TECH
A Rovatból

Majdnem légikatasztrófát okoztak, világszerte új szabályok jöhetnek a power bankok és más akkumulátorok miatt

Súlyos vészhelyzetet eddig csak ritkán okoztak, de nem szabad kísérteni a sorsot - mondják a légitársaságok, amelyek maguk szigorítják a fedélzetre vitt power bankokra és akkumulátorokra vonatkozó szabályokat.


Nemrég kiderült, hogy azon a dél-koreai utasszállító repülőgépen, ami januárban égett ki egy puszani kifutón, egy utas power bankja okozta a tüzet. Ezért és általában az akkumulátorok tűzveszélyessége miatt most új előírásokat vezetnek be a repülőgépeken. A szabályok olyan hordozható elektronikai cikkekre vonatkoznak, amelyekről az átlag utasok nem is sejtették, hogy komoly kockázatot hordozhatnak. A légiközlekedés legnagyobb szereplői még azelőtt lépnek, hogy súlyos katasztrófa történne.

Hajmeresztő esetek, amelyeket power bankok és akkumulátorok okoztak

Eddig kevesen gondoltuk volna, mekkora veszélyt jelenthetnek a hordozható műszaki cikkeink, pedig a földön számtalan és a levegőben is egyre több eset példázza, hogy a lítium-ion akkumulátorok, sőt, akár egy olyan apróság hibájából is történhet légikatasztrófa, mint egy egyszerű power bank. A legsokkolóbb friss példa erre az az Airbus, ami a dél-koreai Puszan Gimhae Nemzetközi Repülőterén gyulladt ki - szerencsére még felszállás előtt, a kifutón, és nem a levegőben.

A 169 utas megmenekült, viszont hárman sérüléseket szenvedtek és tetemes anyagi kár is keletkezett.

Ennek a januári balesetnek az eredménye egyrészt egy teljes egészében kiégett utasszállító repülőgép, másrészt pedig néhány új szabály, amelyet egyelőre csak ázsiai légitársaságok vezettek be, de nyugodtan számíthatunk rá, hogy lassan az egész világon elterjednek majd.

Kiégett az Airbus

A puszani eset kivizsgálása során a szakértők rátaláltak a tűzfészekre, és benne az egyik utas power bankjára, amiről azt állítják, hogy műszaki hiba miatt túlhevült, majd lángra lobbantotta a poggyászt, és a tűz rövid idő alatt a teljes fedélzetre átterjedt. Az Air Busan repülőgépe viszont csak egy a sokból, ami az utóbbi években veszélyhelyzetbe került hibás akkumulátorok miatt.

A Reuters szerint az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala 2024-ben kéthetente három olyan esetet regisztrált világszerte, amikor egy repülőgépen lítium-ion akkumulátorok túlmelegedtek és zavart, illetve kis híján balesetet okoztak. 2018-ban még kevesebb mint heti egyszer történt hasonló, szóval pár év alatt szignifikáns növekedés történt. És ezt akkor is komolyan kell venni, ha csupán néhány elszigetelt incidensről beszélünk, hiszen, ha több kilométer magasan gyullad ki az utastér, borítékolható a súlyos légikatasztrófa.

Többé nem tehetjük a fedélzetre vitt poggyászba sem

A legtöbb légitársaság és nemzetközi szabályozás szerint már eddig is tilos volt lítium-ion akkumulátort tartalmazó eszközöket vagy külső akkumulátorokat (power bankokat) a feladott poggyászba tenni. Az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) és az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) előírásai szerint a power bankokat és a tartalék akkumulátorokat kizárólag a kézipoggyászban lehet szállítani. És még ebből is lehet baj. Ezt jól demonstrálja ez az eset, amikor a reptéri csomagellenőrzés során lobbant lángra egy külső akkumulátor.

A beépített lítium-ion akkumulátorral rendelkező eszközöket (pl. laptop, tablet, okostelefon, e-cigaretta, elektromos fogkefe stb.) általában szintén a kézipoggyászban kell tartani, de ha a feladott bőröndbe kerülnek, kikapcsolt állapotban kell lenniük, és megfelelő csomagolásokkal vagy tokokkal ki kell védeni, hogy véletlenül bekapcsolódjanak.

