HÍREK
A Rovatból

Friss közvélemény-kutatás Majka botrányáról és a Kneecap kitiltásáról – ezt gondolják a válaszadók

Egy most készült felmérés szerint komoly vita dúl arról, meddig tart a művészi szabadság, és mikor kezdődik a gyűlöletbeszéd. A politikai megosztottság a nézőtéren is érezhető.


Idén nyáron két esemény is nagy visszhangot váltott ki a fesztiválok körül: Majka debreceni fellépése és az északír Kneecap zenekar kitiltása. Az Europion gyorsfelmérése szerint mindkét ügy jelentős vitát indított el a közönség és a közélet szereplői között is, elemezte a Blikk.

A Kneecap körüli vitáról a válaszadók 49 százaléka hallott, 20 százalékuk mélyebben is megismerte az esetet.

A válaszadók kétharmada (66%) szerint a zenekar megnyilvánulásai gyűlöletbeszédnek számítanak, míg 34 százalék szerint beleférnek a szólásszabadság kereteibe.

A Sziget döntéséről is megoszlanak a vélemények: 39 százalék szerint vissza kellett volna mondani a koncertet, 22 százalék szerint nem. A kormány döntését, amely szerint a zenekart kitiltották Magyarországról, a válaszadók 47 százaléka támogatta, 31 százaléka ellenezte.

A fiatalabb válaszadók körében nagyobb a szólásszabadság-párti hozzáállás: a 16–29 évesek 46 százaléka szerint a Kneecap megnyilvánulásai beleférnek a szólásszabadságba, 25 százalék szerint vissza kellett volna vonni a meghívásukat, 33 százalékuk pedig egyetértett a kitiltással. A 60 év felettiek közül már csak 29 százalék gondolja úgy, hogy ezek a megnyilvánulások beleférnek, 42 százalék a meghívás visszavonását tartotta volna helyesnek, és a 40 év felettiek nagyjából fele támogatta a kitiltást.

A politikai hovatartozás is jelentős különbséget mutat.

A kormánypárti válaszadók 21 százaléka szerint nem férnek bele a szólásszabadságba a Kneecap palesztinpárti megnyilvánulásai, 58 százalékuk visszavonta volna a meghívást,

és 73 százalékuk helyesli a kitiltást. A Tisza párt szavazói között megosztottabb a kép: 47 százalék a szólásszabadságot tartja elsődlegesnek, 34 százalékuk a meghívás visszavonását, ugyanennyien pedig a kitiltást is támogatták.

Majka debreceni koncertje szintén sok vitát váltott ki. A felmérés szerint

a válaszadók 53 százaléka úgy gondolja, hogy a „Bindzsisztán vezetőjének fejbelövése” a színpadon a művészi szabadság része.

22 százalék szerint ez erőszakra buzdító jelenet volt, ezért elfogadhatatlan, 25 százalék pedig nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani.

A 60 év felettiek körében 28 százalék szerint a performansz elfogadhatatlan volt. A pártpreferenciák ebben az ügyben is jelentős eltérést mutatnak:

a kormánypártiak 51 százaléka elutasította a jelenetet, míg az ellenzéki és pártnélküli válaszadók többsége megengedőbben állt hozzá.

A Tisza-szavazók csupán 4 százaléka értékelte felbujtásnak az előadást.

A válaszadók 64 százaléka szerint nőtt a politikai erőszakra vagy annak szándékára utaló kijelentések száma a közéletben. 72 százalékuk szerint ezeket a megnyilvánulásokat büntetőjogilag is szankcionálni kellene. A Tisza-szavazók 72, míg a kormánypártiak 83 százaléka egyetért ezzel.

Abban is látható az eltérés, hogy ki melyik oldalhoz köti a verbális erőszakot. A kormánypárti válaszadók 64 százaléka inkább ellenzéki szereplőkhöz kapcsolja az ilyen jelenségeket, a Tisza-szavazók 81 százaléka viszont inkább kormányoldali szereplőkhöz. A pártnélküli válaszadók közül 38 százalék a kormányoldalt, 18 százalék az ellenzéket jelölte meg, 44 százalék szerint pedig mindkét oldalról érkeznek ilyen kijelentések.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.


A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gyászol a magyar ökölvívás: meghalt Szakos József mesteredző
74 éves korában elhunyt Szakos József mesteredző, Erdei Zsolt nevelőedzője. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte. Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt, és sportvezetőként is dolgozott.


Elment a mester, aki nemcsak bajnokokat, hanem embereket is nevelt: 74 éves korában elhunyt Szakos József, a magyar ökölvívás meghatározó alakja, Erdei Zsolt egykori trénere és szövetségi vezető. A hírt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség közölte.

Szakos József edzői pályája mellett sportvezetőként is dolgozott a sportágban. Hozzáértését legsikeresebb tanítványa, a nyolc évig általa edzett Erdei Zsolt pályafutása igazolta, aki amatőrként olimpiai bronzérmet, valamint világ- és Európa-bajnoki címet nyert, mielőtt a profik között is világbajnok lett.

Pályafutása során több mint száz magyar bajnokot nevelt a különböző korosztályokban, vezérelve pedig mindvégig az volt, hogy nemcsak bokszolót, hanem embert is kell nevelni a rábízottakból. De keze alól került ki a sokszoros válogatott, Európa-bajnoki ezüstérmes Farkas György is, és hatékonyan segítette Növényi Norbertet annak kick-boxos időszakában.

Szakos József versenyzőként ifjúsági bajnoki második, a felnőtteknél országos bajnoki harmadik helyig jutott, majd 1974-ben edzői pályára lépett. A Budapesti Honvéd után 1978-tól a Központi Sportiskolában dolgozott, 1981-től már szakágvezetőként. 1998-ban mesteredzői címet kapott, majd a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára, később szakmai igazgatója, majd utánpótlás-szakágvezetője lett.

Munkásságát 2010-ben a Magyar Sportért díj II. fokozatával ismerték el, ám a kitüntetés örömét már beárnyékolta betegsége.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk