Magyarország még nem jutott uniós pénzhez, miközben a szomszéd országok már komoly összegeket költhetnek

Az augusztus 20-i tűzijátékról is írt Orbán Viktor pénteken a Harcosok Klubja Facebook-csoportban

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint külföldi vendégeknek leesett az álluk.

– jegyezte meg Orbán.

Mint arról mi is beszámoltunk: az idei augusztus 20-i tűzijáték középpontjában az Árpád-kor eseményei álltak. Tavaly a honfoglalás jelent meg a műsorban, idén pedig többek között Orseolo Péter alakját is bemutatták. A közvetítésben úgy jellemezték: dölyfös, felfuvalkodott, áruló. A királyról azt is elhangzott, hogy tanácsait idegenek súgták, és átadta a királyságot a német-római császárnak. Az ábrázolás sokaknak feltűnt, mert többen politikai áthallást véltek benne felfedezni.

A kormány később úgy reagált: történelmi bemutatóról volt szó, nem politikai üzenetről, és „akinek nem inge, nem veszi magára”.

(via Index)

Mellár Tamás, pécsi országgyűlési képviselő bejelentette, hogy nem indul újra a 2026-os választásokon. A közgazdászprofesszor a Magyar Hangnak nyilatkozva azt mondta:

Szerinte az ellenzéki oldalon nem szabad megosztani a szavazatokat. Úgy látja, akkor lehet csak kormányt váltani, ha egyetlen nagy tömb áll szemben a Fidesz–KDNP-vel, és jelenleg erre a Tisza Pártnak van a legnagyobb esélye. Mellár így fogalmazott:

A képviselő azok közé az ellenzéki politikus közé tartozik, aki két egymást követő ciklusban is egyéni mandátumot szerzett. 2018-ban a Baranya 1-es választókerületben győzte le a fideszes Csizi Pétert, amikor 39,26 százalékot kapott, míg riválisa 36,97 százalékot ért el. Négy évvel később, 2022-ben is több mint ezer szavazattal előzte meg ellenfelét: ekkor 22.710 szavazattal, 44,01 százalékos eredménnyel nyert, míg a fideszes Kővári János 21.557 szavazatot kapott, 41,78 százalékkal.

Mellár nem az első ellenzéki politikus, aki a Tiszát segíti azzal, hogy visszalép. Hajnal Miklós márciusban közölte, hogy nem indul Budapest 3. számú választókerületében, majd párttársa, Tóth Endre is hasonló döntést hozott Budafokon. A Momentum később pártszinten is bejelentette, hogy nem indít jelölteket – írja a Telex.

A Szikra Mozgalom politikusa, Jámbor András szintén visszalépett (ő most üdvözölte is Mellár lépését), nem indul újra Józsefvárosban és Ferencvárosban (ő most üdvözölte is Mellár lépését). A Demokratikus Koalíció politikusa, Várkonyi Zoltán Kecskeméten jelentette be, hogy nem indul, pártja később közölte: teljesítménye miatt cserélik le.

Az ellenzéki összefogás korábban, a 2022-es választás előtt is hasonló logikára épült, hiszen a választási rendszerben egy nagy tömbnek nagyobb esélye van a kormánypártokkal szemben. A felmérések többsége szerint a Tisza Párt jelenleg stabilan vezet a kormánytól független intézetek kutatásaiban.

Nem ért egyet az árrésstop hatályának meghosszabbításával a nagy magyar boltláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Orbán Viktor a Harcosok Klubja zárt Facebook-csoportban jelentette, hogy augusztus végén nem vezetik ki az intézkedést. „Árrésstop meghosszabbítva, harcolunk az indokolatlan áremelések ellen. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak az emberekkel” – írta Orbán Viktor a csoport tagjainak.

Kozák Tamás, az OKSZ elnöke elmondta, hogy a szervezet többször felhívta a figyelmet az árrésszabályozás gazdaságot erodáló hatására. Hangsúlyozta, hogy az inflációt nem a kiskereskedelmi árrés okozza, a gondot inkább a beszállítói árak csökkentésével lehetne kezelni – írja a Portfolio.hu.

Álláspontja szerint:

A részletek egyelőre nem ismertek, így azt sem tudni, hogy augusztus 31. után meddig hosszabbítja meg a kormány az intézkedést. A döntés minden árrésstopra vonatkozhat, vagyis nemcsak az élelmiszerboltokban, hanem a drogériákban is érvényben marad.

Elemzők szerint az árrésstop 1,5 százalékponttal csökkentette az inflációt, de az júliusban így is 4,3 százalék volt, ami meghaladja a jegybank célsávját. A szakértők szerint az intézkedés akár a 2026-os választásokig fennmaradhat.

Orbán Viktor februári évértékelőjében jelentette be a szabályozást. Ez előírja, hogy az érintett termékeknél a boltok legfeljebb akkora árrést alkalmazhatnak, mint 2025 januárjában átlagosan. Ez az érték legfeljebb 10 százalék lehet.