Ezen a ponton jegyezzük meg, hogy a szabályok légitársaságonként eltérhetnek, így mindig érdemes ellenőrizni annak az adott cégnek az előírásait, amelynek a repülőjével utazunk! Főleg a közeljövőben, mert az eddigiekhez képest új szabályok léphetnek érvénybe.

A repülésbiztonsággal foglalkozó szakemberek és jogalkotók régóta kockázatként kezelik az akkumulátorokat, és időről-időre szigorítják a szabályokat - főleg balesetekre reagálva. Az utóbbi időben történt incidensek miatt több légitársaság frissítette a lítium-ion akkumulátorok szállítására vonatkozó előírásait, hiszen meghibásodás esetén extrém hőt és füstöt termelhetnek, illetve akár tüzet okozhatnak.

Dél-koreai légitársaságok

A fent írt baleset miatt aligha meglepő, hogy az Air Busan lett az első légitársaság, amely megváltoztatta a szabályzatát: az utasoknak a hordozható akkumulátorokat a „testükön”, magyarán a zsebeikben, kézitáskáikban kell tartaniuk, nem pedig a fej feletti csomagtartóban (ahol a januári baleset során a tűz keletkezett).

Március 1-jétől aztán nemcsak ők szigorították a szabályokat, hanem Dél-Korea kormánya is: immár minden helyi légitársaságnak arra kell köteleznie az utasokat, hogy maguknál tartsák a hordozható akkumulátorokat, illetve az e-cigarettákat. Specifikusan ezeket az eszközöket nem helyezhetik el a csomagtartókban, és nem is tölthetik a fedélzeten.

Hongkongi légitársaságok

Itt is vastagon voltak előzményei a szabályok szigorításának. Március 20-án egy Kínából indult Hong Kong Airlines járatnak kellett kényszerleszállást végrehajtania, mert egy utas kézipoggyászában tűz keletkezett. A helyi polgári légügyi hatóság pár nappal később közölte, hogy „rendkívüli aggodalomra adnak okot az utasok által szállított és használt hordozható akkumulátorokkal kapcsolatos biztonsági incidensek”, majd a légügyi hatóság április 7-i hatállyal megtiltotta, hogy az utasok használják vagy töltsék a hordozható akkumulátorokat a repülőgépen, és azok nem helyezhetők el a fej feletti csomagtárolókban sem.

A szintén hongkongi Cathay Pacific bejelentette, hogy már határidő előtt alkalmazza az új szabályokat - megváltoztatva ezzel korábbi kijelentését, amiben a végrehajtás nehézségei és a nem kívánt következmények miatt még nem akart változtatni az új irányelvein.

AirAsia - A maláj Capital A tulajdonában lévő AirAsia április 1-jétől szintén betiltja a hordozható akkumulátorok használatát és töltését a fedélzeten. Az új előírás szerint az akkumulátorokat kizárólag az ülészsebben vagy az ülés alatti tárolóban lehet elhelyezni, de a fej feletti csomagtartókban nem.

Air Astana - A kazah légitársaság március 13-tól tiltotta meg a power bankok használatát és töltését a fedélzeten, de azt engedélyezi, hogy ezeket az eszközöket a kézipoggyászba, illetve a csomagtartóba helyezzék.

Batik Air - A Lion Air csoporthoz tartozó indonéziai vállalat gépein március 14. óta tilos a hordozható akkumulátorok használata a fedélzeten. Az utasok legfeljebb két hordozható akkumulátort tarthatnak maguknál, de nem helyezhetik azokat a fej feletti csomagtartókba.

Kína - A kínai légügyi hatóság megelőzte a korát - a Reuters szerint az ázsiai ország légitársaságainak már legalább 2014 óta előírják, hogy nem engedélyezhetik az elektronikai cikkek power bankról történő töltését a fedélzeten.

Tajvan - A tajvani China Airlines és EVA Air március 1-től tiltotta meg a hordozható akkumulátorok és tartalék lítium akkumulátorok használatát és töltését a repülőgépen. Előbbi azt javasolja, hogy ezeket senki ne tegye a feje feletti csomagtartóba, míg utóbbi csak az ülésekbe szerelt USB-töltővel engedélyezi az eszközök töltését.

Malaysia Aviation Group - A Malaysia Airlines anyavállalata április 1-től tiltja meg a hordozható akkumulátorok elhelyezését a fej feletti csomagtartókban. Az akkumulátorokat a kézipoggyászban, az ülés alatt vagy az ülészsebben kell tartani, míg a mágneses vezeték nélküli akkumulátorok csak külön tasakban szállíthatók és a használatuk szintén tilos a repülőgépeken.

Singapore Airlines - A légitársaság és diszkont leányvállalata, a Scoot szintén április 1-től tiltja be az utasoknak a hordozható akkumulátorok használatát és töltését a fedélzeten.

Thai Airways - A thaiföldi légitársaság március 15-től tiltotta meg a hordozható akkumulátorok és tartalék elemek használatát, illetve töltését.

VietJet - A vietnami diszkont légitársaság március 24-én jelentette be, hogy az utasok nem tölthetik és nem használhatják a hordozható akkumulátoraikat a fedélzeten. Az eszközöket ki kell venni a kézipoggyászból, és olyan módon kell tárolni, hogy a személyzet bármikor ellenőrizhesse őket.

Mint látható, a legtöbb ázsiai légitársaság hetek alatt képes volt átállni az új szabályokra, és kétség sem fér hozzá, hogy globálisan ugyancsak várhatóak hasonló változások. Addig is az európai és amerikai vállalatok leginkább a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) veszélyes árukra vonatkozó előírásait követik. Ezek szerint a hordozható akkumulátorokat kizárólag a fedélzetre vitt kézipoggyászban lehet elhelyezni, nem a feladott bőröndben.

Az IATA előírásai ezenkívül meghatározzák a szállítható akkumulátorok mennyiségét és teljesítményét is. Bár e szempontok alapján szintén ahány légitársaság, annyi szabály, jó tudni, hogy utasonként legfeljebb két darab, maximum 100-160 Wh-s és 20.000 mAh-s külső akkumulátort szoktak engedélyezni. Érdekesség, hogy a Virgin Australia például csak úgy engedi a fedélzetre ezeket az eszközöket, ha védve vannak rövidzárlat ellen. Kizárólag az eredeti dobozukban vagy olyan csomagolásban lehetnek az utasoknál, ami jól szigeteli az érintkezőket.

A lítium-ion akkumulátorok problémája

A mobiltelefonokat, laptopokat, drónokat, okosórákat, valamint az elektromos kerékpárokat, rollereket és autókat mind-mind lítium-ion akkumulátorok működtetik. Ezek az akkumulátorok túlmelegedhetnek egy „hőmegfutásnak” nevezett jelenség miatt, ami egy tűzhöz vagy robbanáshoz vezető láncreakció.

Így néz ki:

A lítium-ion akkumulátorok, amelyeket például külső akkumulátorokban is használnak, rendkívül reakcióképes és gyúlékony anyagokat tartalmaznak. „A lítium akkumulátorok maguk is lehetnek gyújtóforrások, vagy táplálhatják egy máshol keletkező tüzet. A kockázat különösen nagy, ha az akkumulátorok sérültek, megduzzadtak, gyártási hibát tartalmaznak, túltöltődtek vagy túlmelegedtek” – mondta a CNN-nek Sonya Brown, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem repülőgép-tervezéssel foglalkozó vezető oktatója.

A szakember hozzátette: a véletlen találkozás más akkumulátorokkal „váratlan kisülést okozhat”, így azt javasolja, hogy a külső akkumulátorokat és a tartalék akkumulátorokat utazás előtt érdemes külön becsomagolni vagy leragasztani valamilyen nem vezető anyaggal, hogy biztosan elkerülhető legyen a fémekkel való érintkezés.

Brown azt is tanácsolja az utazóknak, hogy indulás előtt ellenőrizzék a külső akkumulátoraikat, és ha duzzadást vagy külső sérülést észlelnek, semmiképpen se vigyék magukkal a repülőgépre, sőt, az előírásoknak megfelelően inkább szabaduljanak meg tőle, hogy az otthonaikat se veszélyeztesse.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Egy ártatlan AI-karikatúrának indult, de a zsarolók már az arcodra és a pénzedre utaznak
A közösségi médiában terjedő AI-trend során a felhasználók tömegesen töltenek fel fotókat. A kiberbűnözők ezekkel élnek vissza, ami ellen már az FBI is fellép.


„Készíts karikatúrát rólam, mindabból, amit tudsz!” – néhány nap alatt ez lett a közösségi médiák új varázsmondata. A hírfolyamokat elárasztották a mesterséges intelligencia által generált, vicces vagy éppen elgondolkodtató portrék, amelyeket a felhasználók magukról és a munkájukról kértek.

A játékos önkifejezésnek tűnő trend azonban egy sokkal sötétebb oldalt is rejt: miközben az emberek fotókat és részletes önleírást töltenek fel a szórakoztató képekért cserébe, az opportunista oldalak ugyanígy gyűjtik az arcunkat, a szokásainkat és néha a bankkártyánkat is. A kérdés ma már nem az, hogy menő-e az AI-karikatúra, hanem az, hogy mennyit ér meg egy mém a magánszféránkból.

A február elején elterjedt jelenség lényege, hogy a felhasználók arra kérik a ChatGPT-t, hogy a róluk elérhető vagy általuk megadott információk, illetve egy feltöltött szelfi alapján készítsen karikatúrát.

A folyamat azonban gyakran arra ösztönzi az embereket, hogy egyre több személyes részletet osszanak meg a pontosabb eredmény érdekében. Ezt a hullámot lovagolják meg a külső oldalak és alkalmazások, amelyek „ChatGPT-stílusú” karikatúrák ígéretével csalogatják magukhoz a gyanútlan érdeklődőket.

A legkomolyabb veszélyt a biometrikus adataink, vagyis az arcvonásaink kiadása jelenti.

A feltöltött fotók ugyanis nemcsak egy képet, hanem egyedi azonosító jegyeket is tartalmaznak, amelyeket a rendszerek megtanulhatnak és tárolhatnak. Ezekkel az adatokkal később visszaélhetnek, például nem beleegyezésen alapuló, manipulatív képek, úgynevezett deepfake-ek létrehozására.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda már 2023-ban külön figyelmeztetést adott ki a szintetikus képekkel elkövetett zsarolásokról, amelyek különösen a fiatalkorúakat érintik, és tartós pszichés károkat okozhatnak.

„A szexuális tartalmú zsarolás (sextortion) következményei országszerte érezhetők” – fogalmazott Christopher Wray, az FBI igazgatója.

Nemcsak a zsarolók, hanem a hétköznapi csalók is felfedezték az AI-arcokban rejlő lehetőséget. A Meta fenyegetéselhárítási vezetője, Ben Nimmo már 2022-ben arról beszélt, hogy a közösségi oldalakon felszámolt csaló hálózatok több mint kétharmada mesterségesen generált profilképeket használt a hitelesség látszatának megteremtésére. „Ezek lényegében olyan emberek fotói, akik nem is léteznek” – mondta.

A folyamat pszichológiai csapdája, hogy ha a felhasználók a kapott karikatúrát „nem elég pontosnak” érzik, hajlamosak még több kontextust és személyes adatot megadni. „Ha az eredmény nem pontos, a felhasználók egyszerűen több kontextust adnak hozzá, gyakran rendkívül személyes adatokkal” – mondta a Forbes-ban Matt Conlon, a Cytidel kiberbiztonsági cég társalapító-vezérigazgatója.

A reputációnkat is kockáztatjuk, hiszen a nők képeiből a rendszer aránytalanul gyakran készített túlszexualizált kimeneteket, sőt, kiskorúakról készült fotókat is elfogadhatatlan módon alakított át. Az Egyesült Királyságban február 7-én lépett életbe az a törvény, amely bűncselekménynek minősíti a beleegyezés nélküli szexuális deepfake képek létrehozását.

„A mai nap egy igazán emlékezetes nap” – nyilatkozta az egyik áldozat. Az Európai Unió AI-rendelete pedig 2026 augusztusától teszi kötelezővé a deepfake-tartalmak egyértelmű megjelölését.

A legfontosabb tanács, hogy ne töltsünk fel valós fotót, ha nem muszáj. Helyette adjunk részletes leírást az arcformánkról, hajszínünkről és öltözékünkről. Az OpenAI hivatalos felületén lehetőség van kikapcsolni a tréningcélú adatmegosztást a beállításokban, illetve használhatunk ideiglenes csevegést is, amelynek tartalmát 30 nap után törlik.

Kerüljük az ismeretlen domaineken futó, „ingyenes karikatúra” hirdetéseket, és soha ne töltsünk fel kiskorúakról készült képet ilyen szolgáltatásba. Egyes klónoldalak, mint a Caricature Bot, már 9 dollárért, azaz nagyjából 3300 forintért kínálnak csomagokat, miközben adatvédelmi tájékoztatójuk homályos vagy hiányos.

via Forbes


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Veszélyes anyagok oldódhatnak ki a fejhallgatódból, a legdrágább márkák is megbuktak a teszten
A kutatás mind a 81 vizsgált modellben talált káros vegyületeket, köztük Magyarországon is. A legtöbb termékben kimutatott biszfenol A (BPA) rákkeltő és idegrendszeri károsodást okozhat.


