülvizsgálják az intézmény kiadásait, és szigorúbb gazdálkodási fegyelmet vezetnek be. A szerdán hivatalba lépett jegybankelnök az X-en közzétett bejegyzésében kiemelte: a jegybank új vezetésének célja a működési kiadások csökkentése és a gazdálkodás racionalizálása.
A bejelentésben Varga Mihály hangsúlyozta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
