HÍREK

Magyarországon volt messze a legmagasabb az infláció az EU–ban decemberben is

November után az év utolsó hónapjában is Európa-bajnok lett a magyar infláció.


Decemberben toronymagasan a magyar inflációs adat lett a legmagasabb az Európai Unióban - írja a Portfolio az Eurostat szerdán közzétett adatai alapján.

A KSH január 13-án közölte a decemberi inflációs adatot: az ő számításaik szerint a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül leginkább az élelmiszerárak nőttek, 44,8 százalékkal. Ráadásul a szegényebbek lényegesen nagyobbnak érzékelik az inflációt, mint a tehetősebbek, mert pont az alapvető termékek drágultak leginkább.

A Portfolio cikkében megjegyzi,

bár az elemzők ennél rosszabb adatot vártak, az már akkor is látszott, hogy a magyar infláció megint Európa bajnok lesz.

Szerdán megjelentek az Eurostat decemberi adatai is, így már szemmel is látható, hogy ez a várakozás beigazolódott. A harmonizált árindex (HICP) ugyanis 25 százalék volt Magyarországon, míg a második helyen szereplő Lettországban 20,7, a harmadik helyezett Litvániában pedig 20.

Az Eurostat adatai alapján ebben a tíz országban volt a legmagasabb a decemberi infláció:

  • 1. Magyarország: 25 százalék
  • 2. Lettország: 20,7 százalék
  • 3. Litvánia: 20 százalék
  • 4. Csehország: 16,8 százalék
  • 5. Lengyelország: 15,3 százalék
  • 6. Szlovákia: 15 százalék
  • 7. Bulgária: 14,3 százalék
  • 8. Románia: 14,1 százalék
  • 9. Horvátország: 12,7 százalék
  • 10. Olaszország: 12,3 százalék

    Spanyolországban volt a legalacsonyabb az infláció, 5,5 százalék, az uniós átlag 10,4, az eurózóna átlaga pedig 9,4 százalék volt.

    Ha a szűkebb környezetünket nézzük, akkor látható, hogy más régiós ország sem szerepeltek túl jól az uniós összehasonlításban decemberben. A csehek a negyedikek listán közel 17 százalékkal, és Romániában, Lengyelországban illetve Szlovákiában is 15 százalék körül alakult az infláció.

    Ha a havi változást vizsgáljuk, akkor

    Magyarországon az Eurostat szerint 1,9 százalékkal volt magasabb a decemberi inflációs adat, mint a novemberi.

    Ennél csak Svédországban volt magasabb, 2,1 százalék. Ezeken kívül még nyolc EU-s országban nőtt az inflációs adat az előző hónaphoz képest, de máshol egy már egy százalék alatt volt a növekedés. Az uniós átlag is csökkent: októberben 11,5 százalékon volt a csúcs, novemberben azonban már csak 11,1, decemberben pedig már 10 százalék körül volt.

    A Portfolio is kiemeli az elemzésében, hogy a legtöbb országban már csökkent a nyomás, de Magyarországon az üzemanyagár-sapkák december eleji kivezetése tovább fűtötte az inflációt.

    A magyar adat ráadásul nem most először lett Európa-bajnok, bár már korábban is a dobogó közelében voltunk. 2021 decemberében Magyarország produkálta a negyedik legrosszabb inflációs adatot, 7,4 százalékkal. Akkor Észtország volt az első helyen, 12 százalékkal. A 2022-es év első hónapjaiban még vissza is estünk a listán, többek között Csehországban, Hollandiában és Spanyolországban is magasabb voltak a havi adatok.

    Októberben azonban már a dobogó harmadik helyén voltunk,

    november után pedig decemberben is Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az unióban.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    A HM szerint törvényes, hogy Ruszin-Szendi Romulusz még mindig havi 1,3 milliót kap
    A mi hazánkos Novák Előd kérdéseire az államtitkár válaszolt. A politikus a vezérkari főnök leváltásának valódi okaira is kíváncsi volt.
    F. O. Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
    2025. szeptember 05.



    Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.

    Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.

    Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.

    A politikus azt is felvetette, hogy a volt vezérkari főnök szolgálati lakásának jóváhagyásáért Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter is felelős lehet. Hangsúlyozta, hogy a bűnpártolást a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv szabadságvesztéssel rendeli büntetni, és szerinte Ruszin-Szendi ügyeiben többen is közreműködhettek.

    Kifogásolta azt is, hogy

    a minisztérium Ruszin-Szendi leváltását követően először nem adott érdemi indoklást, majd napokkal később közölték: a Magyar Honvédség képességeit harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni, ehhez pedig Böröndi Gábor altábornagyot tartják a megfelelő személynek.

    Novák Előd szerint ez kommunikációs vészhelyzeti mentés volt.

    A honvédelmi tárca korábbi közleményében azt írta: Ruszin-Szendi altábornagy „komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében”. A közleményben azt is jelezték, hogy „dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni”.

    A politikus most arra vár választ, hogy a közlemény tartalma mennyire felelt meg a valóságnak, illetve igaz-e, hogy Ruszin-Szendi korábban rendszeresen kapott szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket fegyelmi ügyek miatt.

    Novák Előd azt is tudni akarta, miért kap még mindig havi 1,3 millió forintot a volt vezérkari főnök. A kérdésre Vargha Tamás államtitkár válaszolt. Mint írta: Ruszin-Szendi Romulusz juttatásait a hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.

    (via 24.hu)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Megegyeztek Rákosrendezőről: Budapest megkapja az állami támogatást, amit az arab befektetőnek adtak volna
    A felek hivatalosan is megállapodtak a beruházásról. A dokumentum szerint a főváros ugyanolyan jogosult, mint az eredeti befektető lett volna.


    Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint aláírták a rákosrendezői terület fejlesztéséről szóló infrastrukturális megállapodást. Az állam képviseletében a minisztérium, míg a másik oldalon a telkeket megvásárló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. írta alá a dokumentumot. A megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata egyetértő záradékkal látta el.

    A közlemény szerint a dokumentum rögzíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna.

    A fejlesztési tervek a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalom alapján készültek. Ezek között szerepel a Szegedi úti felüljáró megépítése, az azon átvezető villamosvonal kialakítása, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is. Emellett a megállapodás tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit is.

    A minisztérium hozzátette: „az állami és a fővárosi oldal havonta fog szakmai egyeztetéseket folytatni az infrastruktúra-fejlesztés és a nemzetközi tervpályázat összehangolásáról”.

    (via 24.hu)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Bankvezérek szerint jön a kétszámjegyű lakásdrágulás
    Az Otthon Start program felfűtötte a keresletet. A bankok szerint az árak Budapesten idén már 20 százalék felett emelkedhetnek.
    F. O. Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
    2025. szeptember 05.



    A szeptemberben elindult Otthon Start program keretében három százalékos, fix kamatozású hitelek segítségével lehet első lakáshoz jutni. A bejelentés óta jelentősen megnőtt az érdeklődés, a zenga.hu szerint az ingatlant keresők száma közel megduplázódott. Budapesten szeptember elején már 3 százalékos drágulást mértek az augusztusi árakhoz képest, országosan azonban még nem látszik ekkora ugrás, írja a Portfolio.

    A Duna House vezérigazgató-helyettese, Máté Ferenc szerint

    „tízéves rekordra nőtt a kereslet a lakáspiacon, főként azokban a szegmensekben, amelyek megfelelnek a jogosultsági feltételeknek”.

    Elmondása alapján Budapesten a 40–70 négyzetméteres társasházi lakások és panellakások iránt nőtt meg leginkább az érdeklődés, míg vidéken a családi házak és a közepes méretű lakások kerültek előtérbe. Hozzátette: „A keresleti hullám rövid távon árnövekedést hozhat, ami vidéken a szélesebb kínálat miatt valamivel mérsékeltebb lehet. A hatás az új lakások piacán is érezhető lesz. A bérleti piacon ezzel szemben visszafogottabb mozgás várható.”

    A veszprémi Közgazdász-vándorgyűlésen a bankvezetők arra hívták fel a figyelmet, hogy idén 20 százalék körüli lakásár-emelkedés várható,

    jövőre pedig ennél alacsonyabb, de továbbra is kétszámjegyű lehet a drágulás. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese úgy látja, Budapesten idén 20 százalék felett, vidéken 20 százalék alatt, országos átlagban pedig 20 százalék körül alakulhat az áremelkedés. Szerinte az Otthon Start programban 2025 végéig 1400 milliárd forintnyi hitelkihelyezés valósulhat meg.

    Az MBH Bank vezérigazgatója, Egerszegi Ádám úgy fogalmazott,

    akkora az érdeklődés a program iránt, hogy jövőre már a havi 200 milliárd forintnyi hitelkihelyezés is elképzelhető.

    A Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva szerint Budapesten a befektetési célú vásárlások már idén is 20 százalék feletti áremelkedést okoztak.

    Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy az Otthon Start programba beépítettek olyan elemeket, amelyek fékezik az árak növekedését. A bankvezetők azonban úgy látják, hogy a kereslet élénkülése jelentős drágulást hozhat a lakáspiacon.

    (via 444)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Meghalt Kásler Miklós
    A politikus 2023-tól egészen idén júniusig a Magyarságkutató Intézet vezetője volt. Előtte hosszú ideig az egészségügyért felelős miniszterként dolgozott.


    Meghalt Kásler Miklós – a hírt pénteken Vitályos Eszter kormányszóvivő jelentette be. A Széchenyi-díjas magyar onkológus 2018 és 2022 között vezette az Emberi Erőforrások Minisztériumát,

    és a COVID-járvány idején ő irányította az egészségügyet.

    2023-tól idén júniusig a Magyarságkutató Intézet főigazgatójaként dolgozott.

    Kásler Miklós 1950. március 1-jén született Budapesten. 1974-ben kapta meg orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, majd 1981-ben az Országos Onkológiai Intézetnél kezdte meg munkáját.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: