A napokban lázban tartja a közvéleményt a hír, miszerint migránsokat a határon illegálisan átjuttató embercsempészek tömeges szabadon engedését tervezi a magyar kormány. Rétvári Bence államtitkár kedden arról beszélt, hogy azért döntöttek az elengedés mellett, mert az Európai Unió nem biztosít elég forrást az embercsempészek ellátására.
Az ügyben Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is megszólalt: ő azt közölte, hogy bekéretik a magyar nagykövetet, hogy a szabadon engedésekről kérdezzék.
Nagy Andor, Magyarország bécsi nagykövete arról tájékoztatta az Infostartot, hogy a találkozó lezajlott. „700 ember elég sok, egy kritikus tömeg, nincsenek rá felkészülve, hogy közülük hányan akarnak Ausztriába menni” – fogalmazott a megbeszélésről Nagy. Elmondása szerint azt mondta az osztrák külügyminiszternek, hogy
„Magyarországnak szuverén joga egy ilyen döntés, eszünkbe sem jutott, hogy valaki ezt sérelmezni fogja, azt gondoljuk, nem ártunk senkinek, egyik szomszédos ország ellen sem irányul ez a döntés.”
Nagy Andor arról is beszélt az osztrák diplomácia vezetőjének, hogy Magyarországon 2400 embercsempészt tartanak fogva, ami 12 százaléka az ország elítéltjeinek. Ennyi elítélt sok pénzébe kerül az államnak, ezért döntött úgy a Belügyminisztérium, hogy akiknek „már csak kevés volt hátra” a büntetésükből, azokat szabadon engedi.
Az embercsempészet miatt ülő rabokat azzal a feltétellel helyezték szabadlábra, hogy 72 órán belül elhagyják el Magyarországot, és oda távoznak, ahonnan érkeztek: többnyire Szerbiáról, Romániáról és Ukrajnáról van szó, nem Ausztriáról.
Azt ugyanakkor a nagykövet sem gondolja, hogy magyarázatával megnyugtatta volna Schallenberget. A feszültség azért kezdett fokozódni Magyarország és Ausztria között, mert egy friss kormányhatározat alapján rengeteg külföldi embercsempész szabadulhat a magyar börtönökből. Az embercsempészek szabadon engedése már meg is kezdődött, erről az RTL Híradója rejtett kamerás felvételekkel be is számolt.
A napokban lázban tartja a közvéleményt a hír, miszerint migránsokat a határon illegálisan átjuttató embercsempészek tömeges szabadon engedését tervezi a magyar kormány. Rétvári Bence államtitkár kedden arról beszélt, hogy azért döntöttek az elengedés mellett, mert az Európai Unió nem biztosít elég forrást az embercsempészek ellátására.
Az ügyben Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is megszólalt: ő azt közölte, hogy bekéretik a magyar nagykövetet, hogy a szabadon engedésekről kérdezzék.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Ervinnel venné be a TISZA Párt az egyik legszorosabb fideszes körzetet - Még több név szivárog ki a jelöltlistáról
A színész a szülővárosában szállhat harcba, ahol 2022-ben alig ezer szavazat döntött. A 2024-es EP-választáson már szinte fej-fej mellett állt a körzetben a Fidesz és a TISZA.
A TISZA Párt hétfő este mutatja be mind a 106 választókerület egyenként háromfős listáját, amelyről kikerülnek a párt 2026-os képviselőjelöltjei. A Telex értesülése szerint az egyik legérdekesebb név máris kiszivárgott: Nagy Ervin színész is ott van a dunaújvárosi körzet három esélyese között. Amikor a lap megkereste, a színész szűkszavúan, de sokatmondóan reagált: „több mint valószínű”, hogy ez így lesz. A TISZA Párt egyelőre nem kommentálta az információt.
A jelölteket többlépcsős folyamatban választják ki. A ma este bemutatott 3x105 előzetes jelölt közül november 23–24-én először a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, és választják ki a két továbbjutót. Ezt követően, november 25. és 27. között a választókerületben élők adhatják le voksukat a Nemzet Hangja honlapon.
A párt vezetése ezután jóváhagyja a győzteseket, de fenntartja a jogot, hogy megvétózza az eredményt, ha a kiválasztott jelölt szerinte mégsem a legalkalmasabb. A 106 végleges egyéni képviselőjelölt nevét november 30-án jelentik be.
A szabály alól egyetlen kivétel van: a Hegyvidéken, Magyar Péter körzetében nem tartanak előválasztást, ott a pártelnök lesz az egyedüli induló. „Úgy döntött a párt elnöksége, hogy senkit nem teszünk ki annak, hogy velem kelljen versenyeznie” – mondta a Telexnek Magyar Péter.
A dunaújvárosi központú Fejér megye 4-es választókerület pedig, ahol Nagy neve is a szavazólapra kerülhet, kulcsfontosságú lehet a TISZA Pártnak. A körzetet jelenleg a fideszes Mészáros Lajos képviseli, aki azonban a 2022-es választáson alig ezer szavazattal győzte le az összellenzéki jelöltet, Kálló Gergelyt.
A 2024-es európai parlamenti választás eredményei is azt mutatják, hogy a körzet billeg: Dunaújvárosban a Fidesz listájára 35,13 százalék, míg a Tiszáéra 33,75 százalék szavazott, a két párt tehát szinte fej-fej mellett állt a fideszes fellegvárban.
Nagy Ervin Dunaújvárosban született, és tizenéves koráig élt a városban. Az elsők között csatlakozott Magyar Péter mozgalmához, a pártban a kultúra területével foglalkozik, és rendszeresen fellép a TISZA eseményein, ő énekli a párt himnuszát, illetve egyértelművé tette politikai ambícióit is.
„Nem fogok elhajolni a feladat elől” – nyilatkozta korábban.
A jelöltállítást korábban kétszer is elhalasztották a Tisza Világ applikáció körüli adatbotrány miatt. Miután felhasználói adatok kerültek nyilvánosságra, Magyar Péter „ártó szándékú támadásról” beszélt. Ennek következtében a szavazás az applikáció helyett a Nemzet Hangja weboldalon zajlik majd.
A Telex úgy tudja, más ismert nevek is feltűnhetnek a jelölt-jelöltek listáján. Bódis Kriszta társadalompolitikai szakértő Budapest 2. választókerületében, Velkey György László, Magyar Péter kabinetfőnöke a zuglói központú Budapest 6. választókerületben, Kulcsár Krisztián volt MOB-elnök pedig Budapest 10. választókerületében lehet a három jelölt egyike. A Fidesz kommunikációs igazgatójával, Menczer Tamással szemben, Pest 3. választókerületében Bujdosó Andrea, a párt budapesti frakcióvezetője indulhat el a választáson.
A TISZA Pártnak a kormányváltáshoz a 106 egyéni választókerület több mint felében, legalább 54-ben kell győznie. A Fidesz 2022-ben 87 körzetet nyert meg, ami jól mutatja, mekkora a tétje a megfelelő jelöltek kiválasztásának.
A TISZA Párt hétfő este mutatja be mind a 106 választókerület egyenként háromfős listáját, amelyről kikerülnek a párt 2026-os képviselőjelöltjei. A Telex értesülése szerint az egyik legérdekesebb név máris kiszivárgott: Nagy Ervin színész is ott van a dunaújvárosi körzet három esélyese között. Amikor a lap megkereste, a színész szűkszavúan, de sokatmondóan reagált: „több mint valószínű”, hogy ez így lesz. A TISZA Párt egyelőre nem kommentálta az információt.
A jelölteket többlépcsős folyamatban választják ki. A ma este bemutatott 3x105 előzetes jelölt közül november 23–24-én először a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, és választják ki a két továbbjutót. Ezt követően, november 25. és 27. között a választókerületben élők adhatják le voksukat a Nemzet Hangja honlapon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hétfő este jön a lista: Ruszin-Szendi Romulusz és Rost Andrea is a TISZA Párt jelöltje lehet
A volt vezérkari főnök és a világhírű operaénekes is a Fidesz bevehetetlennek hitt bástyáit ostromolhatja meg. A végleges döntést azonban a szavazók hozzák meg.
Hónapokig tartó várakozás után hétfő este mutatja be a TISZA Párt, hogy a 106 egyéni választókerületben kik közül választhatják ki a szavazók a 2026-os országgyűlési választás jelöltjeit. Egy kivétel van: a Budapest 03. számú (hegyvidéki) választókerület, ahol biztosan Magyar Péter indul, hiszen a pártvezetés úgy döntött, saját politikust nem hoz olyan helyzetbe, hogy a mozgalom alapítójával kelljen versenyezni.
A 24.hu értesülései szerint a jelöltaspiránsok között van Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök is, aki a Hajdú-Bihar megyei 5-ös, hajdúszoboszlói központú körzetben szállhat harcba a 2010 óta veretlen fideszes Bodó Sándorral.
Ugyancsak a jelöltek között lehet Rost Andrea operaénekes, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1-es, szolnoki központú kerületben próbálkozhat. Itt az elmúlt két választást a fideszes Kállai Mária nyerte, bár a hírek szerint nem biztos, hogy 2026-ban is őt indítja a kormánypárt. A Győr-Moson-Sopron megyei 3-as számú, Csorna központú körzetben pedig Bóna Szabolcs agrármérnök küzdhet meg a 2006 óta folyamatosan nyerő Gyopáros Alpárral.
A Telex információi szerint Nagy Ervin színész a Fejér megyei 4-es, dunaújvárosi körzetben lehet jelölt. A lap úgy tudja, Budapesten is körvonalazódnak a nevek: Zuglóban Magyar Péter kabinetfőnöke, Velkey György László, a VIII. kerület központú 2-es választókerületben Bódis Kriszta, a XXII. kerületben a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke, Kulcsár Krisztián, a belvárosi 1-es kerületben pedig a párt programalkotásáért felelős Tanács Zoltán neve merült fel a lehetséges jelöltek között.
A pártelnök korábban részletesen is beszélt arról, hogy milyen embereket keresnek: „orvosokat, tanárokat, ápolókat, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdákat, jogászokat, művészeket, mérnököket. Hús-vér embereket, bátor magyar hazafiakat. Olyan embereket, aki önzetlenül szeretnének tenni a hazájukért és a választókerületükben élőkért”.
A kiválasztás folyamata kétfordulós lesz. A hétfő esti bemutatkozás után november 23-án és 24-én először a Tisza közösség regisztrált tagjai szavazhatnak, majd két napig a választókerületben élő bármely választópolgár leadhatja voksát. A végleges, 106 fős jelöltlista november 30-án áll össze.
A párt a hivatalos bejelentésig nem kommentálja az egyre több nevet előre megszellőztető sajtóértesüléseket.
Hónapokig tartó várakozás után hétfő este mutatja be a TISZA Párt, hogy a 106 egyéni választókerületben kik közül választhatják ki a szavazók a 2026-os országgyűlési választás jelöltjeit. Egy kivétel van: a Budapest 03. számú (hegyvidéki) választókerület, ahol biztosan Magyar Péter indul, hiszen a pártvezetés úgy döntött, saját politikust nem hoz olyan helyzetbe, hogy a mozgalom alapítójával kelljen versenyezni.
A 24.hu értesülései szerint a jelöltaspiránsok között van Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök is, aki a Hajdú-Bihar megyei 5-ös, hajdúszoboszlói központú körzetben szállhat harcba a 2010 óta veretlen fideszes Bodó Sándorral.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Budapest 152. születésnapját idén a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia felújított Dísztermében ünnepelték, ahol november 17-én adták át a főváros legrangosabb elismeréseit: a Budapest díszpolgára címeket, a Pro Urbe Budapest és a Budapestért díjakat.
Az ünnepi díszközgyűlésen nemcsak Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésére emlékeztek, hanem Nagy-Budapest létrejöttének 75. évfordulóját is megünnepelték.
A díszpolgári cím a főváros legmagasabb civil elismerése, amelyet olyanoknak ítélnek oda, akik életművükkel vagy a városi közösségért végzett munkájukkal kiemelkedőt alkottak. A díj rangját jelzi, hogy tavaly többek között Bródy János, Pogány Judit és Korniss Péter vehette át, posztumusz pedig Benedek Miklós és Tompos Kátya kapta meg az elismerést.
Az idei döntésnek politikai előzménye is volt: a Fidesz fővárosi frakciója már szeptemberben nyilvánosságra hozta, kiket javasol a címre. Szentkirályi Alexandra fideszes frakcióvezető közölte, hogy Bagdy Emőke klinikai szakpszichológust és Kapu Tibor űrhajóst javasolják, posztumusz pedig Wachsler Tamást.
A végső szót azonban a Fővárosi Közgyűlés mondta ki.
Az MTI tudósítása szerint Karácsony Gergely főpolgármestertől díszpolgári címet vehetett átLányi András író, nyugalmazott egyetemi docens, Mácsai Pál színész, rendező, az Örkény István Színház alapító igazgatója, Saly Noémi Budapest-történész, Sebestyén Márta, az UNESCO Artist For Peace címmel kitüntetett, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas népdalénekes, előadóművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Spiró György író, valamint Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező.
A kitüntetés posztumusz díjazottja Lukáts Andor, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, valamint Wachsler Tamás országgyűlési képviselő, államtitkár és építészmérnök.
Budapest 152. születésnapját idén a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia felújított Dísztermében ünnepelték, ahol november 17-én adták át a főváros legrangosabb elismeréseit: a Budapest díszpolgára címeket, a Pro Urbe Budapest és a Budapestért díjakat.
Az ünnepi díszközgyűlésen nemcsak Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésére emlékeztek, hanem Nagy-Budapest létrejöttének 75. évfordulóját is megünnepelték.
A díszpolgári cím a főváros legmagasabb civil elismerése, amelyet olyanoknak ítélnek oda, akik életművükkel vagy a városi közösségért végzett munkájukkal kiemelkedőt alkottak. A díj rangját jelzi, hogy tavaly többek között Bródy János, Pogány Judit és Korniss Péter vehette át, posztumusz pedig Benedek Miklós és Tompos Kátya kapta meg az elismerést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár keménykedik Mészáros Lőrinccel – ha a V-Híd Zrt. nem fogadja el az állam játékszabályait, kizárhatják a közbeszerzésekből
A vita egy 10 százalékos haszonkulcsról és az alvállalkozók átláthatóságáról szól. A miniszter a parlamentben tette egyértelművé, hogy senkinek, még Mészáros cégének sem kegyelmez.
Nyílt konfliktus robbant ki a kormány és Mészáros Lőrinc cégbirodalma között, a tét pedig a magyarországi vasútépítések jövője. Lázár János építési és közlekedési miniszter a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén világossá tette: ha a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. nem fogadja el az állam játékszabályait, egyszerűen kizárhatják a közbeszerzésekből.
A miniszter a HVG kérdésére megerősítette, hogy a kormány két feltételből nem enged: a legfeljebb 10 százalékos haszonkulcsból és az ellenőrizhető alvállalkozói szerződésekből.
Lázár szerint a V-Híd ezeket vitatja, és peres útra terelte az ügyet.
„A minisztériumnak az a politikája beruházóként, hogy aki dolgozik az államnak, az 10 százaléknál többet nem kereshet. Ezt a V-Híd vitatja, nem fogadja el, ezért a vele fönnálló viszonyainkat peresíti, és ezt a tételt folyamatosan vitatni kívánja a jövőben. Nem akarja továbbá megmutatni az alvállalkozói és szub-alvállalkozói szerződéseket” – részletezte a miniszter, majd a lehetséges következményekről is beszélt.
„Ha ő nem fogadja el, hogy 10 százalékot kereshet, és nem hajlandó betekintést engedni a számaiba, akkor nyilván nem fog vasutat építeni Magyarországon.”
A V-Híd idén októberben megtámadta a Lázár vezette tárca 26,5 milliárd forintra becsült tenderét, amely a Gubacsi vasúti híd kivitelezésére vonatkozott. A cég jogsértőnek tartotta a 10 százalékos nyereséghányad előírását és az alvállalkozói láncolat teljes ellenőrizhetőségét is, a Közbeszerzési Döntőbizottság azonban elutasította a kifogásaikat. A V-Híd alvállalkozói gyakorlatáról korábban több sajtóorgánum is írt, miszerint a cég olykor szerződés nélkül dolgoztat partnereket, és a kifizetésekkel annyit csúszik, hogy cégek kerülnek a csőd szélére. Nemrég menesztették Sárváry István cégvezetőt is - többek szerint Lázár nyomására.
Mészáros Lőrinc egy novemberi Index-interjúban reagált a vádakra, amelyeket politikai támadásnak nevezett. Azt állította, furcsa lenne, ha egy miniszter hatására menesztené egy cégvezetőjét. „A Mészáros Csoportban mindig tisztességesen jártunk el a velünk dolgozó vállalatokkal, főként azokkal, akik korrektül teljesítettek. Fővállalkozó és alvállalkozó között természetesen előfordulhat vita, de ezeket minden esetben rendezzük” – mondta, majd hozzátette: „Én is voltam alvállalkozó, tudom, milyen érzés, ha valakit hátrány ér.
A fővállalkozónak nincs joga megkeseríteni az alvállalkozó életét – ezt én soha nem tűrném el.”
A gazdasági bizottság ülésének másik fő témája a közbeszerzési törvény módosítása volt, amelyet a Strabag körüli botrány indított el az M30-as autópálya hibás szakasza miatt. Lázár korábban úgy fogalmazott, a Strabag „átbaszott minket”, majd benyújtotta a törvénymódosítást, amellyel a szerződésszegő cégeket kizáratná az állami beruházásokból. Bár a kizárás lehetősége már most is szerepel a törvényben, a javaslat az eddigi két évről ötre emelné a büntethetőség időtartamát, és a folyamatban lévő eljárásokra is kiterjesztené a szabályt.
Nyílt konfliktus robbant ki a kormány és Mészáros Lőrinc cégbirodalma között, a tét pedig a magyarországi vasútépítések jövője. Lázár János építési és közlekedési miniszter a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén világossá tette: ha a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. nem fogadja el az állam játékszabályait, egyszerűen kizárhatják a közbeszerzésekből.
A miniszter a HVG kérdésére megerősítette, hogy a kormány két feltételből nem enged: a legfeljebb 10 százalékos haszonkulcsból és az ellenőrizhető alvállalkozói szerződésekből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
