Megfejtették a rejtélyt? A balkezesség titka nem ott van, ahol gondoltuk!
Egy közelmúltban közzétett tanulmány szerint a jobb – vagy balkezességet egy olyan géntevékenység dönti el, amely a gerincvelőben zajlik még a magzati állapotban.
A balkezesek a történelem folyamán sokszor szenvedtek hátrányokat, sőt üldöztetéseket is. Volt idő, amikor boszorkánysággal vádolták őket, és számos nyelvben a „bal” szónak és származékainak máig negatív kicsengése van, a gonoszra, a szerencsétlenségre is utalhat.
Gondoljunk csak a magyar „balsors”, „baleset”, vagy a „kétbalkezes” kifejezésekre. Miközben tudjuk, hogy számos zseniális elme és nagyszerű művész volt balkezes, Leonardo Da Vincitől Jimi Hendrixig, Julius Caesartől Albert Einsteinig.
Már az 1980-as években végzett kutatások bebizonyították, hogy kézpreferenciák eldőlnek a születésünk előtt – az ultrahangos felvételek szerint már a magzat nyolcadik hetében. A 13. héttől árulkodó lehet, hogy a baba a jobb vagy a bal hüvelykujját szopja. Korábban azt hitték, hogy az agy bal- és jobb féltekéje közötti genetikai különbség okozza a jobb- vagy balkezességet. De az eLife-ban közölt tanulmány szerint a válasz a gerincvelőben lehet – idézte az IflScience .
A bochumi Rurh-egyetem munkatársai, holland és dél-afrikai kollégáikkal együtt azt állapították meg, hogy a gerincvelő géntevékenysége aszimmetrikus az anyaméhben, és ez lehet az oka a jobb- vagy balkezesség kialakulásának. A kar- és kézmozgások az agy motoros kéregnek nevezett zónájából indulnak ki, ez küld jelet a gerincvelőnek, amely mozgássá alakul át.
A kutatók szerint a motoros kéreg és a gerincvelő a 15. hétig nincs egymással kapcsolatban, ugyanakkor a jobb- vagy balkezesség már kialakul.
Ennek tanulmányozásra elemezték a gerincvelőben folyó géntevékenységet a terhesség 8. hetétől a 12.-ig és jelentős különbségeket fedeztek fel a gerincvelő bal- és jobboldali szakaszában. Ebből azt szűrték le, hogy a gerincvelő aszimmetrikus természete miatt az emberi szervezetre nem a maguk a gének, hanem azok tevékenységei hatnak.
Akkor viszont miért van olyan kevés balkezes?
Ezt alátámasztja az új tanulmány egyik szerzője, Judith Schmitz is, aki szerint az ikreken végzett kutatások a jobb- vagy balkezesség kialakulásában 25%-ban játszik szerepet a genetika.
A tudomány még nem tart ott, hogy előre meg lehessen mondani, jobb vagy balkezes lesz-e a születendő gyermek.
Az viszont tény, hogy a bal- és jobbkezesek közötti neurológiai különbségek csekélyek, és a feltételezett magatartásbeli vagy pszichológiai eltérések többsége nem bizonyítható.
