Orosz gáz: 285 milliárddal fizethetett többet Magyarország a tőzsdei árnál 2021 óta, már szinte minden EU-ország olcsóbban kapja, mint mi
A Eurostat adatai szerint Magyarország novemberben 122 forintos áron vásárolt orosz gázt, ami 2%-kal drágább a tőzsdei szintnél. A 2021 óta tartó szerződés így jelentős többletkiadást okozhat.
Akár 285 milliárd forintos többletkiadást is jelenthetett Magyarországnak az orosz földgáz megvásárlása a tőzsdei árhoz képest 2021 októbere óta, miközben a kormány kedvezményes beszerzésről kommunikál, az Európai Unió pedig éppen a napokban döntött az orosz import fokozatos betiltásáról. A helyzetet jól mutatja, hogy
novemberben Magyarország mintegy 122 forintos köbméteráron jutott orosz gázhoz, ami két százalékkal haladta meg a holland tőzsde (TTF) két hónappal korábbi irányadó árait
– derül ki a Népszava Eurostat-adatokon alapuló számításaiból.
A lap kétféle módszerrel is megbecsülte a 2021-es gázszerződés életbe lépése óta felhalmozódott potenciális veszteséget.
Az egyik számítás szerint a teljes időszak alatt 285 milliárd forintot fizethettünk pluszban, míg a másik, a két hónapos árelcsúszást figyelembe vevő modell 236 milliárdos többletkiadást mutat.
Ez a felár arra a novemberben beérkezett 679 millió köbméterre is rárakódott, ami egyébként 10 százalékkal kevesebb a tavalyi azonos időszaki mennyiségnél. Az év első 11 hónapjában beérkezett 7 milliárd köbméter ugyanakkor megfelel az időarányos terveknek.
Az uniós összevetés sem fest kedvező képet. Az Eurostat adatai szerint
novemberben 11 tagállam vásárolt orosz földgázt, és közülük csupán Szlovákia fizetett többet a nyersanyagért Magyarországnál.
Többek között Litvánia, Észtország, Belgium, Görögország, Spanyolország, Bulgária, Hollandia és Olaszország is olcsóbban jutott orosz gázhoz.
A kép ennél árnyaltabb, hiszen Magyarország nem kizárólag Oroszországból vásárol: a 122 forintos átlagár a 88 uniós államközi ügylet között felső-közepesnek számít. Érkezett gáz Ausztriából valamivel olcsóbban, Kazahsztánból kissé drágábban, de román, szerb, horvát és francia források is szerepeltek a palettán. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a holland tőzsdei árak a közelmúltban ismét emelkedni kezdtek, ami a magyar-orosz szerződés két hónapos késleltetett árkövetése miatt a következő hónapokban drágulást vetít előre a hazai importárban.
A jelenlegi helyzetet a 2021 szeptemberében aláírt, 10+5 éves időtartamra szóló, évi 4,5 milliárd köbméterről rendelkező magyar-orosz gázszerződés alapozta meg. Ezzel éles ellentétben áll az Európai Tanács január 26-i döntése, amely egy lépcsőzetes menetrend szerint, 2027 őszére teljesen betiltaná az orosz földgáz behozatalát az unióba.
A kormányzati kommunikáció és a független szakértői vélemények homlokegyenest eltérnek egymástól. Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint „Putyin 30 százalékos gázárkedvezményt ad”, míg Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy orosz gáz nélkül a rezsicsökkentés fenntarthatatlan lenne, ami „kétszeres-háromszoros-négyszeres” lakossági díjemelést hozna. Ezzel szemben a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, az Erste és a Portfolio elemzői is úgy vélik, hogy az orosz gáz kiváltása legfeljebb néhány százalékos költségnövekedéssel járna.
Akár 285 milliárd forintos többletkiadást is jelenthetett Magyarországnak az orosz földgáz megvásárlása a tőzsdei árhoz képest 2021 októbere óta, miközben a kormány kedvezményes beszerzésről kommunikál, az Európai Unió pedig éppen a napokban döntött az orosz import fokozatos betiltásáról. A helyzetet jól mutatja, hogy
novemberben Magyarország mintegy 122 forintos köbméteráron jutott orosz gázhoz, ami két százalékkal haladta meg a holland tőzsde (TTF) két hónappal korábbi irányadó árait
– derül ki a Népszava Eurostat-adatokon alapuló számításaiból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Migránsnak nem adunk gyereket” – pokollá tették egy örökbefogadó család életét, majd elvették tőlük a kislányt
A gyámhivatal vezetője az anya afgán származása miatt akarta megakadályozni a koraszülött csecsemő örökbeadását. A családot ezután zaklatták és feljelentették, a szülők pedig hiába nyertek több bírósági eljárásban is, végül nem maradhatott náluk a kislány.
Egy hideg januári estén, 2023-ban egy brit házaspár visszaadott egy csecsemőt a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat épületében. A kislányt hónapokig nevelték, a sajátjuknak tekintették, de egy hatósági döntés elszakította őket egymástól. Két nappal korábban a Belügyminisztériumban egy magas szintű egyeztetésen Sára Botond főispán szájából hangzott el a mondat, amely megpecsételte a sorsukat:
„ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek”.
A megrázó történetet a Válasz Online tárta fel: egy Budapesten élő brit házaspár 2022 októberében kapta a hírt, hogy örökbe fogadhatnak egy koraszülött roma kislányt.
A feleség afgán menekült szülők gyermekeként nőtt fel Angliában, de férjével együtt évek óta Magyarországon éltek és dolgoztak, korábban már örökbe fogadtak egy roma kisfiút.
A szakmai protokoll szerint lezajlott a „barátkozás” szakasza, a kötődés kialakult, a gyám pedig a jogszabályoknak megfelelően, a végleges határozat előtt átmenetileg a családnál helyezte el a csecsemőt. Az örökbefogadást véglegesítő jegyzőkönyv felvételét azonban a Budapest Főváros Kormányhivatalának Gyámügyi Főosztálya az utolsó pillanatban lemondta.
„Az örökbefogadási tanácsadónk hívott fel minket a jegyzőkönyvfelvétel lemondásának hírével a fővárosi Tegyesztől. Azt mondta, nem tudja, mi lehet az időpont lemondásának oka, de maradjunk nyugodtak, ők intézkednek”
– emlékezett vissza az édesanya. A háttérben azonban Lengyel Judit, a Tegyesz akkori osztályvezetője szerint a gyámhivatal vezetője, Kálmándy-Pap Ágnes akadt ki teljesen, mondván, „nem akarja engedélyezni, hogy egy migránsnak adjunk gyereket”.
A hatóságok ezután azonnal léptek: a kislány eredeti gyámját, Szarvas Erikát elmozdították, az ügyet a fővárosi Tegyesztől a Nógrád megyeihez helyezték át, és új gyámot jelöltek ki, aki a Nógrád megyei szakszolgálattal együtt már nem javasolta az örökbefogadást.
Az események néhány nappal karácsony előtt eszkalálódtak, amikor a család épp vidéken volt. Az új gyám, Kárpáti László telefonon közölte velük:
„Az örökbefogadást megszüntették, másfél óra múlva megyek önökhöz, hogy elvigyem a gyereket. Kérem, készítsék össze a holmiját.”
Mivel a család nem volt otthon, a gyám másnap feljelentést tett a rendőrségen, azt állítva, hogy a szülők veszélyeztetik a gyereket, és körözést adtak ki ellenük. A gyámhivatal vezetője felhívta a pár idősebb, örökbefogadott fiának óvodáját is, és azt állította az igazgatónak, hogy a szülők bűnözők, akik elraboltak egy magyar kislányt. Az ügyvéd tanácsára a család végül visszaadta a gyermeket, hogy a bíróságon folytassák a harcot.
Több bírósági eljárás indult, amelyeket a szülők sorra megnyertek. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a kormányhivatal diszkriminatívan járt el és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A bírósági ítéletek ellenére a hatóságok nem engedtek. A Kulturális és Innovációs Minisztérium nem zárta ki az eljárásból az elfogultnak minősített gyámhivatalt, azzal érvelve, hogy a hivatalvezető időközben nyugdíjba ment. A Helsinki Bizottság által képviselt család ügyvédje, Győző Gábor szerint „Sára Botond a főosztályvezető nyugdíjazása után is kiállt amellett, amit az addig képviselt”.
A kormányhivatal hivatalos közleményében azzal védekezett, hogy minden esetben a gyermekek érdekét szem előtt tartva jár el. „A gyermek örökbe adását bírósági eljárások akadályozták, amelyek 2025 decemberében – önkéntes elállás következtében – lezárultak. Az örökbeadás jogi akadálya ezzel elhárult. Az örökbefogadási eljárás jelenleg folyamatban van” – írták. A hatóságok a családot is folyamatosan zaklatták.
„A gyámhivatal arra kért minket, hogy a főbérlő által aláírt írásos meghatalmazást nyújtsunk be annak igazolására, hogy törvényes joga van a lakás bérbeadására. Azt mondták, minderre azért van szükség, mert a Tegyesz csecsemőket árul a feketepiacon. Ez is hazugság volt. Folyamatosan hazudtak”
– mondta az apa.
A hároméves küzdelem után, 2025 végén a pár feladta a harcot, hogy a kislánynak esélye legyen egy másik családnál új életet kezdeni. A kislány addigra betöltötte a harmadik életévét, amivel az örökbefogadási esélyei jelentősen csökkentek. A család elhagyta Magyarországot, a Tegyesz több, az ügyben érintett szakembere pedig felmondott.
„Olyan volt, mintha egy feneketlen üvegben lebegnénk” – foglalta össze az átélteket az édesanya, aki a történtek után feltette a kérdést:
„Miben reménykedhet a közember Magyarországon, ha a bíróságok döntéseit minden következmény nélkül figyelmen kívül hagyhatja a kormány?”
A család megőrizte a kislány személyes tárgyait arra az esetre, ha a gyermek egyszer felkutatná őket, mert ahogy mondják: „ő mindig a családunk része marad”.
Egy hideg januári estén, 2023-ban egy brit házaspár visszaadott egy csecsemőt a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat épületében. A kislányt hónapokig nevelték, a sajátjuknak tekintették, de egy hatósági döntés elszakította őket egymástól. Két nappal korábban a Belügyminisztériumban egy magas szintű egyeztetésen Sára Botond főispán szájából hangzott el a mondat, amely megpecsételte a sorsukat:
„ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek”.
A megrázó történetet a Válasz Online tárta fel: egy Budapesten élő brit házaspár 2022 októberében kapta a hírt, hogy örökbe fogadhatnak egy koraszülött roma kislányt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Covid-szerű intézkedéseket vezettek be a halálos Nipah-vírus miatt a thaiföldi repülőtereken
A thaiföldi hatóságok az indiai Nyugat-Bengálból érkező járatokat ellenőrzik a vírus miatt Bangkokban és Phuketen. Eddig már több mint 1700 embert ellenőriztek három repülőtéren, pozitív esetet nem találtak, de három kórházat is készültségbe helyeztek. Indiában, ahol a vírus megjelent, viszont nem aggódnak.
A Covid-korszakot idéző jelenetek játszódnak le Thaiföld legforgalmasabb repülőterein: a hatóságok az indiai Kalkuttából érkező járatok utasait szűrik a halálos Nipah-vírus miatt.
Eddig több mint 1700 embert ellenőriztek a bangkoki Suvarnabhumi és Don Mueang, valamint a phuketi repülőtéren, de fertőzöttet egyelőre nem találtak. A kormány elővigyázatosságból három nagy bangkoki állami kórházat is készültségbe helyezett.
A szigorú, háromfázisú eljárásrend január 26-án, hétfőn éjfél után egy perccel lépett életbe a 2015-ös járványügyi törvény alapján. A thaiföldi lépéseket egy indiai járványgóc indokolja:
Nyugat-Bengál államban december óta két megerősített esetet azonosítottak, de a helyi hatóságok szerint a helyzetet ellenőrzés alatt tartják, és a kontaktszemélyek tesztjei negatívak lettek.
A Nation Thailand helyi lap szerint Thaiföldön eddig még soha nem regisztráltak Nipah-fertőzést.
„Ha a repülőtéren gyanús esetet találunk, az illetőt karanténba helyezzük, és a vonatkozó teszt eredménye nyolc órán belül ismert lesz” – közölte Phatthana Phromphat közegészségügyi miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Nipah terjedése nem olyan, mint a Covidé. „Nipah esetén a fertőzöttek nem adják tovább a vírust, amíg nincsenek tüneteik” – mondta.
Az érintett járatokon kötelező kitölteni a T.8-as egészségügyi nyilatkozatot, és minden utast hőmérőznek. A kockázatosnak ítélt gépeknek elkülönített állóhelyet és szűrőzónát jelöltek ki, gyanús esetnél pedig a repülőt a következő út előtt fertőtlenítik. A szabályszegőkkel szemben akár 20 ezer thai baht, vagyis átszámítva körülbelül 205 ezer forintos pénzbírságot is kiszabhatnak.
Az indiai oldalon ugyanakkor kevésbé tartják indokoltnak a szigort. „Nincs útmutatás az egészségügyi minisztériumtól, így nem szűrünk egyetlen utast sem”
– közölte a The Times of India cikke szerint Vikram Singh, a kalkuttai repülőtér igazgatója. Egy helyi utazási irodákat tömörítő szervezet vezetője szerint a külföldi intézkedések csak pánikot keltenek a turisták körében.
A thaiföldi hatóságok arra kérik az érintett területekről érkezőket, hogy ha az utazást követő 21 napon belül belázasodnak vagy légúti tüneteik jelentkeznek, hívják a 1422-es járványügyi forródrótot.
A Nipah-vírus (NiV) egy zoonózis, azaz állatokról emberre terjedő betegség, amelynek természetes hordozói a gyümölcsevő denevérek.
Bár a mostani intézkedések szigorúnak tűnhetnek, a vírus veszélyessége indokolja őket: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kiemelt kockázatú kórokozók között tartja számon.
A fertőzés súlyos légúti tüneteket és halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okozhat, a halálozási arány pedig a korábbi járványok tapasztalatai alapján 40 és 75 százalék között mozog. Aggodalomra ad okot, hogy jelenleg nincs ellene sem engedélyezett védőoltás, sem specifikus gyógyszeres kezelés.
A Covid-korszakot idéző jelenetek játszódnak le Thaiföld legforgalmasabb repülőterein: a hatóságok az indiai Kalkuttából érkező járatok utasait szűrik a halálos Nipah-vírus miatt.
Eddig több mint 1700 embert ellenőriztek a bangkoki Suvarnabhumi és Don Mueang, valamint a phuketi repülőtéren, de fertőzöttet egyelőre nem találtak. A kormány elővigyázatosságból három nagy bangkoki állami kórházat is készültségbe helyezett.
A szigorú, háromfázisú eljárásrend január 26-án, hétfőn éjfél után egy perccel lépett életbe a 2015-ös járványügyi törvény alapján. A thaiföldi lépéseket egy indiai járványgóc indokolja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy brüsszeli csúcson borult ki Robert Fico a floridai találkozó után, legalábbis ezt állítja öt diplomata. A Trump-szövetséges politikus most hazugságnak nevezi a Politico cikkét.
Egyik leghangosabb európai szövetségese, Robert Fico szlovák miniszterelnök állítólag „veszélyesnek” és sokkolónak nevezte Donald Trump amerikai elnök mentális állapotát egy magánbeszélgetésben, miközben nyilvánosan már hevesen tagadja az egészet. A botrány ráadásul épp akkor robbant ki, amikor az európaiak egyre növekvő aggodalommal figyelik Trump kiszámíthatatlanságát, különösen a Grönland megszerzésére tett fenyegetései és az új európai vámok belengetése miatt.
A Politico című brüsszeli hírportál szerint Fico január 17-én a floridai Mar-a-Lagóba találkozott Trumppal, majd onnan már aggasztó hírekkel tért haza Európába. Öt, névtelenséget kérő európai diplomata számolt be arról, hogy Fico egy január 22-i brüsszeli uniós csúcson, egy informális beszélgetésen fejezte ki döbbenetét.
A diplomaták szerint a szlovák kormányfő „veszélyesnek” nevezte a benyomást, amit Trump tett rá, sőt, egyikük szerint úgy fogalmazott, az elnök „kivetkőzött magából”. Erre reagálva Fico szerdán hevesen cáfolt.
„Nyomatékosan vissza kell utasítanom a POLITICO portál hazugságait arról, miként értékeltem találkozómat az amerikai elnökkel, D. Trumppal a brüsszeli informális csúcson. Senki nem hallott semmit, senki nem látott semmit, nincsenek tanúk, de ez sem akadályozta meg a POLITICO portált abban, hogy hazugságokkal álljon elő”
– írta Fico az X-en, hozzátéve, hogy „nem szólalt fel a brüsszeli informális csúcson”.
A Fehér Ház szintén tagadta a hírt. „Ez teljes mértékben kamu hír névtelen európai diplomatáktól, akik fontosnak akarják mutatni magukat. A mar-a-lagói találkozó pozitív és eredményes volt” – közölte Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője.
Egy, a találkozón szintén jelen lévő, de névtelenséget kérő amerikai tisztviselő is azt állította, hogy a megbeszélés kellemes és normális hangvételű volt, kínos pillanatok nélkül.
Európa és az Egyesült Államok viszonya egyre rosszabb. Trump a hónap elején új vámokkal fenyegetett meg nyolc európai országot, köztük Németországot és Franciaországot, mert szerinte akadályozták a Grönland megszerzésére irányuló törekvéseit. „Valószínűleg nem kapunk semmit, hacsak nem döntök úgy, hogy túlzott erőt és hatalmat alkalmazok, amellyel őszintén szólva feltartóztathatatlanok lennénk. De ezt nem fogom megtenni, rendben?” – mondta Trump a davosi beszédében.
Később bejelentette, hogy megállapodott Mark Ruttével, a NATO főtitkárával egy keretről, és visszavonta a fenyegetést, bár a megállapodás részletei azóta sem ismertek. A brüsszeli csúcson Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár is arra figyelmeztetett, hogy az EU-nak csökkentenie kell biztonsági függőségét az Egyesült Államoktól.
Egyik leghangosabb európai szövetségese, Robert Fico szlovák miniszterelnök állítólag „veszélyesnek” és sokkolónak nevezte Donald Trump amerikai elnök mentális állapotát egy magánbeszélgetésben, miközben nyilvánosan már hevesen tagadja az egészet. A botrány ráadásul épp akkor robbant ki, amikor az európaiak egyre növekvő aggodalommal figyelik Trump kiszámíthatatlanságát, különösen a Grönland megszerzésére tett fenyegetései és az új európai vámok belengetése miatt.
A Politico című brüsszeli hírportál szerint Fico január 17-én a floridai Mar-a-Lagóba találkozott Trumppal, majd onnan már aggasztó hírekkel tért haza Európába. Öt, névtelenséget kérő európai diplomata számolt be arról, hogy Fico egy január 22-i brüsszeli uniós csúcson, egy informális beszélgetésen fejezte ki döbbenetét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elég kemény, nem? – mondta a fideszes képviselő, miközben egy hajléktalant videózott az utcán
Radics Béla azt mondta a videójában: „ez Karácsony Gergely Budapestje”. Szerinte a hajléktalanoknak megfelelő ellátásra van szüksége, a budapestieknek pedig tiszta és rendezett utcákra.
„Ez a nemzet fővárosa? A hajléktalanoknak megfelelő ellátásra van szüksége, a budapestieknek pedig tiszta és rendezett utcákra!” – ezzel a szöveggel osztott meg egy videót Radics Béla fővárosi fideszes képviselő a Facebook-oldalán.
A felvételen arról beszél az utcán állva, hogy szerinte „így néz ki Karácsony [Gergely] Budapestje”, majd a kamera egy hajléktalan felé fordul, aki éppen egy különös, redőnyökkel borított kocsit tol maga előtt. „Elég kemény, nem?” – teszi fel a kérdést a Fidesz zuglói, erzsébetvárosi és pestújhelyi képviselőjelöltje.
Radics Béla nemrég azzal került a figyelem középpontjába, hogy szervezete, a Tradíciókért Alapítván, amely közel 43 millió forint állami támogatást kapott az elmúlt három évben, a bejelentett székhelyén és az interneten sem elérhető. Erről az RTL Híradó számolt be, amit a politikus „vérszegény leleplezésnek” nevezett egy videóüzenetben.
„Ez a nemzet fővárosa? A hajléktalanoknak megfelelő ellátásra van szüksége, a budapestieknek pedig tiszta és rendezett utcákra!” – ezzel a szöveggel osztott meg egy videót Radics Béla fővárosi fideszes képviselő a Facebook-oldalán.
A felvételen arról beszél az utcán állva, hogy szerinte „így néz ki Karácsony [Gergely] Budapestje”, majd a kamera egy hajléktalan felé fordul, aki éppen egy különös, redőnyökkel borított kocsit tol maga előtt. „Elég kemény, nem?” – teszi fel a kérdést a Fidesz zuglói, erzsébetvárosi és pestújhelyi képviselőjelöltje.
Radics Béla nemrég azzal került a figyelem középpontjába, hogy szervezete, a Tradíciókért Alapítván, amely közel 43 millió forint állami támogatást kapott az elmúlt három évben, a bejelentett székhelyén és az interneten sem elérhető. Erről az RTL Híradó számolt be, amit a politikus „vérszegény leleplezésnek” nevezett egy videóüzenetben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