Az intézkedés (minden bizonnyal) továbbra is az alábbi élelmiszerekre érvényes: csirkemell, csirkecomb, csirke far-hát, csirkeszárny, egész csirke, pulykamell, sertéscomb, sertéskaraj, sertésoldalas, sertéstarja, sertészsír, párizsi, UHT tehéntej 1,5%, UHT tehéntej 2,8%, ESL tehéntej 1,5%, ESL tehéntej 2,8%, vaj, tejföl, natúr joghurt, gyümölcsjoghurt, trappista sajt, tehéntúró, margarin, napraforgó- és repceolaj, finomliszt BL 55, rétesliszt BFF 55, kristálycukor, fokhagyma, étkezési burgonya (az újburgonya kivételével), friss tojás.

Májustól a kormány a drogériai termékekre is kiterjesztette az intézkedést, 15 százalékos árréskorláttal. Ezek közé tartozik a toalettpapír, papír zsebkendő, alufólia, papír kéztörlő henger, öblítő, folyékony mosószer, mosópor, mosogatószer, általános tisztítószer, folyékony súrolószer, gépi mosogató tabletta, tusfürdő, fogkrém, folyékony szappan, sampon, szappan, fogkefe, kézfertőtlenítő gél, borotvahab, borotvazselé, testápoló, golyós dezodor, izzadásgátló stift, dezodor, eldobható borotva, utántöltő borotvafej, egészségügyi betét, tampon, hintőpor és eldobható nadrágpelenka.

A Trump-kormány csütörtökön közölte, hogy több mint 55 millió érvényes amerikai vízummal rendelkező embert vizsgálnak át, és ha bárkinél szabályszegést találnak, akár ki is toloncolhatják őket az Egyesült Államokból. Ez része annak a szigorúbb fellépésnek, amely a külföldi vízumbirtokosokat érinti.

A külügyminisztérium az AP-nek írásban azt válaszolta, hogy

Donald Trump elnökké választása óta kormánya különösen a jogellenesen az Egyesült Államokban tartózkodó migránsokra, valamint a diák- és csereprogram-vízumok birtokosaira összpontosít. A külügy új közleménye most arra utal, hogy a vizsgálatok sokkal szélesebb körre terjednek ki, és akár azok engedélyét is hirtelen visszavonhatják, akik jogszerűen vannak az országban.

A Belbiztonsági Minisztérium szerint tavaly 12,8 millió zöldkártyás és 3,6 millió ideiglenes vízummal rendelkező ember élt az Egyesült Államokban. Julia Gelatt, a Migration Policy Institute szakértője szerint

Ő megkérdőjelezte, van-e értelme energiát fordítani olyanokra, akik lehet, hogy sosem térnek vissza.

A külügyminisztérium közölte, hogy a vízum túltartózkodását, bűncselekményeket, közbiztonsági fenyegetéseket, terrorista tevékenységet vagy terrorszervezetek támogatását vizsgálják.

„Minden rendelkezésre álló információt átnézünk az ellenőrzés során, beleértve a bűnügyi vagy bevándorlási nyilvántartásokat, valamint azokat az adatokat is, amelyek a vízum kiadása után derülnek ki” – írták.

Csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter az X-en jelentette be, hogy az Egyesült Államok leállítja a kamionsofőröknek szóló munkavízumok kiadását. A döntés azonnal életbe lépett.

„Az egyre több külföldi sofőr, aki hatalmas kamionokkal közlekedik az amerikai utakon, veszélyezteti az amerikaiak életét, és aláássa az amerikai kamionsofőrök megélhetését” – írta Rubio.

Az elmúlt hónapokban a kormány szigorította a szabályokat, például előírta, hogy a sofőröknek megfelelően kell tudniuk angolul beszélni és olvasni. A közlekedési minisztérium szerint a cél a közúti biztonság növelése.

A külügyminisztérium ugyanakkor jelezte: felfüggesztik a vízumkérelmek feldolgozását, amíg felülvizsgálják a szűrési protokollokat.

– tették hozzá.

Edward Alden, a Külügyi Tanács (Council on Foreign Relations) vezető munkatársa szerint a külföldi munkások eddig enyhítették a kamionsofőr-hiányt. „Ez a lépés része annak a tudatos törekvésnek, amellyel a kormány el akarja rettenteni az amerikai cégeket és intézményeket attól, hogy külföldi dolgozókat alkalmazzanak” – írta. Szerinte a döntés nemcsak néhány munkakörre lesz hatással, hanem szélesebb gazdasági következményekkel is járhat.

A külügyminisztérium a héten közölte, hogy Trump visszatérése óta több mint 6000 diákvízumot vontak vissza túltartózkodás és törvénysértések miatt. Ezek közül körülbelül 4000 esetben konkrét bűncselekmény történt, 200–300 esetben pedig terrorizmushoz kapcsolódó ügy miatt vonták vissza a vízumot.

A vízummentességi program jelenleg 40 ország állampolgárainak engedi meg, hogy vízum nélkül, legfeljebb 3 hónapig az Egyesült Államokban tartózkodjanak. A világ nagy részének azonban – köztük Kína, India, Oroszország és Afrika legtöbb országának – továbbra is vízumot kell igényelnie – írja az AP News.