Megvétózta az Európai Unió gyermekvédelmi stratégiáját Magyarország és Lengyelország. Varga Judit szerint azért, mert ennek ürügyén LMBTQ-aktivistákat akarnak beengedni az iskolákba.
Az Európai Bizottság gyermekjogi stratégiájával kapcsolatban a mai napon az uniós igazságügyi miniszterek tanácsi következtetésekről tárgyaltak. Mivel egyes tagállamok a végsőkig ragaszkodtak ahhoz, hogy az LMBTQ-aktivistákat beengedjük az iskoláinkba, vétóznunk kellett lengyel kollégámmal
– írta a Facebookon a magyar igazságügy-miniszter.
A hvg.hu azonban utánanézett a szövegnek, amiből kiderült: a 24 oldalon mindössze háromszor említik az LGBTIQ (angol) betűkapcsolatot a törzsszövegben, és még néhányszor a lábjegyzetekben, hivatkozásként. Egy alkalommal pedig ez olvasható:
Néhány más gyermekcsoportnak, mint például a fogyatékkal élő és az LMBTIQ gyermekeknek, sajátos szükségleteik lehetnek a mentális és fizikai egészséggel kapcsolatban, amelyeket megfelelő módon kell kezelni.
Ez az a szövegrész, ami alapján Varga Judit és lengyel kollégája aktivistákat vizionál az iskolákba (korábban kormánypárti politikusok az óvodákba is), és ami miatt megvétózták a szöveget, amiben olyan passzusok találhatók, mint például:
A gyermekek aktív részvétele a demokratikus életben
A gyermekek azon joga, hogy társadalmi hátterüktől függetlenül teljes mértékben gyümölcsöztetni tudják a tehetségüket
A gyermekek erőszakmentes élethez való joga
A gyermekek gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz való joga
A gyermekek ahhoz fűződő joga, hogy biztonsággal használhassák a digitális környezetet, és kamatoztathassák az abban rejlő lehetőségeket
A gyermekek jogai világszerte.
Varga Judit még hozzátette:
A gyermekek elleni erőszakkal vagy a gyermekprostitúcióval szembeni fellépés, de még a különleges nevelési igényű vagy a fogyatékkal élő gyermekek jogainak biztosítása, sőt a diszkrimináció bármely formájának elutasítása sem volt fontosabb számukra az LMBTQ-lobbi extra jogainak biztosításánál. A magyar kormány elkötelezett a gyermekek jogainak magas szintű védelme mellett és soha nem fogjuk beengedni az LMBTQ-aktivistákat az iskoláinkba.
Azaz szerinte a 24 oldalas dokumentumban néhányszor megemlített LMBTQ-diákok alapvető részét képezik a javaslatnak, és úgy véli, a többi rész – például a két oldalon keresztül taglalt gyermekegészségügy – az, ami háttérbe szorul emiatt.
Megvétózta az Európai Unió gyermekvédelmi stratégiáját Magyarország és Lengyelország. Varga Judit szerint azért, mert ennek ürügyén LMBTQ-aktivistákat akarnak beengedni az iskolákba.
Az Európai Bizottság gyermekjogi stratégiájával kapcsolatban a mai napon az uniós igazságügyi miniszterek tanácsi következtetésekről tárgyaltak. Mivel egyes tagállamok a végsőkig ragaszkodtak ahhoz, hogy az LMBTQ-aktivistákat beengedjük az iskoláinkba, vétóznunk kellett lengyel kollégámmal
– írta a Facebookon a magyar igazságügy-miniszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Mindenképpen szeretnénk generációváltást a megyei jogú városokban
A miniszterelnök szerint a megyei jogú városokban, ahol nagyon sokat változott a lakosság összetétele, nekik is alkalmazkodniuk kell ehhez a folyamathoz.
Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen járt, ahol interjút adott a megyei hírportálnak. A miniszterelnök a zaol.hu-nak többek között a választással kapcsolatos témákról is beszélt.
A miniszterelnök szerint a Fidesz elnöksége már megtárgyalta a 106 fős jelöltlistát, és ő mindegyikükkel személyesen is beszélt.
„A megyei jogú városokban, ott, ahol tudunk, mindenképpen szeretnénk generációváltást elérni”
- fogalmazott Orbán.
Az jelenleg is látszik, hogy a Fidesz a 2026-os országgyűlési választásokon új arcokat is indít majd a régóta beágyazott politikusok helyett. Zalaegerszegen például a 2006 óta képviselő Vigh Lászlót a 37 éves Szilasi Gábor válthatja, Debrecenben pedig Kósa Lajos helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a jelölt.
„Általában úgy látom, hogy a megyei jogú városokban, ahol nagyon sokat változott a lakosság összetétele, nekünk is alkalmazkodnunk kell ehhez a folyamathoz, és az alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel. Ez a helyzet Zalaegerszegen és néhány más megyei jogú városban is”
– mondta Orbán, aki szerint a kormánypártok viszont még nem kezdték el a kampányt.
„Mi még nem tudjuk bedurrantani a kampánymotorokat, mert kormányoznunk kell”
– fogalmazott.
„Az ellenzéknek nincs ilyen felelőssége, nekünk viszont a hivatalos választási kampány megindulásáig alkotmányosan is az ország kormányzása a kötelességünk. Ezt semmilyen kampányszempont nem előzheti meg” – jelentette ki. Hozzátette, el tud számolni az elmúlt négy évvel, és úgy véli, a változtatás veszélyes lenne.
„A változtatás veszélyes, különösen, ha baloldali vagy brüsszeli irányba akarnánk változtatni”
– mondta.
Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen járt, ahol interjút adott a megyei hírportálnak. A miniszterelnök a zaol.hu-nak többek között a választással kapcsolatos témákról is beszélt.
A miniszterelnök szerint a Fidesz elnöksége már megtárgyalta a 106 fős jelöltlistát, és ő mindegyikükkel személyesen is beszélt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Nekünk ebből a vesztes mentalitású nemzetből győztes nemzetet kell csinálnunk
A miniszterelnök a Mandiner Díjátadó Gáláján a nyugati világ politikai megosztottságát is elemezte Kapu Tibornak. Szerinte a polarizáció oka a kormányzati modellek sikertelenségében keresendő.
Egy világűrt is megjárt magyar zászlóval indult a Mandiner Díjátadó Gála csúcspontja szerda este a Várkert Bazárban, ahol Kapu Tibor űrhajós készített interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel, derül ki az Infostart összefoglalójából. Az eseményen az űrhajós átnyújtotta a nemzeti lobogót a kormányfőnek, aki egy mondattal reagált a gesztusra: „Az űrből még nem volt magyar zászlóm.”
A zászló átadását egy személyes megjegyzés is kísérte: Kapu Tibor a színpadon elmondta, hogy a lobogót „ő maga vasalta ki, hogy ne legyen olyan gyűrött” erre az alkalomra. A mostani színpadi beszélgetés előzménye egy júniusi esemény volt, amikor a szerepek még fordítottak voltak: akkor Orbán Viktor kérdezte a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Kapu Tibort.
A miniszterelnök akkori bejelentkezését így kezdte: „Ez itt a Föld, annak is a közepe, Budapest.” Az űrhajós a beszélgetés során az űrutazás gazdasági hasznáról is beszélt, kiemelve, hogy „gyakorlatilag minden cent vagy minden forint, amit most befektettünk, az később hatszorosan térül majd meg”.
A nyári, távolból zajló párbeszéd után a Várkert Bazár színpadán a miniszterelnök a magyar nemzet jövőjéről és önképéről beszélt. A beszélgetés során kijelentette: „Nekünk ebből a vesztes mentalitású nemzetből győztes nemzetet kell csinálnunk!” Orbán Viktor kitért a jövő kihívásaira és az oktatás szerepére is. Úgy fogalmazott,
„most már a következő korszakra kéne embereket képeznünk”, utalva a mesterséges intelligencia és az új technológiák jelentette váltásra.
A nyugati világ politikai megosztottságát a sikertelenséggel magyarázta, mondván: „Azért van a nyugati világban polarizálódás, mert sikertelenség van.”
Egy világűrt is megjárt magyar zászlóval indult a Mandiner Díjátadó Gála csúcspontja szerda este a Várkert Bazárban, ahol Kapu Tibor űrhajós készített interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel, derül ki az Infostart összefoglalójából. Az eseményen az űrhajós átnyújtotta a nemzeti lobogót a kormányfőnek, aki egy mondattal reagált a gesztusra: „Az űrből még nem volt magyar zászlóm.”
A zászló átadását egy személyes megjegyzés is kísérte: Kapu Tibor a színpadon elmondta, hogy a lobogót „ő maga vasalta ki, hogy ne legyen olyan gyűrött” erre az alkalomra. A mostani színpadi beszélgetés előzménye egy júniusi esemény volt, amikor a szerepek még fordítottak voltak: akkor Orbán Viktor kérdezte a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Kapu Tibort.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Honvédők vs. árulók 1:0!” - ezzel a felütéssel jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter szerda este a Facebook-oldalán, hogy az Európai Beruházási Bank befogadta a magyar vasútfejlesztési hitelkérelmet.
Lázár János szerint
a döntés értelmében 1000 kilométernyi vasúti pálya felújítása kezdődhet meg, és a következő bő egy évben közel 800 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg.
A miniszter a közlésében politikai győzelemként értékelte az eseményeket.
„Eredményesebben védtük a nemzeti érdeket, mint ahogy az ellendrukkerek támadták”
– fogalmazott.
A tegnapi bejelentést egyelőre nem kísérte az Európai Beruházási Bank hivatalos sajtóközleménye, így a „befogadás” pontos jogi státusza a miniszteri közlésen alapul. A bank döntéshozatali eljárása többlépcsős: a projekteket először a Menedzsmenttanács javasolja támogatásra, a végső jóváhagyást azonban az Igazgatótanács adja meg.
A kormány 2024 szeptemberében nyújtotta be a hitelkérelmet, az eredeti konstrukció szerint a bank 1 milliárd eurós (mai árfolyamon körülbelül 382 milliárd forintos) hiteléhez a kabinet további 1 milliárd euró saját forrást tett volna hozzá. A cél akkor 500 kilométernyi pálya felújítása volt. Ez a szám a kommunikációban folyamatosan nőtt: júliusban a MÁV vezérigazgatója már 600 kilométerről és 800 milliárd forintos hitelkeretről beszélt, a tegnapi bejelentésben pedig már 1000 kilométer szerepelt.
Lázár János az elmúlt hónapokban ugyanakkor rendre azt állította, hogy a Tisza Párt brüsszeli lobbitevékenysége miatt késlekedik az uniós bank döntése.
A miniszter júliusban például azzal vádolta meg a Tisza Pártot, hogy „rátámadt a magyar vasútra”. Szeptember végén még tovább fokozta ezt. „A Tisza Párt megakadályozta, hogy az Európai Beruházási Bank odaadja azt az egymilliárd eurós hitelt a MÁV-nak” – fogalmazott akkor. Októberben pedig már azt állította, hogy Magyar Péter személyesen Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél járt közben, hogy a választások előtt ne szülessen támogató döntés.
A Tisza Párt elnöke minden alkalommal visszautasította a vádakat.
Az Európai Beruházási Bank szeptemberben a sajtó megkeresésére annyit közölt, hogy az ügyben „még nincs döntés”, a sztenderd értékelési folyamat zajlik.
„Honvédők vs. árulók 1:0!” - ezzel a felütéssel jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter szerda este a Facebook-oldalán, hogy az Európai Beruházási Bank befogadta a magyar vasútfejlesztési hitelkérelmet.
Lázár János szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lövöldözés alakult ki szerdán magyar idő szerint késő este az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban, a Fehér Ház közelében. A támadó egy utcasarok takarásából nyitott tüzet két nemzeti gárdistára.
A CNN szerint a támadó szándékosan célozta meg a gárdistákat.
Az egyik katonát közvetlen közelről találta el, a másikat pedig azután, hogy az egy buszmegálló mögé próbált bújni.
A lövésekre egy harmadik gárdista figyelt fel, aki viszonozta a tüzet, majd a kiérkező rendőrökkel együtt elfogta a támadót, akit szintén sérülésekkel szállítottak kórházba. A hatóságok szerint nincs arra utaló jel, hogy lett volna másik elkövető.
A Nyugat-Virginia nemzeti gárdájában szolgáló két katonát súlyos sérülésekkel vitték kórházba.
Patrick Morrisey, az állam kormányzója korábban az X-en azt közölte, hogy a nemzeti gárdisták állapotáról ellentmondó információk keringenek.
A hatóságok a gyanúsítottat Rahmanullah Lakanwal néven azonosították.
A CNN információi szerint az Afganisztánból érkező férfi 2024-ben menedékjogot kért, amit a Trump-kormány idén áprilisban meg is adott neki. Ezzel szemben Kristi Noem belbiztonsági miniszter az X-en azt írta, hogy a gyanúsított „a Biden-kormányzat alatt, 2021. szeptember 8-án az Operation Allies Welcome keretében” érkezett az Egyesült Államokba.
A támadás után az amerikai állampolgársági és bevándorlási hivatal közölte, hogy „a biztonsági és átvilágítási protokollok további felülvizsgálatáig határozatlan ideig felfüggesztjük” az afgán bevándorlókkal kapcsolatos összes bevándorlási ügy feldolgozását.
Donald Trump elnök felszólított, hogy vizsgáljanak felül minden egyes afgán bevándorlót, aki Joe Biden kormányzása alatt lépett be az országba. A Truth Socialön az elnök azt írta:
„Az állat, amelyik meglőtte a két nemzeti gárdistát – akik mindketten súlyosan megsebesültek, és most két külön kórházban vannak – szintén súlyosan megsebesült, de ezzel együtt is nagy árat fog fizetni. Isten áldja a nagyszerű nemzeti gárdát, valamint minden katonánkat és a rendfenntartókat.”
Pete Hegseth védelmi miniszter később közölte, Trump azt kérte tőle, hogy a támadás miatt további 500 nemzeti gárdistát küldjön a fővárosba.
Kash Patel, az FBI vezetője szerint a támadást szövetségi szinten vizsgálják, és első körben a rendfenntartó szervek elleni támadásként kezelik. J. D. Vance alelnök elmondta, a támadó motivációja egyelőre ismeretlen. A Trump-kormány egy szövetségi fellebbviteli bírósághoz fordult, hogy sürgősen függessze fel azt a múlt heti bírói rendeletet, amely jogellenesnek ítélte a Nemzeti Gárda washingtoni bevetését. Donald Trump elnök augusztusban döntött arról, hogy szövetségi hatáskörbe vonja Washington rendőrségének irányítását, és a városba vezényelte a nemzeti gárdát, mert a várost szerinte elárasztotta a bűn.
Lövöldözés alakult ki szerdán magyar idő szerint késő este az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban, a Fehér Ház közelében. A támadó egy utcasarok takarásából nyitott tüzet két nemzeti gárdistára.
A CNN szerint a támadó szándékosan célozta meg a gárdistákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
