Reagált a kormány a tűzijáték-ügyre: Akinek nem inge, ne vegye magára
Az augusztus 20-i tűzijáték egyik része Orseolo Péterről szólt, akit árulónak neveztek. A kormány szerint történelmi bemutatóról volt szó, nem politikai üzenetről.
Ahogy már írtunk róla, az idei augusztus 20-i tűzijáték középpontjában az Árpád-kor eseményei álltak. Tavaly a honfoglalás jelent meg a műsorban, idén pedig többek között Orseolo Péter alakját is bemutatták. A közvetítésben úgy jellemezték: dölyfös, felfuvalkodott, áruló. A királyról azt is elhangzott, hogy tanácsait idegenek súgták, és átadta a királyságot a német-római császárnak.
Az ábrázolás sokaknak feltűnt, mert többen politikai áthallást véltek benne felfedezni. A Telex megkereste a szervezőket és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályát is, hogy kiderüljön, szándékos volt-e a párhuzam. A választ végül a Kormányzati Tájékoztatási Központ adta meg.
„Az augusztus 20-i tűzijáték minden évben történelmi tematikájú. Míg 2024-ben a honfoglalás, addig az idei évben az Árpád-kor eseményeit mutatta be az ünnepi műsor. Orseolo Péter az árpád-kori történelem része” – írták, és hozzátették:
„Orseolo Péter és a jelenlegi magyar ellenzéki vezető között összefüggést egyedül a baloldali sajtó feltételez. Mindenki ismeri a mondást: akinek nem inge, ne vegye magára!”
A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség egyelőre nem reagált a lap megkeresésére.
Ahogy már írtunk róla, az idei augusztus 20-i tűzijáték középpontjában az Árpád-kor eseményei álltak. Tavaly a honfoglalás jelent meg a műsorban, idén pedig többek között Orseolo Péter alakját is bemutatták. A közvetítésben úgy jellemezték: dölyfös, felfuvalkodott, áruló. A királyról azt is elhangzott, hogy tanácsait idegenek súgták, és átadta a királyságot a német-római császárnak.
Az ábrázolás sokaknak feltűnt, mert többen politikai áthallást véltek benne felfedezni. A Telex megkereste a szervezőket és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályát is, hogy kiderüljön, szándékos volt-e a párhuzam. A választ végül a Kormányzati Tájékoztatási Központ adta meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfogadták az Alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamásnak a saját eltávolítását kell aláírnia
Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, ami többek között megszünteti Sulyok Tamás államfő és Polt Péter AB-elnök megbízatását, 12 évben maximálja a képviselők mandátumát, visszahívhatóvá teszi a Kúria és az OBH elnökét. A módosítás most Sulyok asztalára kerül, de még senki sem tudja, mi jön most.
Görög Márta igazságügyi miniszter azzal vezette fel az általa előterjesztett Alaptörvény-módosítást, hogy ez szerinte megnyitja az utat az alkotmányos demokrácia helyreállításának, ami az őszi alkotmányozási folyamattal fog elindulni.
Az Országgyűlés hétfő délután a Fidesz és a KDNP frakciók részvétele nélkül fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, ami többek között megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
A parlementen 139 igen, 6 nem, 0 tartózkodás, és 54 nem szavazás mellett ment át a Tisza Párt javaslata.
A módosítást, amely most a köztársasági elnök asztalára kerül, ezekből a fő elemekből áll:
12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése.
Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése. Ezzel Polt Péter megbízatása is megszűnik.
Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.
Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása
Kevesebb sarkalatos törvény. Bár az állami földek értékesítésének sarkalatos törvényekkel történő védelmét végül kivették a módosítóból.
Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
A közpénz védelmének erősítése.
A vármegyék visszanevezése megyékre.
Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.
Magyar Péter tegnap és mai parlamenti felszólalásában is azt állította, hogy a Fidesz nyomást helyezett a köztársasági elnökre, hogy a módosítót küldje alkotmánybírósági normakontrollra, ahol Polt Péter AB-elnök már készen áll „akár végleg” elkaszálni azt. Azt is kilátásba helyezte, ha ez megtörténik, az elnököt megfosztási eljárással távolítják el hivatalából.
Sulyok hatáskörébe történő beavatkozásként, fenyegetésként értékelte magyar szavait, és állításairól azt mondta, hogy hamisak, amivel a miniszterelnök a közvéleményt manipulálja.
Görög Márta igazságügyi miniszter azzal vezette fel az általa előterjesztett Alaptörvény-módosítást, hogy ez szerinte megnyitja az utat az alkotmányos demokrácia helyreállításának, ami az őszi alkotmányozási folyamattal fog elindulni.
Az Országgyűlés hétfő délután a Fidesz és a KDNP frakciók részvétele nélkül fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, ami többek között megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán „ellenállásra” hív, ha a köztársasági elnököt erőszakkal megfosztják a hivatalától
A volt kormányfő azt írja, nem fogják elismerni a jogtalanul pozícióba ültetett új elnököt. „Magyarországnak joga van ellenállni. És meg is fogjuk tenni!” - írja Orbán.
A Fidesz elnöke arról ír a Facebookon a Sulyok Tamást elmozdító 17. alaptörvény-módosítás elfogadása után, hogy „Ma a köztársasági elnökkel számolnak le, de holnap bárkivel megtehetik. Az önkény nem tűri a kritikát és nem tűri a kontrollt maga felett. A hatalom olyan eszközöket akar a kezébe, amelyekkel bárkinek az állását megszüntethetik és bárkinek a vállalkozását elvehetik.”
Ezután úgy fogalmaz, hogy „Soha nem fogjuk legitimnek és törvényesnek elismerni az önkényuralom erőszakos módszereit.”
Majd kifejti, hogy
„A jogtalanul pozícióba ültetett új elnök nem lehet törvényes, így a döntései sem lesznek azok. Ha az elnököt erőszakkal megfosztják a hivatalától, akkor Magyarországnak joga van ellenállni. És meg is fogjuk tenni!”
A Fidesz elnöke arról ír a Facebookon a Sulyok Tamást elmozdító 17. alaptörvény-módosítás elfogadása után, hogy „Ma a köztársasági elnökkel számolnak le, de holnap bárkivel megtehetik. Az önkény nem tűri a kritikát és nem tűri a kontrollt maga felett. A hatalom olyan eszközöket akar a kezébe, amelyekkel bárkinek az állását megszüntethetik és bárkinek a vállalkozását elvehetik.”
Ezután úgy fogalmaz, hogy „Soha nem fogjuk legitimnek és törvényesnek elismerni az önkényuralom erőszakos módszereit.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
The New York Times: Budapesten találkozott Moszad-ügynökökkel a volt iráni elnök, csak magyar kormányzati fedősztori volt az NKE-klímakonferencia
Az amerikai lap azt állítja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvénye csak álca volt, hogy Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök a Moszaddal tárgyalhasson. A többéves izraeli művelet - melyet magyar kormányzati szereplők is támogattak - célja az volt, hogy a politikust később hatalomra segítsék Iránban.
Egy magyar kormányzati kérésre szervezett 2024-es konferencia volt az álca, hogy Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök titokban az izraeli titkosszolgálat, a Moszad embereivel tárgyalhasson Budapesten – írta hétfőn a The New York Times.
A lap szerint egy magas rangú magyar kormánytisztviselő 2024 elején kereste meg Deli Gergelyt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát azzal, hogy szervezzenek egy klímaváltozásról szóló eseményt, amelyre hívják meg a korábban Izrael-ellenes és holokauszttagadó kijelentéseiről elhíresült politikust.
A valódi cél viszont az volt, hogy Ahmadinezsád a magyar fővárosban egyeztethessen izraeli ügynökökkel.
Deli Gergely a lapnak elmondta, bár tudta, hogy a meghívás árthat az intézmény hírnevének, úgy érezte, a közvetítéssel életeket menthet.
A rektor a döntését így indokolta: „Két ellenséged van, és ha ezek az ellenségek beszélni akarnak egymással, akkor a legjobb, ha megteszel mindent, ami tőled telik, hogy beszélhessenek.”
A patinás amerikai lapnak nyilatkozó amerikai és iráni tisztviselők szerint a 2024-es és 2025-ös budapesti látogatások egy többéves izraeli művelet részei voltak.
Ennek célja az volt, hogy az egykori iráni elnököt fokozatosan hírszerzési együttműködésre bírják, majd a megfelelő pillanatban hatalomra segítsék Irán élén.
A művelet annyira fontos volt, hogy David Barnea, a Moszad akkori vezetője 2024-ben személyesen utazott Budapestre, hogy találkozzon Ahmadinezsáddal, a kapcsolatfelvételről pedig az izraeli titkosszolgálat a CIA-t is tájékoztatta.
Amerikai források szerint Izrael az elmúlt években titokban pénzzel is támogatta Ahmadinezsád lakhatását és utazásait, és az izraeli ügynökök nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is találkoztak vele.
A leleplező cikk megjelenése után a The Jerusalem Post arról írt, hogy az iráni Forradalmi Gárda hírszerzése házi őrizetbe helyezte Ahmadinezsádot az Izraellel folytatott titkos kapcsolatai miatt.
Ahmadinezsád 2024. májusi látogatása már akkor is komoly visszhangot váltott ki. Izrael budapesti nagykövetsége és a hazai zsidó szervezetek is tiltakoztak az ellen, hogy egy állami egyetem fogadja a politikust.
Májusban a The Guardian is arról írt, hogy amerikai és izraeli döntéshozók a háborús helyzet egyik lehetséges forgatókönyveként mérlegelték Ahmadinezsád visszahozását a hatalomba.
A budapesti titkosszolgálati találkozójáról viszont csak most írtak először.
Egy magyar kormányzati kérésre szervezett 2024-es konferencia volt az álca, hogy Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök titokban az izraeli titkosszolgálat, a Moszad embereivel tárgyalhasson Budapesten – írta hétfőn a The New York Times.
A lap szerint egy magas rangú magyar kormánytisztviselő 2024 elején kereste meg Deli Gergelyt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát azzal, hogy szervezzenek egy klímaváltozásról szóló eseményt, amelyre hívják meg a korábban Izrael-ellenes és holokauszttagadó kijelentéseiről elhíresült politikust.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Sulyok Tamás még lemondhat, teljesen szétesett az egykori államapárt
Sajtótájékoztatót tartott a kormányfő a 17. alkotmánymódosítás elfogadása után, amit úgy értékelt: megakadályozták, hogy egy maffia évtizedekre elfoglalja az államot. Elmondta, hogy Sulyok Tamás előtt jelenleg két út van, lemond, vagy aláírja a törvényt.
„Történelmi szavazáson vagyunk túl” - így értékelte Magyar Péter miniszterelnök, hogy a parlament kétharmados többséggel elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását.
Ismertette: Megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök mandátuma, szerinte „korlátot állítunk a hatalom bebetonozásának, megerősítjük az Alkotmánybíróság és a bíróságok függetlenségét, és megteremtik az ellopott nemzeti vagyon visszaszerzésének alapját”.
A kormányfő arról beszélt, hogy kértek, és erre kaptak felhatalmazást „nem árultunk zsákbamacskát”.
Azt mondta, hogy módosítás csak egy állomás volt, folytatják a munkát, például a korrupció elleni küzdelmet, az ügynökakták megnyitását.
„A lényeg az, hogy megszűntettük annak a lehetőségét, hogy évtizedekre egy maffia elfoglalja a magyar államot, ezt a magyar emberek felhatalmazásával tettük” - fogalmazott.
Sulyok Tamás köztársasági elnök előtt még mindig ott a lehetőség, hogy lemondjon, vagy 5 napon belül aláírja a módosítást. „Nincsen más lehetősége a köztársasági elnöknek” Szerinte lett volna ennek más módja is, ha lemond, amire az elnök is nyitott volt, azonban Magyar szerint vagy „megzsarolták, vagy megfenyegették”, de ezt majd ő elmondja az emlékirataiban.
Elmondta, ez az alaptörvény szerinte minden szabálynak megfelelt, így a köztársasági elnök nem élhet a vétójával.
„A végső hatalom forrása, bármennyire is nem tetszik a szétesés szélén álló Fidesznek, a magyar nép” Azt mondta, sajnálja a Fidesz-szavazókat, hogy az egykori idol, a hajóskapitány egy „vihar” idején felül egy repülőjáratra, üzenget, és közben 5-10 ezer dolláros jeggyel a zsebében „védi az önkénytől” Magyarországot.
Szerinte Gulyás Gergely álindokkal mondott le, ami azt jelzi „Teljesen szétesett az egykori államapárt” és „innen csak lejjebb van, bárki is lesz a frakcióvezető, Gulyás Gergelynél csak rosszabb lehet”.
Mindeközben a Fidesz-szavazók azt látják, hogy a propgandistáik egymást gyalulják a nyilvánosságban - mondja a miniszterelnök.
Szerinte
„A Fidesznek - a jelenlegi formában - a végét látjuk”
Arra kérte a volt kormánypárt szavazóit, hogy ne higgyék el, hogy vége van a demokráciának. „Egy demokratikusan megválasztott parlament többsége, a jogállamnak minden szempontból megfelelő döntést hozott, amitől a magyar emberektől kapott felhatalmazást.”
Magyar azt mondta, ez nem a jogállam vége, hanem a kezdete.
„Történelmi szavazáson vagyunk túl” - így értékelte Magyar Péter miniszterelnök, hogy a parlament kétharmados többséggel elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását.
Ismertette: Megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök mandátuma, szerinte „korlátot állítunk a hatalom bebetonozásának, megerősítjük az Alkotmánybíróság és a bíróságok függetlenségét, és megteremtik az ellopott nemzeti vagyon visszaszerzésének alapját”.
A kormányfő arról beszélt, hogy kértek, és erre kaptak felhatalmazást „nem árultunk zsákbamacskát”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