Riasztó eredményre jutott egy friss, Európai Unió által támogatott kutatás:

minden egyes vizsgált fejhallgatóban találtak az egészségre veszélyes vegyi anyagokat.

A ToxFree Life for All projekt keretében 81 különböző, Európában – köztük Magyarországon is – forgalmazott fejhallgatót elemeztek, és kivétel nélkül mindegyik bőrrel érintkező részében kimutatták a káros anyagok jelenlétét.

A kutatók a termékekben többek között biszfenolokat, ftalátokat és égésgátlókat azonosítottak. Különösen a biszfenol A (BPA) jelenléte aggasztó, amelyet a legtöbb fejhallgatóban megtaláltak – írja a Blikk. A kutatás szerint ez az anyag számos egészségi problémával, például rákkal és idegrendszeri zavarokkal hozható összefüggésbe, emellett megzavarhatja a hormonrendszer működését is.

„Ez az egész iparág kudarca. Úgy tűnik, sem a jól ismert márkák, sem az olcsó fejhallgatók gyártói nem képesek méreganyagmentes termékeket előállítani” – mondta Jitka Straková, a tanulmány vezető szerzője és a cseh Arnika környezetvédelmi szervezet kutatója. A probléma tehát nemcsak az olcsó, hanem a drága, prémium kategóriás termékeket is érinti.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy

bár az anyagok általában megkötött formában vannak jelen, izzadás vagy hő hatására a bőrön keresztül a szervezetbe juthatnak.

Ez különösen azokat érintheti, akik sportolás közben használják a fejhallgatókat. Az igazi veszélyt a hosszú távú, gyakori használatból eredő kitettség jelenti, főként azért, mert a hormonrendszert befolyásoló anyagok esetében nincs biztonságos minimummennyiség.

A kutatók ezért a jelenlegi szabályozási gyakorlat felülvizsgálatát sürgetik. „Felszólítjuk az EU intézményeit, hogy tiltsák be az összes biszfenolt és az összes mérgező égésgátlót minden termékben, mert a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy az uniós piacon lévő termékek biztonságosak, függetlenül attól, hogy mit és hol vásárolnak” – tette hozzá Straková. A javaslat szerint a hatóságoknak nem egyesével kellene korlátozniuk a veszélyes anyagokat, hanem teljes anyagosztályokra kellene átfogó szabályozást bevezetniük.

A ToxFree projekt korábban már más termékek esetében is jelzett hasonló problémákat. Egy tavalyi vizsgálatuk során ismert márkák cumijaiban, egy korábbi elemzésben pedig a Magyarországon is kapható fehérneműk egyharmadában találtak biszfenolokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
A Rovatból
„Képesek zavarni, vakítani, manipulálni vagy akár fizikailag kiiktatni a műholdakat”– Orosz kémműholdak követik és hallgatják le az európaiakat
A Lucs-program orosz eszközei a Földről érkező, titkosítatlan parancsjeleket rögzíthetik a célműholdak közelében. Ez a jövőben lehetővé teheti a műholdak pályájának manipulálását és a szolgáltatások megbénítását.


36 ezer kilométerrel a fejünk felett hallgatózhatnak az oroszok. A Financial Times szerdai oknyomozása szerint két orosz kémműhold az elmúlt három évben szisztematikusan követett és veszélyesen megközelített több tucat európai kommunikációs szatellitet.

Európai hírszerzési források attól tartanak, hogy a Lucs–1 és Lucs–2 néven azonosított eszközök célja a műholdak parancskapcsolatainak lehallgatása lehet, ami a jövőben akár az irányításuk átvételére is lehetőséget adhat.

A gyanú szerint az orosz műholdak hetekig vagy akár hónapokig is „leparkolnak” egy-egy kiszemelt európai szatellit közvetlen közelében, hogy rögzítsék a Földről érkező, a működésüket irányító parancsjeleket.

A kockázat különösen a régebbi, még titkosítatlan kommunikációs protokollokat használó eszközöknél magas, mivel az elfogott adatokkal később a támadó utánozhatja a földi irányítást, és a műholdat akár a pályájának elhagyására vagy üzemanyag-pazarló manőverekre is kényszerítheti. Az aggodalmakat nemcsak hírszerzési jelentések, hanem nyílt forrású megfigyelések is alátámasztják. Az Aldoria nevű francia űrmegfigyelő cég tavaly áprilisban egy „hirtelen közeli megközelítést” észlelt, amikor a Lucs–2 mindössze 10–50 kilométerre repült el egy geostacionárius műhold mellett.

A jelenség nem teljesen új, de a mostani tevékenység minden korábbinál kiterjedtebb.

Franciaország már 2018-ban kémkedéssel vádolta Oroszországot, miután a Lucs-program egy korábbi műholdja túlságosan megközelítette az Athena-Fidus nevű francia–olasz katonai szatellitet. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az európai kormányok is egyre nyíltabban beszélnek a fenyegetésről. Boris Pistorius német védelmi miniszter tavaly szeptemberben drámai hangú beszédben figyelmeztetett. „Képesek zavarni, vakítani, manipulálni vagy akár fizikailag kiiktatni a műholdakat” – mondta az AP hírügynökség tudósítása szerint, majd bejelentette, hogy Németország a következő öt évben 35 milliárd eurót, vagyis átszámítva közel 13 300 milliárd forintot fordít űr- és űrvédelmi programokra.

A Kreml következetesen tagadja a vádakat, és visszautasítja, hogy militarizálná a világűrt.

„Nem sértünk meg semmit. Ismételten a fegyverek világűrbe telepítésének tilalmát szorgalmaztuk” – közölte a Reuters hírügynökséggel Dmitrij Peszkov szóvivő egy korábbi, hasonló témájú nyilatkozatában. Az orosz álláspont szerint a műveleteik a nemzetközi jognak megfelelően zajlanak.

Eközben a program egyik eredeti eszköze, a Lucs–1 január végén egy „temetőpályán” – ahová a kiöregedett műholdakat irányítják – eddig tisztázatlan okokból darabokra hullott, ami tovább növeli a pályán keringő űrszemét mennyiségét. A megfigyelési feladatokat ettől függetlenül a modernebb Lucs–2 továbbra is aktívan végzi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
„Ugyanannyit vagy még többet dolgozol” – egy szoftvermérnök leplezte le, hogyan hajszol kiégésbe a mesterséges intelligencia
Rekordmennyiségű kódot szállítanak, mégis sosem látott fáradtságról számolnak be a szoftvermérnökök. Munkájuk az AI miatt a kreatív alkotás helyett folyamatos ellenőrzéssé és lektorálássá vált.


A mesterséges intelligencia nem levette a terhet a vállunkról, hanem láthatatlanul felgyorsítja a tempót, szétfeszíti a munkaköri határokat, és bekúszik az ebédszünetbe is - írja az AIToday.

Egy friss, nyolc hónapon át tartó terepkutatás szerint

a csodafegyvernek hitt eszközök, ha nem használjuk őket tudatosan, könnyen a kiégés katalizátorává válhatnak.

A Berkeley Egyetem Haas Üzleti Iskolájának kutatói, Aruna Ranganathan és Xingqi Maggie Ye egy kétszáz fős amerikai technológiai cégnél vizsgálták tavaly április és december között, hogyan hat a generatív AI a dolgozókra – írja a Harvard Business Review. Arra jutottak, hogy a technológia nem csökkenti, hanem rendszerszerűen felerősíti a munkát, ami intenzívebbé, sűrűbbé és megterhelőbbé vált.

A munka felerősödésének három fő csatornáját azonosították.

Az egyik a felgyorsult munkaritmus: amikor az AI pillanatok alatt elvégez egy korábban órákig tartó részfeladatot, az nem felszabaduló időt eredményez, hanem feljebb tolja az elvárásokat, és a gyorsabb teljesítés lesz az új norma.

A másik a feladatspektrum kitágulása, mivel az AI azonnali tudásforrásként arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy átlépjék szakmai határaikat: a vizsgálat során a termékmenedzserek elkezdtek kódot írni, a kutatók pedig mérnöki feladatokat vettek át.

A harmadik a munkaidő bekúszó növekedése: a dolgozók a néhány perces mikromunkákat, például a promptírást vagy egy generált válasz átnézését, a szüneteikben vagy este végezték el. „Ezek a cselekedetek ritkán tűntek plusz munkának, mégis idővel egy olyan munkanapot eredményeztek, amelyben kevesebb a természetes szünet és folyamatosabb a munkával való elfoglaltság” – írták a kutatók.

A gyorsulás magasabb tempót diktál, ami még inkább az AI használatára készteti a dolgozókat, a megnövekedett függőség pedig egyre szélesebb feladatkörök elvállalására ösztönöz. A végeredmény az egyre „szünetmentesebbé” váló munkanap, ami kognitív fáradtsághoz és a kiégés kockázatának drámai növekedéséhez vezet. „Azt gondoltad, hogy mivel produktívabb lehetsz az AI-jal, megspórolsz némi időt, és kevesebbet kell dolgoznod. De a valóságban nem dolgozol kevesebbet. Ugyanannyit vagy még többet dolgozol” – mondta az egyik, a kutatásban részt vevő mérnök.

A terepbeszámolók szerint a dolgozók több párhuzamos szálat futtattak, egyszerre dolgoztak a saját kódjukon és ellenőrizték az AI által generált alternatívát, ami az állandó váltogatással és a kritikus felülvizsgálat kényszerével a nap végére mentálisan kimeríti őket. Ezt támasztja alá Siddhant Khare szoftvermérnök tapasztalata is. „Az elmúlt negyedévben több kódot szállítottam, mint a karrierem bármelyik negyedévében. Ugyanakkor fáradtabbnak is éreztem magam, mint a karrierem bármelyik negyedévében.” Khare szerint a munka természete is átalakulóban van: „Régen mérnöknek hívtuk, most már inkább olyan, mint egy lektor.”

A kép azonban nem mindenhol ennyire borús.

Az egészségügyben az adminisztrációs feladatokat átvevő AI-asszisztensek drámai mértékben csökkentették a kiégést.

A JAMA Network Open tudományos folyóiratban tavaly augusztusban megjelent, 1430 orvos bevonásával készült kutatás szerint az úgynevezett „ambient” AI-diktálási technológia, amely a háttérben hallgatva automatikusan elkészíti a betegdokumentációt, forradalmi változást hozott. A Mass General Brigham egészségügyi rendszerben 84 nap alatt 50,6 százalékról 30,7 százalékra esett vissza a kiégéssel küzdő orvosok aránya. „Orvosaink azt mondják, visszakapták az estéiket és a hétvégéiket, illetve újra felfedezték a gyógyítás örömét. Nincs még egy beavatkozás a szakterületünkön, ami ilyen mértékben hat a kiégésre” – mondta Rebecca Mishuris, az intézmény informatikai vezetője.

Mindeközben a globális munkaerőpiacon a munkavállalók több mint háromnegyede úgy érzi, a technológia bevezetése óta nőtt a terhelésük. Az Upwork Research Institute 2024-es, 2500 fős felmérése szerint a dolgozók 77 százaléka érzi úgy, hogy

az AI bevezetése óta nőtt a munkaterhelése, minden harmadik pedig a túlterheltség miatt fontolgatja a felmondást.

Az Institute for the Future of Work brit kutatóintézet szintén tavaly publikált tanulmánya szerint a legújabb technológiák gyakoribb használata kéz a kézben jár az alacsonyabb életminőséggel. A legszorosabb algoritmikus kontrollt gyakran a platformgazdaság dolgozói szenvedik el: egy 953 ételfutár körében tavaly áprilisban végzett vizsgálat kimutatta, hogy a kiégés közepes szintje széles körben elterjedt a szektorban.

A kutatók szerint a megoldás nem az AI elvetése, hanem egy tudatos keretrendszer, egyfajta „AI-praktika” intézményesítése lenne. Ez magában foglalja a használat tudatos indítási és leállítási pontjainak kijelölését, a hasonló jellegű AI-feladatok egy blokkban történő elvégzését, valamint az emberi kontroll számára dedikált idősávok beiktatását. A vezetésnek egyértelmű normákat kell felállítania arról, mikor és hogyan használják a dolgozók ezeket az eszközöket, és mikor nem. Jó stratégia lehet a napi AI-használati ablakok kijelölése, a „mélymunka-sávok” tudatos védelme, valamint a saját alapkompetenciák frissen tartása a feladatok AI nélküli elvégzésével.

Részletesebben ITT olvashatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: